Nyírvidék, 1914 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1914-03-05 / 19. szám
2 19-ik szám. JNÍYÍRVIDÉK 1914. március 5. Köthetnek-e már a városok törlesztéses kölcsönöket? A „Városok Lapjá"-ban igen érdekes közlemény jelent meg ezen a cimen Wolf Zsigmondnak, Pozsony város törvényhatósági bizottsága egyik tagjának a tollából, ki már évtizedek óta foglalkozik a városok biteleinek kérdésével s e téren elismert szaktekintély. Minthogy nálunk Nyíregyházán is sokan emlegetik, hogy a város gondolhatna már a tervbe vett különböző közmüveinek létesithetése céljából nagyobb törlesztéses kölcsön fel\ ételére, helyénvalónak találjuk, hogy e cikket egész terjedelmében leközöljük. A cikk igy szól: „A Városok Lapja folyó évi 4-ik számában közölte, hogy a Magyar jelzáloghitelbank, a Pesti magyar kereskedelmi bank és a Pesti hazai takarékpénztár egyesület együttesen több városnak ajánlatot tettek törlesztéses kölcsönre, még pedig 50 évi törlesztésre, 5.75% annuitással és 86%-os kötvény elszámolással. Ez a pénztehát a városoknak törlesztéssel együtt 6.57 %-ba és a tiszta kamat, miután a törlesztési hányad 50 évre 51.5188 fillért tesz, 6.05%-ba jönne. Mondhatom, hogy ez az ajánlat elég drága és hogy az idők nagyot változtak. Nemcsak, hogy a 4 és fel százalékos kötvényekért nem birnak a bankok többet kifizetni 86%-nál, holott Pozsony városának 1903-ban a 4%-os kötvényeket 97.10 kurzussal számolták le, de ezenkívül még a bankok feltételei is sokkal terhesebbek, mint azelőtt. A „Városok Lapjá"ban közölt cikksorozatomban emiitettem, hogy a bankok még néhány év előtt a városi kölcsönöknél nagyon méltányos és alacsony nyerességgel dolgoztak. Átlag 25 filléres, azaz egynegyed százalékos kamatnyereséggel. Most pedig miután 5.75 annuitást követelnek, amelyből 4.50 a kamatra, 51 fillér a törlesztési hányadra esik, 74 fillér vagyis háromnegyed százalék volna a kamatnyereségük. Amint nagyon is méltányosnak neveztem a 20—25 filléres kamatnyereséget, amelylyel az intézetek ezelőtt megelégedtek ; ugy a háromnegyed százalékos kamatnyereséget, melyet követelnek, most meg túlságosnak tartom. Ez a megdrágítás arra látszik mutatni, hogy a bankok nagyobb törlesztési kölcsönöket nem is nagyon szívesen akarnak eugedélyezni, erru vall az is, hogy a bankok még nagyon tartózkodóak és ily üzletre még nem igen pályáznak. Ez az óvatos és tartózkodó álláspont pedig abban találja a magyarázatot, hogy a községi kötvényeknek még nincsen kelendőségük. A bankok hajlandók ugyan a városokat kisebb törlesztési kölcsönnel kisegíteni, de attól tartanak, hogy az általuk kibocsátandó kötvényeket elhelyezni, vagy egyáltalán nem, vagy pedig csakis áldozatok árán bírják. Esetleg a kötvényeket kénytelenek lesznek a tárcában megtartani. Ezt a rizikót szem előtt tartva, érlhetó, hogy a bankok nem hajlandók mostan kölcsönöket a régebbi olcsó feltételek mellett kötni, hanem a rizikót az árba kalkulálják. Majd ha a községi kötvényeknek megint lesz kelendőségők és azokat könnyen el lehet helyezni, akkor a bankok, ugy hiszem, megint szívesen vissza fognak térni a méltányosabb feltételekhez. A mondottakból már meg van adva a válasz arra a kérdésre, hogy a városok köthetnek-e már törlesztéses kölcsönöket. Eo azt hiszem, hogy még nem! Ha értem is a városok súlyos helyzetét, ha tudom is, hogy mily kellemetlen is terhes függő kölcsönökkel operálni, mégis amellett vagyok, hogy inkább tartsák még meg, illetve, hogy inkább hosszabbítsák meg a függő kölcsönt, mintsem, hogy most 6%-os, vagy még drágább kamatozású törlesztési