Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 54-78. szám)

1913-07-20 / 58. szám

58-ik szám. JSÍYÍRVIDÉK. 1913. julius 20. 5 Közgyűlés a városnál. Nyíregyháza város képviselőtestülete pénteken délután rendkívüli közgyűlést tartott, mely alkalommal letárgyalta a városi tisztikar érdekei szempontjából különös jelentőséggel biró, s a szervezkedési szabályrendelet, a nyugdijszabályrendelet módosítására vonatkozó, valamint a nyugdíjintézmény kötelékébe nem tartozó városi alkalmazottak rokkantsága esetére szóló ellátására vonatkozó javaslatokat. A szervezkedési szabályrende'et átalakításának ügyéhez elsőnek Kovács István kir. törvényszéki elnök bizottsági tag szólott hozzá, ki az előadói javaslattal szemben az összes kérvények ismertetését kívánta. Dr. Kovách Elek az előadó: javaslat mellett érvelt, mig dr. Meslíó Láseló azt fejtette ki, hogy az összes kérvények ismertetése egyáltalában nem befolyásolja a képviselőtestületnek azt a jogát, hogy akár az előkészítő bizottság, akár a tisztviselői értekezlet elvi álláspontját tegye magáévá. Ezután Gécsy Géza előadó megismertette a képviselőtestülettel az összes beérkezett kérvényeket, azok tárgyát s a kérelem teljesítése esetén a város pénztárát terhelendő megterhelések mértékét és mennyiségét. A kérvények ismertetése után a képviselőtestület az előkészítő bizottság javaslatát ugy általánosságban, mint részleteiben változatlanul elfogadta. A szervezkedési szabályrendelet letárgyalása után a nyugdijszabályrendelet módosítására vonatkozó tervezet tárgyalása következett, melyet a tervezetet készítő s jelenleg szabadságon levő Balla Jenő tanácsos helyett, ugyancsak Géczy Géza árvaszéki ülnök ismertetett, kiterjeszkedvén előadásában a nyugdíjintézmény létesítésének előzményeire, a nyugdijalap jelenlegi állására s azon lényegesebb módosításokra, melyek az állami alkalmazottak nyugellátásáról szóló törvény alapelvei szerint készült tervezet és a jelenben érvényben levő nyugdijszabályrendelet határozmányai között mutatkozik. A képviselőtestület a nyugdijszabályrendelet tervezftet némi lényegtelen módosítás kivételével egész terjedelmében elfogadta. Végül egyhangúlag elfogadta a képviselőtestület a nyugdíjintézmény kötelékébe nem tartozó városi alkalmazottak aggkori és rokkantság esetére való ellátásáról szóló tervezetet. í tüdővész elleni védekezés az iskolákban. A tüdővész elleni védekezés, illetőleg ezen betegség kiirtása és a tanuló ifjúság megóvása érdekében Fejér Imre tiszti íőügyész, mint alispáni helyettes rendeletet adott ki a járási főszolgabiráknak és Nyíregyháza város polgármesterének, hogy a vármegye területén levő összes községi és hitfelekezeti ovodák és elemi népiskolák padlóit olajjal portalanítsák, továbbá a tantermek falai évenként kétszer ősszel és tavasszal frissen meszeitessenek. A rendeletet itt közöljük: „Köztudomásu dolog, hogy a (üdővész óriási pusztítást okoz hazánkban. A tüdővész áldozatait főként az iskola padjaiból szedi, ahol a felvert pornak a belélegzése által szívják magukba a romboló kór csiráit. Különben is a poros iskola meleg ágya nemcsak a tüdővésznek, hanem más járványos betegségeknek is. Ezen betegségek kiirtása és a tanuló ifjúság megóvása a közigazgatási hatóság elsőarány u és legszebb kötelessége. Ennélfogva a tantermek portalanítása céljából kötelezőleg elrendelem, a vármegye területén lévő összes községi és hitfelekezeti óvodák és elemi népiskolákra nézve, hogy az összes tanítás céljaira szolgált helyiségek padlói olajjal portalaníttattasanak. A padlóknak 3 hónaponkénti újból való, olajjali