Nyírvidék, 1914 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1914-03-01 / 18. szám

18-ik szám. azért, hogy a vagyona nyújtotta előnyöket élvezhesse. Minden kényszer azonban diszharmóniát szül. Nem tudom nem zengett e bántó akkordként sok mai családi élet irigyelt harmóniájába az a bizonyos „hátha" hogy ez a le nem tagadható kényszer kelleténél nagyobb mértékben működött a házassági kapocs összekalapálásánál. Dr. Cholnoki elveit közelítőleg az Ember Tragédiája Pháraójának szavai fejezik ki, midőn rabnőjétől azt kívánja csupán : Te csak virág légy, drága csecsebecs, Haszontalan, de szép, s ez érdeme. Rövidesen azonban ő is más húrokat pendít. Belátja ezen kapcsolat lealázó voltát Luczifer szavai és a szenvedő nép jaja más vágyakat ébresztenek lelkében. Mint eddig érette milliók, ugy most ő kiván szabad államban e milliók javáért küzdeni s e szavakkal búcsúzik nejétől : Igen, igen, sejtem, hogy téged is Tisztult alakban fel foglak találni, S akkor nem fogsz ölelni már parancsból De mint egyenlő, kéjnek érzetével. De hiszen manapság már nincsen rabszolgaság s a jobbágyság sem nehezedik súlyos igaként az emberiségre, mi sem akadályozhatja tehát a nőt abban, hogy szive vonzalmát kö vesse. Fizikai kényszer tényleg ma napság már nincsen, meg van azonban a gazdasági kényszer s ez minden megfontolásnál, vagy szeretetnél erősebb. „Uralkodó jogunk mindenkit szabadnak nyilvánít és ennek megfelelőleg egyenlő vedelmet nyújt, vagy helyesebben a védelem egyenlő hiányával szolgáltatja ki a kicsinyeket a nagyoknak." A ki egyenlőségről, beszél az dugja be füleit és szemét hunyja le, hogy ne hallja a nyomor szavát és ne lássa milliók szenvedését. Ahol nagy vagyonbeli külőmbségek vannak, ott egyenlőségről szó nem lehet, igazi önállóság és akaratszabadság pedig anyagi függetlenség nélkül el nem képzelhető. A nők egyenjogúságát is csupán gazdasági függetlenségük hozhatja meg. Kereső pályára kell tehát lépniök, részt kell venniök a termelő munkában és ezáltal a férfi gazdasági hatalma alól felszabadulni. Csak akkor felelhetnek meg méltóan a Pharaó szavainak. „Akkor a házasság két független egyén szívbeli egyesülése leszen. Csökken az érdekházasságok száma s épen ezért a kötelék szilárdsága, állardó volta fokozódik. — Zsarnokság hijján felesleges a lázadás. — A felek nem számithatnak külső kényszerre és ezért egymáshoz való alkalmazkodással tartják meg az az élettársat, kit szeretnek. Csökkeni fog az unalomból eredő házasságtörések száma is. Cholnoky szerint a nőnek hivatása szépnek, csinosnak lennie, ezzel kell megnyernie a férfi vonzalmát. Szépsége tehát az a legfontontosabb gazdasági tényező, mely egész életére a megélhetését biztosítja. Sok nő e miatt nem szokik munkához, bízik abban, hogy szépsége férjhez segiti, kinek munkaereje majd egész életén át eltartja. Épen ezen körülmény azonban sok férfit visszatart a család alapítástól, sok nő tehát férj nélkül marad, s kényszerűségből uzsorásoknak esik martalékul. Mig a női szépségnek gazdasági értéket tulajdonítunk, addig ne csodálkozzunk, ha a dologtalanság, atavisztikus visszaütések, öröklött terheltség, de különösen a gazdasági kényszerűség, eme értéknek apró pénzre való felváltá fára visz. És ennek eredményeit napról-napra láthatjuk, csak Cholnoky dr. nem akarta meglátni. Persze az álszemérem még sokáig hallgatással fogja mellőzni ezeket. Igaz, hogy eme bajnak kiirtására az egész lársadalmi és gazdasági élet átalakítása szükséges, ezen átalakítás azonban a nők segítsége és közreműködése nélkül el sem képzelhető. Minden szép szó dacára látjuk, hogy az ipari fejlődés következtében a megélhetésért való küzdelem a nőt a kereső pályára szorítja. Igy nyeri meg fokozatosan gazdasági függetlenségét és ezzel a magáról való szabad rendelkeJMYÍRFIDÉK. zést is. A női nem évezredek óta szunnyadó energiája szabadul fel ezáltal és lesz produktívvá a termelő munka és a társadalom