Nyírvidék, 1914 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1914-03-01 / 18. szám

t 4 18-ik szám. A város közgyűlése. Pénteken délután tartotta Nyíregyháza város képviselőtestülete február havi rendes közgyűlését. A gyűlésen elég tekintélyes számmal jelentek meg a képviselőtestület tagjai. Elnöki bejelentések. A jegyzőkönyv-hitelesítők kiküldése után elnöklő polgármester mindenek előtt a debreceni rettentő merényletről emlékezett meg. A közgyűlés felháborodással vette tudomásul a borzasztó cselekedetet s elhatározta, hogy egyfelől a merénylet áldozatai felett mély részvétét, másfelől a Miklóssy István püspök szerencsés megmenekülése felett érzett örömét jegyzőkönyvében megörökíti s erről a püspökséget külön átiratban értesiti. Ezután a legutóbbi budapesti útról referált a polgármester. Elmondta, hogy a színház átalakítására kért segélyt a közoktatásügyi minisztériumban kilátásba helyezték, amit a közgyűlés örömmel vett tudomásai. Elmondotta ezután, hogy az uj építkezési szabályrendelet miként vándorol egyik minisztériumból a másikba, de még mindég ismeretlen, hogy mikor kerül vissza a városhoz. Érdeklődött a polgármester a Pesti magyar kereskedelmi banknál az iránt, hogy minő feltételekkel lehetne most a városnak kölcsönt kapnia s azt az értesítést nyerte, hogy a legjobb esetben ötven éves törlesztéses kölcsön 5.75% annuitással és 87-es árfolyamú leszámítolással volna felvehető. Magánál a banknál azt ajánlották, hogy a város ne vegyen fel most hosszabb lejáratú kölcsönt. Felemlítette, hogy a Szabolcsvármegyei Helyiérdekű Vasutak részvénytársaság igazgatósági ülésén szóba került a nyíregyháza—hajdúnánási vasút létesítésének kérdése s az igazgatóság elhatározta, hogy azt újból napirendre tűzi és az előmunkálati engedélyt megkéri. Tisztelgett Budapesten jártában Tolnay Kornélnál, az államvasutak uj elnökigazpatójánál, kinek jóindulatát kérte a város irányában. A közgyűlés ennek kapcsán elhatározta, hogy külön iratban is üdvözli az uj elnökigazgatót. Bejelentette a közgyűlésnek, hogy a király Kertész Bertalan rendőrkapitánynak a Ferencz József-rend lovagkeresztjét adományozta, amit a kitüntetett rendőrkapitány megéljenzésével vettek tudomásul. Bemutatta a közgyűlésnek Benczúr Gyula festőművész köszönő levelét a jubileum alkalmából hozzáintézett üdvözlő iratért. Végül bejelentette Nagy István képviselőtestületi tag elhunytát, kinek emlékezetét a jegyzőkönyvben megörökítették s helyébe Kardos István eddigi póttag behívását elrendelték. Jóváhagyott szabályrendeletek. Áttérve a tárgysorozatra, a közgyűlés tudomásul vette, hogy a vármegye törvényhatósága jóyáhagyta a piacrendészeti, meg a korcsmákról szóló szabályrendeleteket. A mozi-szabályrendelet. Ezután tárgyalás alá vette a közgyűlés a mozgókép vállalatokra vonatkozó szabályrendelet tervezetet, melylyel egy ízben már foglalkozott, de akkor annak kinyomatását és szétküldését rendelte el. A közgyűlés először általánosságban elfogadta tárgyalás alapjául az újból átdolgozott szabályrendeletet, de aztán a részletes tárgyalás folyamán indult meg a vollaképeni általános vita. A tervezet alapelve az volt, hogy a város szabályozza a mozgókép-vállalatok engedélyezésének feltételeit, korlátozván a kiadható engedélyek számát is kikötvén a város részére, hogy magánvállalkozókkal szemben a várost elsőbbség illeti meg és hogy a magánengedélyesek a város pénztárába megfelelő dijakat tartoznak szolgáltatni az előadások arányában. A felszólalások azonban olyan értelemben történtek, hogy a szabályrendeletben az mondassék ki, hogy mozgókép vállalatokat csak maga a város létesíthet. A megindult s meglehetősen elnyúlt vita vége az lett, hogy a tervezetet ismét visszaadták a szakosztályoknak és a tanácsnak, hogy olyan értelemben dolgozza át a szabályrendeJSfíÍRYIDÉ

