Nyírvidék, 1914 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1914-03-08 / 20. szám

2 21 -ik szám. hyxryidbk. 1914. március 12. sehogysem tud tenyésztése oly méreteket ölteni, hogy az Ízletes és nagy 25 százalék fehérje tartalmú házinyulhus piacainkon szerepet ját­szanék. A statisztika adatai szerint évről-évre több millió értékű nyúlszőrt és nyulbőrt ho­zunk be, amire pedig nem volna szükség, ha idehaza s megfelelő mennyiségű prémnyulat tenyésztenének. Előleges színházi jelentés. Tisztelettel van szerencsém értesíteni Nyír­egyháza város és vidéke n. é. közönségét, hogy előadásaimat elsőrangú művészerőkből álló szín­társulatommal, 16 tagból álló katonazenekarral 1914. évi márczius hó 20-án, pénteken a „Katonadolog" nagysikerű operett újdonsággal kezdem meg. Társulatom névsora : Igazgatóság: Dr. Márffy Károly, igazgató ­főrendező. Hidassy Kálmán, titkár, igazgató­helyettes. Lajthay Károly, rendező, Rogoz Imre, rendező. Donáth A. Jenő, karnagy. Működő nők: Radó Nelly, táncos szubrett­primadonna. Bányay Etel, komika. Deák Flóra, naiva. Kiss Tusi, énekes naiva táncosnő. La­dányi Mariska, énekesnő. Dr. Márffyné Mezey Jolán, szubrett-primadonna. Gyöngyi Jolán, koloratur énekesnő. Róna Stefi, vígjátéki naiva Homokay Gabriella, anya. Zöldi Vilma, drámai szende, fiatal hősnő. Kar- és segédszinésznők: Bencze Erzsi, Csepreghy Emma, Sz. Gsepreghy Irma, Czin­czér Mariska, Halász Sándorné, Molnár Juliska, Szigethy Tercsi, Tarján Viola, Magyari Rózsi. Működő férfiak: Bónyi József, szerelmes színész. Fekete László, énekes bonvivant. Gal­góczy Lajos, operett tenorénelles. Ivánfi Jenő, táncos komikus. Lajthay Károly, szerelmes és bonvivant. Lenkey György, siheder. Rogoz Imre, lyrai szerelmes és naturbursch. Stoll Béla, operett buffó. Székely Gyula, opera- és operett-bariton. Kardalosok és segédszinészek: Bodnár Ist­ván, Halász Sándor, Márkus János, Erőskövi János, Papp Ferenc, Szarvassy Hugó, Varga Simon, Rózsahegyi Sándor. Műszaki személyzet: Szécskay Árpád, sugó. Halász Sándor, ügyelő. Kiss István pénztárnok. Ölvedi István, gazda és könyvtárnok. Dobó Mihály, főruhatárnok két segéddel. Szőlősy József, kellékes egy segéddel. Falka István, diszmester egy segéddel. Lipák András, szerep­osztó. Keindl Gusztáv, diszletfestő. A zenét az összes előadásokhoz a 68-ik gyalogezred zenekara szolgáltatja. A színi-idény alatt az alábbi újdonságok­ból lesz műsorom összeállítva: Operett újdon­ságok: Király, Katonadolog, A mexikói leány, Diák hercegnő, Buksi, Szibill hercegnő, Nevető férj, Mozikirály, Tökeletes asszony, Nemtudomka, Forrás tündére, Napsugár kisasszony, Őfelsége táncol, Támlásszék 10. sz., Tengerész Kató, Lila dominó, Limonádé ezredes, Hónapos szoba. Dráma- és vígjáték-újdonságok: Konventbiztos, Halló, Szerkesztő ur, Ezredes, Pygmalion, Mandarin, A préda, A frankfurtiak, A szent szűz rózsája, Tündér leányok, Egyszeri királyfi, Mérföldkövek, A titok, A zöld frak, Miniszter­elnök, A feleségünk, Uj földesúr. Operák: A zsidónő, Traviata. Felújításra kerülnek: Egy szegény ifjú története, Liliomfi, Peleskei nótá­rius, Bőregér, Bocacció, Szegény Jonathán, Tavasz, Ripp-ripp, Kornevillei harangok, Görög rabszolganő. Bérletfeltételek 30 páros vagy páratlan előadásra: Földszinti és emeleti páholy 260 kor. Támlásszék 64 korona. Körszék 52 kor. Erkély I sor 52 kor. Erkély 30 kor. Á bérletek gyűjtésével Hidassy Kálmán szinhází titkárt bíztam meg, ki a bérösszegek felvételére is jogosult. A bérleti ár első fele előre, a második fele a szini-idény közepén fizetendő. A bérletössze­geuen kivül a szinészegyesület nyugdijalapja javára 2% fizetendő. Lakások a színtársulat tagjai részére Jako­bovits Fanny k. a. dohánytőzsdéjébe jelenten­dők be. Magamat