Nyírvidék, 1914 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1914-03-01 / 18. szám

Nyíregyháza, 1914. február 19. Csütörtök XXXV, évfolyam, 15. szám. A Szabolcsvármegyei Községi Jegyzők és a Szabolcsmegyei Tanítóegyesület Hivatalos Közlönye. Megjelenik szerdán és szombaton este. Előfizetés: Egész évre 10 K, Fél évre 5 K, Negyed évre 2 K 50 f. Egy szám ára 10 f. Tanítóknak félár. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: KOSSUTH LAJOS-TÉR 10. SZÁM. Telefon szám : 139. Kéziratokat nem adunk vissza. Hirdetések árszabás szerint számittatnak. Legolcsóbb hirdetés 1 K. Hiv. hirdetések sora 60 f. A nyilt-tér soronként 80 f. Apró hirdetések 10 szóig 1 K, minden to­vábbi szó 5 í. Vastag betűvel szedett kétsze resen számi t. Az immár két év óta tartó pénz-krí­zis megzsibbasztott úgyszólván minden előre való törekvést közéletünkben. Az ország városai s ezek között Nyíregyháza, egymásután kénytelenek voltak félretenni, elodázni mindent, ami halasztható. Azok a városok jártak a legrosszabbul, ame­lyek nem voltak eléggé óvatosak. Ame­lyek hozzáfogtak olyan közmunkálatok végrehajtásához, amikre előnyös fedezet­ről nem gondoskodtak idejekorán. Az ország Ieggazdagabbaknak ismert városai közül nem egy a lehető legkínosabb hely­zetbe került a gazdasági válság folyamán. Uzsora kamatra voltak kénytelenek köl­csönök után szaladgálni s nem is min­den esetben jutottak hozzá, még a leg­súlyosabb feltételek mellett sem. Az általános pénztelenség következményein kivül még az a következés is érte váro­sainkat, hogy egyik-másik eléggé meg nem fontoltan, avagy talán a kényszerítő körülmények hatása alatt jobb belátása ellenére közvetítők segítségével igyekezett a maga számára külföldön olyan szé­gyenletes feltételek kilátásba helyezésével kölcsönhöz jutni, amely törekvés magá­ban véve is alaposan megtépázta váro­saink hitelképességének birét a külföld előtt. Szerencsére Nyíregyháza város azok közé tartozott, ahol idejekorán észrevet ték a fenyegető nehéz időket és idejeko­rán letett a város úgyszólván minden el­odázható beruházásról. Stagnálás állott be a város közintézményeinek fejlődésé­ben. Nem egyszer s nem egy oldalról erős szemrehányások is érték ezért a vá­ros vezetőségét, az idők és a fejlemé­nyek azonban az óvatosabbaknak adtak igazat. Nyíregyháza minden megrázkód­tatás nélkül sőt minden számottevő za­var nélkül élte át a nehéz időket. Egy idő óta megenyhült a pénzpiac helyzete. Az Osztrák-Magyar Bank egy­másután kétszer is leszállította a kamat­lábakat. Már az első kamatláb leszállítás hírére sokan megkönnyebülten lélekzet­tek fel: visszatérnek a régi jó idők! Az ujabb kamatleszállítás hírére meg sokan azt gondolták: már itt is vannak! De mit látunk? A bank-kamatláb le­szállott, nem ugyan a régire s pénz még sincsen. A nagybankok és a viharokat sze­rencsésen átélt kis bankok évi mérlegei egymásután nyereséggel záródnak s pénz még sincsen. Sokan nem tudják ezt meg­érteni. Hova lett a pénz? Elbujt örökre? Avagy még mindig bizalmatlan a politi­kai viszonyok bekövetkezhető alakulásai irányában? Törik rajta a fejüket a böl­csek és kevésbbé bölcsek, de a nyitjára nem tudnak reájönni. Csak azt konsta­lálhatják, hogy a várva-várt, epedve re­mélt enyhülés még mindig nem követ­kezett be. Maga az állam szégyenletes feltételek mellett kénytelen kölcsönt föl­venni. Budapest székesfőváros vezetőinek erősen fő a fejük, hogy miként teremt­sék elő a legszükségesebb milliókat. Egyes vidéki városokból hirek jönnek, hogy mi­ként és hol sikerült a legégetőbb kiadá­sokra fedezetet