beeresztését rendelem el. Tájékoztatás végett közlöm, hogy az eljárás olcsó, mert egy középnagyságú tanterem padlójának elsőizbeni beeresztése 2-3 koronába kerül, mig az ismételt beeresztések lényegesen olcsóbbak. Köztisztasági szempontból elrendelem továbbá, hogy a tantermek falai évenként kétszer ősszel és tavasszal frissen meszeitettessenek, ezen utóbbi rendelkezésem csakis meszelt, nem pedig festett falu helyiségre vonatkozik. A tek. Címet felhívom, hogy jelen rendelkezésemet hatósága területén foganatosítsa és annak pontos betartását szigorúan ellenőrizze, esetleg észrevételeit eljárása eredményéről hivatalomhoz tegye meg." ÚJDONSÁGOK. Telefon 139. szám W* Mai számunk 12 oldal. — A vármegyei muzeum a közönség részére szombaton és vasárnap d. e. 9—12 óráig nyitva van. — Két kis község nagyközséggé alakulása. A kisvárdai járáshoz tartozó Pátroha és Rétkőzberencs kisközségekből alakult körjegyzőség képviselőtestületei a községek adófizető lakosainak több mint feléből alakult kérvényezők folyamodvány alapján az 1886. évi XXII. t.'C. 151. §-ára támaszkodva, a kétközségnek egymástól való elválását és illetve nagyközséggé leendő fejlesztését mondották ki. A kisvárdai járás főszolgabirája a kérelmet pártolólag terjesztette be a törvényhatósági jóváhagyás kieszközlése végett. — Az árviz pusztítása. Lapzártakor értesülünk, hogy a nagy áradás következtében a tiszadadai részben való közlekedés teljesen megszűnt, a Taktakenéz felé vezető útvonal a község szélétől Taktakanéz község széléig 5 méter magas viz alatt áll. Tiszadada község határának ármentesitetlen s a községi lakosok tulajdonát képező körülbelől 1000 hold kiterjedésű részét — két hétig tartó állandó védekezés dacára — megmenteni nem lehetett, az emelt gátakat a viz tegnap délután meghaladta s estére az egész ármentesitetlen területet elöntötte. A községi lakosok összes takarmánytermése — a már boglyákban levő is, valamint az e területen levő tavaszi vetemények, szőlők ezáltal megsemmisültek. Menteni semmit sem lehetett. Az okozott kár 200—220 ezer koronára tehető. Az áradás folytán Tiszadada községnek apaállatok tartására szolgáló kaszáló, lucernás s tengerivel beültetett 25 hold terület is viz alá került s az azon levő összes termés is megsemmisült. — Kinevezés. Őfelsége a király Páll Albert volt nyíregyházi kir. pénzügyigazgató helyettest Nagybecskerekre pénzügyigazgatóvá nevezte ki. — Lemondás. Dr. Szőke Sándor a vármegyei „Erzsébet" közkórháznál viselt alorvosi állásáról lemondott. — Hymen. Weinberger Viktor Tarczalról, eljegyezte Klein Zsigmond földbirtokos leányát Margitkát Bárczáról. (Minden külön értesites helyett.) — A kir. tanfelügyelő szabadsága. A vallás- és közoktatásügyi miniszter dr. Wilt György kir. tanfelügyelőnek augusztus hó 4 tői kezdve 6 heti szabadságidőt engedélyezett. Ezen idő alatt a tanfelügyelői hivatal vezetésével s a közigazgatási bizottságban való helyettesítésével Lengyel József kir. segédtanfelügyelőt bízta meg. — A Leányegylet — Tornaegylet szombaton délutánra rendezett sóstói mulatsága a kedvczőtlev idő miatt elmaradt. — Ülések a városnál. A jogügyi, pénzügyi és épitkezésügyi szakosztályok e hó 21-en d. u. 3 órakor a városháza tanácstermében ülést tartanak. A 21 pontból álló tárgysorozat említésre méltó tárgyai a következők : Oltványi Ödön adóügyi tanácsos előterjesztése a városi tisztviselők és más alkalmazottak községi adómentesítése iránt. A létesítendő mükenderáztató kezeléséről, használatáról és fentartásáról készített szabályzat. Az iparostanoncotthon építkezése következtében