Nyírvidék, 1914 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1914-03-19 / 23. szám
6 21-ik szám. JSTYÍRYIDÉK. 1914. március lá. Nem volt vallás szabadság sem. Sok protestáns pap és tanitó szenvedett igaztalan üldöztetést. Sokan viselték évekig a gályák nehéz vasláncait hitökhöz való hűségökért, de még inkább azért, mert a protestanizmus akkor egyszersmind a szabadgondolkozást a népszabadságot s a függetlén Magyarországot is jelentette a császári hatalom szemében. Nem volt egyenlőség. A nemzet egyik része, a jobbágyság s rahszolgasorsban sínylődött, a törvényhozáshoz nem volt szavuk, hivatalba nem juthattak, földbirtokot nem vehettek, nem költözhettek. D* nekik kellett az állam minden kiadását előteremteni; meg voltak terhelve, adóval, közmunkával, még katonai szolgálattal ís. Mily soknak kellett jó magyar vérével idegen mezőket öntözni azt sem tudva kiért, miért ; mily soknak kellett hatalmi érdekekért elhullani idegen földeken s eltemettetni ismeretlen népek közt jeltelen halmokba, megkönynyezetlenül! Igaz, hogy a nemzet másik része, a nemesség, sok előjoggal és kiváltsággal birt. De az elnyomatást, az idegen parancsolók gőgjét ép ugy érezték, hazájuk régi önállósága, hatalma, gazdagsága és dicsősége után ép ugy sóvárogtak, mint a sanyargó köznép. Kiváltságairól a nemesség nagy része szívesen lemondott volna, jogaikat honfitársaikkal szívesen megosztották volna, csak hazájuk szabadságát és függetlenségét elérhessék vele. Gondolhatjátok, mily nehezen várták ők is a szabaditót, vezért. És az Isten, mint hajdan Izrael népének adott Mózest, Áront és Józsuét, ugy adott a magyar nemzetnek is Széchényi Istvánt, Kossuth Lajost, Petőfi Sándort. Széchenyit, aki nem szűnt meg a magyart munkára és művelődésre serkenteni; munkára, mert munkával lehet vagyont, vagyonnal ünállóságot szerezni; művelődésre, mert műveltséggel lehet tiszteletet, tekintélyt és becsületet kiérdemelni. Széchenyit, akit később a hazája feletti bánat a halál karjába űzött. — Kossuthot, aki beszédjének szépségével igazságával be tudott férkőzni a legegyszerűbb ember szivébe is, ahol a már-már szunnyadó szabadságvágyat életre keltette, lelkesedésre, áldozatra és tettre gerjesztette, mert csak ez által lehet önálloságot s önállósággal jólétet és békét kivívni. Kossuthot, akinek a szabadságharc leveretése atán messze hazájától szomorú szám fizetésben kéllett bevégezni munkás életét. — Petőfit, aki lelkének virágait, mint a nap hő sugarait, pazar kézzel szórta a nép közzé, hogy szivükben a haza és szabadság szereteteit s a zsarnokság gyűlöletét, táplálja, éleszsze. Petőfit, aki a csatatéren azt is megmutatta, hogy a mit szánkkal vallunk, amit szivünkben érzünk, hogy kell arról életünk árán is bizonyságot tenni. És az ő kitartó munkájuk nem maradt siker nélkül. Öntudatra ébredt az elnyomott nemzet s mint egy felgerjedt óriás, leszaggatta a századokig visélt bilincseket. 