találni s az egyik hir szomorúbb mint a másik, kivált ha az olvasó a sorok között is tud olvasni. A jelzáloglevél piac nem akar megmozdulni. Ennek megindulása, a községi kölcsönök alapján kibocsátható zálogpapirok elhe­lyezésének megkönnyebbülése előtt váro­saink még mindig nem juthatnak elfo­gadható kölcsönökhöz, sőt kérdés az is, hogy egyáltalán hozzájuthatnak-e? A kor­mány megígért és sokat emlegetett köz­benjárása sem mutathatott fel eddigelé semmi eredményt a városok javára. Hát bizony ilyen szomorú időkben a legkisebb jelet is jól eső örömmel kell fogadnunk abban a tekintetben, hogy még is történik immár valami, amiből az elmúlt két esztendő rettenes tétlen­ségeiből való fölébredésre lehet követ­keztetni. A város pénteki közgyűlésén néhány­olyan tárgy is sorra került, melyekből, mint a tavaszi első napsugárból a nyárra, arra lehet következtetni, hogy lassan bár, de megindulnak nálunk is újból a köz­munkálatok. A város elhatározta, hogy a nagy­laktanyában szükséges toldalék és uj építkezésekhez hozzáfog. Igaz, hogy erre a katonaság csaknem kényszeríti, mert azzal fenyegetőzik, hogy különben elvi­szik a huszárokat Nyíregyházáról. De ha a viszonyok még mindig lehetetlenné tennék az építkezést, akkor a város a fenyegetések hatása alatt sem határozná el magát az építkezésre. Most már leg­feljebb időközi kamatkülönbözetről lehet szó; de építkezni még is lehet már. A leányegyesület a szünidei gyermek­telep céljaira saját épületet akar építeni még e tavaszon. Nem valami nagysza­bású építkezés ugyan, de még is valami, ami szintén arra mutat, hogy immár ilyen tervekkel és ilyen terveknek a ke­resztülvitelével lehet foglalkozni. Igaz, hogy az egyesületnek az építkezéshez szükséges tőkéje is együtt van már. Egyik telektulajdonos telkén nagyobb számú bolthelyiséget akar építeni. Ez is arra vall, hogy lassan lassan, de még is­csak könnyebbül az általános közgazda­sági helyzet. Csekélyke jelek ezek azokhoz a nagy­szabású tervekhez képest, amelyek elpi­hentek a legutóbbi évek során, mint aminők a vízvezeték, az általános csa­tornázás, a községi köztemető, az uj szín­ház, a közművelődési ház, a kisvasutak hálózatának fejlesztése, az uj honvéd ka­szárnya építése és még egy sereg más egyéb; mindazonáltal még is valamik. És épen az, hogy ilyen csekélységeknek is örülnünk kell, mutatja legjobban, hogy milyen nehéz, milyen válságos időket éltünk át a legközelebbi múltban. Nyíregyházavidéki Kisvasútak MENETRENDJE Érvényes 1813 évi október hó l-tőí» 1. Nyíregyháza Bessenyei-térre érkezik: Sóstógyógyfürdőről 6"23, 8"30, 9 40, 1-15, 3-22, 6-30, 8-ia, Bujról 6-23, 830, 9"40, 115. 322 6B 8-12, Balsáról 6"23, 8"30, 115, 322, 6"30, Dombrádról 6"23. 9"40, 115, 8'12. ~ II. Nyíregyháza Bessenyei térről indul: Sóstógyógyfürdőre 7"34, ir05, 12"00, 2-30, 6'jo. 728, Bujra 7-34, H'05, 12"00, 2*30, 6-io 7-28, Balsára 7*34, H'05, 2"30, 7-28, Dombrádra 7'34, 1200, 2"30, 610. III. Nyíregyháza máv. pályaudvar—Nyíregyháza Bessenyei- tér között: Minden nap reggel 6 órától — este 9 óráig 10 percenkénti villamos közlekedés. A TTÓ T»r\C5-Í VlQ r/l-IO-n szombaton, február hó 28-an V dl Ubl O^AIillctZiUcilJ. és vasárnfip, március hó 1-én Vasárnap két előadás. Délután fél 4 órakor leszállított és este 8 órakor rendes helyárakkal Höiunrat" Páho ,y 8 K- Támlásszék 2 K. Körszék 2 K. Erkély I. sor 2 K. Erkély II. sor nuíJÚIdR. 1 K 20 í. II. emeleti zártszék 60 f. I. emeleti állóhely 80 f. Deákjegy 60 f. Karzat 40 f. — Jegyek előre már válthatók Jakobovits Fanny k. a. dohánytőzsdéjében.

Next

/
Thumbnails
Contents