Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 79-104. szám)

1913-11-30 / 96. szám

6 96-ik szám. J^TIMXDÉZ. 1913. november 30. — Az egészségügyi bizottság elnöki tisztségéről dr. Garai Leo orvos korára való tekintettel lemondott. Helyébe elnökül dr. Kállay Rudolfot, az Erzsébet kórház igazgató főorvosát választották meg. — A nyíregyházi kereskedő-tanonciskola otthona f. hó 23-án méltó kegyelettel áldozott a magyarok nagyasszonyának, Erzsébet királyné emlékének. Nandrássy D. Aurél vezető tanitó megható emlékbeszédet tartott, buzdítva a fiatal kereskedő-nemzedéket, hogy szivökben kiolthatatlan lánggal égjen a szeretet és hála mindazok iránt, kik az oly sokat szenvedett magyar nemzetnek bánatában vigasztalói, erő sitői voltak. — A kedves ünnepélyt a növendékek alkalmi szavalata zárta be. — Halálozás. Fekete Gábor 66 éves korában e hó 28 án elhunyt. Temetése ma d. u. 3 órakor lesz. — A Dalegylet hangversenye. 14-én lesz a városi színházban. Bevétel a jövő évi kolozsvári orsz. dalverseny céljára fordittatik. A kiváló programmot, amely csupa elsőrendű és változatos számokból áll plakátok hozzak. Jegyek előre válthatók Rottarideszné tőzsdéjében. — Köszönet. A jótékony Nőegylet által fenntartott Erzsébet-árvaház részere a következő adományokat megköszöni: Az Erzsébet árvaház árváinak nyár és ősz folyamán özv. Kovách Jenőni úrasszony és Kovách Bella úrleánv szőllőt, N. N. gyümölcsöt, zöldséget, krumplit, özv. Zucker Henrikné úrasszony az árvák karácsonyfájára 10 kor., a Nőegylet részére 20 kor., Kondrács Ágoston úr 10 kiló marhahúst volt szives adományozni, Fogadják érte hálás köszönetemet özv. Básthy Barnáné n. e. elnök. — Egyhuzamban való tanítás. A vallásés közoktatásügyi miniszter megengedte, hogy Demecser községhez tartozó borzsovatanyai községi elemi népiskolában a folyó tanévben a tanítás egyhuzamban tartassék. — Uj közigazgatási lap. Pest, Heves, Jásznagykun-Szolnok, és Csanád vármegyék községei országos mozgalmai, indítottak azért, hogy az allami teendők ellátásáert a községek is államsegélyben részesittessenek. A községek hivatkoznak arra, hogy nagy, hatalmas, gazdag városok tekintélyes államsegélyben részesülnek és az állam tízezrekkel kárpótolja az állami teendők ellátásaért. Kisebb városok is megfelelő államsegélyhez jutottak. Az 1526 lélekszámmal biró Ruszt városa évi 11.000 korona, az 1919 lélekszámmal biró vagyonos Nagyrőcze szintén évi 11.000 korona államsegélyt kapnak. A községek joggal hivatkoznak rá, hogy ők teljesítenek állami teendőket, s igy őket is megilleti az allamsegely. Hogy ezt a kérdést állandóan napirenden tarthassák, a községek magas színvonalú uj közigazgatási hetilapot indítanak Községek, Lapja cimen. A lap programmja: a községek egyetemes érdekeinek megvédése, a községek gazdazági és kulturális felvirágozásának elősegítése, a községeknek a városok mintájára államsegélyben való részesítése iránt országos mozgalom indítása, a községeknek egy érdekszövetségbe tömörítése, a közigazgatás korszerű reformjának követelése, a községi jegyzőknek a községi önkormányzat élére állításáért erélyes küzdelem indítása, a községi közigazgatás kőrebe eső szakkérdések megvitatása, a községi sociálpolitika, a községi pénzügy, hitel, közepitkezés, közüzemek, községi gazdaság és háztartás körébe eső kérdések s általában a községi élettel összefüggő ügyek modern, magas színvonalon való tárgyalása, a hasonló külföldi irodalom és községi intézmények ismertetése. A lap a legkiválóbb szakírókat, s a községek vezetői közül a legjobbakat tömöríti maga köré. Előfizetési ára egy évre 16 korona. Szerkesztőség és kiadóhivatal Budapesten Vörösmarty-utca 20 szám alatt van. — Köszönetnyilvánítás. Zucker Henrikné uraszony szegényeink tűzifa szükségletére 30 K. adományozott. Fogadja jószívűségéért hálás köszönetemet. Dr Flegmann Jenöné izr. n. e. elnök. — A Magyaroszági Abstinens Tanárok és Tanítók Egyesületének alapszabályai mint ezt dr. Körösi György dési főgimn. igazgató, a M. A. T. T. E. elnöki értesítése utján tudjuk, a minisztériumban vannak jóváhagyás végett. Az alapszabályok