Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 54-78. szám)

1913-09-14 / 74. szám

2 74-ik szám. JSfriHYIDÉK 1913 szeptember 14 köttetései révén rég túlszárnyalta Egert és erősen versenyez Kassával. Kalocsán is hiába székel az érsek, Kalocsa csak egy szárny-vasut végállomása és határából 1897 ben két önálló község vált ki. Pedig a fejlődő városok nem hogy széthullanának, hanem a szomszédos községeket is felszívják, bekebelezik magukba, miként ezt Magyarországon egyebek közt nem csak Budapest, hanem a legközelebbi múltból a püspöki székhílyekül is szolgáló fejlődő, haladó Temesvár és Győr példái tanúsítják. Mint az eredmény mutatja, a száraz számadatok váratlanul nagyon élesen találtak belevilágítani abba, hogy püspöki székhely Nyíregyháza város jövőbeli fejlődése és haladása szempontjából nem olyan nagy horderejű tényező, amely életbevágó kérdés lenne és amelynek el nem nyerése epochális csapást jelentene. A válaszokból, annak bizonyítására, hogy az uj görög katholikus püspöki székhely elnyerése gazdasági tekintetben minő hatással lett volna Nyíregyházára, csak egy konkrét adat hámozható ki. Az, hogy az uj püspök javadalma, a kanonok javadalmazása, a seminárium stb. fenntartása révén évenként 150-160 ezer, a másik verzió szerint 250 ezer korona került volna forgalomba Nyíregyházán, — tehát a város által megszavazott 280 ezer korona értékű adomány egy-két év alatt megtérült volna, sőt még az összes helybeli felekezeteknek adandó hárommillió koronányi segély kamatai is fedezetet találtak volna. Eteléket hallottunk azelőtt is. Ezek éppen olyan túlzások, mint a többiek. Csak olyan emberek félrevezetésére alkalmasak, akik gondolkozni vagy nem tudnak, vagy nem szeretnek, vagy nem akarnak. Mert hiszen azzal minden nagyobb szellemi megerőltetés nélkül tisztában lehet mindenki, hogy a segélyt a város pénztára adta volna, ellenben 150 160 ezer, vagy 250 ezer koronákat nem a város pénztára kapta volna. Túlzás abban a tekintetben is, mintha az a 150 160, vagy 250 ezer korona a város iparosainak, kereskedőinek és mezőgazdáinak stb. egész összegében haszna lett volna. Mert amit a kereskedő, az iparos, a mezőgazda stb. a pénz ellenében szolgáltat, az neki sincsen ingyenben. Túlzás azonban abban a tekintetben is, mintha ez a 150-160, vagy 250 ezer korona Nyíregyháza pénzforgalmában valami nagyot jelentene. Olyat, ami arányban állana a várostól kivánt áldozattal. Hogy ebből a 150-160. vagy 250 ezer koronából mennyit költöttek volna el Nyíregyházán, azt természetesen tudni nem lehet. De még ha mind itt költetett volna is el, abból csak egy bizonyos százalék, csak egy kis hányad lett volna néhány már meglevő itteni kereskedő, iparos, mezőgazda stb. haszna. Az is csak egyideig, addig, míg a görög katholikus kereskedő, iparos stb. ide nem telepedett volna. Nyíregyházán a megadóztatott jövedelme a város polgárságának sok millió korona, mert