Nyírvidék, 1914 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1914-03-08 / 20. szám

3 20-ik szám. JSÍYÍR1TIDÉK. 1914. március 8. be nem töltitek: ti vagytok éltünk an­gyalai, éltünk démonai; áldás fejünkön, átok fejünkön; örökzöld koszorú homlo­kunkon, örökké vérző seb szivünkön. Ti vagytok, kik boldogságban nyugtattok kebleteken vagy űztök a világon át, mint a sebhedt vadat; ti vagytok nékünk élet vagy halál, üdvösség, vagy kárhozat!" Oh igyekezzenek, kedves hölgyeim, annak az életharcában sokféleképen meg­zaklatott férfinemnek angyalai lenni, s min­den mosoly, amelyet jóságukkal az arcokra varázsolnak, meleg napsugárként verődik majd vissza önökre, hogy szivüket fel­derítse, hogy szivüket melegítse. A leanynevelésről. A feminizmus immár világmozgalommá nőtt követelés, tehát nyilván meglevő szükség­let. Arról van ugyanis szó, hogy uj ember­energia léphessen be a kulturába és részt kiván magának a munkából. Ezt az óhajtást, munkát, vagy küzdelmet bárminő nézőpontból tekintjük is, megállapít­hatjuk, hogy a mozgalom zászlóvivői és elle­nesei egy pontban találkoznak, s ez a pont egyszersmind a kiindulási alap. Elégedetlenek ugyanis a mai leány neveléssel. A leányok neve­lését akarják tehát jobbá, célszerűbbé tenni. A női lelket, ennek erőit, hajlamait kívánják har­móniába hozni a reá várakozó élet feltételeivel. S ezért mindenkit érdekel az a kérdés, hogy a hivatalos tanügyi hatóságok miképen vélekednek nőnevelésünkről ? Erre felel meg a közoktatásügyi miniszter által kiadott, március 1-én megjelent polg. leányiskolái utasítás, melynek egyes részeit a következőkben ismertetjük. A polg. leányiskola ideálja: a müveit, magyar polgári háziasszony. Az iskola általános műveltséget nyújt, de tekintettel van a gyakor­latiság követelményeire is. A növendékek talál­ják meg az iskolában az igazmondás, az igaz­ságosság és kötelességteljesítés erkölcsi, a tisz­taság, egyszerűség és ízlés esztetikai légkörét. Különösen nagy suly helyezendő az egyszerű­ségre, mert napjainkban a nagyzoló polgári tár­sadalomban oly kiáltó példákat lehet látni az ellenkezőre! Az iskolának ezt a küzdelmet fel­adata fontosságának teljes tudatában fokozott energiával kell megvívnia. Csirájában el kell fojtani a hivalkodásnak, a haszontalan fény­űzésnek mutatkozó hajlandóságait. A praktikus tantárgyak alkalmat adnak arra, hogy a takarékosság és körültekintés erényeit gyökereztessék meg. Az esztetikai nevelést nem szabad az er­kölcsi neveléstől elkülöníteni, mert a tiszta erkölcs utján nevelhetjük az esztetikai fogé­konyságot is. Igen érdekesen mutat reá az utasítás arra, hogy a leányok nagy szorgalmukkal, égő becs­vágyukkal és rendkívüli érzékenységükkel, hévvel ragadják meg azt az alkalmat, hogy kitűnjenek. Ez a lelki diszpozíció könnyen téves irányba fordul, ezért a gépies tanulást háttérbe kell szorítani. A megértést, a gondolkodást, az ön­tevékenységet kell fejleszteni. A gépies tanulás az alapos tudásnak csak a hazug látszatát adja. Az igazi tanitás semmit sem tesz csak a látszatért. Szűkebb korlátok közé kell szorítani az osztályozást is, mert ez a gepies tanulásra való