Nyírvidék, 1914 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1914-03-01 / 18. szám
8 17-ik szám. JNCYÍRVIDÉK. 1914 február 2. Gyermekvédelmi ügyosztályok, A fiatalkorúak felügyelő-bizottságának akciója. Azok közölt a hatalmas, nagy eszmén között, amit a társadalomtudomány, ez a fiatal, de progressiv bölcseleti irányzat felszínre vetett s beledobott a megvalósításra megérett feladatok forgatagába, egy sincs, ami annyira mélyreható, következményeiben s hatásaiban olynagyértékü lenne, mint az embergondozás eszméje. A sokáig lenézett, az előbb lekicsinyelt, majd rettegett socialis irányzat bőven termelte az ideákat, amik közül soknak a megvalósítása ma is csak álom, de néhány, az erős ellenáramlatok dacára, már szerencsésen révbe ért. Ezek közölt a révbe jutott ideák között az embergondozás eszméje az, melyet legmelegebben karolt fel az állam és a társadalom, talán azért, mert az eszme maga megkapóan szép, talán azért, mert ösztönszerűleg megérezték, hogy a kérdés megoldásának további halogatása a fenálló rendet fenyegeti összeroppanással, — belátták, hogy az összes társadalmi betegségek között ez veszélyezteti leginkább az egész szervezetet. A gyámügyi törvény megalkotásától a gyermekvédelmi törvények életbeléptetéséig közel egy negyed század telt el anélkül, hogy ezen a téren figyelembe vehető előhaladás történt volna. Az 1901. évi XXI. t c. korszakos alkotás ugyan, mely az egész kulturvilág elismerését megszerezte Magyarország számára, de a gyakorlati élet alig tiz esztendő alatt már is feltárta fogyatékosságait. Ennek a törvénynek főerőssége annak az igazságnak a felismerése, hogy az állam legértékesebb kincse az emberanyag, mit ápolni, védeni, gondozni kell; annak az igazságnak a felismerése, hogy az államnak, a társadalomnak a legnagyobb ellensége, veszedelme szintén az ember, aki elhagyottan, elhanyagoltan, a testi és szellemi gondozás hiányában nő fel, soha nem érezve a szeretet melegét, soha sem tudván szabadulni az előítéletek súlyos bilincseitől. De nagy gyengesége a törvénynek, hogy túlságosan sokat vár a társadalom támogatásától s a mai kor igényeinek már meg nem felelő, elavult gyámügyi törvény reformját egyidejűleg meg nem valósítja. Nálunk a még igazi társadalmi tevékenységet szorványos, de annál elismerésre méltóbb kivételtől eltekintve, csak a középosztálytól lehet várni. Ám a mi középosztályunk szegény, — túlságosan lekötik a megélhetés gondjai s ezek gátolják, hogy kellő intenzivitással fejthesse ki azt az altruistikus tevékenységet, amire egyébként kedve és képessége is lenne. Másrészről a régi gyámügyi törvény, ha a hatóságok azt s csakis azt követik zsinórmérték gyanánt, nem nyújt biztQsitékot arra, hogy valóra is legyenek válthatók azok az ideálok, amik az 1901. XXI. t-c. megalkotásánál a törvényhozó előtt lebegtek. Az embergondozás, a gyermekvédelem terén a társadalomnak csak ellenőrző, támogató, útbaigazító, segitő szerepet szabad juttatni, ha azt akarjuk, hogy a rábízott szerepet jól is töltse be. Viszont a komoly munka, a vezetés az irányítás, szervezés, főleg a végrehajtás az államhatalomra s illetve annak szerveire vár. Ezek a szervek első sorban a gyámhatóságok. Ám, ha az árvaszékek csak a mai tételes törvények által megparancsolt tevékenységet fejtik ki, ha az árvaszekek csak a hozzájuk elkerülhetetlenül oda jutott aktákat bürokratikusán elintéző hatóságok, — akkor a megindult njmes eszme-áramlatnak gyakorlati eredményeit sohasem fogjuk megérni. Feltétlenül szükséges tehát, hogy az árvaszékek ne várják meg, mig a