Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 79-104. szám)

1913-11-30 / 96. szám

96-ik sz m. 1913. november 30 5 magyarországi néptanítók erkölcsi helyzete. Annyi bizonyos, hogy irigylésre méltónak nem mondható ez az állapot, melyben a tanitó felett feltétlen parancsolo a lelkész. „Van ugyan nyoma neveléstörténetünkben annak is, hogy egyes iskolafentartó hatóságok a tanítókat a lehető legnagyobb kitüntetésekben részesítették, amennyiben megválasztották őket városi tanácsosoknak is, ámde ezeknek száma igen csekély. A tanítóság nagyobb része ebben a korban sem részesült még a hivatalt kellőleg méltányoló közbecsülésben és köztiszteletben'. III. Károly uralkodása alatt hazánk közoktatásügyét az 1735. évben kiadott iskolaszervezet tetemesen javította volna, azonban az emiitett iskolaszervezet minden jóravaló törekvése a végrehajtó közegeken megakadt s igy közoktatásügyünk rendezése Mária Teréziára maradt örökségül. Mária Terézia népoktatásügyi intézkedései ismeretesek előttünk. Azonban olyan intézkedésről, mely a tanítói állás tekintélyének emelesét célozta, nincs tudomásunk. De ettől eltekintve, hogy Mária Terézia nagyszabású oktatásügyi reformjainak nem volt meg a kellő sikere, ennek okait a kővetkezőkben fejezi ki egy 1872. évi miniszteri jelentés : .Hiányzottak a nagyszerű terv életbeléptetésénél az iskolai élet alap feltételei. Nem volt anyagi alap, a miből az iskolák felállíttassanak és fentartassanak. A gyermekek iskoláztatására a szülőket törvény nem kötelezte*. És a mi minket és targyunkat egész közelről érdekel : .képzett egyén magát tanítóságra nem adta ; a tanítói állás és annak anyagi helyzete egyáltalán semmi vonzó erővel nem birt senkire*. Ilyen körülmények mellett e korban gombamódra szaporodtak az oly iskolamesterek, kiknek a pedagógiáról halvány sejtelmük nem volt es akik a tanítói állás tekintélyét a mai napra is kihatóan aláásták. Ezeknek a kiebrudalására foglalta Schedius Lajos egyetemi tanár az 1806. évben kiadott iskolaszervezet egyik fejezetébe : „a népiskolák elöljáróivá tétessenek alkalmas kiképzett tanitók és nem holmi útszéli csavargók.* És e korral kezdődik a tanítói állás tekintélyének igazi sülyedése. A tanítói állásokat ellepik a kontárok, kik minden egyebek voltak, csak tanitók nem. Tudákos harangozok, orgonafuvónyomók, foltozó vargák, kiszolgált obsitos katonak, urasági inasok szemtelenül feltoljak magukat az ideális tanitói katedrára, melyet aztán évtizedek nehéz munkája sem tud legalább a felszínre hozni, a lenézés mélységes mocsarából. Természetes következménye ennek aztán az, hogy e szolgai sorban levő gyülevész népséggel az iskolafentartó és más hatóság kénye-kedve szerint bánhatott és bánt is. Ily iskolamesternek az állásra való megfogadása, fizetésének és munkakörének megállapítása, teljesen a szolganép módjára ment. Sőt amíg a felfogadott szolgának, béresnek szegődsége ujesztendőtől ujesztendig, vagy szent Gjörgy napjától szent György napjáig tartott, addig az iskolamest'ram talpa alá akkor kötöttek uti laput, amikor Andris vagy Pista bá'-nak ugy tetszett, ő volt a faluban a legtöbb helyen az utolsó ember. És mi volt a fizetsége? Alig néhány pengő forint készpénz, aztán természetben egy kis szemetes gabona, egy pár csizmafejelés vagy talpalás és a jó ég tudja, hogy még mi. És dacára e nyomorult erkölcsi és anyagi viszonyaiknak, milyen erősen és mélyre belekapaszkodtak hazánk népoktatásügyebe. Hisz csak az imént, mondjuk néhány evvel előbb nyirbálta le egyik népoktatásügyi törvényünk utolsó hajtásaikat. Annyi bizonyos, hogy az akkori talaj igen alkalmas volt a részükre, mert maga a kor szülte és ápolta őket, óriási kárára hazánk népoktatásügyének és a mai tanitónemzedék anyagi, de