csábítás eszköze. Az osztályozásra szolgáló könyvecskét nem is kell használni a leckeórá­ban. Az osztályon kivül is fel lehet jegyezni, ami a tanuló megítélésére vonatkozik. Különben is csak azon az Ítéleten lehet megnyugodni, ami nem egy-két feleleten alapul, hanem a folytonos megfigyelésen. Az iskola csak akkor teljesítette hivatását, ha a tanuló az iskola elhagyása után a tovább­tanulás, az önképzés vágyát érzi. Ennek egy a módja: az olvasás megkedveltetése. S az ol­vasmány nem tisztán a szépirodalom körére vonatkozik, hanem a földrajz, történelmi, ter­mészettudományokra is. A könyv szeretetének fölkeltése és ápolása egyik legfontosabb fel­adata az iskolának. Oda kell hatni, hogy a tanítványban a hasznos és szép könyvek gyűjtésének vágyát kifejleszsze, mert a legszerényebb polgári ott­honnak is disze az a néhány válogatott jó könyv, melynek olvasásából mindig okulást és gyönyörűséget lehet meríteni. A gyakorlati kiképzés vezessen nagy biz­tossághoz és készséghez. Aki csak félig tud csinálni valamit, annak gyakorlati tudása nem ér félannyit, hanem nem ér semmit, vagy még veszedelmesebb a semminél. Ez a női kézimunkára, háztartási nevelés­tani ismeretekre és az egészségtanra vonatkozik. A félig való tudás a tanítvány lelkében az elé­gedetlenség kinos tudatát, vagy a megtanulás hazug illúzióját kelti fel. Amit a növendékek tudnak, azt jól és ala­posan kell tudniok, amit csinálnak, azt ügyesen és hasznavehetően kell csinálniok; Ízlésük ter­mészetes legyen, erkölcsük tiszta. Igy az iskola legnagyobb áldása lehet fej­ledező polgári társadalmunknak. De — hozzátehetjük — az iskola csak akkor tudja nehéz munkáját eredményesen szolgálni, ha számithat a szülők és társadalom megértő és segitő munkájára. Ezért a nőmoz­galom barátai és ellenőrzői, kik e pontban közös egyetértésben találkoznak, menjenek el és segítsenek a jövendő nő nevelésében a sok­szor és sokat küzdő iskoláknak! Kardos István. Felhívás Nyíregyháza r. t. város területén a folyó 1914. évben a haszon állatvizsgálat a következő sorrendben lesz megtartva: Március hó 17-én d. e. 7 órakor a Bundi korcsmánál az I-ső kerület, d. előtt 10 órakor a Morgónál a II-ik kerület, d. után 1 órakor a régi vásártéren a Ill-ik kerület, d. után 3 órakor a Debreceni utca végén lévő Guba korcsmánál a IV-ik kerület lóállománya (szamár, öszvér) Április hó 22-én d. e. 8 órakor vendég­fogadók, csárdák istálói, s azon helyeknek, hol állatok etetés itatás vagy pihentetés céljából megállani szoktak vizsgálata. Tulajdonosok fent jelzett időben egész lóállományukat (szamár, öszvér) kötelesek elő­állítani. Aki lovát a szemlén bemutatni elmu­lasztja, vagy nem minden lovát mutatja be, ellene az 1888 évi, VII. t.