Nyírvidék, 1914 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1914-03-08 / 20. szám

2 21 -ik szám. hyxryidbk. 1914. március 12. sehogysem tud tenyésztése oly méreteket ölteni, hogy az Ízletes és nagy 25 százalék fehérje tartalmú házinyulhus piacainkon szerepet játszanék. A statisztika adatai szerint évről-évre több millió értékű nyúlszőrt és nyulbőrt hozunk be, amire pedig nem volna szükség, ha idehaza s megfelelő mennyiségű prémnyulat tenyésztenének. Előleges színházi jelentés. Tisztelettel van szerencsém értesíteni Nyíregyháza város és vidéke n. é. közönségét, hogy előadásaimat elsőrangú művészerőkből álló színtársulatommal, 16 tagból álló katonazenekarral 1914. évi márczius hó 20-án, pénteken a „Katonadolog" nagysikerű operett újdonsággal kezdem meg. Társulatom névsora : Igazgatóság: Dr. Márffy Károly, igazgató főrendező. Hidassy Kálmán, titkár, igazgatóhelyettes. Lajthay Károly, rendező, Rogoz Imre, rendező. Donáth A. Jenő, karnagy. Működő nők: Radó Nelly, táncos szubrettprimadonna. Bányay Etel, komika. Deák Flóra, naiva. Kiss Tusi, énekes naiva táncosnő. Ladányi Mariska, énekesnő. Dr. Márffyné Mezey Jolán, szubrett-primadonna. Gyöngyi Jolán, koloratur énekesnő. Róna Stefi, vígjátéki naiva Homokay Gabriella, anya. Zöldi Vilma, drámai szende, fiatal hősnő. Kar- és segédszinésznők: Bencze Erzsi, Csepreghy Emma, Sz. Gsepreghy Irma, Czinczér Mariska, Halász Sándorné, Molnár Juliska, Szigethy Tercsi, Tarján Viola, Magyari Rózsi. Működő férfiak: Bónyi József, szerelmes színész. Fekete László, énekes bonvivant. Galgóczy Lajos, operett tenorénelles. Ivánfi Jenő, táncos komikus. Lajthay Károly, szerelmes és bonvivant. Lenkey György, siheder. Rogoz Imre, lyrai szerelmes és naturbursch. Stoll Béla, operett buffó. Székely Gyula, opera- és operett-bariton. Kardalosok és segédszinészek: Bodnár István, Halász Sándor, Márkus János, Erőskövi János, Papp Ferenc, Szarvassy Hugó, Varga Simon, Rózsahegyi Sándor. Műszaki személyzet: Szécskay Árpád, sugó. Halász Sándor, ügyelő. Kiss István pénztárnok. Ölvedi István, gazda és könyvtárnok. Dobó Mihály, főruhatárnok két segéddel. Szőlősy József, kellékes egy segéddel. Falka István, diszmester egy segéddel. Lipák András, szereposztó. Keindl Gusztáv, diszletfestő. A zenét az összes előadásokhoz a 68-ik gyalogezred zenekara szolgáltatja. A színi-idény alatt az alábbi újdonságokból lesz műsorom összeállítva: Operett újdonságok: Király, Katonadolog, A mexikói leány, Diák hercegnő, Buksi, Szibill hercegnő, Nevető férj, Mozikirály, Tökeletes asszony, Nemtudomka, Forrás tündére, Napsugár kisasszony, Őfelsége táncol, Támlásszék 10. sz., Tengerész Kató, Lila dominó, Limonádé ezredes, Hónapos szoba. Dráma- és vígjáték-újdonságok: Konventbiztos, Halló, Szerkesztő ur, Ezredes, Pygmalion, Mandarin, A préda, A frankfurtiak, A szent szűz rózsája, Tündér leányok, Egyszeri királyfi, Mérföldkövek, A titok, A zöld frak, Miniszterelnök, A feleségünk, Uj földesúr. Operák: A zsidónő, Traviata. Felújításra kerülnek: Egy szegény ifjú története, Liliomfi, Peleskei nótárius, Bőregér, Bocacció, Szegény Jonathán, Tavasz, Ripp-ripp, Kornevillei harangok, Görög rabszolganő. Bérletfeltételek 30 páros vagy páratlan előadásra: Földszinti és emeleti páholy 260 kor. Támlásszék 64 korona. Körszék 52 kor. Erkély I sor 52 kor. Erkély 30 kor. Á bérletek gyűjtésével Hidassy Kálmán szinhází titkárt bíztam meg, ki a bérösszegek felvételére is jogosult. A bérleti ár első fele előre, a második fele a szini-idény közepén fizetendő. A bérletösszegeuen kivül a szinészegyesület nyugdijalapja javára 2% fizetendő. Lakások a színtársulat tagjai részére Jakobovits Fanny k. a. dohánytőzsdéjébe jelentendők