Nyírvidék, 1914 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1914-03-15 / 22. szám

22-ik sz m. NYÍRVIDÉK. 1914, március 15. 5 A város Alig zajlott le a keddi részleges tisztújító közgyűlés, pénteken délután rendkívüli közgyűlést tartott a város képviselőtestülete, melynek összehívását a városszabályozási célra megvásárolt telkek vételárának kifizetésére fölveendő kölcsön tette szükségessé. Elnöki jelentések. A tárgysorozat előtt Méjerszky Béla kir. tan. polgármester tett jelentést legutóbbi budapesti útjáról. Elmondotta, hogy a magyar városok országos kongresszusának állandó bizottsága tartott ülést, melyen foglalkoztak a városok hitelügyeivel és ismételten megsürgették a kormányt, hogy a kilátásba helyezett segítő akciót mielőbb juttassa befejezésre; mert a varosok a várt hitel nélkül nem képesek elhatározott közmunkáikat megkezdeni. Bejelentette ezután, hogy Miklóssy István hajdudorogi püspöktől meleg hangú höszönő levél érkezett hozzá a közgyűlés részéről küldött részvét-átiratra. Ezután üdvözölte az uj főjegyzőt: Balla Jenőt, ki ezúttal vett először részt ebben a minőségében a közgyűlésen. Az üdvözlő szavakra az uj főjegyző megismételte a megválasztatása alkalmával a közgyűlés szine előtt tett igéretét, hogy igyekezni fog kötelesség.it hiven és lelkiismeretesen teljesíteni. Jóváhagyó határozatok. Az uj főjegyző referálása alapján tudomásul vette a közgyűlés, hogy Szabolcsvármegye törvényhatósági bizottsága jóváhagyta a kövezetvám alap 1913. é\i számadásait, valamint a Nyár-utcán létesíteni szándékolt gyalogjárda ügyében hozott képviselőtestületi határozatot. Helyettesítések. A szakosztályok és a tanács javaslatára elhatározta a közgyűlés, hogy a polgármesteri másodsorban! helyettesítés tisztét, melyet eddig Balla Jenőre bíztak, ki azonban uj állásában első sorbani polgármester helyettes lett, a folyó évre Oltványi Ödön adóügyi tanácsosra bizza. A megüresedett pénzügyi tanácsosi állás tennivalóinak ideiglenes ellátásával Trak Géza közigazg. tanácsost bizták meg akként, hogy az ő akadályoztatása esetén, valamint munkatorlódásnál Oltványi Ödön adóügyi tanácsos segédkezik neki. Ennél a tárgynál hosszabb eszmesere fejlődött ki a fölött, hogy mi történjék a pénzügyi tanácsosi állással, mely a részleges tisztújításon a kijelölő választmány határozata folytán betöltetlen maradt. Mivel az állás betöltésének elmaradása körül főként az állás elnevezéséhez fűződő félreértések adhattak legtöbb okot s mert >a főjegyzővé megválasztott eddigi pénzügyi tanácsos különben is magával viszi uj állásába eddigi munkakörének egy jelentékeny részét, a közgyűlés az eddigi szervezkedési bizottságnak azt az ujabb megbízást adta, hogy foglalkozzék a megváltozott helyzettel és dolgozzon ki javaslatot az eddigi pénzügyi tanácsosi állás munkakörére és elnevezésére. A számtiszti állásra Nandrássy Jenőt, az adólisztire Rajtik Miklóst, az irnokira Tóth Lászlót helyettesitette a közgyűlés azzal a nagyon helyes és igazságos hozzáadással, hogy a helyettesítés tartamára őket az illető állások javadalmazása illeti meg. A 110,000 koronás kölcsön. Ezután került sorra a telekvételekhez szükséges kölcsön ügye. A polgármester felhívására a Szabolcsi Hitelbank, a Nyíregyházi Takarékpénztár és a Nyírvidéki takarékpénztár teltek ajánlatot. A felhíváshoz képest mind a három ajárlattevő az Osztrák Magyar Bank váltóleszámitolási kamatlábához viszonyítva tette meg ajánlatát. A Szabolcsi Hitelbank 2 és 1/t, a Nyíregyházi Takarékpénztár 2, a Nyírvidéki Takarékpénztár 1^4%-ot kivánt a bank kamatláb fólöit. Bár a legolcsóbb ajánlat csak 4 hóra szólott, a közgyűlés a tanács javaslalára ezt fogadta el. A kőlcsön'a bank-kamatláb legujabbi ieszéllitása következtében 5

