Nyírvidék, 1914 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1914-03-01 / 18. szám

8 17-ik szám. JNCYÍRVIDÉK. 1914 február 2. Gyermekvédelmi ügyosztályok, A fiatalkorúak felügyelő-bizottságának akciója. Azok közölt a hatalmas, nagy eszmén kö­zött, amit a társadalomtudomány, ez a fiatal, de progressiv bölcseleti irányzat felszínre vetett s beledobott a megvalósításra megérett felada­tok forgatagába, egy sincs, ami annyira mélyre­ható, következményeiben s hatásaiban olynagy­értékü lenne, mint az embergondozás eszméje. A sokáig lenézett, az előbb lekicsinyelt, majd rettegett socialis irányzat bőven termelte az ideákat, amik közül soknak a megvalósítása ma is csak álom, de néhány, az erős ellenáramla­tok dacára, már szerencsésen révbe ért. Ezek közölt a révbe jutott ideák között az ember­gondozás eszméje az, melyet legmelegebben karolt fel az állam és a társadalom, talán azért, mert az eszme maga megkapóan szép, talán azért, mert ösztönszerűleg megérezték, hogy a kérdés megoldásának további haloga­tása a fenálló rendet fenyegeti összeroppanás­sal, — belátták, hogy az összes társadalmi betegségek között ez veszélyezteti leginkább az egész szervezetet. A gyámügyi törvény megalkotásától a gyermekvédelmi törvények életbeléptetéséig kö­zel egy negyed század telt el anélkül, hogy ezen a téren figyelembe vehető előhaladás tör­tént volna. Az 1901. évi XXI. t c. korszakos alkotás ugyan, mely az egész kulturvilág elis­merését megszerezte Magyarország számára, de a gyakorlati élet alig tiz esztendő alatt már is feltárta fogyatékosságait. Ennek a törvénynek főerőssége annak az igazságnak a felismerése, hogy az állam legértékesebb kincse az ember­anyag, mit ápolni, védeni, gondozni kell; annak az igazságnak a felismerése, hogy az államnak, a társadalomnak a legnagyobb ellensége, vesze­delme szintén az ember, aki elhagyottan, el­hanyagoltan, a testi és szellemi gondozás hiá­nyában nő fel, soha nem érezve a szeretet melegét, soha sem tudván szabadulni az elő­ítéletek súlyos bilincseitől. De nagy gyengesége a törvénynek, hogy túlságosan sokat vár a társadalom támogatásától s a mai kor igényei­nek már meg nem felelő, elavult gyámügyi törvény reformját egyidejűleg meg nem való­sítja. Nálunk a még igazi társadalmi tevékeny­séget szorványos, de annál elismerésre méltóbb kivételtől eltekintve, csak a középosztálytól lehet várni. Ám a mi középosztályunk szegény, — túlságosan lekötik a megélhetés gondjai s ezek gátolják, hogy kellő intenzivitással fejthesse ki azt az altruistikus tevékenységet, amire egyéb­ként kedve és képessége is lenne. Másrészről a régi gyámügyi törvény, ha a hatóságok azt s csakis azt követik zsinórmérték gyanánt, nem nyújt biztQsitékot arra, hogy valóra is legyenek válthatók azok az ideálok, amik az 1901. XXI. t-c. megalkotásánál a törvényhozó előtt lebegtek. Az embergondozás, a gyermekvédelem te­rén a társadalomnak csak ellenőrző, támogató, útbaigazító, segitő szerepet szabad juttatni, ha azt akarjuk, hogy a rábízott szerepet jól is töltse be. Viszont a komoly munka, a vezetés az irányítás, szervezés, főleg a végrehajtás az államhatalomra s illetve annak szerveire vár. Ezek a szervek első sorban a gyámhatóságok. Ám, ha az árvaszékek csak a mai tételes tör­vények által megparancsolt tevékenységet fejtik ki, ha az árvaszekek csak a hozzájuk elkerül­hetetlenül oda jutott aktákat bürokratikusán elintéző hatóságok, — akkor a megindult nj­mes eszme-áramlatnak gyakorlati eredményeit sohasem fogjuk megérni. Feltétlenül szükséges tehát, hogy az árvaszékek ne várják meg, mig a törvényhozás