Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 79-104. szám)

1913-12-04 / 97. szám

á 97-ik szám. 1913. december 4 nem is oly ritka talyiga felbukáson, végezve a doktor otthon nem levésén, azután már hozzá­szólhat, mint szakember, ha még él t. i. Mind­ezekből pedig az következik, hogy telefon és táviró éjjel sokkal humanusabb missiót is tel­jesítenek. És most próbáljunk ráülni Wells-nek a a hires regényírónak „időgépjére, repüljünk a jövőbe, remélhetőleg nem a távoljövőbe és próbáljuk elképzelni Nyíregyházát éjjel-nappal szünetlenül működő telegráfjával. Először is minő óriási „öröm a házhoz", ha énnekem éjjel nyilallik a baloldalom, vagy a vakbelem gyanúsan kezd pislogni a vak szemivel es erő­nek erejével látni akar; minő öröm, mondom, ha én csak kiuyujtom a kezemet, mert én a telefont csakis az ágyam mellé szereltetném és felhallózom a házi doktoromat legszebb álmai­ból, amikor azt álmodja, hogy egy pátiens fi­zetni akar és hívom a Szarvas-utca 173. szám alá, de hamar. Gyönyör lesz minden, gyönyör lesz az éjjeli elet és valóságos élvezet lesz nyakunkat törni a Károlyi-tér és Deák Ferenc­utca „hullámos redőin" talyigázva, ha tudjuk, hogy éjjeli telefonon előhívott mentők fogják szakszerűen helyreütni, avagy a Bundí korcsma nyájas vidékén betört fejünkön a lyukat be­stoppolni. És minő őröm lesz éjjel feltelefo­nálni Oltványit, hogy adjon felvilágosítást, hogy miért lett hát megint nagyobb az adó, mint tavaly. És végül még csak egyet; a mi szeretetre méltó telefonos kisasszonyaink úgyis alusznak nappal, mert hiszen ki ne tapasztalta volna, hogy ha kéri a G4-et, akkor holtbizonyos, hogy a 117-est kapja, mert a két szám majdnem egyformán hangzik és könnyen összetéveszt­hető, vagy még ki se mondja az ember, hogy milyen számot akar, és egy bizonyára bájos szájacska azt ásítja, hogy „foglalt". Da ez mind nem baj ; ezután máskép lesz; nappal kia­luszszák magukat, de éjjel olyan frissek lesznek, mint egy zsemlye és legfeljebb 67-et kapcsol­nak 64 helyett, ami már mégis közelebb eső szám és nagy haladást jelent. És legvégül még egy utolsót; minden okos ember kapacitálás nélkül be fogja látni ezek után, hogy az éjjeli postaszolgálat feltétlenül szükséges de legyünk óvatosak és én lelkem minden hevével, zsebeim minden ürességével már most élénken tiltakozom az ellen, hogy szabók, cipészek és más kellemetlen hitelezők éjjeli telefont kaphassanak, mert kitelik tőlük, hogy visszaélve a kultura haladásával, éjjel telefonice küldik be számláikat. Ennek se nap­pal, se éjjel nem szabad megtörténni. Csont. A „mészkén-lé" készítése és alkalmazása. Gyümölcsfáink összes gombabetegsége ellen valamennyi eddig ismert szer közt leghatáso sabb a mészkénlé, amely amellett, hogy legjobb, még olcsóbb is a többinél. Készítése és alkal­mazása egyszerű s azt minden gyümölcsfatu­Ljdonos házilag elhészitheti. A mészkénlé ége­tett oltott mész és kénpor összefőzésével állít­tatik elő. Az összefőzést vasüstben kell végezni. Ha 25 liter mészkénoldatot akarunk készíteni, akkor szükségünk van: 1. Olyan vasüstre, amelynek űrtartalma legalább 35 liter. Azért kell nagyobb üstöt használnunk, mint amennyi folyadékot készíteni óhajtunk, hogy főzés közben az oldat ki ne fusson az üstből. 2. 5 kg. finom kénporra, amely a legtöbb vidéki városban kapható. 3. 2Va kg. tiszta égetett mészre és 4. 