Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 79-104. szám)

1913-12-07 / 98. szám

á 98-ik szám. ^OtKsns&L 1913. december 7 tukon kivül. — Nem-e vádolhatják igazságos keserűséggel társadalmunkat ezek a szerencsétlenek azért — mivel őket az élet legértékesebb támaszától és gyönyörűségétől — a tudástól — megfósztottuk ? ! . . . Nem-e gyűlölhetik nemzetüket? . . . Melynek mostohafiává születtek?! .. . Nem e vagyunk tehát irántuk igazságtalanok és gyöngédtelenek akkor, — midőn ilyen (közhasználatba' már nagyon is átalment) jelzőkkel illetjük őket : Ostoba, tudatlan, faragatlan, paraszt stb. ? Eíeket pedig még mindég elég gyakran halljuk a majorságok udvarain ! És sokan még ezzel sem elégszenek meg. Üzletszerű pontossággal épitik fel csalásaik apró kártyavárait ezeknek a szerencsétleneknek a tudatlanságára, leiki szegénységére, melylyel a világrajöttek. — Ezekből sarjadnak többnyire azok az apró, csendes, falusi tragédiák — melyeket még a szenvedő fél se igen mer elpana szólni — mert fél a nyilvános hahotától! — Inkább csendesen tür. Ha igaz az, hogy egy bolond százat csinál, — akkor az is igaz, hogy egy ostoba még többet csinál. — Egy korlátolt eszű ember annyi ostobaságot hinthet szét, hogy valósággal megfertőzi a többieket is. Reagálnak. — Már csak ezért is égető szükség volna iskolaügyünk végleges rendezésére, melyet radikálisan megoldani: csak a megfelelő számú iskolák felállításával lehet. — Majdha minden falucskának, népesebb tanyának meglesz a maga iskolája — akkor felírhatjuk majdan mi is zászlónkra a szlávok e hires elmondatát: „Zóra puga — bitce dana !" „Hajnalodik . . . nap lesz nekünk!" Akkor ... de addig nem. Várjunk tehát . . . s legyünk türelemmel statisztikánk „beiskolázatlan" rovata iránt. — Mely egyébként soha eltűnni nem fog — csak számai redukálódnak. — Mert kik kerülnek a „beiskolázatlanok" rovatába ? Először is azok a gyermekek, akik iskolába egyaltalán nem jár hatnak — mert iskolájuk nincs; másodszor pedig azok a gyermekek — akik iskolába ugyan járhatnak — de valami ok, körülmény következtében mégse járnak. Az első csoportbeliekről nem is akarok irni, — nincs mit. Őket igazán nem lehet kárhoztatni — mert hová is járjanak csak? Ha nincs iskola: nincs kultura. — Annál több bajt okoz iskoláinknak ez a második csoport. — Mert ezeknek tagjaiból lesznek azok az észrevétlenül felnőtt analfabéták — kik még a legideálisabban működő iskolák mellett is majd mindig feltalálhatók. Itt is . . . ott is, különösen a falvakban. Nagy veszteség pedig ez nekünk ! Már morális szempontból is. Igaz ugyan, hogy ujabban a törvény szigorának felhasználásával lokalizálható némileg ez a baj. Da csak némileg. Mert sokszor már a „kényszerbeirás" se igen segit. Különösen a cselédeknél, vagyontalanoknál. Itt már a törvény is megáll — az se segit. Respektálja a egyén szabadságát. Abba is marad hát ezekkel szemben minden megkezdett hatósági eljárás... vagy addig se megy. — Mert az ily szülők gyermekeiket az összes hatóságok előtt egyszerűen letagadják. Eltagadják, — minden félelem es aggódás nélkül. — Különösen virágzik ez a szép szokás a pusztákon — de azért a falusiak se vetik meg. — Furcsa dolog is ez — érdemes az analizálásra. — Az előbb emiitett tény konzekvenciája tehát az volna, hogy a nép szándékosan nem akar művelődni, ellene van a kulturának. Ez a megállapítás értéke azonban csak látszólagos, melyre azután pozitív dolgot természetesen nem is építhetünk. Mert a kisebbségről a többségre nem