be. Magamat és társulatom minden egyes tagját a m. tisztelt közönség szives jóindulatába ajánlva, maradtam tisztelettel Dr. Márffy Károly a nyíregyházi és marosvásárhelyi színházak igazgatója. Értekezlet a tanítói patronázs megalakítása tárgyában. A Szabolcsvármegyei Tanítói Egyesület nyíregyházi járáskőre 1912. év november hó 9-án tartott gyűlésén Füsthy Antal kir. ügyész ur előadást tartott a tanítók patronázs tevékenységéről. Az előadásban foglaltakat a jelen volt mintegy 150. tanitó nagy lelkesedéssel magáévá tette és megígérte, hogy a maga hatáskörében minden erejével támogatni fogja e nemes ügyet. A nyíregyházi pártfogó egyesület elnöksége megkereste ez ügyben Orsóvszky Gyula egyesületi elnököt, aki a választmányt összehívta. A választmány kiküldte Orsóvszky Gyula. Kubacska István, Szabó Pál nyíregyházi, Szabó Gyula ujfehértói, Varga Jánoz kisvárdai, Szabó Antal nagykállói, Nánássy Gyula nyírbátori tanítókat, hogy a tanítói patronázs megalakításának értekezleten vegyenek részt. A pártfogó egyesület az értekezletet március 4-re a városháza kistermébe hivta össze. Jelen voltak: Dr. Bodnár István a pártfogó egyesület ügyvezető alelnöke, Dr. Komjáthy Kázmér titkár, Orsóvszky Gyula, Kubacska István, Szabó Pál, Szabó Gyula, Nánássy Gyula. Dr. Bodnár István üdvözölve a megjelenteket, az értekezletet megnyitja, Dr. Komjáthy Kázmér ismertette az összejövetel célját, a tanítói patronázs körzetek munkakörét. Beható eszmecsere után az értekezlet következőkben állapodott meg: A nagyobb községekben a társadalom bevonásával alakittatnak meg a tanítói patronázs körzetek. A pártfogó egyesület felhívással fordul a szabolcsvármegyei tanítókhoz, hogy álljanak e nemes ügy szolgálatába Minden egyes községben — az egyesületi elnök által megjelölt — tanítót külön megkeresi, hogy addig is, a mig a körzetek megalakulnak, a pártfogó egyesületnek megkeresésére a szükséges tenni valókat ellássák. A pártfogó egyesület jelenlegi anyagi erejéhez mérten minden egyes eljárásért 2—2 korona tiszteletdijat helyez kilátásba. A nyíregyházi járáskör ez idei gyűlését május hó második felében Újfehértón tartja. Ez alkalommal a tanítói patronázs is fel lesz véve a tárgysorozatba. A pártfogó egyesület gondoskodik előadóról. A pártfogó egyesület ismerve a szabolcsvármegyei tanítóság nemes gondolkozását a legszebb reményekkel néz a tanítói patronázs körzetek megalakítása elé. Az „Eötvös-alapra" fizettek: Stoll Ernő 1914-re 4 kor. Kubacska István 1914-re 4 kor. Prékopa István 1913-ra 4 kor. 1914-re 4 kor. Matis Béla 1914 re 4 korona. Kérelem, a Szabolcsvármegyei Tanítóegyesület rendes tagjaihoz. Egyesületünk 1909. nov. 10-én tartott rendes közgyűlésének 7. számú határozata értelmében a Magyarországi Tanítóegyesületek Szövetségébe rendes tagjaival belépett s igy kötelezettséget vállalt, hogy tagjai után az évi 25 filléreket, 1910. január 1-től a szövetség pénztárába befizeti. Ennek következtében ngyanakkor, ugyanazon határozatával az évi tagságidijat 2 koronáról 2 Kor. 50 fillérre emelte. Dacára annak, hogy egyesületünk mintegy 150 tagja több évről nem fizette be tagdijat, az őszes tagok után 125 kor. szövetsegi dijat eddig négy évről pontosan befizettük. Az egyesület 1914. évi rendes kiadása: Tanitók-Háza szobaalapitvány ötödik részlete 500 kor., szövetségi tagdíj 125 kor., pályadíj 300 kor., szövetségi és Eötvös-alap egyesület képviselőjének utiátalánya 50 kor., nyomtatványok és irodai szükségletek 120 kor., köri gyűlések költsége 5C kor., összesen 1145 korona. Ezen összeget tagdijakból csakis az esetben fedezhetjük, ha a régi hátrányok befolynak s oly tagok után, kik kötelezettségüknek eLget nem tesznek, a szövetségi diját nem