Nyírvidék, 1914 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1914-03-08 / 20. szám
20 20-ik szám. JSÍ YÍ R1T IDÉK. 1914. március 8. lásukal esetleg egy-egy polgármesterné, ügyvédné, rendőrtisztné, soffőrné bánja meg. Hátrányosan befolyásolja a családalapítást s ezzel kapcsolatban a nőkérdés megoldását a napjainkban lábrakapott fényűzés s divatszertelenség is. Én nem tudok eleget csudálkozni az emelkedettebbgondolkozásu s müveit uri hölgyeken, hogy nem tudják megfékezni ezt a lelketlen Molochot . . . Valahol Párisban egy szeszélyes mamzell unalmában vagy haszonlesésből kigondol egy ruha-karikaíurát s másnap az egész világ hölgyei törik magukat utána, hogy azt magukra aggathassák! Pedig szinte hiába. Mert hiszen szépek és vonzók maradhatnának önök, hölgyeim, anélkül is, hogy a külsejüket minden időjárással változtassák. Ne vegyék rossz néven, hogy ilyenekbe is beleavatkozom, hanem hát mindezek olyan dolgok, a melyek mellett közömbösen el nem haladhatunk. És ha a feminismus nemcsak egyes külsőleges sikerekre áhítozik, hanem igazán akar lendíteni az emberiség s a nők sorsán, akkor ezeket sem szabad figyelmen kívül hagynia s a bajok gyökerének kiirtásán kell kezdenie a dolgot. Igen jól teszi a feminismus, ha a nők tehetségeinek a réginél szélesebbkörü érvényesülését szorgalmazza, óvnia kell azonban a nőket attól a balhiedelemtől, mely szerint azt higyjék, hogy mert sokra képesek, mindenre képesek, s ebből kifolyólag azután mintegy mesterségesen tenyésszünk egy uj szellemi proletáriátust, a mely már is mutatkozik a nők között, mert hiszen ma könnyebb kapni száz diplomás hölgyet, mint tiz jóravaló házi leányt. Jól teszi a feminismus, ha arra törekszik, hogy a nők előtt uj munkatereket nyisson meg, e közben azonban nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a nőnek legmegfelelőbb működési tér a családi kör s azért mindenek előtt az ebben való működésre kell előkészítenie s lelkesítenie a fiatal nőnemzedéket s minden erejével oda kell hatnia, hogy — amennyiben az a nőkön múlik — a családalapítás akadályai csökkentessenek a nőknek egyszerűségre s háziasságra való nevelése által is. És ennek érdekében, hölgyeim, a nők serege üzenjen elszántan hadat annak a divattébolynak, a mely sorainkban dul, s a mely sok családban eleszi a gyermekek elől a kenyeret, megemészti a férjek nyugalmát s a családi otthonokat gondokkal és adóságokkal tölti meg. Ennél okosabbat s a nők és férfiak javát jobban előmozditót én önöknek nem tudok mondani. * * * Természetes dolog azonban, hogy amikor én ezeket a nők iránt érzett legnagyobb tisztelettel s magasztos hivatásuk teljes átérzésével mondom, nem szeretném, ha valaki oda magyarázná a szavaimat, hogy én ezzel a feminismusnak a női jogok kiszélesbitésére irányuló törekvései elől elzárkózom. Nem, hölgyeim ! Én vallom azt, hogy habár a nő más mint a férfi, s más is a természetszerű hivatása, mint a férfié, de azért a nő ép olyan becses s nélkülözhetetlen áldozatokat hoz a társadalmi élet oltárára, mint a férfiak, s ép azért azok a jogok, amelyeknek az élet és a közjó irányítása s előmozdítása céljából a férfiak birtokában vannak, a nőket is megilletik. Tudjuk, hogy a feminista-mozgalomnak egyik célja a nők szavazati jogának a kivívása is. De tudjuk azt is, hogy ez az igényük egyúttal az a vörös posztó, a melytől sokan riadoznak. Különösen azzal szeretik sokan ezt az igényüket elütni, hogy hiszen a nők nem egyforma terhet viselnek a férfiakkal, a nők nem katonáskodnak, nem fizetnek véradót a haza érdekében. Ez az érv azonban nagyon gyenge s tele van következetlenséggel s ellentmondásokkal. Én azt tartom, hogy a kitől joga van valamely testületnek, legyen az város vagy ország, áldozatokat követelni a maga fennmaradása érdekében, annak az illetőnek viszont — legyen az főherceg vagy favágó — kell, hogy joga legyen közvetve vagy közvetlenül beleszólni abba, hogy az ő verejtéke mire fordittatik. Minden egyéb okoskodás vagy eljárás -- szerintem — hazugság, ököljog, zsarnokság. S miután a nők alkotó részei a társadalomnak s áldozathozataluk