Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 54-78. szám)

1913-09-18 / 75. szám

75-ik szám. JfíÍBgIDÉK 1913. szeptember 18 3. ben vannak — élvezik is a vasút minden előnyeit — ellenben mi, akik Kisvárda Sátoraljaújhely, Sárospatak vagy Tokaj városokban kerestük fel terményeink s jószágaink piacát nem kapjuk meg a vasút létesítése érdekében hozott anyagi áldozatunk ellenértékét, mert ma és véleményem szerint jövőben is ezen városok piaca és kereskedelme lesz alkalmasabb kivitelünk közvetítésére mint Nyíregyháza. Nyíregyházát az élelmezést illetőleg földmivelő élelmes népe s közvetlen környéke bőven és olcsón ellátja, minket távolabbi községeket e célból érdekkörükbe vonni nem lehet a kisvasút fejlesztésének elejtésével sem és nem is szabad; hagyni kell bennünket szabad mozgásban mert különben gazdag földünk terményeiért a Nyíregyházán való átszállításnál alaposan megfizetjük a közvetítési költséget s a vasúti fuvardíj különbözetet. Példával is bebizonyíthatom eme körülményeket : igy ha Budapest felé akarunk szállítani, akkor egy mm. szemes termés szállitasa a kisvasuton Nyíregyházáig 60 fillérbe; Pátrohán át tengely és vasúti fuvardíj 52 fillérbe kerül, ellenben ha a balsa—rakamazi vonal kiépülne, a kisvasuton Rakamazig kevesebbe kerülne a viteldíj mint most Nyíregyházáig s még a Nyíregyháza—Rakamaz közötti ut és fuvardíja is elmaradna ; ha pedig az eladott termény északra szállíttatik a mi leggyakoribb, akkor a kisvasutat egyáltalán nem vehetjük igénybe, mert Pálrohára (12 km.) a tengelyen való szállítás felényibe kerül — mint amit a kisvasúti fuvar Nyíregyházáig s onnan az államvasuti fuvar Pátroháig együttvéve kitesz. Ü Ugyanez az eset Balsa vidékén is, Pest felé való szállításhoz ők sem vehetik igénybe a kisvasutat, hanem tengelyen szállítanak Rakamazra, viszont hogy ha a dombrád—kisvárdai vi nal kiépülne északi irányban való szállításhoz, ez a vonal nekik is hasznukra lenne. Ezen valósággal ferde helyzetek kézzel foghatóan igazolják, hogy mennyire szükséges és előnyös lenne vidékünknek a rakamazi és kisvárdai bekapcsolás, de egyben igazolják azt is, hogy e bekapcsolások Nyíregyházának mit sem ártanak, a kisvasutak forgalmát ellenben jelentékenyen növelik, meét a most tengelyen s?állitott terményeket annak utána a kisvasút szállítaná. Mint előbb emiitettem azonban ismét hangoztatom, hogy az emiitett két vasútvonal minden használhatósága mellett sem fogja a tis amenti községek érdekeit teljesen elősegíteni, a Tisza egy oldalról ott marad s elzár mindenfele irányuló utat mint valami északsarki jéghegy a sarki kutatóknak s a határaival, érdekeivel különben majdnem egybe tartozó kétoldali helységeket egymás irányában elzárja az évnek legnagyobb részében. Községeink lakossága a mikor az utak járhatók voltak s a Tiszán át lehetett szállni káposztával s zöldségfélékkel, úgyszólván minden heti vásárra elmentek Sátoraljaújhelybe és ott mindég jól tudták áruikat értékesíteni — ellenben amikor sem az utak sem a Tisza nem járható — az ilyen féle termények itthon pusztulnak el. Nemzetgazdasági szempontból ítélve, egy vidék, bármily termékeny legyen s népe bármilyen szorgalmas legyen is, ha a közlekedés eszközei hiányoznak, vagy nem elégségesek, akkor ez a vidék semmire sem haladhat; — állítom, hogy községeink járhatatlan utai miatt a gazda közönség ez évben is pár ezrekre tehető kárt szenved. Az utak és vasutak fejlesztése előfeltétele a Belterjes és nagy hasznot hajtó mezei gazdálkodásnak s az arra szükséges befektetést olyannak kellene tekinteni mint egy jól kamatozó tőkét — vagy mint a gazdaság instrukcióját, — minél nagyobb az instrukció, annál jövedelmezőbb a gazdálkodás — s minél jövedelmezőbb a gazdálkodás, annál jobban igényeli a vasúti és egyéb közlekedési eszközöket. Láttam ott, ahol jó közlekedési utak van nak, 2 tehénnel két megrakott szekeret voDtatni, nálunk három kereszt terményt 5 lóval vontatnak. Ha jól hallottam, a Bodrogközön most meginduló vasút létesítését a cukorrépa termelés érdeke segítette elő s akkor a mikor ez a vasút a gazdagon termő bodrogközi földekből csupán a cukorrépa termésének szallitása érdekéből is létesülhetett — menynyi más érdeket fog az még az ottani mezőgazdaságok javára elősegíteni. Az elmondottak világosan tárják elénk, hogy a tiszamenti községek gazdasági érdekei csak akkor nyerhetnek kielégítést a közlekedési eszközökben, ha utaik minden irányban kiépülnek, ha a kisvasutak végpontjai Rakamaz és Kisvárdáig meghosszabbíttatnak s legfőbbképen ha a kisvasút a bodrogközi vasutakkal legalkalmasabb helyen a Tiszán át összeköttetik. Ezen tervek megvalósításához mindkét oldali tiszamenti községek és érdekelt birtokosoknak meg kell hozni a legmesszebbmenő áldozatot is, mert a mai állapotok között helyzetük hasonló a félkezü emberéhez s az említett közlekedési eszközök