és társulatom minden egyes tag­ját a m. tisztelt közönség szives jóindulatába ajánlva, maradtam tisztelettel Dr. Márffy Károly a nyíregyházi és marosvásárhelyi színházak igazgatója. Értekezlet a tanítói patronázs megalakí­tása tárgyában. A Szabolcsvármegyei Tanítói Egyesület nyíregyházi járáskőre 1912. év november hó 9-án tartott gyűlésén Füsthy Antal kir. ügyész ur előadást tartott a tanítók patronázs tevé­kenységéről. Az előadásban foglaltakat a jelen volt mintegy 150. tanitó nagy lelkesedéssel magáévá tette és megígérte, hogy a maga hatáskörében minden erejével támogatni fogja e nemes ügyet. A nyíregyházi pártfogó egyesület elnöksége megkereste ez ügyben Orsóvszky Gyula egye­sületi elnököt, aki a választmányt összehívta. A választmány kiküldte Orsóvszky Gyula. Kubacska István, Szabó Pál nyíregyházi, Szabó Gyula ujfehértói, Varga Jánoz kisvárdai, Szabó Antal nagykállói, Nánássy Gyula nyírbátori tanítókat, hogy a tanítói patronázs megalakításának érte­kezleten vegyenek részt. A pártfogó egyesület az értekezletet március 4-re a városháza kis­termébe hivta össze. Jelen voltak: Dr. Bodnár István a pártfogó egyesület ügyvezető alelnöke, Dr. Komjáthy Kázmér titkár, Orsóvszky Gyula, Kubacska István, Szabó Pál, Szabó Gyula, Nánássy Gyula. Dr. Bodnár István üdvözölve a megjelen­teket, az értekezletet megnyitja, Dr. Komjáthy Kázmér ismertette az összejövetel célját, a taní­tói patronázs körzetek munkakörét. Beható eszmecsere után az értekezlet követ­kezőkben állapodott meg: A nagyobb községek­ben a társadalom bevonásával alakittatnak meg a tanítói patronázs körzetek. A pártfogó egyesü­let felhívással fordul a szabolcsvármegyei taní­tókhoz, hogy álljanak e nemes ügy szolgálatába Minden egyes községben — az egyesületi elnök által megjelölt — tanítót külön megkeresi, hogy addig is, a mig a körzetek megalakulnak, a pártfogó egyesületnek megkeresésére a szüksé­ges tenni valókat ellássák. A pártfogó egyesü­let jelenlegi anyagi erejéhez mérten minden egyes eljárásért 2—2 korona tiszteletdijat helyez kilátásba. A nyíregyházi járáskör ez idei gyűlését május hó második felében Újfehértón tartja. Ez alkalommal a tanítói patronázs is fel lesz véve a tárgysorozatba. A pártfogó egyesület gondoskodik előadóról. A pártfogó egyesület ismerve a szabolcs­vármegyei tanítóság nemes gondolkozását a legszebb reményekkel néz a tanítói patronázs körzetek megalakítása elé. Az „Eötvös-alapra" fizettek: Stoll Ernő 1914-re 4 kor. Kubacska István 1914-re 4 kor. Prékopa István 1913-ra 4 kor. 1914-re 4 kor. Matis Béla 1914 re 4 korona. Kérelem, a Szabolcsvármegyei Tanítóegyesület ren­des tagjaihoz. Egyesületünk 1909. nov. 10-én tartott rendes közgyűlésének 7. számú határozata értel­mében a Magyarországi Tanítóegyesületek Szö­vetségébe rendes tagjaival belépett s igy köte­lezettséget vállalt, hogy tagjai után az évi 25 filléreket, 1910. január 1-től a szövetség pénz­tárába befizeti. Ennek következtében ngyan­akkor, ugyanazon határozatával az évi tagsági­dijat 2 koronáról 2 Kor. 50 fillérre emelte. Dacára annak, hogy egyesületünk mintegy 150 tagja több évről nem fizette be tagdijat, az őszes tagok után 125 kor. szövetsegi dijat eddig négy évről pontosan befizettük. Az egyesület 1914. évi rendes kiadása: Tanitók-Háza szobaalapitvány ötödik részlete 500 kor., szövetségi tagdíj 125 kor., pályadíj 300 kor., szövetségi és Eötvös-alap egyesület képviselőjének utiátalánya 50 kor., nyomtatvá­nyok és irodai szükségletek 120 kor., köri gyű­lések költsége 5C kor., összesen 1145 korona. Ezen összeget tagdijakból csakis az esetben fedezhetjük, ha a régi hátrányok befolynak s oly tagok után, kik kötelezettségüknek eLget nem tesznek, a szövetségi diját nem fizetjük