Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 54-78. szám)

1913-07-20 / 58. szám

58-ik szám. JSÍYÍRVIDÉK. 1913. julius 20. 4 mégis küzdött a császárság alatt mindinkább lábra kapott tivornyák ellen. Középeurópa számos helyén éltek már askéta életet élő szekták, amelyek abstinens tanokat terjesztettek. A középkor elején, amikor az egyházi dogmatika és orkölcstan még nem érte el azt az acélszilárdságot, amely később fegyverévé, — de egyben Achilles sarkává is vált — ezt a jelenséget nem nagyon vették figyelembe. De a hierarchia fejlődésével a másként gondolkodók elleni gyűlölet is nőtt és már 1052 ben a császár parancsára az történt, hogy egy vegetáriánus és abstinens szektát Goslarban kivégeztek. Történelmi furcsaság, hogy a délről jövő és mértékletességet hirdető misszionáriusok erkölcsnemesitő tanaik mellett a szőlő ültetését és szüretelését ismertették meg az északi népekkel — amelyek azután az alkoholizmus karjai között évszázadokon át tehetetlenül vergődő áldozataivá váltak. És most újra keletre kell tekintenünk, a Kr. utáni VII. szazadban a vihar csodás gyorsaságával közeledik egy Arábiából kiindult és Előázsiát, Északafrikát, majd a Gibraltáron át Európát elárasztó uj vallás, amely félelmes erejét sok mindenféle körülménynek köszönhette, de nem utolsó sorban annak az erőt és egészséget adó törvénynek, amely hívőinek a részegítő italokat eltiltotta. A nagy próféta szent koránjának tilalma előtt a hivők milliói hajoltak meg — az abstinens mohamedán és az alkoholista európai között óriási a contrast és jellemző, de utóbbira cseppet sem hízelgő a hithű mohamedának szava, aki egyszer egy részeg hitsorsosát látva, így kiáltott fel: „Elfordult Mohamedtől és Jézushoz pártolt" ! És csodálatos iróniája a sorsnak, hogy a világ éppen az abstinens araboktól tanulta meg az alkohol és destillált italok készítését. — arab orvosoktól, kik . . . gyógyszernek szánták! Tegyük hozzá, hogy bárcsak annak maradt volna meg! A középkor későbbi évtizedeiben Európa ellenállásán megtört a mohamedanismus árja — és reakcióként megindultak a keresztes hadjáratok ; ezek nyomán hatalmas lendülettel emelkedik a kulturális fejlődés — de sötét árnyaként nyomában tapad a tivornya, az élvezetek hajhászása. Mezőgazdaságunk. Vármegyénk mezőgazdasági élete ily válság előtt talán soha még nem állott, mint a jelenben, megsemmisítvén a sors még csak egy-két hét előtt is oly vérmes reményeinket, melyeket a fényesnek Ígérkező aratás iránt tápláltunk. Junius hó 26-ika óta folytonosan szakad az eső. mely körülmény megakasztja a már amúgy is körmünkre égett aratási munkálatokat, s már nem csak a keresztekben lévő gabonákat csiráztatja ki, de a vármegye sok részében már az álló rozs is csírázásnak indult, a buza kalászait pedig a rozsda lepte meg. A burgonya mélyebb földeken rothadni kezd, s takarmányaink, miket a viz még meghagyott, pusztulásnak indultak. Nóveli a csapást még azon körülmény is, hogy a Tisza az esőzés következteben megáradván, medréből kilépett és sok helyütt nemcsak a hullámtérbe ültetett kapásokat öntötte el a viz, s bár csak elvétve, néhány község határában a kalászosok egy részét is elborította. Legnagyobb mértékben sújtotta a viz Kopócsapáti, Gyüre, Újkenéz, Révaranyos, Tiszamogyorós, Ep^rjeske, Mezőladány, Benk és Tuzsér községeket. Kiöntötték azonban a Tiszán kivül a csatornák is, ugy, hogy a beszerzett információk alapján hozzávetőleges számítás szerint 16—18 ezer kat. hold áll ma viz alatt, melyből a tengerire 10, a burgonyára 6 és egyéb terményre 