szolgálatában. De azért csak az féltheti a női konkuren ciától a férfi munkaerejének értékét, ki a fejlődés tőrvényeit nem ismeri. A gépek és ipari vívmányok nagyszámú munkás kezéből vették és veszik ki a szerszámot, de ugyanezen vívmányok viszont más módon és téren termik meg gyümölcseiket az emberiség számára. A szövő munkások az első szövőgépeket megégették, mert szájukból vette ki a mindennapi kenyeret; ma azonban már mindannyian élvezzük az olcsó ruhanemű s különösen a fehérnemű áldását. A haladás kerekét megállítani nem lehet, átvág az egyeseken, kik eléje kerülnek, de az összeséget közelebb viszi célia éléréséhez. A feminista mozgalomnak is meg lesznek a maga áldozatai. A nők közül, különösen azokból kerülnek ki ezek, kiket már most az első sorokba vet a küzdelem heve, kiknek már most is két ke • zükkel kell kűzdeniők a megélhetésért. A női munkának most még nincs meg a kellő becsülete, s törvények sem védik és szabályozzák, mint a férfiakét. Kell, hogy ezután máskép legyen ! Más még nem fog tudni élni a szabadsággal, mit a gazdasági függetlenség nyújt. Föl kell ébresztenie öntudatát, ez meg fogja lanitani saját személye értékelésére. A feministák nyíregyházi fiókja sem lehet tehát exeluziv egyesület. Nem zárhatja ki kebeléből azt, ki esetleg két keze munkájával öntudatlan részese a mozgalomnak ; de magához kell emelnie és felvilágosítania helyzetéről és a hely jelentőségéről, mit a társadalomban elfoglal. Mert csak az lehet igazán fanatikus katonája a küzdelemnek, kinek érdeke fűződik a harc kimeneteléhez s ki ezen érdeknek tudatában is van. Cholnoky es a V. jelű cikk szerzője ama boldog és irigyelendő emberek közé tartoznak, kik a mai rendben megtalálták igazi boldogságukat. Da vájjon nem látják-e, hogy hányan bolyonganak a világban, kik hiába keresik azt. Ők a jóllakott gyomor filozófiáját képviselik, a „főzési kémia" kalácsát ajánlva azoknak, kiknek száraz kenyérre sem jut. Magasztalják a mai házas élet ideális harmóniáját, s e mellett kénytelenek cselédségüket legjobb esetben cölibátusban tartani s panaszkodnak az erkölcsök romlása felett midőn ez nem sikerül... Azonban még eme férjeknek is lehet valami vigasztalót nyújtani: A divat szertelenségei és kinövései megszűnnek. Kevesebb lesz tehát a szabó-számla, mely ma a kereső férfit terheli. A körülmények állapítják meg, hogy az igazi tehetség minő téren érvényesül. A müvészlélek ha pásztornak születik csupán furulyáját írja tele ékes rajzolásokkal pedig kellő kiképzés és munkakör esetén talán Munkácsi válhatott volna belőle. Igy az átlagon felüli nő pedig az öltözködés művészetében vált ki. E tulajdon szépsége mellett még manapság is fegyvere az élet küzdelmében. A fegyvertelenek nem állták a harcot, a jól fegyverezettek pedig kiküzdve maguknak a megélhetést, módjukban volt gyermekeiket e fegyverek használatára szoktatni, s e készséget örökségképen hagyják utódaikra. Ez évezredes megszokás és átöröklés azután a nőben ez irányú ösztönt váltott ki, s tapasztalhatjuk, hogy kisebb-nagyobb piperére való hajlandóság a nőben ösztönszerű. Ugyanezen okokból vau meg a férfiben a készség a nő eme tulajdonainak szentesítésére is. Természetes, hogy éppen most látjuk eme ösztönök túltengését, mikor a nő a családi életben mindég kevesebb munkakört talál, s mikor a rossz viszonyok miatt a pozícióért való küzdelem a leghevesebb harcot váltja ki, mikor tehát szükségszerű a legélesebb fegyverek használata. Egy kis kitéréssel megállapíthatjuk, hogy a mai boszton és tangó láznak, mint tömegmozgalomnak okai, ugyanezen gazdasági körülményekben gyök ereznek. Gazdasági inferioritásában a mai viszonyok között házasodható férfiak csekély száma miatt, kénytelen a nő ezen érzéki táncokat is felhasználni fegyverül a kiválasztásért folyó küzdelemben s ezen eszköz még a szentesitettek közül valók. Hogy a kulisszák megett milyen eszközök használata bevett szokás, arról igazán beszélni is felesleges. Dacára minden egyházi tilalomnak nem fognak 1914. március 1. 