fizetjük és az illetőket 1914. évtől a rendes tagok nyilvántartásából töröljük. Tudomásul hozva egyesületünk ily szomorú anyagi helyzetét, bizalommal arra kérem az igen tisztelt kartársakat, hogy tagsági dijaikat mielőbb befizetni szíveskedjenek. Nyíregyházán, 1914. március 5. Orsóvszky Gyula, e. elnök. Tanitók, tanítónők s óvónők figyelmébe 1 A vallás- és közoktatásügyi m. kir. Minister urnák f. évi február hó 13-án kelt 59/914. sz. rendelete értelmében értesítem, hogy a buziási gyógyfürdő igazgatósága az alá tartozó állami tisztviselők nemkülönben azok családtagjainak az elő- és utófürdő-idénytartama alatt, vagyis május 15-től junius 15 ig és augusztus 20-tól szept. végéig a fürdők árából — mórfürdők kivételével — 30*/o-ot, a fürdőigazgatósághoz tartozó lakások árából szintén 30°/

0 kedvezményt nyújt. A kedvezményt igénybevevők tartoznak személyazonosságukat közvetlen hivatalfőnökök vagy elöljárójuk által kiállított bizonylattal (esetleg vasúti arcképes igazolvánnyal) igazolni. Nyíregyháza, 1914. március hó 3-án. Dr. Wilt György, kir. tanfelügyelő. Tanitóképző-intézeti pályázati hirdetmény. Folyó évi szeptember hó 1-én fog megnyílni a munkácsi (Bereg varmegyében) újonnan szervezett m. kir. állami elemi népiskolai tanítóképző intézetnek I. osztálya. Ezen internátussal (bennlakás és élelmezés) kapcsolatos intézetbe felvétetnek a polgári iskola, gimnázium vagy reáliskola IV. osztályát jo sikerrel végzett olyan tanulók, akik a tizennegyedik életévüket betöltötték és az 1868. XXXIII. t.-c.-ben megállapított a tanítói pályára alkalmas megfelelő testi épségiket orvosi bizonyitványnyal igazolják. Kitűnő előmeneteiü tanulók az intézetben államköltségen részesülnek teljesen ingyen ellátásban. A tartásdijat fizető tanulók az intézetben nyerendő teljes ellátás fejében havi 32 koronát, a féldijat fizető növendékek pedig ugyancsak teljes ellátásért havi 16 koronát fizetnek. Á felvétel iránti egy koronás bélyeggel ellátott és a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez címzett kérvények Bereg vármegye királyi tanfelügyelőségénél nyújtandók be folyó évi május hó folyamán. A kérvény mellékletei: a) születési bizonyítvány, b) az utolsó iskolai bizonyítvány a mult iskolai évről, illetve az első 1 ilévi értesítő a folyó iskolai évről, c) orvosi, egészségi bizonyítvány, d) orvosi ujraoltási bizonyítvány, e) hiteles községi bizonyítvány a szülők, illetve a folyamodó vagyoni állapotáról. Budapest, 1914. évi február hó. A vallás- és közoktatásügyi m. Jcir. miniszter SZABAD LÍCEUM. Dr. Spányi Géza előadása. A mult csütörtökön az orvostudomány hatását mntatta be a tudós előadó a szobormüveken, a mostanin pedig a festőművészet azon alkotásai vonultak el szemünk előtt, amelyek vonatkozásban vannak az orvosokkal, illetőleg az orvostudománynyal. Tudjuk, hogy majdnem minden művész már a középkorban is végzett anatómiai tanulmányokat, hogy az emberi testet minél tőkéletesebben adhassa vissza müveiben, Igy már Rafaelnek és Lionardonak is maradtak föl anatómiai rajzai. Egyike a leghíresebb festményeknek Rembradt Anatómiai előadása. Erős realizmussal örökíti meg a művész az akkor még ritka boncolási jelenetet. Kitűnő képeket mutatott be dr. Spányi a hollandusoktol és a spanyoloktól. Az orvostudomány siralmas állapotát mutatják azok a festmények. A legszebbek közül való volt Jan Steen-nek az orvosi látogatás-a. A közönség lángos derültséggel kisért egy pár komikus jelenetet a régi orvosi praxisból: az érvágást, köpülyözést, foghúzást stb. Különösen nagy hatást ért el dr. Spányi előadásának befejező részével, midőn az orvosokat mutatta be a karikatúrában. Mindenesetre köszönettel tartozunk dr. Spányinak ezen két