nélkülözhetetlen alkotó eleme az életnek: ez a beleszólási jog tehát, — mely az aktiv és passzív választási jog alapján gyakoroltatik — őket is megilleti. Hogy a nők nem katonáskodnak? Hogy nem ontanak vért a hazáért? De hát, kérdem, hány ember katona azon férfiak közzül, a kiknek szavazati joguk mégis van? A férfiaknak 75 u/o-a sohasem volt katona; és azok közül is, akik katonák voltak, ugyan hány ontott vért a házért ? És ha már következetesek akarunk lenni s a katonaságot emlegetjük: miért nincs szavazati joguk épen a tényleges katonáknak? .... És hát az államéletet csak a nyerserő, a vérontás tartja fenn s védi s egyéb áldozat nem? Hát a nők nagy része nem-e inkább járja meg az élet és halál mesgyéjét, a maga nehéz hivatása közben, mint sok katona, aki az utcán nyugodtan a kardot csörteti, de soha csatában nem járt?... És nem látjuk-e ott a hazáért küzdő férfiak oldalán a Dobó Katicákat, a vöröskereszt hölgyeit s azt a számtalan névtelen nőt, kik a férfiak oktalan vérontásaiban elveszítvén férjeiket özvegyen maradtak, bánatukkal, árváikkal s nyomorukkal s e közben is hasznos fiakat neveltek fel a hazának?. . . Ne puffogtassa hát senki ezt az ócska, rozsdás pisztolyt a nők ellen, hanem inkább arra segítse őket, hogy ebbeli igényük méltányosan kielégíttessék. Én nem tudom megérteni, hogy miért ne lehetne egy nő, aki önálló, s aki esetleg a gyermekeit már rendbe hozta s ráér s esze is van hozzá, miért ne lehetne az ilyen nő városi, egyházi vagy akár országgyűlési képviselő? Egy intelligens nő nem többet használhatna-e ezen a téren is, mint egy tudatlan férfi, aki csak azért foglal helyet a társadalmat igazgató testületekben, mert sok vagyona van!. . . Meg vagyok győződve róla, hogy a társadalom csak nyerne vele, ha a nőknek is beleszólást engedne a közügyekbe. Egészen máskép nézne ki az az országgyűlés, vagy az az esküdtszék, ha benne nők is helyet foglalnának. Mert bármennyire is el vagyunk ragadtatva, mi férfiak, minmagunk által, el kell ismernünk, hogy a nőnek csodálatos, finom érzéke van s szivével nem egyszer ott is megérzi az igazságot, ahol a férfiész zavarba jő. S ki merné állítani, hogy a szív igazságai közömbösek az élet szempontjából ?! * * * Hölgyeim! Az önök mozgalmának nagy létjogosultsága van. Nagyon sok terület hever még parlagon a közélet mezején, amelyet önök szép virágokkal ültethetnek be; nagyon sok női energia hever még használatlanul azokban a finom női budoirokban, amelyet önök— házi teendőik kárvallása nélkül — értékesíthetnek a köz javára.'A nők védelme, ugy a lelkiismeretlen kufárok, mint a kizsákmányolók ellen; az elhagyott anyák és gyermekek felkarolása, a cselédügy egészségesebb alapokra való fektetése, a leányoknak természetszerű hivatásukra való gondosabb kiképzése s számukra a női természetnek megfelelő életpályák megnyitása, stb.: mindmegannyi női kézre váró feladatok, amelyeknek kivánt megoldására önök sokat tehetnek. Önöknek kiválóan alkalmas terület áll rendelkezésükre a szivükben lüktető nemesebb érzelmek továbbplántálására: a gyermekszoba, mely által befolyásolhatják az egész világtörténet kialakulását. Itt használják fel a befolyásukat, irtván az előítéleteket, a babonát, a félszegséget s durvaságot s ápolván a méltánylatot és nemes érzéseket, s egykoron önként ölükbe hull mindaz, ami ma még csak a jövő homályában lebeg. Persze a nőkérdés akkor lesz igazán megoldva, ha minden nő ott lesz azon a helyen, ahova őt a természet predestinálta. De ezért még dolgozni kell, sokat dolgozni. Tömörüljenek s küzdjenek bátran a nők jóvoltáért, s ne riadjanak vissza az akadályoktól, de maradjanak mindig nők : finomak, gyöngédek, tiszták! A nő óriási hatalom volt mindig s az is lesz örökké. Jól mondja Tompa Mihály egyhelyütt: „Óh nők! a szerint, a mint rendeltetésteket be vagy Saját gyártmányú bélelt bőrkeztyűk ZZ 2 korona 40 fillértől kötött keztyűk 38 fillértől kaphatók Blumberg József keztyü, fűző- és kötszergyárában^Nyíregyházán, kath. parochja épületében. Telefon szám 96. PIPERE CIKKEK, ILLATSZEREK, LEGFINOMABB FRANCIA GUMMIARUK.