1848. március 15-én Kossuth az országházban, Petőfi és társai a főváros utcáin kihirdették, hogy a zsarnokság meghátrált a nemzet egygyé fort akarata előtt. Megadták az ország önállóságát és egyesítését, a független magyar törvényhozást, a népjogok egyenlőségét, a szabad vélemény nyilvánítás jogát. Szabad volt már beszélni, írni, nyomtatni, szabad volt örülni panaszkodni, szabad volt mindenkinek saját hitét és meggyőződését követni. Mi is annak a nagy napnak, azoknak a nagy férfiaknak emlékét ünnepeljük most. S habár később a zsarnokság meg is bánta, hogy szabadságokat és jogot adott, habár később ravaszsággal, csellel, véres erőszakkal vissza is akart mindent venni: a nemzet ellenállásán megtört az ő hatalma. Meg is fog törni mindig, ha csak a nemzet önként le nem mond jogairól, függetlenségéről. Mert mit ér, hogy elődeink századokig tartó küzdelem, áldozat és tenger vér árán megszerezték azokat, ha akad oly nemzedék s annak oly vezérei, akik egymás iránt való gyűlöletből, önérdekből, szolgalelküségből vagy gyáva megadásból elpazarolják. Amiről pedig egy nemzedék lemond, azt tíz más nemzedéknek is dolgot ád visszaszerezni. Kedves tanítványaink, kedves gyermekek ! Azért tanítunk benneteket a történelemre, hogy ismerjétek meg a nemzet s az emberi jogok hőseit vértanúit s példájukat kövessétek ; azért nevelünk a munka szeretetére, azért igyekszünk a művelődést terjeszteni; azért élesztjük bennetek az öntudatos gondolkodást, a nemzeti és egyéni önérzetet a tanítás idejében és az ilyen ünnep alkalmakon, hogy hazánk szabadságának és függetlenségének, nemzetünk jövő fennmaradásának s az emberi jogoknak őrei, védői és harcosai legyetek; hogy büszkén érezhessétek és vallhassátok, hogy a nagy ősöknek nem méltatlan unokái vagyunk. Gazdasági ismétlő iskolák szervezésről. Ne az legyen tehát a célunk, hogy mennél szebb vizsgát produkáljunk, vagy pedig, hogy kész mestereket képezzünk ki, mert ezt ugy sem érhetjük el, hanem igyekezzünk a gazd. ism. iskolákat szerves kapcsolatba hozni a való élettel; tegyük azt az élet előkészítőjévé. Ezt a célt pedig egyedül a gyakorlati munkásság utján érhetjük el. Mennél többet foglalkoztassunk a kertben, mint ahol az életben foglalkoznia kell s igy megkedveltessük vele a jövendőbeli foglalkozását. A gazd. ismereteknek könyvből való tanulására csak azon szempontból van szükség; észrevétetetni a gyermekekkel, hogy a mezőgazdaság körébe tartozó ismeretek a könyv utján is megszerezhetők. Tehát fölkelteni érdeklődésüket a gazdasági könyvek olvasása iránt. S ha ezt elértük, akkor a gazd. ism. iskola megtelelt céljának. Miután a célt megjelöltük, vizsgáljuk a módozatokat, mint amelyek célunk eléréséhez szükségesek. Mielőtt a részletekre kiterjeszkednénk, állapítsuk meg, vájjon ált. ism. iskoláinknak gazd. ism. iskolává való átszervezése az elősorolt szempontok szem előtt tartása mellett lehetséges-e? Ha nem akarunk ötletszerűen eljárni, feleletünk csak az lehet, hogy — nem! Mert hogy a gazd. ism. iskolák népszerűvé váljanak, szükséges, hogy szervezésük tökéletes legyen. A jó és helyes szervezés az intézménynek alapja, melyre aztán bátran építhetünk. Ha egy rosszul szervezett gazd. ism. iskola nem felel meg céljának, nem a szervező és fenntartó községet itélik el, hanem a tanítóban keresik a bűnbakot, a balsikert neki tulajdonítják. Már pedig — tudomásom szerint — a legtöbb iskolánál nincs elegendő földterület, ami nélkül gazd. ism. iskolát elképzelni nem is lehet. Tény, hogy az ily módon való