és az illetőket 1914. évtől a rendes tagok nyilván­tartásából töröljük. Tudomásul hozva egyesületünk ily szomorú anyagi helyzetét, bizalommal arra kérem az igen tisztelt kartársakat, hogy tagsági dijaikat mielőbb befizetni szíveskedjenek. Nyíregyházán, 1914. március 5. Orsóvszky Gyula, e. elnök. Tanitók, tanítónők s óvónők figyelmébe 1 A vallás- és közoktatásügyi m. kir. Minister urnák f. évi február hó 13-án kelt 59/914. sz. rendelete értelmében értesítem, hogy a buziási gyógyfürdő igazgatósága az alá tartozó állami tisztviselők nemkülönben azok családtagjainak az elő- és utófürdő-idénytartama alatt, vagyis május 15-től junius 15 ig és augusztus 20-tól szept. végéig a fürdők árából — mórfürdők kivételé­vel — 30*/o-ot, a fürdőigazgatósághoz tartozó lakások árából szintén 30°/ 0 kedvezményt nyújt. A kedvezményt igénybevevők tartoznak személy­azonosságukat közvetlen hivatalfőnökök vagy elöljárójuk által kiállított bizonylattal (esetleg vasúti arcképes igazolvánnyal) igazolni. Nyíregyháza, 1914. március hó 3-án. Dr. Wilt György, kir. tanfelügyelő. Tanitóképző-intézeti pályázati hirdetmény. Folyó évi szeptember hó 1-én fog meg­nyílni a munkácsi (Bereg varmegyében) újonnan szervezett m. kir. állami elemi népiskolai tanító­képző intézetnek I. osztálya. Ezen internátussal (bennlakás és élelmezés) kapcsolatos intézetbe felvétetnek a polgári is­kola, gimnázium vagy reáliskola IV. osztályát jo sikerrel végzett olyan tanulók, akik a tizen­negyedik életévüket betöltötték és az 1868. XXXIII. t.-c.-ben megállapított a tanítói pályára alkalmas megfelelő testi épségiket orvosi bi­zonyitványnyal igazolják. Kitűnő előmeneteiü tanulók az intézetben államköltségen részesül­nek teljesen ingyen ellátásban. A tartásdijat fizető tanulók az intézetben nyerendő teljes ellátás fejében havi 32 koronát, a féldijat fizető növendékek pedig ugyancsak teljes ellátásért havi 16 koronát fizetnek. Á felvétel iránti egy koronás bélyeggel el­látott és a vallás- és közoktatásügyi miniszter­hez címzett kérvények Bereg vármegye királyi tanfelügyelőségénél nyújtandók be folyó évi május hó folyamán. A kérvény mellékletei: a) születési bizo­nyítvány, b) az utolsó iskolai bizonyítvány a mult iskolai évről, illetve az első 1 ilévi értesítő a folyó iskolai évről, c) orvosi, egészségi bizo­nyítvány, d) orvosi ujraoltási bizonyítvány, e) hiteles községi bizonyítvány a szülők, illetve a folyamodó vagyoni állapotáról. Budapest, 1914. évi február hó. A vallás- és közoktatásügyi m. Jcir. miniszter SZABAD LÍCEUM. Dr. Spányi Géza előadása. A mult csütörtökön az orvostudomány hatását mntatta be a tudós előadó a szobor­müveken, a mostanin pedig a festőművészet azon alkotásai vonultak el szemünk előtt, ame­lyek vonatkozásban vannak az orvosokkal, ille­tőleg az orvostudománynyal. Tudjuk, hogy majdnem minden művész már a középkorban is végzett anatómiai tanulmányokat, hogy az emberi testet minél tőkéletesebben adhassa vissza müveiben, Igy már Rafaelnek és Lionar­donak is maradtak föl anatómiai rajzai. Egyike a leghíresebb festményeknek Rembradt Anató­miai előadása. Erős realizmussal örökíti meg a művész az akkor még ritka boncolási jele­netet. Kitűnő képeket mutatott be dr. Spányi a hollandusoktol és a spanyoloktól. Az orvos­tudomány siralmas állapotát mutatják azok a festmények. A legszebbek közül való volt Jan Steen-nek az orvosi látogatás-a. A közönség lángos derültséggel kisért egy pár komikus jelenetet a régi orvosi praxisból: az érvágást, köpülyözést, foghúzást stb. Különösen nagy hatást ért el dr. Spányi előadásának befejező részével, midőn az orvo­sokat mutatta be a karikatúrában. Mindenesetre köszönettel tartozunk dr. Spányinak ezen két

Next

/
Thumbnails
Contents