előálló térrendezés és járdaépítés ügye. Polinszky Ágoston és társai kérelme az Arany János utcán az Érfolyón keresztül egy gyalog átjáró létesítése ügyében. A városháza és Korona szálló épületében lévő bolthelyiségek bérösszegének megállapítása. Lengyel Nándor és Rátvay János nyíregyházi lakosok ajánlata az épitendő Széchenyi téri kioszk bérlete tárgyában. Gazdasági intéző előterjesztése a folyó évi szénatermésre vonatkozólag. A piac rendészet szabályrendelet megalkotása. A városi gőz és kádfürdő átalakítására vonatkozó mérnöki javaslat. A városi mérnök jelentése az Antal-féle malomtelek felmérése tárgyában. A völgyi patak által elöntött Karásztelek község részére adomány gyűjtés tárgyában kiadott alispáni leirat. Gyámpénztári szabályrendelet módosítása. — Ariejtés útépítésre. A kisvárda— dombrádi törvényhatósági közút 00.000—13.946 kilóméter szakaszának kőalapos hengerelt kavicspályával leendő kiépítésére tegnap délelőtt az alispáni hivatalban zárt ajánlati versenytárgyalás volt. Ajánlatot adtak be: Kálmán Károly nyíregyházi vállalkozó 117.462 K 60 f, Reismann-Hermán Kisvárda 149.969 K 12 f, Kovács László Nyíregyháza 154.093 57 f, Hantos Aladár es Hacker Emil Budapest 166.957 K 97 f és Singer Samu miskolci vállalkozó 170.643 K 18 fillérnyi összegben. Az ajánlatok átszámítás végett a m. kir. államépitészeti hivatalnak adattak ki. — Az aratás biztosítása. A fölmivelésügyi miniszter az aratás békés és zavartalan lefolytatása érdekében a tőrvényhatóságok első tisztviselőihez szélesebb körben való meghirdetés czéljábol rendeletileg intézkedett, hogy figyelmeztetendők a gazdák, hogy az aratómunkásokkal kötött szerződéseket az 1898. évi II. törvényczikben foglalt feltételek mellett kell kötni. Rendeletében a miniszter még a következőket mondja: Ha a szerződött munkások a szerződés teljesítését megtagadják, az első fokú hatóságoknak a munkaadó panaszára kötelessége haladéktalanul megindítani a törvényszerű eljárást és a törvény intézkedéseinek alkalmazásával annak intenczióját megvalósítani. Minthogy a törvényben előirt alakszerűségek megtartásával létrejött szerződésben elvállalt munkateljesítés megtagadása kihágást képez, ha e miatt emeltetik panasz, az eljárás során hatósági egyeztetésnek, békéltetésnek az alkudozások közvetítésének helye nincs, mert itt nem magánjogi kérdésről van szó, hanem arról, hogy a szerződés megszegése, illetőleg szerződésben vállalt munka megtagadása által az illető kihágást követett el. Ha a szerződés teljesítését a törvény alkalmazásával sem lehet biztosítani, ugy a polgármester vagy a főszolgabíró jelentésére a földmivelésügyi minisztérium az általa összegyűjtött munkásokból fog munkásokat adni. Megjegyzendő, hogy kisegítő munkásokat indokolt esetben csakis olyan munkaadó kaphat és általában csak az tarthat számot a hatósági tamogatásra, a ki munkásaival kötött szerződésénél a tőrvény által követelt alakszerűséget megtartotta s a ki egyáltalában nem hibás abban, hogy munkásai a szerződés teljesítését megtagadták. — Hitelszövetkezeti közgyűlés. Az Országos Központi Hitelszövetkezet kötelékébe tartozó hitelszövetkezetek felső tiszavidéki szövetsége folyó hó 17-én délben tartotta Perbenyiken rendes évi közgyűlését gróf Majláth József szövetségi elnök elnöklete alatt. Minket szabolcsmegyeieket e közgyűlés közelebbről azért is érdekel, mert e szövetség kötelékébe 50 megyénkbelí szövetkezet tartozik. A közgyűlésen igazgatóságuk utján valamennyi szövetkezet képviselve volt, különösen sok lelkészt és jegyzőt láttunk ott, mint lelkes szövetkezeti harco-