Nyírvidék, 1914 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1914-03-15 / 22. szám

6 22-ik szám. (Sz. P.) A mai nappal ünnepre virradtunk, a szabadság, egyenlőség, testvériség eszméje megtestesülésének nagy napjára. Körülöttünk tisztes ruhába öltözölt sokaság s zászlókkal diszitett házak töm nge egy szebb, magasztosabb gondolatot vált ki belőlünk. Emlékezzünk régiekről! Csodás legendák varázsereje dobbantja meg a szivet s egy pilla­natra mintha levetnők vállainkról a közönyös­ség hétköznapi köntösét. De vájjon ez a mi ünneplésünk áthatja-é egész valónkat? Avagy a külső pompával harmóniában áll-e a sziv igaz mélyéből fakadó melegség? Nem tartjuk-é csak olyan megszokott dolognak e nemzeti létünk megújhodását jelentő nagy napot? Tud-e még hevíteni apáink titáni küzdelme s szabad­ságot, egyenlőséget, testvériséget hirdető utolsó sóhajuk felráz-é bennünket a nemtörődömség bénító álmából, hogy ébredésünk legyen egy soha ki nem apadó lelkesedés erő, mely örök időkre biztosítja nemzetünk önállóságát, függet­lenségét ! E kérdésekre oly nehezemre esik a válasz. Nem merem hinni, hogy a mi ünneplésünk csak futó-tűznek ragyogása az arcokon. Ott kell lobogni, égni, emésztődni a szabadság, egyenlőség, testvériség nagy eszméi megvalósit­hatásában vetett hitnek a szivekben. Nem hall­gattathatja azt el sem rang, sem hírnév, sem a dicsőség muló fénye! Talán csak elzsibbad egy pillanatra a diadal, a jólét mámorában, talán a szegénység, a nélkülözés fásulttá teszi az érzést, de a mai nagy nap gondolatai kell, hogy felébresszenek mindnyájunkat s ünnepi hangulatunk egy szent imában, egy szent fogadalomban olvadjon össze: szabaddá, függetlenné tenni s létalapját időtlen-időkig álllandósitani a magyar nem­zetnek. Emlékezzünk! S a mult eget-földet meg­rázó eseményei öntenek belénk hitet és remény­séget. Hitet, amely a nép boldogságáért szün­telen előre tör s nem tántorítja el es meg nem félemlíti sem a hatalom, sem az erőszak. Szükség, hogy a lelkesedésnek oly ereje vegyen körül bennünket, amely a szív utolsó dobbanásáig csak a nemzet jövő nagyságát látja, kell, hogy minden kis porcikája a testnek égő vágygyal küzdjön egy szebb, boldogabb jövő megvalósításáért. Szükség, hogy mindnyájan egy táborban legyünk s hányjuk le magunkról a gyűlölködés, a lenézés, a szeretetlenség súlyos béklyóit s kapcsoljuk össze lelkeinket a haza­szeretet széttörhetetlen láncával, akkor a mi mai ünneplésünk nem szétfoszló ködfény, nem pillanatig gyönyörködtető álomkép lesz, hanem erő, mely előbb-utóbb diadalt arat. Szabad hazának lehet csak szabad gyer­meke. Ez ige imádsága volt hajdan a magyar­nak. Ezt hirdeti nekünk az őseink vércseppjéből fakadó rózsa, ezt tanítja a történelem minden lapja. Ennek a szent eszmének diadaláért meg kell szereznünk a lelki szabadságot. A szolgaság butaságot, tespedést, halált szül egy nép életé­ben. Az igazi szabadság megteremtése hintheti csak szét a maga áldását nemzetségről-nemzet­ségre. Bíborba-bársonyba öltözött embertársam, ki önhitten, felemelt fővel haladsz fényes uta­don, tekints csak le egy percre a föld porába ! Ott nyüzsögnek körülötted a rongyokba burkolt, éhségtől gyötört megtörtjei az élet nyomorusá­gainak. A hus, a vér, a szív ugyanolyan sárból alkotott része, csak ugy, mint teneked. Magad­hoz tudnád e őt ölelni lüktető véred egész forróságával ? mint hajdan tették azt csaták tüzében, száguldó paripák dübörgései közt meg­dicsőült elődeink, kik közös sirban porladnak s álmodnak egyenlőségről, mely már itt e föld szinén valóra vált . . . Ugy légy üdvös az ünneplők seregében s küzdj a