kölcsönnel kössék le magukat. Hisz a bankráta már visszament 4 és fél százalékra és kilátás van arra, hogy rövid idő múlva le fogják szállítani 4% ra. Ez által a függő kölcsönök terhe is megkönnyebbül és ennek az ára sem lesz nagyobb 5—6% nál. Eddig ugyan a záloglevelek és községi kötvények kurzusa csak nagyon keveset javult. A javulást megakadályozta az állami kibocsátások konkurrenciája. De a pénz mór bőnek mutatkozik. Bécsben folyó (rövid lejáratú) pénzt már 3 és egynegyed százalékra kínáltak. Németországban sokan abban a nézetben vannak, hogy a folyó év még meg fogja hozni a 3%-os bankrátát. Én ezen optimisztikus reményt nem osztom, mert a még kielégítendő szükséglet óriási. De ha az Osztrák-magyar bank a váltókamatlábat le fogja szállítani 4% ra és a pénzintézetek betétekért csak szintén 4%-ot, vagy még kevesebbet fognak fizetni, akkor a tőkések a jelenleg még majdnem 5% ot jövedelmező zálogleveleket és községi kötvényeket fogják vásárolni, ugy, hogy ezeknek a befektetési papíroknak az árfolyama fel fog szökni. Abban, hogy a 4% os járadékok rövidesen elérjék az 1903. évi kurzust, azaz, hogy megközelítsék a 100%-os árt, nem lehet reménykedni. De meglehet az, hogy ismét elérjük az 1910. évi árakat, amikor a 4 és fél százalékos záloglevelek és községi kötvényekért el lehetett érni a 98 —100% os kurzust. Ez lesz az az időpont, amelyben a városoknak tanácsolhatom a törlesztéses kölcsönök megkötését. Túlságos reményeket a pénz olcsóságára már az okból sem mernék táplálni, mert az olcsó kamatláb a tapasztalat szerint az ipar fellendülését eredményezi. Az ipar fellendülése pedig megint nagy pénzszükséglettel jár, amely megint a pénz megdrágulását vonja maga után. Ez egy circulus vitiosus, melyet hosszú praxisomban már többször tapasztaltam. Ezzel indokolom azt a nézetemet, hogy a városok törlesztési kölcsönök kötésével még egy ideig várjanak. Ha a bankok körülbelül 572%-os annuitással és körülbelül 95—96%-os leszámolási kurzussal tehetnek majd ajánlatokat, ezt az időpontot használják fel majd a városok törlesztési kölcsönök megkötésére. Mert meglehet, sőt valószinü, hogy azután a pénz megint meg fog drágulni. Tüdős püspök installációja. — Rendíiyüii eebázMeti Közgyűlés. — Dr. Tüdős István püspök installációját e hó 10-én tartják meg Miskolcon. A tiszáninneni ref. egyházkerület elnöksége már megállapította az installáció alkalmára összehívott rendkívül közgyűlésnek, valamint magának a beiktatásnak sorrendjét. Erre vonatkozólag az egyházkerület a következő meghívót bocsátotta ki: A tiszáninneni református egyházkerület Főtiszteletü és Méltóságos dr. Tüdős István püspök ur beiktatása alkalmából f. 1914. évi március hó 10-én délelőtt fél 10 órakor Miskolcon, a Kossuth-utcai templomban rendkívüli közgyűlést tart, melyre tisztelettel meghívjuk. Sátoraljaújhely, 1914. február hó 26. Dókus Ernő, egyházkerületi főgondnok. Radácsi György, h. püspök. Tárgysorozat: 1. Gyülekezés reggel 9 órakor a ref. felsőbb leányiskola dísztermében. 2. Átvonulás testületileg a Kossuth-utcai ref. templomba. 3. Élőének és a 37. dicséret 1., 2. verse. Énekli a gyülekezet. 4. Imádkozik Hutka József felsőzempléni esperes. 5. Énekel a .Miskolci Polgári Dalos-Egylet". 6. Főgondnok az egyházkerületi közgyűlést megnyitja. 7. Egyházkerületi főjegyző a szavazatbontó bizottság jegyzőkönyvét felolvassa. 8. Főgondnok a választást eredményesnek jelenti ki, az eredmény közlésére és a megválasztott püspök meghívására küldöttséget jelöl ki. 9. Püspök megérkeztéig orgonajáték. 