törvényhozás ezt megteszi, hanem a maguk hatáskörében gondoskodjanak olyan szervezetről, mely alkalmas legyen a gyermekvédelem ügyének gyors, modern, hatályos szolgálatára. Legalkalmasabb megoldásként kínálkozik e tekintetben az, ha minden árvaszék saját kebelében külön gyermekvédelmi ügyosztályt szervez, melynek vezetését olyan tisztviselőre bizza, akiben a tudással s szorgalommal az ügy iránti lelkesedés, nemesen érző sziv, a gyermekek szeretete párosul. Példát mutatott erre Aradvármegye árvaszéke, mely 16267—1912. áü. számú véghatározatával a gyermekvédelmi ügyosztályt már fel is állította s amely hatóság kebelében ez az ügyosztály hasznos és eredményes működését már meg is kezdte. Ez a véghatározat tüzetesen megszabja az ügyosztály működési körét s alaposan kifejti azokat az indokokat, amik egy ilyen külön gyermekvédelmi osztály szervezését kívánatossá teszik, sőt megkövetelik. Ezeket az indokokat az alólirott felügyelő hatóság teljes mértékben honorálja, magáévá teszi. Azok között az eszmék között, amiket Aradvármegye árvaszékének ez a véghalározata megvalósításra alkalmasaknak talált, a tömeggyámság intézménye az, amitől a legtöbb gyakorlati eredmény várható. Az elhagyott, vagy a házasságon kivül született gyermekek jogvédelme csak a tömeggyámi intézmény megvalósítása esetén látható el sikeresen. De nemcsak a jogvédelemre szoruló kiskorúak anyagi, hanem erkölcsi érdekei is megköveteiik, hogy olyan egyének kezébe legyen sorsuk letéve, a kik a mellett, hogy gyakorlati jogászok, — egyben filantrópok is. Abban a hitben vagyunk, hogy a vármegyének tiszteletbeli ügyészei, — a Szabolcsvármegyei Pártfogó Egyesület jogtanácsosai s választmányának jogász tagjai készséggel fogják községenkint, vagy körzetenkint a tömeggyámi tisztséget elvállalni, s ha ezek kevesen lennének, ugy, hogy egy-egy vállalkozóra tul nagy teher hárulna, az Országos Ügyvédszövetség Szabolcsmegyei Osztályának tagjaiból a hiányzó munkaerő pótolható lenne. A Patronage egyesületek mellett a tömeggyámi intézmény az, melyben a társadalomnak gyermekvédelmi akciója szervezett formában, tehát hatékonyan jelentkezik s amely egyben megkönnyíti a gyermekvédelemmel foglalkozó hatóságok feladatát is. Eddig a gyermekvédelem terén azért nem lehetett kellő eredményt elérni, mert a hatóságok tevékenysége legtöbbször akták elintézében merült ki, a társadalmi akció pedig szervezetlen volt. Gyermekvédelmi Egyesületekbe tömörültek ugyan a filantrópia hivei, de mivel az egyes tagok működési kőre nem volt konkretizálva, az alkotó, a gyakorlati munkából nem is vehették ki részüket. A gyermekvédelmi ügyosztályok felállításától mindkét irányban eredmény várható. Ez a hatósági szerv fog gondoskodni a társadalom támogató erőinek koncentrálásáról s egyben megosztásáról, szóval: szervezéséről. Viszont a szervezett társadalmi akció minden egyes esetben a gyermekvédelmi ügyosztályban fogja megtalálni a szükséges hatósági támogatást. A hatóságnak s társadalomnak egységes elvek által irányított, egymással harmonizáló tevékenysége biztosan meg fogja valósítani azokat a reményeket, amiket az embergondozás fenséges eszméjéhez az állam és a társadalom fűzött. Menyasszonyi selyem 1 kor. 35 fillértől méterenként minden szinben vámmentesen és bérmentve házhoz szállítva. Dus minta választék postafordultával: G. Henneberg, a német császárné udvari szállítója, Zürich. 