gyengékkel együtt, hogy a nyugodt öntudat felemelő érzetévei mondhassuk mindnyájan : e hazában az egyen­lőség élni fog s magyar a magyart testvéri sze retettel fogadja magához. Testvériség! jöjjön el a te országod is. Mert még oly messze vagyunk tőled! Átkos harcok sorvasztják a nemzetet századok óta. Most pártviszály, majd árulás, a gyöngének el­tiprása tették kietlenné, sivárrá életünket. Széthullunk, mint oldott kéve, hogy ellenségeink JNEYÍRYIDÉE. diadalmámora üljön halotti tort szétszórt csont­jaink felett. Midőn most hegyen-völgyön a testvériség magasztos zenéje harsog s a tavasz illatától megujhodt levegő pezsdili fel a vért, a testvéri szeretet jegyéin uj életre kell ébrednünk, akkor lesz ünneplésünk méltó a mai naphoz s a jövő nemzedék áldása leng mindörökre poraink felett! Szabadság, egyenlőség, testvériség ne legye­nek üres, hangzatos jelszavak többé! Emelked­jünk fel arra a nemes gondolatra, hogy a rut. visszavonás nemzeteket söpört már el a föld színéről, mig az egymást megértő fáradhatatlan munkásság boldog életet biztosit számunkra. Ily érzelmektől eltelve lobogtassuk március idusán magasan a zászlót. Ily gondolatok hassák át lelkünket a munka zajában is s ha nem tünő szivárvány az a szines kép, mely édes mámorba ejti szivünket, de elválaszthatatlanul egyesit bennünket, mely a nemzet boldogságának talp­köve, ugy harsogjon mindenütt széles e világon, hogy lesz még ünnepe a magyarnak s a csata­kiáltást felváltja a tettrekész akarat, mely a nemzet minden fiában boldog megelégedést szül! ÚJDONSÁGOK. ^T Mai számunk 14 oldal. Telefon 139. szám Márcins 15. A róm. kath. elemi iskola egyes osztályai­ban március 15-ének 66. évfordulóját f. hó 14-én délelőtt ünnepelték, mely alkalommal az 1848 ik év jelentőségéről az illető osztály ta­nitói tartottak beszédeket, a tanulók pedig az örökké emlékezetes események s azok szerep­lői iránt hazafias dalok és költemények előadá­sával rótták le kegyeletüket. * « * A nyíregyházi közs. iparostanoncisicola, a tanulók köréből szervezett ifjúsági önképzőkör közreműködéseivel f. évi március hó 15-én dél­előtt 11 órakor az ág. ev. központi iskola dísz­termében hazafias ünnepélyt tart, melyen ven­dégeket szívesen fogad a Tanítótestület. Az ünnepély sorrendje: 1. Megnyitó. 2. Nemzeti ima. Zen. sz. Nagy József. Énekli az önképzőkör vegyeskara. 3. Életre, halálra. Irta : Rudnyánszky Gyula. Szavalja Kaszás Péter. 4. Emlékezés-1848. inárc. 15-ie. Irta és felolvassa : Hudák János. 5. Nemzeti dal. Irta: Petőfi. Énekli az ön­képzőkör vegyeskara. 6. Élet, vagy halál. Irta: Petőfi. Szavalja: Görőmbey Gábor. 7. A hazaszeretetről. Irta: Szabolcska Mi­hály. Szavalja : Nagy Kálmán. 8. Záróbeszéd. 9. A „Hymus" együttes eléneklése. * * * A nyíregyházi kereskedő-tanonc iskolai „Ott­hon" tagjai f. hó 15-én délután 2 órakor a központi iskola dísztermében hazafias ünnepélyt rendeznek, melyre iskolánk elöljáróságát s a nagyközönséget tisztelettel meghívjuk. Az ünnepély programmja: 1. Himnusz. Énekli az ifjúság. 2. Megnyitó. Tartja Demeter Sándor III. o. tan. 3. Március 15. Mészáros Józseftől, előadja: Kazimir Pál II. o. t. 4. Rongyos koldus. Katona Árpádtól, elő­adja : Bottka Sándor II. o. t.. 5. Ünnepi beszéd, *ta s előadja : Bán Zsig­mond III. o. t. 6. Mi a haza ? Ábrányi Emiltől. Előadja : Murányi Géza III. o. t. 7. A szabadság ünnepére, hazafias szinmű Kozma Andortól. Előadják: Demeter Sándor III. o. t., Orosz Péter Ili. o. t., Gara Sándor III. o. t., Bottka Sándor III. o. t., Dopita Já­nos II. o. t., Murányi Adorján II. o. t. 8. Szózat. Énekli az ifjúság. * * * 1914. március 15. A helybeli szociáldemokrata párt folyó ho 15-én, azaz .vasárnap d. e. 10 órai kezdettel a „Munkás Otthon" nigy termében márciusi ünnepélyt rendez, melyre vendégeket is szike­sen látnak. Az ünnepély programmja: 1. Megnyitó beszéd, tartja: Beregi Sándor. 