1/4°/o-os kamatú. Kisebb ügyek. Ezek után kisebb ügyek kerültek elintézés alá. Ezek során a közgyűlés felhatalmazta a város polgármesterét, hogy a debreczeni utcza 1 számú ház tulajdonosával lépjen alkudozásba a telek megvétele céljából minthogy a telek eladó s annak körülbelől egy harmadrésze a debreczeni utcza kiszélesítéséhez szükséges. A közgyűlés 5 órára véget ért. Szabolcsvármegye községi és körjegyzői egyesülete a folyó hó 11. napján tartotta rendes tavaszi közgyűlését a vármegyeháza kistermében. A gyűlésen Tólh József egyesületi elnök elnökölt. A gyűlésen, mely pontban 10 órakor vette kezdetét, nagyon számosan vettek részt a községi jegyzők. Az elnöki jelentés letárgyalása után, az 1913. évi egyesületi számadásokat vizsgálta felül a közgyűlés, majd több egyesü leti belső ügy elintézése után elhatározta az egyesület, hogy egy a községi közigazgatás szakába vágó 500 koronás pályamunka előkészítésére hívja fel az elnökséget. Végül több községi jegyző indítványára és válaszlmány javaslatára az egyesület dr. Ujfalussy Dezső főispánt örökös tiszteletbeli elnökévé és Mikecz István h. vm. főjegyzőt tiszteletbeli tagjává választotta, az eiről szóló határozatokat egy küldöttség fogja átnyújtani. Nagyon lelkesen ünnepelte meg a közgyűlés Nagy Márton biharvármegyei központi fő szolgabírót, aki abból az alkalomból, hogy őt — mint a községi közigazgatás és a jegyzői kar egyik lelkes harcosát tiszteletbeli tagjává választotta — a következő levelet intézte az egyesületi elnökhöz: Hivatkozással E

!nök urnák a 11. Kgy. sz. alatt kelt nagybecsű értesítésére, van szerencsém tiszteletteljesen bejelenteni, hogy a bölcs vezetése alatt álló „Szabolcsvármegyei Jegyző Egyesület" kebelébe tiszteletbeli taggá történt beválasztásomat hálatelt szívvel elfogadom, s a midőn szerény tehetsegemmel folytatott igénytelen szakirodalmi működésemet érdemeimen felül jutalmazó ezen magas kitüntetésért szivem egész melegével fejezem ki legőszintébb köszönetemet, szent fogadást teszek, hogy e kitüntető ujabb kapocs folytán még fokozottabb becsvágygyal fogok küzdeni csekély erőmmel a nemzet, legtiszteletreméltóbb napszámosai: a jegyzők igaz ügyéért. Fogadja nagyságos elnök ur külön is forró köszönetemet s tiszteletem nyilvánítását, melylyel maradok készséges szolgája Nagy Márton sk. Biharvármegye központi főszolgabírója. E szokatlan meleg hang igen kellemesen hatott a gyűlésen jelen levő jegyzőkre. A tárgysorozat letárgyalása után az elnök az közgyűlést 12 óra után berekesztette. A Szabolcsvármegyei Tanitó Egyesület Köre. Pályázat. A Szabolcsvármegyei Tanítóegyesület által az 1913. évre meghirdetett irodalmi pályázat eredménytelen lett, mivel a beérkezett munkák közül a biráló bizottság egyhangú Ítélete alapján egyik sem fejtette ki elegendőképen a kérdést. Az egyesület választmánya tehát, a pályadijat nem adla ki, hanem ugyanazon két tételt magasabb dij mellett ismét pályázat alá bocsátja. I. „A tanitók feladata a gyermekvédelem és a patronázs- egyesületek szolgálatában.