nélkül is sokat tehet a tanitó, melyre mint az érdemes elnök irja — két alkalom van: egyik a rendes tanítás ideje, az olvasókönyv ide vonatkozó helyeinek ily irányú tárgyalása által, mikor a tanulók révén is ősszelehet gyűjteni az adatokat (részegség) a másik, amikor kellő előtanulmány és felvilágosítás után pl. egy órában csakis ezeket az ismereteket beszéli meg velők s felhasználva a rábeszélés eszközeit, igyekszik őket egyszerű Ígérettel az absztinenciának megnyerni. A megnyertekkel aztán időnként ujabb megbeszélések tarthatók mindaddig mig a tanitó keze alatt vannak. Ez a főteendő. A nemes irányú mozgalom megérdemli a tanítóság részéről is a pártfogást. A jeles elnök müvének bevezető részeit lapunk más rovatában közöljük. — Az évközben történt előlépés és az adó. Nagyon érdekes Ítéletet hozott legutóbb a közigazgatási biroság pénzügyi osztálya abban a kérdésben, hogy a tisztviselői fizetés után már egyszer jogerősen megállapított kereseti adót lehet-e évközben fölemelni abból az indokból, hogy az illető adóköteles évközben előlépett és magasabb fizetés élvezetében jutott? ÍV közigazgatási bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy a jogerősen megállapított ilyen tisztviselői adót évközben semmiféle indokból emelni nem lehet. A valószínűleg igen sok tisztviselőt érdeklő Ítélet száma 29615/1912, az ülés elnöke Sárfy Guidó, előadója Wallon Dezső volt. — A városi gőz- és kádfürdő december hó 1. 2. 3-án hétfő kedd és szerdán kazánvizsgálat miatt zárva lesz. — Államsegély a községeknek. Megmozdultak az ország magukra hagyot községei tömörülésre készülnek és az állami feladatok teljesitéseért az állam részéről kárpótlás kivannak. Mozgilmuk jogosságát és kívánságaik igazságos voltát a törvényre alapítják, a törvényre, mely az elmúlt évben a városok államsegélye biztosításakor elvileg kimondta, hogy az önkormányzati testületeket az állami teendők végzéseért államsegéiy illeti meg. Gazdag, hatalmas, nagy anyagi erővel biró városokat csakúgy, mint a legkisebbeket kárpótolja az állam az állami teendők ellátásáért, s ha a városok álláspontja szerint szűkös is az államsegély, de az állami kárpótlás kőtelezetségének elvé mégis érvényesült. Az ország községei csakúgy teljesítenek állami feladatokat, mint a városok, s ki tagadhatná, hogy nem elhanyagoltabbak, sze gényenbek, gazdaságilag gyengébbek e a közsé gek, mint a városok ? Minden érdekkör ha valamely állandóan felismert közös érdek által összekapcsolódik, ezen érdek kielégítésére szervezkedik. A városok sikeres szervezkedése meghozta a maga gyümölcseit, s joggal állítják a községek, hogy ha a városoknak, mint önkormányzati testületeknek volt és van szervez kedési szabadságuk, a községeknek legalább is van közös kereimezési joguk. — Szeged nem kap tanítót. Több tanyai iskolában megüresedett a tanitói állás, amelynek betöltésére pályázatot hirdetett Szeged városa. A pályázat azonban eredménytelen maradt, mert a tanyákra nem akarnak kimenni a tanítók. Ez az oka annak, hogy a tanyai iskolákban, amelyekel most épített a város, szünetel a tanitás. Eredménytelen maradt pedig a pályázat azért, mert olyan kis fizetést ajánlottak, amiért még az állástalan tanitó sem megy ki a tanyára, az isten háta mögé, ahol valósággal el van temetve és a legszerényebb kulturigényeit sem elégítheti ki. A hires Szeged, mely százezreket tud az egyház parádés céljaira költeni, nem röstel olyan gyalázatosan kis fizetést kínálni a tanítónak, amilyennel a legeldugottabb tót falu is szégyenkezik előhozakodni. Ez a pályázati bojkott talán észre tériti Szeged dölyfös urait . . . Addig is minden önérzetes tanitó kerülni fogja a szegedi tanyákat. — Nem küldték az iskolaköteleseket iskolába Megdöbbentő módon szaporodik az iskolába nem járók száma. Nagy a nyomor, a nép nem tud megélni s kiskorú, tanköteles gyermekeit is munkába fogja, hogy kenyeret keressen. A falusi iskolaszékek és elöljáróságok panasza halomra gyül a tanfelügyelőségnél. Nem tudnak a bajon segitent. Az 1868: XXXVIII. t.