-c, 150 §-a alapján a kihágási eljárást teszem folyamatba és költsé­gére helyszínen fog a pótvizsgálat a városi állotorvos által eszközöltetni. A kik lovaikat a rendes szemlére elővezetni nem akarják, kötelesek ebbeli szándékukat hiva­talomhoz a vizsgálat megkezdése előtt írásban bejelenteni, és állatjaikat saját költségükre a vizsgálatra iletékes városi állatorvossal 8 napon belül külön megvizsgáltatni. Azon állatbirtokos, ki állatjaira állatorvos által rendszerint és állandóan felügyeltet, a szemle határnapját megelőző 3 napon belül lóállományát darabonként saját állatorvosával is megvizsgáltathatja, az eredményt azonban Kondrács Ágoston városi állatorvossal közölni köteles. A szemlére a tartáson levő kincstári katona lovak lókupecek, s az itt idéző vándorcigányok lovai is elővezetendők. Nyíregyháza, 1914-. évi, február 24-én. Kertész Bertalan, rkapitány. Mezőgazdaságunk) Lótenyésztés. Az állami méneknek mindinkább nagyobb számban való kiosztása folytán határozottan szépen fejlődik, igazolja ezt azon körülmény is, hogy a cs.es kir. lóavató bizottság az 1913. évben 241 drb 3 éves csikót vásárolt a had­sereg részére. Egyes községekben még ma is van igaz sok javítani való és már ezért is fel­tétlen szükséges a fedeztető állomások szaporí­tása. A lótenyésztési 3-as bizottság éppen ez okból az 1914. évben Tiszabezdéd községbea egy uj fedeztető állomás felállítását hozta ja­vaslatba a földmivelésügyi miniszternek. A mé­nek elhelyezése ellen a községekben csak Nagy­vaisány községben merült fel kifogás a debre­ceni m. kir. méntelep parancsnokság részéről és a község az 1914. évben fog gondoskodni uj istálló építéséről. Kemecse község államsegéllyel vásárolt köz­legelőjéből 25 k. hold csikólegelő részére ki­hasitattott és 1500 korona államsegéllyel be is rendeztetett. A Kisvárda vidéki gazdakör az általa rende­zett lóversenyen kiosztandó államdij cimen 2500 koronát kapott a földmivelésügyi minisztertől. A fedeztető állomásokról és igazolványt Dyert magán ménekről a túloldali kimutatást közlöm: Kimutatás Szabolcsvárm.gye területén az 1913. évben állami ménekkel létesített fedeztető állomásokról. A mén fajtája és drb száma A fedeztetési állo­más helye: (község) Balkány Bűdszentmihály Demecser Dombrád Eperjeske Eszeny Gáva Ibrány Kemecse Gégény Kisvárda Nagyhalász Nagykálló Nagyvarsány Nyíracsád Nyírábrány Nyírbakta Nyírbátor Nyírbéltek Nyíregyháza Nyírtass Pátroha Pócspetri Prügy Rakamaz Tiszadada Tiszaeszlár Tiszalök Polgár Ujfehértó Viss Zsurk ** i. .1 u -UJ > O) o o ^a ja &0 03 CB C G t­cű cű cc cű 3 S C _ a> C cn -03 OJ »—. po T3 tn oi 00 O 2 — — 3 6 — 1 5 1 1 2 3 1 — 1 - 1 3 4 1 — 1 — 1 6 1 2 4 4 2 1 — 1 1 — 1 3 — — 3 — 1 - 2 2 8 1 — - 8 -3 12 11 12 - 2 -2 -2 1 1 1 1 2 2 1 1 2 1 2 4 8 9 2 4 3 3 6 2 10 4 7 2 2 2 3 5 2 16 2 4 4 3 3 2 2 3 6 5 — — 2 — 1 2 — 1 1 — 2 1 1 összesen 14 86 6 11 12 4 133 Ezenkívül Nyírgyulaj község az államtól részletfizetésre egy mént vásárolt. Itt megemlítem, hogy a tenyészlovakra szóló kedvezményes vasúti szállítási igazolvá­nyok kiadását, amely eddig a járási főszolga­birák, illetve városokban a tanács hatáskörébe tartozott, a földmivelésügyi miniszter szem előtt tartva a gazdaközönség érdekét, az 1913. év­ben a felügyelőségekre ruházta át. Házi nyultenyésztés. . Ennek tenyésztésével, nálunk az azt meg­érdemlő szeretettel még nem foglalkoznak, ellentétben a külfölddel, ahol majdnem minden kisgazdaságban találunk házi nyulat. Nálunk *) A szabolcsvármegyei m. kir. gazdasági felügyelő Kauzsay Tibor évijelentéséből.

Next

/
Thumbnails
Contents