1

1 Jutalomdíj 200 korona. A kidolgozásnál a következő irányelvek is szemelőtt tartandók : általában a a gyermekek erkölcsi romlásának kútforrása, a tanköteles korban levők erkölcsi hibái, azoktól való óvás, az állami gyermekmenhely kötelékébe tartózok és a patronázs védelme alá helyezettek gondozása, nevelés oktatása, azok ellenőrzése, irányítása, általában azon módok és eszközök, melyeknek igénybevételével ugy a tanitók, mint a patronázs-egye.'ületek gyermekvédelmi tevékenysége összhangzóbbá és eredményesebbé tétetnék. II. ,,Tanítóegyesületek a népoktatás, társadalom és a tanítói közérdek szolgálatában " Jutalomdíj 200 korona. E tétel kereteben kifejtendő az is, hogy a vármegyei általános és felekezeti tanítóegyesületek jelen szfrvezettségük mellett, az érdekközösség folytán mrgkivánt összetartás és a tanitói Szövetség eredményesebb munkássága biztosítására alkalmas intézményeknek tekinthetők-e? hanem, miként lehelne a tanitók egyesülését ezen kívánalmaknak megfelelően eszközölni? Pályázati feltételek: 1. Csak a Szabolcsvármegyei Tanítóegyesület rendes tagjai pályázhatnak. 2. Idegen kézzel hibátlanul irt, jeligés, zárt levéllel ellátott pályáraunkák 1914. szeptember 15 éig Orsóvszky Gyula egyesületi elnökhöz Nyíregyházára küldendők. 3. A pályadíj ab«zolut becsű munka szerzőjének adható ki, mely az egyesület tulajdona marad. 4. A jutalmat nem nyert munkák szerzője a postai feladó vevény ellenében az elnökségtől visszaveheti. 5. A bírál í bizottság Ítélete alapján a dij az egyesület választmányának f. év december hónapban tartandó gyűlésén lesz kiadva. Kelt Nyíregyházán, 1914. március 10 én. Pataky Lajos, főjegyző. SZABAD LICEUM. Valóságos képkiállítás számba ment Harangiig Györgynek a Debreceni Takarékpénztár cégvezetőjének e hó 12-én a szabad líceumban vetített képekkel tartott előadása. Színes fotográfiák címmel tartott előadását s szebbnél szebb képein igyekezett bennünket megismertetni a Lipmann és Lumiere féle szines fényképezés titkaival. Alig tudta e két módszer alapelveit leadni nagyjában, mert a közönség máris követelte a képeket, amelyek művészi sorában mindvégig gyönyörködött s ennek nem egyszer hangosan is kifejezést adott elragadtatásában. Művészi kivitelű felvetelei között különösen a falu részleteket téli ruházatukban ábrázoló felvételek, az őszi s téli tájképek, villarészletek voltak szépek, azonban színárnyalatukkal legigézőbben a virágcsendéletek rózsái hatottak, amelyek szinte dúskáltak a színben s pompázó színeik valóságában mintha orrunk is kereste volna a maga jussát: az illatot. Élő virágokat láttunk a vásznán illat nélkül. Láttunk azután felvételeket ceruza rajzokról, festményekről, portré képet s csoportos emberi képeket stb.. Az őszi tájképeken valósággal lebilincselt bennünket az „ősznek varázsa", az „enyészetben méla báj." A rozsdabarna levelek, pikkelyszerüen sorakozó tömege, a szürke, kopott szőnyeghez hasonló pázsit, az itt ott már csupasz ágak, a lemenő nap megvilágításában olyan megkapóan hü színezésben mutatták megfelelő környezetben a haldokló természetet. Az ilyen kép előállításának technikájára is megtanított bennünket Haranghy. Kerülnünk kell az erős napfényben való felvételt, a téli felvételeknél a reggeli és a délutáni órákban eszközöljünk felvételeket s azonfelül az exponálásra is ügyelnünk kell. A zöld szin hálátlan, mert túlságosan setét háttér az alak rovására. Nem szabad egy szin túlságos hü visszaadására törekednünk, mert ilyenkor rendszerint a többi szinek rovására éz fog vezetni. Hogy mennyire fontosak ezen szabályok, Haranghy téli felvételei mutatták, amelyeken az utcát és háztetőt borító havat a legapróbb részleteiben s mégsem elmosódva láttuk s a föveny barnás szine gyönyörűen érvényre jutott a barna fal mellett. Sok mindent mondhatnánk még el előadónk művészetéről, amely a külföldön, többek között a távoli Angliában is elismeréssel találkozott, amelyek egy munkás élet fáradságának s amellett áldozatkészségének legszebb bizonyítékai. Ezekről személyesen is meggyőződhetett a közönség a múltban, nem mulasztotta el a jelenben sem, a kedvezőtlen idő dacára is zsúfolásig megtöltötte a főgimnázium dis?termét s a vetítő gép felállításává! megpróbált türelmét azzal bosszulta meg, hogy hamarabb követelte a képeket, amelyeket bajosan tudunk egy évig nélkülözni. Fiaczí arak. Nyíregyiisaa, 1913. március hó 14 én. \ nyíregyházi keresk. és gazdák körénél jegyzett termény árak Buza 50 klgramm 12 K 20 fill. Rozs 50 klgramm 8 K 55 fill Árpa 50 klgramm 8 K 30 fill. Zab 50 klgramm 7 K 15 fill. Tengeri 50 klgramm 7 K. 65 fill.