2. Alkalmi beszédet mond a központi szo­ciáldemokrata párt kiküldöttje. 3. Alkalmi költeményt szaval: Kazimir Károly. — Személyi kir. Májerszky Béla kir. ta­nácsos, polgármester két heti időtartamra el­utazott Abáziába. Távolléte alatt a polgármes­teri teendőket Balla Jenő főjegyző, h. polgár­mester látja el. — A közigazgatási bizottság albizott­ságai. A csütörtökön megtartott közigazgatási bizottsági ülésben egyes albizottság tagjaiul ujabban a következők lettek beválasztva : A nagykállói kir. járásbíróság fogházának vizsgáló küldöttségébe: Nánássy Andor nagykállói lakos, a pótadó felszólamlási bizottságba rendes tag­sági helyre Geduly Henrik, az erdészeti al­bizottság elnökévé Somogyi Gyula, tagjaiva pedig Szalánczy Bertalan és Haas Ignác, a felügyelő bizottságba Geduly Henrik, az árva ügyi felebbviteli küldöttségbe rendes tagul Haas Ignác, póttagul padig Geduly Henrik, a Haas Ignácnak rendes tagjává tőrtént megválasztása következtében megüresedett póttagságra Sza­lánczy Bertalan, a fegyelmi választmányba: rendes tagul dr. Járossy Sándor, póttagul pa dig Geduly Henrik bizottsági tagok választat­tak meg. — Megyei bizottsági tagságról való le­mondás. Vay Miklós tornyospálcai jegyző a vármegye alispánjának bejelentette, hogy a tor­nyospálcai kerületben viselt varmegyei bizott­sági tagságáról lemond. — A szabad liceum legközelebbi előadása folyó hó 21-én szombaton délután 6 órakor lesz a főgimnázium dísztermében. Előadó: dr. Vietórisz József,\ fó'gimnáziumi tanár; . előadás tárgya: Az építőművészet hazánkban, számos vetített képpel. Belépődíj és jegy nincs. — A leányegylet március 22-dikén d. u. 5 órai kezdettel tartja meg e saisonban utolsó teadélutánját. A programra most is az előbbiek­hez méltó lesz. Percei Carola fogja bemutatni a Forlanát, a legújabb táncot, melyet állítólag a pápa ajánlott a tangó helyébe. A jouron a tangót és forlanát egymásután táncolja el Per­cei Carola igy a legtökéletesebb bemutatásban élvezhetjük a táncokat. — Megyei rendkivüli köz­gyűlés. Szabolcsvármegye törvényható­sági bizottsága március hó 26-dikán dr. Ujfalussy Dezső főispán elnöklésével rendkívüli közgyűlést tart. A tárgysorozat a következő: 1. A belügyminiszter leirata a vármegyei nyugdij szabályrendelet módosítása tárgyában. 2. A községi jegyzők illetményei szahályo­zásárol szóló törvéuy értelmében alakítandó becslő bizottságok tagjainak megválasztása. 3. Kék község képviselőtestületének a vasúti hozzájáró ut tárgyában hozott határozata. 4. Az állategészségügyi ebadó alap 1912. évi számadása. 5. Fejér Imre tiszti-főügyész és dr. Szesztay Zoltán tb. tiszti-főügyész kérelme ügyvédi gya­korlati idejükből 5 évnek nyugdij jogosultsá­gukba való beszámítása iránt. — A nyíregyháza—hajdúnánási vasút. A nyíregyháza—hajdudorog—hajdúnánási vasút ügyében komoly lépések történnek a megvaló­sulás felé. A Szabolcsvármegyei Helyiérdekű Vasút részvénytársaság értesítette Nyíregyháza város polgármesterét is, hogy a vasútvonalra az előmunkálati engedélyt kérelmezvén, a keres­kedelemügyi m. kir. miniszter az államvasutak igazgatóságát utasította a tervezett vasútvonal helyszíni tárgyalására s az államvasutak kép­viselője e tárgyban már e hó 16-ika körül a helyszínére érkezik. Vele együtt lejön a Sza­bolcsvármegyei Helyiérdekű vasút képvise­lője is. m

Next

/
Thumbnails
Contents