megteremtéséig olyan is marad. Az érdekeltséget pedig különösen a tiszahid megépítése iránti törekvésében támogatni a két vármegyének s magának az államnak is elodázhatatlan kötelessége, mert ezen gazdagon termő vidék csak akkor fog boldogulhatni, ha megfelelő közlekedési eszköz áll terményeinek minden irányban való továbbítására — addig pedig minden tekintetben visszamarad. Amenynyiben ezen soraim megírásával csak a tiszamenti községek közlekedési viszonyai iránt való komoly érdeklődés felkeltését céloztam — engedtessék meg nekem, hogy ha egyben másban tévedtem is az előadottakban — mert szük körben élő embernek látó köre is szük s tévedésem kiigazítását köszönettel venném, bármely irányból jönne is az. Dombrád, 1913. évi augusztus hó 29 én. Kürthy Ferenc. Feltételes megállóhely a 140. sz. őrháznál. — Nyíregyháza és Királytelekpuszta között. — Nyíregyháza város polgármestere a város, valamint a környékbeli érdekeltség nevében azt kérte a kereskedelemügyi minisztertől hogy a nyíregyháza—szerencsi vonalrészen, Nyíregyháza állomás és Királytelekpuszta megállóhely közt lévő 140. számú őrháznál egy feltételes megállóhely létesíttessék, melynél a Nyíregyháza, Szerencs, valamint Nyíregyháza Polgár között közlekedő vonatok fel vagy leszálló utasok jelentkezése esetén megállíttassanak. E kérelemre vonatkozólag a kereskedelemügyi miniszter közölte a várm. közigazgatási bizottsággal, hogy miután a város közönsége a m. kir. államvasutakkal szemben Nyíregyháza állomás bővítéséhez szükséges nagyobb közterület díjtalan átengedésével áldozatkészséget tanúsított; a kérelmezett megállóhelynek váróhelyiség nélkül való létesítését az esetre, ha a szükséges hitel rendelkezésre áll, a m kir. államvasutak költségére engedélyezi. A megállóhelyen az 5002, 5006, 5011, valamint a 4811, 4812, 4813 és 4814 számú vonatok lesznek megállítandó k. Minthogy azonban a jelenlegi menetrendben a vonatok megállításához szükséges időpótlékok még nem állanak rendelkezésre, a megállóhely a forgalomnak csak a legközelebbi időszakon menetrendváltozás alkalmával lesz átadható. Személydijszabási szempontból a kérelmezett megállóhelyen a helyi személydijszabásszerü menetdijak a m. kir. államvasutak kilóméter mutatójába felveendő kilóméter távolságok alapján lesznek számitandók. Az ág. ev. egyházkerület közgyűlése. Hétfőn délelőtt kezdődött Miskolcon a tiszai ág. evangelikus egyházkerület közgyűlése, melynek résztvevői vasárnap érkeztek. A miskolci evangelikus egyháztanécs várta a pályaudvaron az érkezőket. Az egyháztanács tagjai délután 5 órakor vonultak ki a pályaudvarra, hosszú kocsisorban. Félhatkor érkezett meg Szentiványi Árpád kerületi egyházfelügyelő, Geduly Henrik püspök 6 óra 18 perckor érkezett meg Nyíregyházáról. Lichtenstein László egyházfelügyelő üdvözölte a püspököt, aki meleg szavakban mondott köszönetet a szives fogadtatásért. A pályaudvarról a Korona-szállóba hajtattak a vendégek. A hosszú kocsisor elején haladt a város diszfogata, amelyben a püspök foglalt helyet. A templom udvarán nagyszámú közönség várakozott és lelkesen éljenezte Geduly Henrik püspököt, aki harangok zúgása közepette vonult fel a tanácsterembe. Itt Radványi litván kir. tanácsos, a hegyaljai egyházmegye nevében, mint annak felügyelője üdvözölte a kerületi elnökséget. Radványi István rendkivül érdekes reminiszenciákat emiitett fel 60 éves közéleti múltjából és összehasonlítva a forrongó jelent a meghittebb, egyszerűbb múlttal, az egyház hajójának kormányát, az egyházi elnökségnél biztos kezekben látja. Geduly püspök Radványi Istvánt, mint az egyházkerület Simeonját, könyekig megható szavakban méltatta s tolmácsolta azt az általános szeretet és közbecsülést, melyet élte alkonyára kiérdemelt. Ezután az evangelikus egyház dalárdája szerenáddal üdvözölte a püspököt. A püspök kézszorítással fejezte ki elismerését Becht József karnagynak. Ezután a társaság a Korona-szállóba tért vacsorára. Másnap a jogügyi, pénzügyi és tanügyi bizottságok tartották ülésüket, melyen a közgyűlés tárgyait készítették elő. A tulajdonképeni közgyűlés szeptember 17-én kezdődött és 18 án ér véget. Geduly püspöknek ezúttal első alkalommal való Miskolczon időzését az ottani hatóságok felhasználták az előtte való tisztelgésre. Mint a miskolczi lapokban olvassuk, kedden déli 12 órakor fogadta a püspök a küldöttségeket az evangelikus lelkészlakon. Elsőnek a város küldöttsége tisztelgett dr. Nagy Ferencz polgármester vezetése alatt. Azután a vármegye küldöttsége Bonis Bertalan alispán vezetésével. Majd a katonai tisztikar Kralicsek altábornagy hadosztály parancsnok vezetésével; a római katholikus egyház ZábA nagyméltóságú magyar királyi belügyminiszteri rendelet szerinti MENTŐ SZEKRÉNYEK 8 K-tól feljebb minden kivitelben valamint egyes részei külön is kapható ÓVSZEREK

20 Mei ,elieb

b 5 K-ig darabja BLUMBERG JÓZSEF