-cikk 4. §-a alapján az iskolamulasztók szüleit vagy gyámját elsőizben 1 koronára azután 2, 3 s végül 8 koronára bírságolják s öt félhavi mulasztás után a pénzbüntetés összege nem haladhatja meg a 15 koronát. Ha a bírságot behajtják is, a gyereket nem engedik iskolába: Minek tanuljon a gyerek — mondja ma a szülő — ha 64 napig nem megy az iskolába, 64 koronát keres a házhoz napszámban. Én meg fizetek 15 korona büntetést. Fizetem sziszivesen, mert még mindig marad s ha a gyerek is keres, nem kell éhenhalnia a f imiliának — Saisonnyitó ifjúsági tánee^tély. Minden körben igen nagy érdeklődéssel kisért mulatságot rendeznek városunk agilis fiatalemberei. Éjféli kabaréval egybekötött saisonnyitó táncestély lesz a Koronában december 13-án este. Az elnökség és a rendezőség eddigi listája elárulja már is — holott mindössze 3 napos a mozgalom — hogy hasonló ;ókedélyü, széleskörű előkelő mulatságban rég nem volt része mulatni vágyó társadalmuknak. A meghívókat hétfőtől kezdve küldik szét emikor még visszatérünk és bővebben irunk a mulatságról. — Az idő. Már már azt hittük, hogy nem is lesz télünk, dehál igaz a régi közmondás: nem eszi meg a farkas a telet! Kedden, szerdán éles hidegre változott az idő. Csütörtökön reggelre fagyóka esett, ugy hogy szinte lehetetlenné vált a kö?lekedés. Csütörtökön délelőtt aztán megenyhült a lég — és elkezdett havazni sűrűn komolyan, — amolyan „német módra" — alaposan! Mint minden a világon, ugy a havazás is nem mindenkinek válik inyire. A városnak valószínűleg éppen ugy netn, mint a háztulajdonosoknak, a kiknek sok pénzbe fog fájni a hótakaritás. Ellenben sok — sok szegény ember lapátot, kaparót kaparit magának es munkába állhat. Kereshet. Hej, pedig de nagy szó máma a kereset — a pénz ! A pénz a mi nincs és még csak kilá! ásunk sincs rá hogy legyen . . . — Ipartelepek figyelmébe. Nyíregyháza város képviselőtestülete a tűzoltó egyesültt által szerzett sztatisztikai adatok alapján meggyőződvén arról, hogy a városunkban jelenleg alkalmazott tüzőri szolgálat már meg nem felel, mivel a tüzek 80%-át beltüzek képezik, mik a toronyból már csak akkor észlelhetők, ha a tüz a tetőre is elhatalmasodott, — egy a modern nyugati városokban kipróbált tűzjelző készülék létesítését határozta el, s annak keresztülvitelévül a tűzoltó egyesületet bizta meg. A lüzjelző készülék ismertetését röviden a következőkben vázolhatom. A készülék egy üveggel elzárt telefonszerü vasszekrény, melynél egy gomb megnyomása által lehet a tüzet jelezni a tüzőrségnél, Ezen főállomásokból, mely az utcán lesz elhelyezve, mellékállomásokat lehet vezetni a a környéken lévő épületekbe, ha az állomás mellékvezeték beillesztésére is szerkesztve van. A tűzjelző készülék építése folyó evi december 15 én veszi kezdetét. Módot kiván a tűzoltóság nyújtani ahhoz, hogy az ipartelepek, esetleg magánosok is, tűzjelző állomásokat létesítsenek, s ez alapon felhívja elsősorban az ipartelepeket, ha 1913. évi december hó 10-ig bezárólag írásbeli nyilatkozattal kötelezik magukat arra, hogy 57 koronát, a kapcsoló árát, valamint a bevezetésnél felmerülő anyag s szerelés költségeit (vállalati árban) megfizetik, azt az egyesület a vállalkozóval elkészítteti. A fentartási költség saját vezetékére szintén a bevezettető terhe. Amennyiben tűzjelző állomások csak meghatározott számban létesíthetők s azok későbbi felállítása sokkal több költséggel jár, mint az építkezéssel" kapcsolatban, amennyiben akkor a főállomást ugy kell szerkeszteni, hogy a mellékállomások is bekapcsolhatók legyenek, kívántam ezt a közönség tudomására hozni. Dr. Konthy Gyula, tűzoltó parancsnok. — Feloldják a nyíregyházi kolerás zárlatot. Amennyiben Kruták megbetegülését izolálni sikerült és ő is tul van már minden veszélyen. A korlátozások hatályon kivüli helyezése a belügyminiszter által a napokban fog megtörténni. A hatóság erélyesen desinficial minden közhelyet nehogy a jrettegelt betegség felüthesse újból a fejét és ennek a nagytisztogatásnak van is már látszatja, mert erősen csökken a többi ragályos betegségben szenvedők száma is. — Egy kényelmes 3 szobás lakás külön udvarról Szarvas utca 46. szám alatt azonnal átadó. 731-2-1