különösen erkölcsi érdekeinek. Ezek és más hasonló szánalmas oktatásügyi viszonyok hívták életre az „Első egyetemes és közös magyar tanitó-gyűlést*-t a kor jeles tanítói kívánságára 1848. julius 20., 21., 22., 23. és 24. napjaira, melylyel a magyar tant óság még a németországi tanítóságot is megelőzte az egyetemes gyűlések tartásában, tájdalom eredményekben nem. Ezen egyetemes tanitói gyűlés önérzetes hangon foglalkozik már a tanitók szolgalati viszonyaival és e tárgyban figyelemreméltó és értékes határozati javaslatot fogad el. Hasonlóképen a későbbi években tartott egyetemes tanitói gyűlések tárgysorozatán mindig jelentékeny tárgyként szerepelt a tanitók szolgálati pragmatikája és mindig ujabb és ujabb, korszerű szakaszokkal fejlődött és javult. E határozati javaslatok figyelembe vételével dolgozta ki megbízásból Kovács Alajos negyedi tanitó a szolgálati szabályzatot s az 1912. évi VIII. egyetemes gyűlés el is fogadta azzal a meghagyással, hogy a Magyarországi Tanítóegyesületek Orsz. Szövetsége e javaslat alapján a szolgálati pragmatikát részletesen dolgozza ki és egy éven belül a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrhoz terjeszsze fel. Mint ismeretes dolgot közlöm, hogy az Országos Szövetség a szolgálati szabályzat részletes tervét kidolgoztatta és a minisztériumhoz felterjesztette. Azt hiszem fölösleges munkát végeznék akkor, ha ugy az általános, mint a részletes szolgálati szabályzatot felolvasnám. Az előbi az egyetemes gyűlés naplójában, az utóbbi pedig a „Tanitó* mellékleteképen jelent meg és gondolom, ismeretes mindannyiunk előtt. Mielőtt erre vonatkozó határozati javaslatomat előterjeszteném, néhány pillanatra még szives türelmüket kérem. A szolgálati szabályzat fontosságát az előbb megtett általános történeti visszatekintés után fölöslegesnek tartom hosszasabban indokolni. Csupán még annyit, hogy a mostani helyzet mellett egész tanitói működésűnk alatt kinos hizonytalanságban kell élnünk, meg aztán jelenlegi állapotunk szomorú és lealázó első sorban reánk nézve. „Ennek pedig oka nem más, mint az, hogy a mi felettes hatóságaink és mások, sem nem tanultak, sem nem felejtettek. Nem tudják elfelejteni az emiitett régi iskolamestereket, a régi kiszolgált obsitos vitézeket, akik valahogy irni-olvasni tudtak. És hatóságaink nem tanulták meg azt, hogy az ó-világ klasszikus népeit nem az egyoldalú politikai művelség, nem is a sokat hánytorgatott egyke tette tönkre, hanem az, hogy az ők tanítóik rabszolgák voltak*. (Kovács A) A kidolgozott szolgálati szabályzat körvonalozza a mi tisztviselői minőségünket, a tanitó és tanitó között levő egyenlőséget, a mi munkakörünket, szabad időnkkel való rendelkezési jogunkat, polgári függetlenségünket és iskolánk életének belső világába való irányító hatásunkat, végül legjobban fegyelmi ügyeinkben szabad intézkedési jogunkat. Ezért oly fontos reánk nézve a szolgálati szabályzat, melynek ilyen formában leedő megalkotásáért küzdenünk kell teljes erőnkkel, hogy végre-valahára minden magyar tonitó ur legyen a maga portáján'. Árvizbélyegek. A gyüjtöszenvedély jótékonycélu megadóztatása. Harkányi kereskedelemügyi miniszter az árvízkárosultak fölsegitési akciója keretében egy nagy gyakorlati érzékre való intézkedést illesztett be. Ismeretes az a szenvedély, amelylyel a bélyeggyűjtők a rövid ideig forgalomban lévő postabélyegekre vetik magukat. Az ily bélyegek, amelyek korlátolt számban kerülnek forgalomba, idővel használt állapotban jelentékeny értékhez jutnak s azért a gyűjtők az ily bélyegek kibocsátásakor nagy készleteket szoktak beszerezni és a postahivataloknál szívességi lebélyegzéssel látják el készletüket. Főleg ennek a gyűjtő szenvedélynek és mondhatnók bélyegspekulációnak ártatlan megadóztatását célozza az a kolumbusztojásszerü ötlet, amelylyel Harkányi János báró kereskedelemügyi miniszter elé járult Follért Károly posta- és távirdavezérigazgató. 