9171 A nő. A „Nyírvidék" olvasói és az érdeklődő közönség már körülbelül világos képet nyerhettek a nőkérdés mai állásáról és a célokról, melyekért a feminizmus küzd. Mindkét fél részéről hangzottak el kommentárok a Glüklich Vilma előadásához, mindazonáltal talán nem leszeK érdektelen, ha némely nézőpontból a kérdés mélyére igyekszem vílágitani. Mielőtt a dolog lénvegére térnék, pár szóval ki kell térnem dr. Gholnoky Jenő hasonló tárgyú előadására, melyben a nagynevű professzor a feminizmus tanaival homlokegyenest ellenkező konklúzióra jutott. Tehetem ezt annál is inkább, mivel sem az előadáson, sem azt a Nyírvidékben kommentáló czikkben nem kaptunk egy vigasztaló, biztató szót, melyből a nők egy jó része nyomorult helyzetében reményt meríthetne. Furcsának tetszhet, hogy egy egyetemi professzor kétség kivül magas tekintélyével szembe kell helyezkednem s még hozzá ily járatlanul az írás mesterségében, de lehetetlennek tartom, hogy ne képviselnék jó néhány gondolkozó főt Nyíregyháza közönségéből, kit a dr. Cholnoky előadása ki nem elégített. Mérnök létére lehet valaki jó geográfus, sőt geológus és geofizikus is, de hogy csupán ezen előtanulmányokból a nőkérdésre oly meszszemenő következtetéseket vonhat valaki le, az legalább is vitás kérdés. Mert, hogy dologbeli előtanulmány az előadását nem előzte meg, azt csak az nem vette észre, kit valóban ritka előadói képessége a maga különös bübájával varázslatba nem ejtett. Lehetetlen ugyanis, hogy valaki a társadalom és gazdasági kérdések fejlődésével legkevésbbé is foglalkozott volna, ki a szociális mozgalomról, mint a „részeg csürhe orditozásáról" emlékezik meg. De térjünk vissza a nőkérdésre. A munkamegosztás elvéből következteti dr. Gholnoki, hogy a nőnek főkötelessége a férfiaknak tetszeni, csinosnak és kívánatosnak lenni, s ez uton férjre téve szert, a családi tűzhelyet őrizve, a férj otthonát kellemessé tenni. Belenyugszik abba, hogy a rossz gazdasági helyzet folytán nem minden férfi képes családot eltartani. Nem házasodhatik meg. Tehát itt engedményt kell tennie: akik nem mennek férjhez, azoknak valami hivatás után kell nézniök. A becsületes munka tehát nem méltó eszköz arra, hogy a nő ezzel megkönnyítse, előmozdítsa a család alapítását s ez által közelebb jusson célja eléréséhez, az anyasághoz csupán végső menedék azoknak, kik a hajadoni élet szomorú őszére vannak kárhoztatva. Ebből természetszerűleg önként következik hogy nők legyetek minél csinosabbak, szebbek, sőt csinosítsátok és szépítsétek magatokat; legyetek minél ügyesebbek, kívánatosabbak; tudjatok szépen táncolni, zongorázni; beszéljetek esetleg franciául, sőt kevéssé az irodalomhoz ís érthettek, mert ezekkel megnyeritek a férfiak tetszését, s ily uton módon könnyen férjhez menve, betölthetitek hivatásotokat. S ez manapság általánosságban igy is van. De hát kielégítő ez az állapot ? A nő egyedül nem képes — vagy ha igen, nagyon nehezen — a létfentartáshoz szükséges eszközöket megszerezni s reá van utalva a férfi segítségére. A férfi gazdasági fölénye nyilvánvaló s ezen körülményből a nőre jelentékeny kényszer háramlik. A megélhetés súlyos gondjai gyakran sodorják a leányt vonzalma ellenére házassági kapcsolatba s a férfi ezen fölénye annyira a maga képére alakította a társadalmat hogy még a vagyonos, tehát gazdaságilag független nő is jobb híján sokszor kénytelen a szó szoros értelmében vásárolni férjet magának csak Saját gyártmányú béleli bőrkeztyűk 255 2 korona 40 fillértől kötött keztyük 38 fillértől kaphatók Rlumhom StfWe^-S kezty ü' füz ő" é s kötszergyárában;Nyíregyházán, WIUII1UWÍ M WIU^^WJ kath. parochia épületében. Telefon szám 96. PIPERE CIKKEK, ILLATSZEREK, LEGFINOMABB FRANCIA GUMMIÁRUK.