1^. letet, hogy mozgókép vállalatot csak a város létesíthessen. Kölcsön kell a városnak. Az elmúlt legutóbbi években a város utcaszabályozási és uj utcanyitási célra több telket szerzett meg. Ezeknek vételára immár esedékessé válván, a közgyűlés a szakosztályok javaslatára meghatalmazta a város polgármesterét, hogy a 110,000 koronányi kölcsön nyújtására a helybeli pénzintézetektől kérjen ajánlatokat és azokat terjeszsze a közgyűlés elé. Építkezések a nagy laktanyában. Evek óta sürgeti a hadtestparancsnokság a várost, hogy a nagylaktanyában bővítse ki a szekérszint és a pótraktárt, egyben pedig, minthogy időközben a lovasságnál gépfegyverosztályt létesítettek és mert a hadügyi igazgatás a dandártiszti iskolát állandóan Nyíregyházára kívánja helyezni, ezek számára uj épületek emelését is kívánja. A város húzódozott az építkezésektől, mert hiszen a pénzviszonyok a legutóbbi évek alatt ilyenekre épenséggel nem voltak alkalmasak. Most a hadtestparancsnokság elhatározó választ kivánt a várostól, mert a laktanya bérlete 1916. évi november hó 1-én lejár s tudatta, hogy ha a város az építkezésekre nem hajlandó, akkor kénytelen volna a katonaság más városban való elhelyezkedés után nézni, A gyűlés elhatározta, hogy az építkezésekre hajlandó, ha viszont a katonai kincstár biztosítja a várost, hogy a laktanya bérlete ujabb 25 évre meghosszabbittatik. A szünidei gyermektelep. A Nyíregyházi Leányegyesület kérelmére a képviselőtestület egyhangúlag elhatározta, hogy az egyesület által a Sóstó fürdőhöz tartozó parkerdő részben épiteni szándékolt szünidei gyermektelep részére szükséges területet használatra 40 évre évi 1 korona területhasználati dij ellenében átengedi. A feministák helyisége. A feministák egyesületének nyíregyházi fiókja kérelmére elhatározta a közgyűlés, hogy az úgynevezett Bazár-épületben üresen álló egyik bolthelyiséget az egyesület által felállítandó gyakorlati tanácsadó iroda és olvasó szoba céljaira egy évre ingyenesen átengedi. Uj választó kerületek. A város eddig 8 képviselőtestületi tag választó kerületre volt felosztva. A választók száma azonban a város fejlődésével kapcsolatban megszaporodván, minthogy a törvény szerint egy-egy választó kerületben 60 választónál több nem lehet, a közgyűlés elhatározta, hogy a választó kerületek számát 10-re emeli fel. A kerületek beosztására vonatkozó javaslattétellel a tanácsot bizták meg. Szabadságolások. Géczy Géza árvaszéki ülnök részére 3 heti, Jóba Elek alszámvevő részére ujabb 3 havi, Májerszky Béla polgármester részére 2 heti és Moesz Béla aljegyző részére 2 heti szabadságidőt engedélyezett kérelmükre a közgyűlés. A rendőrség államsegélye. Apróbb jelentőségű ügyeknek egész serege után intézkedett a közgyűlés a rendőrség céljaira 1914-re adott 20,000 korona államsegély felosztása felől. A miniszteri rendelkezésnek megfelelően a 20,000 koronából 800 korona jut a rendőrség oktatására, ugyancsak 800 korona az úgynevezett rendelkezési alapra, a már a mult évben rendszeresített polgári biztosi állások javadalmazására kell 7440 korona s igy a rendőrlegénység javadalmazásara marad 10,560 korona. Ebből az összegből még mindig csak 64 %-a telik ki annak a különbözetnek, amilyen javadalmast eddig a rendőrlegénység élvezett és aminő javadalmazában a miniszter terve szerint részesítendő volna. Még nehény kisebb ügy került elintézés alá tárgysorozaton kivül s a közgyűlés 1/2 7 óra tájban véget ért. — Divat és művészet c. legjobb magyar divatlapra előfizetéseket elfogad e lap kiadóhivatala. 