átszervezés anyagi kiadással jár. De ha intéző köreink átérzik népünk bajait s belátják a gazd. ismétlőiskolák jelentékeny szerepét, — azt hiszem nem zárkóznak el ettől az egész magyar nemzetnek kamatozó befektetéstől. Szeged városa 4 hold főidet vett minden iskola mellé a gazdasági ismeretek gyakorlása céljából. Pedig összesen 63 iskola terjeszti a kulturát határában. Ezzel szemben a legtöbb gazd. ism. iskola 1 holdnyi területtel bir. Ennyi elegendő is, tekintettel arra, hogy kertészeti irányú gazd. ism. iskolát létesítünk, mert hiszen egy mezőgazdasági irányú gazd. ism. iskolához legalább is 20 holdnyi föld szükséges. A gyakorlótelep beosztása a következő: 600 D-öl konyhakert, 400 Q-öl faiskola, 200 • öl szőlő. A konyhakertből minden tanuló kap egy részt *s azt a tanitó irányítása mellett műveli s a fele termést haza viszi. Ez szükséges, hogy ezáltal a szülők szeretettel viseltessenek a gazd. ism. iskola iránt, a termés másik fele pedig a befektetés költségeit fedezi. A szőlőt és faiskolát a gyermekek a tanítóval együttesen kezelik s hogy ily módon a szükséges ismereteket könnyen elsajátítják, — ahhoz kétség nem férhet. Nagy mértékben elősegíti és biztosítja munkánk eredményességét, ha a szükséges szemléltető és kerti eszközökkel is rendelkezünk. A szőlőmüveléshez szüksegesek: a szőlőbetegségek színezett képei. Üvegekben műtrágyák (A Hungária-gyár Budapesten a gazd. ism. iskoláknak ingyen ád egy kis gyűjteményt) Lakmusz papir. A gyümőlcsészethez szükségesek: Nemesitési táblázat. Gyümölcsfák ellenségeinek és betegségeinek színezett kepei. A mezőgazdasághoz szükségesek : A növény betegségeinek színezett rajzai. Kerti eszközök: 10 drb kapa és ásó, 1 drb. vasgereblye, 2 drb oltókés, 1 drb. kertiolló, 2 drb. kosár, 2 drb. öntöző. Tankönyvül igen ajánlom Vadai József által szerkesztett „Gazdasági ismétlő-iskolások könyvé "t. S itt említem meg, hogy a gazd. ism. iskola tanítója csak az lehet, aki a földmivelésügyi m. kir. miniszter által tartott gazdasági tanfolyamon részt vett és annak sikeres elvégzéséről bizonyítványt nyert. Szükség esetén a tanfelügyelő engedélye is képesiti a tanítót a gazd. ism. iskola vezetésére. Ez esetben szükséges, hogy a tanitó a gazdasági ismereteket a rendelkezésére álló könyvekből elsajátítsa. Erről is gondoskodva van, amennyiben a földmivelésügyi minisztérium egész quantumot bocsát ingyen a tanitók rendelkezésére. A gazd. ism. iskola tárgyai 2 főcsoportba oszthatók: közismereti és gazdasági tárgyak. A közismeisti tárgyak közül tanítandó. Olvasás, irás, számolás. A vallás, földrajz, történelem, alkotmánytan olvasmánytárgyalás alapján tanítandó. Itt még azt jegyzem meg, hogy mindezen tárgyak a téli hónapokban tanitandók. A tanítás súlypontja azonban a gazdasági tárgyak tanítására helyezendő. A gazdasági tárgyakból is csak az tanítandó, aminek a tanuló az életben hasznát veszi s csak annyit, amennyit a tanuló előÍSEiuSf GUMMI I főraktár!J Saját gyártmányú bélelt börkeztyűk ™í 2 korona 40 fillérföl kötött kextyük 38 fillértől kaphatók kezty ü' füz ö" é s kötszergyárábarfNyíregyházán, DSUm^rg JUárd^] kath. parochia épületében. Telefon szám 96. PIPERE CIKKEK, ILLATSZEREK, LEGFINOMABB FRANCIA GUMMIÁRUK.