3. az öltözködés szertelenségei, a boszton és más érzéki táncok kimenni a divatból legalább is addig, mig a nőnek alkalma nem lesz célravezetőbb eszközökkel utat törni magának az érvényesülés felé Ha azonban módjában lesz mai szűk körén túlemelkedni, a tudás és ismeretek egész világa lesz szabaddá az igazi tehetség előtt és egyenes ut célja eléréséhez, mely ut felé még az újdonság ingere is vonz. A lassú megszokás folytán általánossá fog válni a tanulás, pályaválasztás és a közéletben való részt vétel. Az ily uton elért gazdasági függetlenség uj eszközökkel ruházza fel, melyeket eredményesen használhat a kiválasztásért folyó küzdelemben, s ezzel természetszerűleg vele fog járni a régi elavult fegyvereknek cserbenhagyása s ugy a piperészkedés ősi ösztönének gyengülése is, s ezen tulajdon — ép ugy, mint manapság a férfiaknál — a sekélyes tehetségek privilégiuma lesz. A gazdasági kényszerűség azután meg fogja tanítani a férfit az igy kialakult uj tipus értékelésére s az ismeretek terjedésével mindinkább eiősödő belátás távol fogja tartani az uj viszonyokhoz alkalmazkodni nem tudó, cicomázkodó nőtől; az nem fog férjet kapai, s ilyen formán utódok nélkül maradva, ezen öröklött ősi ösztöneit magával viszi sírjába. A természet kérlelhetetlen, de igazságos biró, megnyugodhatunk ítéletében. Kompilátor. SZ

ABAD LÍCEUM. Dr. Spányi Géza előadása. Szinte komikusan hatott ránk első olvasásra a Dr. Spányi Géza előadásának cime : a művészet és orvostudomány, mikor azonban hallottuk az ő lebilincselő és mély szántásu gondolkodással megirt tanulmányát, egyszerre elsimitódott az az ellentét, ami első látszatra elénk tűnt. Az esztetikus a művészi termékek vizsgálatánál megelégszik annak kutatásával, hogy a mű milyen benyomást tesz és ezt milyen eszközökkel éri el az alkotó művész ? Az orvos még a műremeken is az arckifejezés beteges elváltozását, az izmok elhelyezését, a helyes vagy helytelen anatómiát bírálgatja. A finom ízlésű esztétikus és áz éles megfigyelésü orvos egyesült a csütörtöki előadásban, hogy számos művészi alkotást egészen uj oldalról mutasson be a nagyszámú közönségnek. Dr. Spányi Géza sokat látott és olvasott esztetikus, amellett, hogy kitűnő orvos. A Kelet és Nyugat, az őskor és a közel jelen műtermékei közül azokat válogatta, melyek vonatkozásban vannak az orvostudománnyal. Láttuk az orvosok ősét az isteni Asklepiost, amint a legmerészebb műtéteket végezte el az embereken. A hálás páciensek azután márvány mellkassal, terrakotta lábszárral, májjal szívvel stb. ajándékozták meg, kinek-kinek a betegsége szerint. Ez a szokás még most sem veszett ki, hiszen számtalan bucsujáróhelyeken halmazával gyűjtik össze a gyógyulás céljából felajánlott testrészeket. Különösen erdekes része volt előadásának az emberi eltorzulások bemutatása egyes szobormüvekben és álarcokban. A rómaiak, görögök múlatás közben incselkedtek a halállal; a vendégek szórakoztatására nem egyszer ezüst csontvázokat mutattak be és az ivókupákra is véstek ilyen fajta jeleneteket. Egy pár elrémítő torzképet láttunk a már kihalt inkák és aztékok ivókancsóin. A keresztyénséggel a csodás gyógyulások sora vonult be a művészetbe. A szentek csodatételei majdnem mind ilyen természetfölötti gyógyulások, melyeket nagy kedvvel ábrázolták a középkori művészek. Fölötte érdekes előadásának Defejezéseül néhány jeles orvosnak a szobrát mutatta be. Spányi Géza dr. a művészet és orvostudomány cimü előadását március hó 5 én folytatja. Az előadás cime : „Az orvostudomány a klassikus festőművészetben és karikatúrában". Tárgya kivált a spanyol és holland festők orvosi vonatkozású képei, továbbá az orvos és betege mint karrikatura rajzoló művészet tárgya a régi időktől máig, német, francia, angol művészek stb. A előadás helye a főgimnázium díszterme, kezdete 6 órakor. Belépődíj 50 fillér.