általánosíthatunk. — Vannak azonban még sokan — akik ezt a látszólagos értéket ítéleteik bázisául használják fel. — Igy születnek meg az ilyen vélemények is : „Kérem, ami népünk még nem érett a kulturára, hol vagyunk még a Nyugattól ?" Igaz, hogy nagyon el vagyunk maradva — de sokszor csak azért — mert az ilyen elhangzó egyéni véleményt: közvéleménynek fogadjuk el — melynek logikátlanságát nem merjük elismerni és kimutatni. — Az igazság az, hogy a nép szeret művelődni — akarna is — de sokszor anyagi helyzeténél fogva erre képtelen. Ezért tagadja el gyermekeit is: tisztán anyagi szempontból. — Erre a megállapításra a tapasztalataim vezettek. Október hó 18-án még mindig volt 10 olyan gyermekem — akiket szülőik csak nem akartak beíratni. (Újonc tanköteles gyermekről van szó.) Hivatalosan ezek nem is léteztek — mert az összeíráskor szüleik által nagy ügyességgel eltagadtattak. — Nekem is csak a pusztai gyermekek mondották be — nagy aggódással és félelemmel. Engem nagyon bosszantott ez a dolog ; — elhatároztam, hogy rendet csinálok. — Személyesen meglátogattam az illető szülőket — és mindjárt ráakadtam a baj okára. — Kitűnt, hogy a szülő örömmel beíratta volna letagadott gyermekét, — őrömmel — de nem tehette. Nem tehette — mert nem volt annyi pénze, — hogy mindenik gyermeke után megtudta volna fizetni a fizetni valókat. — A beratási-dijat, a tankönyvek és az Írószerek árát. — Sokan tán mosolyogni is fognak ! Ez volna hát az a nagy akadály ? ? . . . Igen, ez az a nagy akadály — melynek nagyságát csak ezek a szegény, nyomorgó falusi szülők tudják. — Nálunk a szülők 90%-ka cseléd, béres, vagy napszámos. Ezekről van hát szó — akiknek közteher viselő képessége amúgy is kicsi — soks/or semmi. — Ezeket terheli meg tehát az iskola olyan összeggel — mely egyáltalán nincs arányban az illetők kinteljes jövedelmével. Vegyünk csak fel például egy olyan gazdasági cselédet — kinek 3 gyermeke jár az iskolába. — Ez pedig nagyon gyakori eset — mert hál' Isten, nálunk még ismeretlen fogalom az „egyke". A gyermektelenek száma igazán kevés. — Az előbb emiitett bácsinak van tehát 3 iskolás gyermeke; a kisebbik III. osztályos, a középső IV. osztályú, a legnagyobbik pedig VI. osztályú. Fog fizetni ez a bácsi gyermekeiart szeptember hó elsején. A tankönyvek közül a következőket kell 3 fiának beszereznie: III. osztály. Beiratási dij (á 50 fillér) Kóródy-olvasókönyv 0-80 K Győrffy-számtan . 0"25 K Ember-nyelvtan 0 28 K Győrffy-földrajz 0-48 K Gergely-biblia 080 K Egri-káté 0"40 K Pósner megyei térkép .... 0*30 K írószerekért (irka, ceruza stb ) 120 K Összesen 4*41 K 4-41 K IV. osztály Kóródy-olvasóköny 1"— K Ember nyelvtan 0-32 K Győrffy-számtan 0 20 K Gergely-biblia 0-80 K Győrffy-földrajz 0*24 K Egri-káté 0 40 K Pósner-térkép 0-50 K Győrffy-történelem 0-20 K írószerekért 1'20 K 1-50 K Összesen 4-86 K 4'86 K VI. osztály. Kóródy-olvasóköny 1*80 K Ember-nyelvtan 0-32 K Győrffy-számtan 8-20 K Gergely-biblia 0 80 K Ergri-káté 0*40 K Györffv-történelem 0-20 K „ -földrajz 0 25 K Pósner atlasz P— K Győrffy-természetrajz .... 0-20 K I-ószerekért . 1-20 K 6 37 K Összesen 637 K 17-17 K Fizetnie kell tehát összesen 17 koronát és 17 fillért. És ezt ki kell fizetnie, — ha törik, ha szakad. — Kegyelem nincs — mert az iskola fenntartó hitközség maga is koldus szegény, érthető tehát, hogy ezek (a tizetni nem tudók) igyekeznek gyermekeiket eltagadni — legalább addig: mig lehet. Mert miből fizessen csak ez a szegény népség ? Miből ? Egy ilyen cselédnek a konvención kivüli készpénzfizetése alig 100 korona. A legjobb esetben Mert vannak ám cselédek még évi 80 korona fizetéssel is. De még ez a bizonyos 100 korona sem az övé, mert ehhez még többen is igényt tartanak. Az állam, a község, a hitközség. A bácsi számadása tehát igy fog festeni: Fizetés pénzben 100 korona. Gyermekek utáni tandij, könyv . 