2 ezer hold esik. Ezen nagy elemi károkon kivül a jég is sok kárt okozott a megyében, f. hó 15-én ugyanis nagy jég vonult végig Kállósemjén, Nagykálló, Görögszállás, Balsa, Szabolcs, Vencsellő, Nagyhalász és Buj község határaiban, főleg a dohányt és tengerit károsítva meg. Legerősebb volt Buj község határában, hol a dohányban 70—75% körüli károkat okozott. Ezen óriási csapások hallatára sokan csodálkozni fognak, hogy a gazdasági tudósítóktól és a távbeszélőn beszerzett becslési adatok aránylag még oly tűrhető mennyileges termést tüntetnek fel, de mit ér az, ha a mennyiség még csak meg van, de a minőség minden kritikán alul marad. A beszerezhető becslési adatok alapján ez idő szerint: búzából 6-5 ; rozsból 55 ; árpából 6"5 és zabból 5-5 métermázsa, nagyrészben gyenge, csirás életre lehst számítani kat. holdanként. A fentjelzett adatok azonban a pusztuló termésnek csak mai stádiumát mutatják, s ha ez az áldatlan idő tovább igy tart, I eláthatatlan katasztrófa elé kerülünk. A Nyírbátori általános Hitelintézet csődje. Köztudomás szerint a csődbe jutott Nyírbátori Általános Hitelintézetnél elhelyezett takarékbetétek előre láthatólag teljesen elvesztek s e szerint elvesztek Szabolcsvármegye közönségének ezen intézetnél elhelyezett árva- és egyéb közpénzei is. A vármegye közpénz jellegű betéteit kezelő pénzintézetei elhatározták, hogy a csődbe jutott intézetnél elveszett 62.274 korona 04 fillér vármegyei betétet megtérítik. A megtérítés módozataira vonatkozólag a Nyíregyházi Takarékpénztár Egyesület igazgatósága a vármegye alispánjához a következő beadványt intézte: Tekintettel arra, hogy Szabolcsvármegye árva- és közpénzeit mindig a vármegye területén működő pénzintézeteknél helyezte el, s ezzel a vármegye pénzintézeteit, de közgazdasági életünket is hathatós támogatásban részesítette, ezen sajnálatos eset alkalmából készek vagyunk minden lehetőt megtenni arra nézve, hogy. a vármegye közönségét ebből károsodás ne érje s készséggel hozzájárulunk a vármegye közpénz jellegű betéteit kezelő pénzintézeteinek azon egyöntetű elhatározásához, hogy a csődbe jutott intézetnél elveszett 62.274 korona 04 fillér összegű betéteit e pénzintézetek téritik meg. Az érdektlt pénzintézetekkel létesített egyértelmű megállapodás értelmében kötelezőleg kijelentjük, hogy az elveszett 62.274 korona 04 fillér betétből az intézetünknél elhelyezett vármegyei hetétek arányában reánk eső 14.823 korona 28 fillér (Tizennégyezernyolcszázhuszonhárom korona 28 fillér) részt a következő módozatok mellett vagyunk hajlandók megtéríteni. A folyó 1913. évi julius hó 1-től minden év január és julius hó 1-én készpénzben megtérítünk a törvényhatóságnak a nálunk azon időpontokban elhelyezve lévő vármegyei betétek fél százalékának megfelelő összeget. A megyei intézeteknél elhelyezett árva- és közpénzek ezidő szerinti átlagát véve alapul, a veszendőben lévő vármegyei betét a többi pénzintézetektől is hasonló módon beszolgáltatandó összegekkel mintegy négy és fél év alatt fog visszatértitetni. Ezzel szemben Szabolcsvármegye törvényhatósági közgyűlésének határozatát kérjük, melyben a törvényhatóság kötelezőleg tudomásul veszi, hogy a vármegyei betétek után azon idő alatt, mig a vármegye kára ekként megtéríttetik, 6% vagy 5 és fél % bankkamatláb mellett 5°/o kamatot 5% vagy 4 és fél % bankkamatláb mellett 4 és fél % kamatot, 4% vagy 3 és fél % bankkamatláb mellett 4% kamatot fizetünk s hogy 5%-nál nagyobb és 4%-nál kisebb betéti kamatot nem fizetünk. Bankkamatláb alatt az Osztrák-magyar