hiszen az állami egyenes adók összege felülhaladja a félmillió koronát. A 150—160 vagy 250 ezer korona forgalomból származó haszon bizony alig lendített volna valamit a polgárság jövedelmén. Annyit semmiesetre, hogy ezen a cimen lehetne a püspöki székhely kérdését Nyíregyházára gazdasági tekintetben életkérdésnek mondani. És hozzávetőleg sem annyit, mintha egy vagy több uj gyár, vagy ipartelep munkadíjban fizetne ki évenként 150—160 vagy 250 ezer koronát és tenné ezáltal lehetővé 150—200 család megélhetését. Túlzás tehát a fennen hangoztatott gazdasági érdek is. Túlzás az idegen forgalomra alapított remény is. Amit ebben a tekintetben olvasni és hallani alkalmunk nyílott, a kőzépszabolcsi református egyházmegye gyülésezéseivel kapcsolatos idegenforgalommal sem ér fel. Végül még egyet. Ugy látszik, az 1868. évi LlII-ik törvénycikk 23 ik §-át sokan emlegetik, de kevesen ismerik. Idézem hát én is szószerint: „Különböző vallásfelekezetnek által lakott községben és városban, mely házipénztáraból egyházi célokra vagy valamely felekezeti iskola javára segélyt szolgáltat ki, e segélyben igazságos arány szerint minden ottan létező vallásfelekezet részesítendő." Aki ismeri a belügyminisztérium és a közigazgatási biróság joggyakorlatát e törvényszakasz alkalmazásában, az tisztában van azzal, hogy az „egyházi célokia" kifejezést nem lehet az „egyház javára" vagy „egyház részére" kifejezéssel felcserélni és elmagyarázni. Valamint tisztában Ichit azzal is, hogy nem „ugyanazon célra" van és lehet csak igénye a többi vallásfelekezeteknek. Mert e törvény célzata nem a vallásfelekezetek segélyezése céljaik elérése körül, hanem meggátlása annak, hogy a más vallásfelekezetekhez tartozók valamely vallásfelekezet céljaira megterheltessenek. Én ezúttal végeztem. Más szempontokból ez alkalommal a', uj görög katholikus püspökség székhelyének kérdésével foglalkozni nem kívántam és nem kivánok. Azt azonban ismételhetem: ideje, hogy egyszer már vége legyen a mai Nyíregyházát megalapozó és megteremtő evangélikusok és az evangelikus egyház elleni szemrehányásoknak és vádaknak, mert a nyíregyházi evangélikusok hosszútűrésének is meg van a maga határa ! Balla Jenő. Közigazgatási bizottsági ülés. Szabolcsvármegye közigazgatási bizottsága csütörtökön délelőtt tartotta rendes havi ülését gróf Vay Tibor főispán elnökiésevel. Jelen voltak Mikecz Dezső alispán, Sipos Béla főjegyző, Mikecz István és dr. Kauzsay Ödön 11-od főjegyzők, Nagy Imre, Dobos László és dr. Alikecz László aljegyzők, Fejér Imre tiszti főügyész, Péchy Gyula árvaszéki elnök, dr. Dohnál József tiszti főorvos, Sefcsik József kir. pénzügyigazgató, Füsty Antal kir. ügyész, dr. Wilt György kir. tanfelügyelő, Pöppel Gyula kir. műszaki tanácsos, Kauzsay Tibor m. kir mezőgazdasági előadó, Mezy Béla törvényhatósági m. kir. főállatorvos, Megyery Géza, Somogyi Gyula, Lázár Kálmán, dr. Járossy Sándor t