10. Főgondnok a megjelent püspökkel közli a választás ered ményét és őt az eskü letéterére felhívja. 11. Püspök az esküt leteszi. Főgondnok az egyházkerület nevében üdvözli a püspököt s az egyházkerület pecsétjét átadja, mire a püspök válaszol. 13. Vadászy Pal legidősebb esperes a püspököt hivatalába beiktatottnak jelenti ki, működésére Isten áldását kéri. 14. A püspök a főgondnokkal, esperesi, gondnoki, tanácsbirói és jegyzői kar tagjaival kezet fog, mialatt a „Miskolci Diláregylet" énekel. 15. A püspök a szószékből elmondja beköszöntő beszédét, imádkozik és a gyülekezetet megáldja. 16. Gyülekezeti ének : 75. dicséret 3. és 4. verse. 17. Főgondnok az egyházkerületi gyűlést berekeszti. 18. Himnusz. Istentisztelet után küldöttségek fogadása Miskolc thjf. város székházában, később megállapítandó sorrendben. Lelkészek palástban, világiak lehetőleg díszmagyar ruhában kéretnek megjelenni. Délután 2 órakor díszebéd a Koronaszálloda emeleti nagytermében. A kerületbeli lelkészek, akik a gyűlésnek nem tagjai, ebédjegyüket a Kossuth-utca 19. szám alatt levő léikészlakon vehetik át március 9 én d. u. 2—6 óráig és 10-én reggel 7 órától 9 óráig. Tűzrendészetünkhöz, Vármegyénk tűzrendészetének szomorú képét tárja elénk a „Nyirvidék" f. évi 16-ik számában megjelent közlemény. Ezen állapotok megszüntetésének egyetlen orvossága: a vármegye kitűnő tüzrendészeti szabályrendeletének, megalkuvás nélküli végrehajtása. Igazán siralmas helyzett. hogy a Vármegyei Tűzoltó Szövetség ama törekvése, hogy minden községben legalább 1—2 olyan egyén legyen, akik részt vettek a tűzoltó-tanfolyamon — hajótörést szenved, épen a legérdekeltebb felek, a községek, szűkmarkúsága, rövidlátása miatt. Az erélyes hatósági intézkedés az, amivel a községek képviselőtestületeit meg lehet nyerni és le lehet győzni az eféle érveket: a tűzoltóság csak parádé, a gépek beszerzése vagyoni romlásba viszi a községeket, a fecskendők csak játékszerek. Sőt: a tűzoltóság kárt csinál azzal, kogy a meggyuladt ház teljes leégését megakadályozza, lévén a tűzbiztosítás kitűnő „üzlet". Az ilyen érvek ostobaságuk mellett veszedelmesek is, mert nem mindig nyíltan gyakrabban „malom alatt" hangzanak el. A községi dolgok vezetésénél ez még mindig szerepet játszik. Ha pedig valamelyik „bálvány* felköti a kolompot a tűzoltóság intézménye ellen s elmondja „szakszerű" megjegyzéseit, nem tanácsos szembe szállani, mert a buzgó vállalkozó könnyen a község vagyoni pusztítására törő veres posztó lesz a községek atyái szemében! Ily körülmények között, csak hathatós hatósági támogatás mellett remélhető a tűzoltóság intézményének fejlesztése. Csak igy várható, hogy akadnak kitartó, lelkes férfiak, akik felkarolják az ügyet és a gáncs, guny dacára is szívesen dolgoznak a nemes ügy érdekében. Az önkéntes tűzoltóságok mellett a kötelezett tűzoltóságok is fentartandók. A 20—25 főből álló önkéntes tűzoltóságok csak a tűzoltás vezetésére, gépek kezelésére elegendők, a vizhordás, gépek hajtása már a kötelezett tűzoltók dolga. Ha minden meglesz, nem fogja a lakosság ölhetett kézzel nézni a tűzet ; sokszor a tűzoltók kétségbeesett küzdelmét; el lévén foglalva, nem lesz ideje a gúnyolódásokra, rossz viccek gyártására sem ! Néhány év elteltével bizonyára más lesz a vármegyei tűzrendészet képe is. —• Saját gyártmányú béleli bőrkezíyűk SSS 2 korona 40 filiéríől M ötöli keztyüb 38 fillértől kaphatók Rilimk^rrs lÁ^e^l kezty ü' füz ő" és kö tszergyárában;Nyíregyházán, Uiyiliyw»ílj kath. parochia épületében. Telefon szám 96. PIPERE CIKKEK, ILLATSZEREK, LEGFINOMABB FRANCIA GUMMIÁRUK. mmwífflm