25 liter vizre. Ha a fentemiitett anyagok együtt vannak, hozzáfogunk az oldat elkészítéséhez. Mindenek­előtt darabonként megoltjuk a vasüstben a 27a kg. meszet. A vizet az oltáshoz az elő­készített 25 liter vizből veszszük, de persze csak annyit, amennyi e kis mennyiségű mész meg­oltásához elég, vagyis 3Va—4 litert. Ha a mész megoltásával elkészültünk, akkor egy másik edényben vizzel sűrű péppé keverjük az 5 kg. kénport (a vizet szintén az előkészített 25 literből veszszük) és e pépet apránként keverjük bele a megoltott mészbe, majd hozzáöntjük a megmaradt vizet, az egészet jól összekavarjuk, az üstöt háromlábra, vagy üstkatlanba állítjuk s jól alátüzelünk. Ha e keverék folytonos ka­varás közben felfort, akkor a felforrástól szá­mítva még egy teljes óráig erősen főzzük. Főzés közben természetesen viz párolog el, amit pótolnunk kell utánöntéssel. Legegyszerűbb ha a kavaróbotot beleállitjuk az üstbe, még mielőtt a folyadék felforrt volna s azon egy bevágással megjelöljük a folyadék magasságát. Ha már most főzésközben fogy a folyadékunk, forró vizzel szaporítjuk annyira, hogy a folya­dék felszíne a boton levő bevágásig érjen. Forróvizet azért kell használnunk az után­öntézhez, mert a hidegvíz hozzáönlése meg­akasztaná a forrást, már pedig a folyadéknak egy teljes óráig forrva kell főnie. Egy órai főzés után kész a törzs oldat, amelyet kihűlni engedünk s aztán szitán át kis hordóba vagy üvegekbe szűrve tartjuk el fagymentes helyen mindaddig, amig ezt permetezésre használni nem akarjuk. E törzsoldat veresbarna színű folyadék. Minél tisztább és finomabbra őrölt kén­port és minél jobb égetett meszet használtunk a törzsoldat készítésére, annál erősebb lesz a nyert folyadék. A tőrzsoldat jóságát egy igen egyszerű készülékkel, az u. n. Baumé areometer­rel (sűrűségmérő) mérhetjük meg, sőt meg is kell azt mérnünk, hogy tudjuk, mennyi vizzel kell azt hígítanunk, ha permetezni akarunk ; mert a törzsoldatot csak erős higitás után lehet permetezésre használni. A Baumé areometer igen egyszerű szerszám, mindössze egy üveg­csőből áll, amelynek alja sőréttel vau meg­töltve és amely 50 fokra van beosztva. E kis szerszám li/s koronáért kapható Erdély és Szabó cégnél Budapesten, VIII. Baross utca 24-. Ezt a Baume areomeRrt beállítjuk a törzs­oldatba s egyszerűen leolvassuk, hányadik szá­mozott fokig sülyedt le benne. Ha jó anyag­ból készittetük a törzsoldatot, akkor annak sürüssége 23—25 fok körül lesz. Általában azt mondhatjuk, hogy minél finomabb volt a kén­por, annál sűrűbb lesz a törzs oldat. Hogy kénvirágot használunk-e vagy finomra őrölt kristályos ként, az teljesen egyre megy, ha az őrölt kén oly finom, mint a kénvirág. Ha azonban az őrölt kén nem lisztfinomságu, ak-" kor sok veszendőbe megy belőle, mert a dur­vább szemcsék nem oldódnak fel, hanem üle­déket képeznek. Legjobb a törzsoldatot közvetlenül per­metezés előtt főzni s megfelelő hígítással azon­nal felpermetezni. Ha nem lehetne azonnal felpermeteznünk, akkor a törzsoldatot jól be­dugaszolt palackokban, vagy hordóban néhány hétig eltarthatjuk. Lássuk már most, miként kell a törzs­oldatot permetezésre használni ? Mindenekelőtt azt kell tudnunk, hogy első izben tél végén, kb. február utolsó, vagy március első napjai­ban kell permeteznünk, vagyis akkor, amikor nagyobb nappali fagyok már nincsenek és a fák még nem kezdenek rügyezni. Ezt a per­metezést teli permetezésnek nevezzük, ellen tétben a későbbi permetezésekkel, amelyeket nyári permetezéseknek hivunk. A féli perme­tezéshez erősebb, a nyári permetezésekhez gyengébb oldatot kell használni. A permetező oldatot a törzsoldatból állítjuk elő ugy, hogy azt megfelelő mennyiségű vizzel hígítjuk. Meg kell tehát mérnünk a törzsoldat sűrűségét Baumé areometerrel s alábbi táblázat szerint kell azt hígítanunk vizzel : H» a törzsoldat Akkor 1 liter törzsoldathoz adandó viz mennyisége sűrűsége Téli permetezésnél Nyári permetezésnel 30 Baumé fok 7 25 liter 36-25 liter 29 11 ii 6-75 ii 34 45 „ 28 11 ii 6-5 ii 32-75 „ 27 11 V 6.