1914. március 1. „Az élet keletkezése a földön". Dr. Lakatos Imre előadása Budapesten. A természettudományok nagy kérdései kö zött ma is számos érdekes és izgató probléma van még, amelyek iránt ennek az összefoglaló iránytudománynak intenzív müvelése óta se csappant meg az erdeklődés, sem a szaktudósok, sem a tudományszerető laikus közönség körében. Ilyen általános érdeklődéssel kisért tudományos kérdés az élet keletkezésének nagy problémája, amelyről február 25-én este Buda pesten, az „Egyesült Lipótvárosi Polgári Kör" Akadémia-utcai helyiségében dr. Lakatos Imre nyíregyházi orvos, a nagy műveltségű természetkutató és szociológus tartott szabad előadást, nagyszámú, igen előkelő közönség jelenlétében. Lakatos Imre dr. bevezető beszédében a ma is emlékezetes stettini gyűlés határozatával foglalkozott, amelyen a német természettudósok, talán csak Haeckel és Brang kivételével, gúnyos hangú, éles támadásokat intéztek Darwin ellen a fajok keletkezéséről irt, akkor még uj tudományos megállapításai miatt. Milyen jóleső tudat volt hallani akkor — folytatta Lakatos dr. — hogy nyomban az elhangzott támadások után felállott a tudósok nemzetközi gyülekezetében Haeckel Ernő, a világhírű német tudós, (akinek a születésnapja nyolcvanadik évfordulóját csak a legutóbb ünnepelte az egész tudományos világ,) és a hamis érvek egész sorát megdöntő hatalmas tudományos előadásban kelt védelmére az érdemetlenül megtámadott angol tudósnak. De a tudomány haladásának szabad folyamatát semmiféle emberi támadások sem tudják megállítani az egyenes útjában. Azóta 30 esztendő telt el, nem hosszú idő a tudományos művelődés történetében, de Darwin nagyszelleme óta is diadalmasan állja a iudományos kritika döntő ostromát. Hiszen ma is nagy egyéni bátorság és gondtalan anyagi függetlenség kell ahhoz — folytatta Lakatos Imre dr. — hogy szembeszállhasson valaki az osztály állam népbutitó tanításaival ! A felekezet az ur itt, a tudományokkal foglalkozó körökben. Még az egyetemen is a pap parancsol, ahol lelkiismeretlenül, meghamisítják a tudományokat. Századok óta a királyok életrajzait és az alacsonyrendü anyagi érdekekből hozzájuk húzódó osztályoknak merőben hazug okfejtésekre épített történetét adják elő és nem az élet fejlődésének tudományos igazságait tanítják. A tankönyvekből ssámüzve a tudomány. Ez az egyik inditó oka annak, hogy azok az egészséges, szabad szellemű emberek, akikben vágy él tudás iránt, kénytelenek ilyen progresszív társaságokba tömörülni! Azután a szerves élet keletkezésének három hatalmas tudományos dokumentumát, az összéhasonlitó bonctan (anatómia comparativa), a fejlődéstan (embriologia) és az őslénytan (paleontologia) pozitív igazságait ismertette a hallgatóságának Lakatos dr„ A természetben minden élő lény, a fejlődése embrionális alakulataiban ugyanazonos jelenségeket mutat, azonos élettani okokat és végső célt szolgál. Ez a természet kezdettől fogva való inaugurativ fejlődési törvényeinek rendje. Annyira egybevágó jelenségeket mutat -fel a természet, még a különbözű rendeltetések és később elütő strukturáju szerves lények kezdőleges fejlődési alakulataiban, hogy egy vizsgálódása alkalmával még Haeckel sem tudta, két külön spiritusz-burába tett emberi és csimpánz emberiokból megállapítani, melyik az egyik, melyik a másik. Azután a növényi és állati lények azonos fejlődési jelenségekről beszélt. Utalt a közép-frankföldi (Solnhoffen) tudományos kutatások meglepő eredményeire, ahol a csákányok csapásai nyomán feltárult földrétegekben csodálatos épségben maradtak meg az egymásra következett korok különféle szerves teremtményeinek maradványai. Az őstermészetnek ebben a tökéletes hűségű naplójában korrólkorra meglehetett állapítani a növényi és állati fejlődésnek egész skáláját. Az ut az emberhez, — mondotta Lakatos dr., — „a férgeken át vezet". A zsákállatoktól a gerincesekig és innen a legtökéletesebb szerves fejlődésig: az emberig vezette le az előadó az ideigazodó tudományos kísérletek eredményeit. „De haj! — mondotta, — „mily kevesen van-