ezt megteszi, hanem a maguk hatáskörében gondoskodjanak olyan szervezet­ről, mely alkalmas legyen a gyermekvédelem ügyének gyors, modern, hatályos szolgálatára. Legalkalmasabb megoldásként kínálkozik e tekintetben az, ha minden árvaszék saját kebe­lében külön gyermekvédelmi ügyosztályt szer­vez, melynek vezetését olyan tisztviselőre bizza, akiben a tudással s szorgalommal az ügy iránti lelkesedés, nemesen érző sziv, a gyermekek szeretete párosul. Példát mutatott erre Arad­vármegye árvaszéke, mely 16267—1912. áü. számú véghatározatával a gyermekvédelmi ügy­osztályt már fel is állította s amely hatóság kebelében ez az ügyosztály hasznos és ered­ményes működését már meg is kezdte. Ez a véghatározat tüzetesen megszabja az ügyosztály működési körét s alaposan kifejti azokat az indokokat, amik egy ilyen külön gyermekvé­delmi osztály szervezését kívánatossá teszik, sőt megkövetelik. Ezeket az indokokat az alól­irott felügyelő hatóság teljes mértékben hono­rálja, magáévá teszi. Azok között az eszmék között, amiket Aradvármegye árvaszékének ez a véghalározata megvalósításra alkalmasaknak talált, a tömeg­gyámság intézménye az, amitől a legtöbb gya­korlati eredmény várható. Az elhagyott, vagy a házasságon kivül született gyermekek jogvé­delme csak a tömeggyámi intézmény megvaló­sítása esetén látható el sikeresen. De nemcsak a jogvédelemre szoruló kiskorúak anyagi, ha­nem erkölcsi érdekei is megköveteiik, hogy olyan egyének kezébe legyen sorsuk letéve, a kik a mellett, hogy gyakorlati jogászok, — egyben filantrópok is. Abban a hitben vagyunk, hogy a vármegyének tiszteletbeli ügyészei, — a Szabolcsvármegyei Pártfogó Egyesület jogta­nácsosai s választmányának jogász tagjai kész­séggel fogják községenkint, vagy körzetenkint a tömeggyámi tisztséget elvállalni, s ha ezek kevesen lennének, ugy, hogy egy-egy vállalko­zóra tul nagy teher hárulna, az Országos Ügy­védszövetség Szabolcsmegyei Osztályának tag­jaiból a hiányzó munkaerő pótolható lenne. A Patronage egyesületek mellett a tömeg­gyámi intézmény az, melyben a társadalomnak gyermekvédelmi akciója szervezett formában, tehát hatékonyan jelentkezik s amely egyben megkönnyíti a gyermekvédelemmel foglalkozó hatóságok feladatát is. Eddig a gyermekvédelem terén azért nem lehetett kellő eredményt elérni, mert a ható­ságok tevékenysége legtöbbször akták elintézé­ben merült ki, a társadalmi akció pedig szerve­zetlen volt. Gyermekvédelmi Egyesületekbe tö­mörültek ugyan a filantrópia hivei, de mivel az egyes tagok működési kőre nem volt kon­kretizálva, az alkotó, a gyakorlati munkából nem is vehették ki részüket. A gyermekvédelmi ügyosztályok felállításá­tól mindkét irányban eredmény várható. Ez a hatósági szerv fog gondoskodni a társadalom támogató erőinek koncentrálásáról s egyben megosztásáról, szóval: szervezéséről. Viszont a szervezett társadalmi akció minden egyes eset­ben a gyermekvédelmi ügyosztályban fogja megtalálni a szükséges hatósági támogatást. A hatóságnak s társadalomnak egységes elvek ál­tal irányított, egymással harmonizáló tevékeny­sége biztosan meg fogja valósítani azokat a reményeket, amiket az embergondozás fenséges eszméjéhez az állam és a társadalom fűzött. Menyasszonyi selyem 1 kor. 35 fillértől méterenként minden szinben vámmentesen és bérmentve házhoz szállítva. Dus minta választék postafordultával: G. Henneberg, a német császárné udvari szállítója, Zürich. 