17'17 K Adó (minimum) 6"— K Harangozó 1"— K Egyházadó (iskolafenntartás) . . . 6-— K Összesen 30-17 K Marad tebát ennek a cselédnek 69 koronája és 83 fillérje, melyből ruhát, cipőt, csizmát és más egyebet vehet 8-10 tagu családjának. Nem is igen olvassák a mi híveink Tolstoj gróf Írásait. Szekrenyeinkben olvasatlanul, szépen és tisztán hevernek ezek a kötetek. Egyszer egy művelődni akaró kocsis vitte el az első kötetet — de megjárta vele. Majdnem sirva hozta vissza : „Nem tudom én ezt elolvasni — instálom — a mi nyomoruságunkról szól." Igaza is volt, — mert én se szeretem olvasni. — Úgyis látok én elég nyomorúságot az iskolámban is. — 82 iskolás gyermekem közül tizenkettő még nov. hó 20-án is mezítláb jött az iskolába! . . — Orcájuk olyan kék, mint az éretlen szilva. — És ezt a nyomorúságot még az iskola is elősegíti 17 korona és 17 fillér erejéig! Pedig én a legolcsóbb tankönyveket használom. Amelyek olcsóságuk mellett: m?g használhatók. — Tudok iskolákat, hol egy-egy felsőbb osztálynak tankönyvei 8—9 korona értéket képviselnek. — Tessék tehát elképzelni ezeknek a szegény szülőknek a helyzetét szeptember hó elsején. Szán dékosan tényt ferdit az el, ki azt állítja, hogy a nép (paraszt) nem akarja fiait és leányait az iskolába küldeni. Nagy valótlanságot állit, — mert már igazán nagyon kevés az ilyen renitens szülők száma. A legtöbb küldené, — de nem küldheti. Mert vagy neki nincs pénze, vagy pedig a gyermekének van rongyos ruhája, melyben már igazán iskolába nem küldheti. Az ilyen szülök azután átkozzák a jelent és visszasóhajtják a multat, mikor még egy palatablával és egy olvasókönyvvel is megelégedett a „mester". S nem nyomorították meg vele a szülőt. Ki dobja rájuk >z első követ ? . . . Nincs e vájjon igazuk ezeknek az embereknek ? . . . Nem-e fölösleges sok iskolakönyvünk ? . . . Igazat megvallva ezen a thémán még nem gondolkoztam Csak haladni akartam a korral. Ez kell, ez kell, meg ez kell. Punktum ! Hogy birja-e azt a szülő? . . . Érre nem gondoltam. De ha gondoltam volna is . . . nem-e lett volna fölösleges. Hisz nálunk a kötelező tankönyvek elő vannak irva ! Ezt használhatjuk . . . ezt nem. Tehát a tankönyvek bőségének korszakában vagyunk. Elfogott bennünket a könyveknek a láza, a modern páidagogia elveit igy látjuk könnyebben elérhetőknek! Könnyebben... mely könnyebbségnek terhe azonban a szülők vállaira helyeződik át. Könyvekre mindig szükségünk lesz. Volt és mindig lesz Egyszer többreegyszer kevesebbre. Nem is azt mondom én, hogy most dobáljuk ki a könyveket, szórjuk ki mert drágák. — Nem mondom, mert ez igazán nagy ostobaság lenne ; elvégre is : Ami szükséges — az szükseges. Használjuk tehát csak a szükségeseket. Igy azután káposzta is maradni, a kecske is jóllakna. Ha jól lakna ... Mert az előirt tankönyvek számában még t. i. nem volna baj, ha nem volnának ezek a tárkony_ Saját gyártmányú bélelt börkezíyük STí 2 korona 40 fillértől Möiölt Isezfyük 38 fillértől kaphatók Blumberg József PIPERE .CIKKEK, ILLATSZEREK. keztyü, fűző- és kötszergyárában Nyíregyházán, kath. parochia épületében. Telefon szám 96. LEGFINOMABB FRANCIA GUMMÍÁRUK. WÁ