:s Haas Ignác bizottsági tagok. Mikecz Dezső alispán a közigazgatás körében augusztus hó folyamán előfordult jelentékenyebb eseményekről a következő jelentésben számolt be: A folyó évi augusztus hó 29 én részt vettem a polgár—hajdúböszörményi helyi érdekű vasút közigazgatási bejárásán s a folyó évi augusztus hó 30-án pedig a kórházi választmány tagjainak részvételével a kórházi választmány ülésével kapcsolatosan az „Erzsébet" közkórház ügykezelését vizsgáltam meg; ezen választmányi ülésen tárgyaltatott az „Erzsébet" kórház igazgató főorvosának azon előterjesztése, mely a kórház betegforgalmának állandó növekedéséből kifolyólag a kórház befogadó képességének növelésére irányul. A választmány a kórház fejlesztését maga részéről is szükségesnek tartván, határozatilag kimondotta, hogy a szükséges kezdeményező lépések megtétessenek ezen kérdésnek megoldása érdekében. Az ázsiai kolerának hozzánk közelben történt fellépéséről s ennek behurcolása, esetleg tovább terjedésének meggátlása céljából a következő intézkedéseket léptettem Szabolcsvármegye területén életbe: A magyar királyi belügyminiszter ur május hó 4 én 67256-VII—913. szám alatt kiadott rendeletében értesített legelőször arról, hogy a kolera a harc szinteréül szolgált Konstantinápoly s általában az európai Törökországban, továbbá Szerbiában és Bulgáriában fellépett s felhívta a vármegye közönségét, hogy az onnan érkező utasokat egészségügyi állapotuk megvizsgálása érdekében 5 napi orvosi megfigyelés alá vétesse. Intézkedést tett ugyanakkor továbbá a gyanús betegek orvosi megfigyelése, valamint váladékoknak bakteriológiai megvizsgálása iránt. Ezen rendelet folytán a szükséges utasítást 11375. K. szám alatt még május hó 23-án kiadtam, továbbá a nevezett Miniszter ur 71657—913. számú rendeletét is 11427—913. K. szám alatt ugyanezen hó 21-én a köztisztasági intézkedés végrehajtása, a betegek szállítására szolgáló eszközöknek a vasúti állomásokon hatósági orvos közbenjöttével leendő megvizsgálása iránt, általában az óvrendszabályok haladék nélkül leendő életbeléptetéséről gondoskodtam. A vármegyei tiszti főorvos a vármegye több községében a kiadott intézkedéseknek végrehajtását ellenőrizte s ahol szükséges volt, a hiányok pótlása végett a szükséges intézkedéseket haladék nélkül megtettem. Az ázsiai kolerának Beregvármegye Kisszolyva és Volóc község területén történt fellépéséről legelőször szeptember hó 1-én vettem értesítést, amidőn is elsősorban az elsőfokú közegészségügyi hatóságokat a legnagyobb éberségre es felügyeletre utasítottam, egyúttal, tekintettel arra, hogy a máriapócsi búcsúkat legnagyobb részben ezen vidékekről látogatják, a bucsuk tartását betiltottam, nehogy ezúton a veszedelmes ragály hozzánk behurcoltassék. Ugyanezen célból utasítottam a járások főszolgabiráit, megkerestem továbbá Hajdú, Borsod, Szat.már, Heves, Ung és Zemplénvármegye alispánjait, hogy a bucsuk betiltását hatóságuk területén közhírré téve, akadályozzák meg a búcsúra készülők utrakelését. A fertőzött Latorca és Tisza vizének használatát a folyómenti községekben eltiltottam, amely tilalom megtartását a csendőrség állandó cirkálással ellenőrzi. A folyó hó 2 án a nagykállói járás főszolgabírójától azon jelentést vettem, hogy Gáninger János 49 éves fuvaros délután 4 órakor kolera gyanús tünetek között elhalt. Ezen körülmény folytán a községi elöljáróságot rögtön utasítottam, hogy a beteggel érintkezésben állott egyéneket helyezze megfigyelés alá, a járvány kórház felszerelését pedig azonnal hozassa rendbe, hogy oda a gyanús betegek bármikor beszállíthatok legyenek. Az elhalt egyén a járási orvos és vármegyei főorvos által felboncoltatván, bélrészei megvizsgálás végett a bakteriológiai intézetbe azonnal felküldettek, honnan azon értesítést vettem, hogy a halál oka nem ázsiai kolera volt. Ugyancsak nem bizonyult kolerának a nyíregyházi határhoz tartozó „Nagylapos" tanyán elhalt Czirják János nevü egyén gyanús elhalálozása sem. Az árviz és belvizek által elöntött területek nagyságának és a károk mennyiségének hatósági megállapítása befejezést nyervén, a járásonkint összesített törvényhatósági főkimutatás szerint: s -<3 IM w t-i Járás neve Az elöntött terület mennyisége A kár összege "5 5-. ÖD tn H. ö kor. f. is 1 2 Dadai alsó Tiszai*) 6567 11109 1445 9 685361 1350550 — •OS 1 & rQ O) 3 4 5 Dadai felső Kisvárdai Nyírbogdányi 8216 3824 1901 1101 1096 463 424876 333505 280185 54 1 | -a íi N •* a Hl Dadai felső Kisvárdai Nyírbogdányi 31629 914 307447 7| 54|j feltüntetett i-asan bezesitett Ezen kimutatást bár az o kárösszegeket magam részéről tulu. csülteknek találom, a községenkint ö

s . járási kimutatásokkal és a segélyre szorult

alí összeírásával együtt a magyar királyi földmivelésügyi Miniszter úrhoz terjesztettem fel, a károsultak állami segélyben való részesítése iránti kérelemmel, a kereskedelemügyi magyar királyi Miniszter urnái pedig kérelmeztem, hogy útépítkezéseknek még az ősz folyamán való elrendelése által nyújtson munkát a terméstől megfosztott lakosságnak. Fejér Imre tiszti főügyész bejelentette, hogy augusztus hóban fpgyelmi eljárás 15 előljárósági tag ellen volt folyamatban, rendbirságolás két esetben fordult elő. Dr. Dohnál József tiszti főorvos jelentése szerint augusztus havában a halálozás több volt, mint az előző hóban és mint az elmúlt divatharisnyák, keztyük, stb. legnagyobb választókban. Ruhadíszekj ben naponként érkeznek újdonságok Kohn Ignátz nöi-, férfi divatáruházába. Telefon 129