9171 A nő. A „Nyírvidék" olvasói és az érdeklődő kö­zönség már körülbelül világos képet nyerhettek a nőkérdés mai állásáról és a célokról, melyek­ért a feminizmus küzd. Mindkét fél részéről hangzottak el kommentárok a Glüklich Vilma előadásához, mindazonáltal talán nem leszeK érdektelen, ha némely nézőpontból a kérdés mélyére igyekszem vílágitani. Mielőtt a dolog lénvegére térnék, pár szó­val ki kell térnem dr. Gholnoky Jenő hasonló tárgyú előadására, melyben a nagynevű pro­fesszor a feminizmus tanaival homlokegyenest ellenkező konklúzióra jutott. Tehetem ezt an­nál is inkább, mivel sem az előadáson, sem azt a Nyírvidékben kommentáló czikkben nem kaptunk egy vigasztaló, biztató szót, melyből a nők egy jó része nyomorult helyzetében re­ményt meríthetne. Furcsának tetszhet, hogy egy egyetemi professzor kétség kivül magas tekintélyével szembe kell helyezkednem s még hozzá ily já­ratlanul az írás mesterségében, de lehetetlennek tartom, hogy ne képviselnék jó néhány gondol­kozó főt Nyíregyháza közönségéből, kit a dr. Cholnoky előadása ki nem elégített. Mérnök létére lehet valaki jó geográfus, sőt geológus és geofizikus is, de hogy csupán ezen előtanulmányokból a nőkérdésre oly mesz­szemenő következtetéseket vonhat valaki le, az legalább is vitás kérdés. Mert, hogy dologbeli előtanulmány az előadását nem előzte meg, azt csak az nem vette észre, kit valóban ritka elő­adói képessége a maga különös bübájával va­rázslatba nem ejtett. Lehetetlen ugyanis, hogy valaki a társadalom és gazdasági kérdések fej­lődésével legkevésbbé is foglalkozott volna, ki a szociális mozgalomról, mint a „részeg csürhe orditozásáról" emlékezik meg. De térjünk vissza a nőkérdésre. A munka­megosztás elvéből következteti dr. Gholnoki, hogy a nőnek főkötelessége a férfiaknak tet­szeni, csinosnak és kívánatosnak lenni, s ez uton férjre téve szert, a családi tűzhelyet őrizve, a férj otthonát kellemessé tenni. Bele­nyugszik abba, hogy a rossz gazdasági helyzet folytán nem minden férfi képes családot eltar­tani. Nem házasodhatik meg. Tehát itt enged­ményt kell tennie: akik nem mennek férjhez, azoknak valami hivatás után kell nézniök. A becsületes munka tehát nem méltó esz­köz arra, hogy a nő ezzel megkönnyítse, elő­mozdítsa a család alapítását s ez által közelebb jusson célja eléréséhez, az anyasághoz csupán végső menedék azoknak, kik a hajadoni élet szomorú őszére vannak kárhoztatva. Ebből természetszerűleg önként következik hogy nők legyetek minél csinosabbak, szebbek, sőt csinosítsátok és szépítsétek magatokat; le­gyetek minél ügyesebbek, kívánatosabbak; tud­jatok szépen táncolni, zongorázni; beszéljetek esetleg franciául, sőt kevéssé az irodalomhoz ís érthettek, mert ezekkel megnyeritek a férfiak tetszését, s ily uton módon könnyen férjhez menve, betölthetitek hivatásotokat. S ez manapság általánosságban igy is van. De hát kielégítő ez az állapot ? A nő egyedül nem képes — vagy ha igen, nagyon nehezen — a létfentartáshoz szükséges eszközöket megszerezni s reá van utalva a férfi segítségére. A férfi gazdasági fölénye nyilvánvaló s ezen körülményből a nőre jelentékeny kényszer háramlik. A megélhetés súlyos gondjai gyakran sodorják a leányt vonzalma ellenére házassági kapcsolatba s a férfi ezen fölénye annyira a maga képére alakította a társadalmat hogy még a vagyonos, tehát gazdaságilag független nő is jobb híján sokszor kénytelen a szó szo­ros értelmében vásárolni férjet magának csak Saját gyártmányú béleli bőrkeztyűk 255 2 korona 40 fillértől kötött keztyük 38 fillértől kaphatók Rlumhom StfWe^-S kezty ü' füz ő" é s kötszergyárában;Nyíregyházán, WIUII1UWÍ M WIU^^WJ kath. parochia épületében. Telefon szám 96. PIPERE CIKKEK, ILLATSZEREK, LEGFINOMABB FRANCIA GUMMIÁRUK.

Next

/
Thumbnails
Contents