bank hivatalosan megállapított váltóleszámitolási kamatlábát értjük. Ezen kötelezettségünk azonnal megszűnik ha az intézetünknél elhelyezett varmegyei betétek tőlünk bármi okból elvonatnának. Kötelezettségünk akkor válik érvényessé, ha azt a többi pénzintézetek azonos kötelezettségével együtt és a fentebb körülirt feltételekkel Szabolcsvármegye törvényhatósági közgyűlése elfogadta. A csődtömegből a vármegyének netalán jutó összeg a megtérítést teljesítő pénzintézetek között lesz aranylagosan felosztandó. A törvényhatósági közutak fejlesztése. Nagyfontosságú leirat érkezett tegnap a kereskedelemügyi minisztertől a vármegye közönségéhez. A miniszter méltányolva a vármegye alispánjának több izben tett felterjesztései, hajlandó a törvényhatósági közutak folytatólagos kiépítésére és fejlesztésére államsegélyt engedélyezni. A miniszter leiratát egesz terjedelmében itt közöljük : A törvényhatósági közutak folytatólagos kiépítésére és fejlesztésére vonatkozó ujabb beruházási programm tervezetében Szabolcsvarmegyét illetőleg jelentékeny számú közutnak a kiépítése van tervbe véve. A vármegye közönsége az államosításokra és főleg arra való tekintettel, hogy a debrecen—tokaji és a tokaj—nyíregyházai törvényhatósági úthálózatát bővíteni szándékozván, abba az alsóbb osztályú kiépítetlen közutak felvételét is tervezi, melyek a fentebb emiitett beruházási programnaba beállítva nincsenek. A fentiekben emiitett két utfejlesztési tervben toglalt közutakon kivül pedig, az illető érdekeltségek, több oly útvonalnak kiépítését szorgalmazzák, melyek ugy közforgalmi, mint közgazdasági tekintetekből, méltányos figyelembevételre kétség kivül igényt tarthatnak. Erre való tekintettel szükségét látom annak, hogy a vármegye utfejlesztési programmja, az összes mértékadó tényezők meghallgatásával, állapíttassák meg s megfelelő tervezet készíttessék arról, hogy az ujabb beruházási programmba a vármegyének mely kiepittetlen közutvonalai lesznek beállíthatók. A fenti célból folytatandó tárgyalások megtartásával a vezetésem alatt álló minisztérium ut-hid és magasépítési szakosztályának főnökét Hartig Sándor min. tanácsos urat biztam meg, ki a tárgyalás idejéről közvetlenül fogja a vármegye alispánját értesíteni. Egyben utasítottam a nyíregyházai m. kir. államépítészeti hivatalt, hogy a kérdéses tárgyalásnál szükséges térképi és úthálózati adatokat mielőbb állítsa össze s a jelzett tárgyalás alkalmával kiküldöttemnek kezbesitse. Végül értesítem a közönsége^, hogy a kiépítésre javaslatba hozandó közutak programmjának megállapítása után a vonatkozó műveleteket lehetőleg még ez évben elfogom készíttetni s amennyiben a törvényhozás a szükséges összegeket rerdelkezésemre fogja bocsátani, az építkezést a jövő év folyamán meg fogom indittatni s több évre felosztva fokozatosan végrehajtatni. Vasúti menetrend. I. Nyíregyházára érkezik : Debreczen felől 6 35, 9"57, 1-20, 4"02, 5 37 „ 8-« 12-23, Csap „ 6-53, 8-45, 1-44, 4"00 8"37, Szerencs „ 6"47, 10-03, 1'39, 7"00, 8«, Polgár „ 6-10, 10 03, 5-15, V. Namény „ 6"30, 139, 5-«>, 8"

1

6, Mátészalka „ 6*06, 111, 4"39, 7"«\ Nyiradony „ 6*40, Ml, 6*0, II. Nyíregyházáról indul: Debreczen felé 5-42, 7 20, 1014, 2"06, 4 47 „ 7-20, 922 Szerencs „ 7"00, 10 04, 4 08, 515, 9"06, Csap „ 6-55, 11-12, 2-20, 7"2o 9-10 Mátészalka „ 7'16, 10*24, 210, 7"28, Nyiradony „ 7-50, 210, 7"&

7, V.-Namény „ 712, 10-39, 2

T43. 8-50,, Polgár , 7-10, 1004, 5-55. ~ A legfinomabb francia és amerikai Friedmann Sándornál, cipő újdonságok kaphatók NYÍREGYHÁZÁN. 384-52-