— ii 31-— „ 26 1» ii 5-75 ii 29 5 ., 25 11 ii 5-25 •i 27-75 ., 24 11 n 5 — ii 26'- „ 23 11 n 4-5 ii 24"25 „ 22 11 ii 4'25 i» 22-75 „ 21 11 ii 3-75 n 21-25 „ 20 11 n 3 5 ii 19 75 „ 19 11 ii 325 ii 18 25 „ 18 11 ii 3 — ii 17— „ 17 11 11 2-76 ii 16-- „ 16 11 11 2'5 ii 15-— „ 15 11 i> 2-25 ii 14-- ,. Fenti táblázatból tehát, miután megmértük a törzsoldatunk sűrűségét, egyszerűen leolvas­hatjuk, hogy annak minden literéhez hány liter vizet kell hozzáöntenünk. Még azt kell megje­gyeznünk, hogy a törzsoldatot higitás előtt jól fel kell kavarnunk, mert éppen a legértékesebb kénvegyületek leülepszenek az edény aljára. Ha a törzsoldat sűrűségét a belé állított areometer 23 fokosnak mutatta, akkor téli permetezéshez (rügyfakadás előtt!) minden liter törzsóldathoz 4Va liter vizet kell öntenünk, mig a nyári per­metezéshez minden liter 23 fokos lörzsoldathoz 24V2 liter viz öntendŐ. Az igy felhígított folya­dékot beleöntjük a permetező készülékbe s meg­kezdjük a permetezést, ügyelve arra, hogy a permetezendő fák és bokrok minden oldalról jól megpermeteződjenek, ami, ha nagyobb szél nem fu, könnyen elérhelő. Azt már tudjuk, hogy a téli permetezést tél végén, rügyfakadás előtt kell végezni. Lás­suk már most, mikor van a 3 nyári permete­zés ideje ? Az első nyári permetezést legcélsze­rűbb akkor adni, amikor a fák virágbimbóval vannak tele. Ha egyes bimbók már kivirágoz­tak volna, az nem baj; a permetezés ilyenkor is minden kár nélkül végezhető, mert a mész­kénlé nem árt a virágnak. Csak arra ügyeljünk, hogy a déli órákban, ha erős napfény van, ne permetezzünk. A második nyári permetezés kb. egy hónap múlva, a harmadik a második után ismét egy hónapra végzendő. Végül még néhány szót kell szólnunk a használandó permetező készülékről. A mészkén­oldat megmarja a vörös rezet s épp azért e szerhez különleges permetezők használandók. Ilyenek az ólmozott kazánu „Columbus" per­metezők, kaphatók Haller Ödönnél Budapesten, VIII. Rákóczi-ut. 11. Egy ilyen permetező ára teljes felszereléssel 50 korona. A mészkénlével dolgozó munkás keze és arca bekenendő vazelinnal vagy fagygyuval, mert e szer megmarja a bőrt. Ellátandó a mun­kás szemvédő szemüveggel is s célszerű lesz neki valaminő rossz kabátot adni, hogy ruha­ját a mészkénlé tönkre ne tegye. Maga a permetező oldat igen olcsó. A fenti előírás szerinl készülő 25 liter törzsoldalhoz szüksege s 5 kg. kénpor ára kb. 1 korona 20 fil­lér. a 2i/2 kg. égetett mész ára kb. 10 fillér. Ha a tüzelőanyagot és a lörzsoldat elkészitésehez szükséges napszámot összesen 1 koronába szá­mítjuk, akkor 25 liter törzsoldat 2 30 koronába kerül. Jó anyag használata mellett a törzsoldat legalább 23 fok sűrűségű lesz s igy a 25 liter törzoldatból 631 liter nyári permetező folyadé­kot nyerünk, vagyis 1 hektoliter nyári perme­tezéshez való oldat csak 36 fillérbe kerül. Nagy­ban való készítésnél ez az ár még lényegesen redukálódik. Hegyi Dezső. — Divat ós művészet c. legjobb magyar divatlapra előlizetéseket elfogad e lap kiadóhivatala. Saját gyártmányú bélelt börkeztyűk = 2 korona 40 fillértől Kötött keztyük 38 fillértől kaphatók Blumberg József keztyii, fűző- és kötszergyárában Nyíregyházán, kath. parochia épületében. Telefon szám 96. PIPERE CIKKEK, ILLATSZEREK, LEGFINOMABB FRANCIA GUMM1ÁRUK.

Next

/
Thumbnails
Contents