0 ugyanis oly irányú tervezetet terjesztett elő, hogy a posta az árviz által sújtott lakosság javára uj kiadású postabélyegeket hozzon forgalomba, melyek a most hasnálatban lévő bélyegekkel rajzban, szinben és formában teljesen egyeznek, de alsó részükön egy kis meghosszabbítással lesznek ellátva. E függelékre a következő szöveg lesz reányomva: „Az árvízkárosultak részére külön két fillér". Természetes hogy az uj formájú függelékes árvizbélyeg mellett a rendes alakú és áru, vagyis a kétfilléres felülfizetés nélküli bélyegek is, ugy mint eddig, forgalomban maradnak, a közönség tehát az uj bélyegekkel szemben semmiféle kényszerhelyzetbe nem kerül: kizárólag a saját tetszésétől és kedvétől függ, hogy a szükséges bélyeg vásárolásánál a két filléres adományt is lefizesse, vagy csak a postai tarifa szerinti rendes áru bérmentesítő bélyeget vásárolja-e? Az árvizbélyeg kétfilléres önkéntes pótléka utján jótékonyságát, ha akarja, épp oly diszkrét, mint könnyű modon gyakorolhatja. Az uj alakú bélyegek ma kerültek forgalomba. Az árvizbélyegekből csak egy bizonyos mennyiség készül, amint az elfogy, az e címen való postai segitőakció befejezést is nyer. Nagy érdeklődésre számithat az uj alakú bélyeg a bélyeggyűjtők körében is, annál inkább, mert a most forgalomban lévő postai bélyegeknek ez lesz a legutolsó kiadása. Ezeknek eladása után uj postabélyeg kerül forgalomba. A fila elisták tehát, akiknek száma világszerte körülbelül egymillióra tehető, nagy buzgalommal fogják gyűjteni a magyar árvizbélyeget s éppen erre való tekintettel a posta valamennyi fajtából csináltat ilyen függelékes kiadást, az egyfillérestől a legdrágábbig, hogy a gyűjtők megszerezhessék az egész sorozatot. Postai körökben nagy sikert várnak ettől az uj bélyegkibocsátásától, amely, haa jelek nem csalnak, a nagyközönségnél nemcsak emberberáti céljánál, de filatelisztikus okoknál fogva is rokonszenves fogadtatásra számithat s a szerencsétlen árvízkárosultaknak önkéntes adózás révén tekintélyes összeget fog juttatni. 88IF A kisvasutakon utazók részére a távolsági vonatokban ezentúl mindé" található lesz lapunk a „Ny ír vidék" egyik legutóbi száma. A lap uj ságtartóban van elhelyezve. A lapot — mig ujabb példánnyal nem cserélik ki — és az ujságtartőt ajánljuk az utazó közönség szives oltalmába. ÚJDONSÁGOK. W Mai számunk 14 oldal. Telefon 139. szám — A vármegyei muzeum a közönség részére szombaton és *asárnap d. e. 9—12 óráig nyitva van. — A szabad líceumban legközelebb december hó 6-án szombaton délután 6 órakor lesz előadás. Előadó Báthory Ferenc nagyváradi kereskedelmi iskolai tanár; az előadás tárgya: A lappok földjéről; az előadás helye: a főgimnázium díszterme. Minthogy a tudós tanár három izben járt a lappok földjén s az egyenesen általa fölvett képekett fogja bemutatni, bizonyosak lehetünk arról, hogy az előadás élvezetes és tanulságos lesz. Szívesen hivjuk fel tehát olvasóink figyelmét erre az előadásra, amelyre belépődíj és jegy nem lesz. — Lelkész gyűlés. A felső szabolcsi ref. egyházmegye lelkészegyesülete december hó 8-án, hétfőn d. e. 9V2 órai kezdettel gyűlést tart Kisvárdán, a nagyvendéglő színház termében. — Mese délután. Hangos lesz ma délután a megyeháza nagyterme — a világon a legkedvesebb zene — igazi ártatlan gyermekkacagástól fog hangzani a nagy, komoly terem. Megérkezett a várvavárt . mesedélután s a miről a gyermekek hetek óta álmodnak, ma látni fogják a mese országot megelevenedve. Az előadás kezdete fél 5 órakor lesz. — Uj ügyvéd. Dr. Lente Lajos ügyvéd Tiszalökön irodáját megnyitotta.