Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 54-78. szám)

1913-08-24 / 68. szám

6 70-ik szám. JS

ÍYÍ

K

ITI

DÉE

. 1913. augusztus 31. a gyakran járhatatlan utak miatt attól távolmaradnak, s azáltal a vasút jövedelmezősége emelkednék; káposztát, cukorrépát, krumplit s egyéb tömegterményt ugyanis csak ott termelhetnek, ahonnan el is szállíthatják — különcén nem bírják meg a szállítás költségeit — vagy ott pusztulnak el, ahol megteremnek. Az utak fejlesztése által pedig a gazdasági jólét is beköszöntene, ami megteremtené minden más téren is előre haladásunkat. Dombrád, 1913. aug. 12. Kürtliy Ferenc. NÉPTANÍTÓK SZAVA. A népoktatásügy újjászervezése. Amint forgatom a magyarországi néptanítók VII. egyetemes gyűlésének naplóját, szemembe tűnik a népoktatásügy újjászervezésével, melynél az oktatás kezdete, az egyhuzamos tanítás, iskolai kötelezettségi kornak kitolása. nyolcosztályu népiskola, az ifjúsági egyesületek, népegyetemek stbire vonatkozó indítványok foglalnak helyet, a részletkérdések között a szabolcsvármegyei tanítóegyesület kővetkező óhaja : Földmivelési helyeken a modern pedagógia elvein, épülő gazdasági elemi nevelöiskoláknak felállítása, városi iskoláknak a szociális és a mai kulturális élet kívánalmainak megfelelő pedagógiai elvekre való lefektetése stb. A napló ehhez hasonló indítványt mutat a Tanulmányi rend rovatában is, azzal a különbseggel, hogy as ismétlőiskolai tanulóknál követeli csak a gazdasági kiképzést. Ha az elemi iskola nem gazdasági irányú, akkor, magától értetődik, hogy a folytatása nem lehet ismétlés, nem lehet gazdasági ismétlő ugy a jövőben, mint a jelenben Érdekes példa ez a tanitói konzervativizmusra s reactionalis természetünkre, hogy irtózunk minden radikális újítástól s felekezeti különbség nélkül lutherá noskodunk ahelyett, hogy Lutheri bátorsággal reformálnék az ósdi rendszert, mely ma is azt a célt szolgálja mit a középkorban. Érdekes, hogy ez indítványban az irányelvek s az elvi álláspontok ügyesen vannak központosítva s mégis egy váratlan fordulattal az ismétlő iskolára ruházza a feladat kitűzését és megvalósítását. Igen ügyesen beszövi Tordai Lajos: Szocial-pedagógiai studiumok c. kis munkájából többek közt a következőket is : Tehát a magyar nemzet boldogulása is attól függ, sőt fenmaradásának is az képezi az alapját, milyen mértékben használja ki a magyar társadalom elsősorban az ország területének természeti kincseit és hogy a magyar társadalom egyedei és összessége milyen mértékben fordítja a maga hasznára ugy a felfedezések mint az uj gazdasági haladás előnyeit. Ha széttekintünk, ugy látszik, hogy az egyik ország elemi iskolájában nagy szerepe van a tej kezelésnek, a másikban a famunkanak, Anglia pedig egyedül csak az iskola padjainak köszönheti ipari nagyságát. Tehát minden nemzet, mely a kulturát előtérbe helyezi, igyekszik a kincseket, a természetadta előnyöket beváltani s a beváltásra az érzékeket a fogékony gyermeki lélekben fejleszteni, ápolni. Tordai, kinek szavait a következőkben idézi az iró, ezt írja: A pedagógiai munkásságunknak elsősorban is arra kell irányulnia, hogy gazdasági érzékű és oly egyéneket neveljünk, kik nemcsak maguk, de a közösség is még tágabb közösségek érdekeit természettudományi és mennyiségtani mérlegelés alapján meglátni, megérteni és annak értelmében dolgozni tudjanak és akarjanak. Tehát szociális és gazdasági gondolkodásra és cselekvési készségre kell hogy neveljen az iskola. Ez léhát a helyes, de az a konklúzió, hogy erre csak az ismétlő iskola képes heti 14 órában, ez nemcsak helytelen, de a mai munkásviszonyok mellett, — midőn a gyermek-munkást szivesebben szeretik használni, mert olcsóbb, hajlithatóbb, megkorbácsolható, ha kellően nem apportiroz — mint ezt egyik földesúr gyakorolta Békés megyében — s a családapa, az erősebb munkás, melyre nincs szükség, mert a munkáját elvégzik a gépek, ő a házi teendőket végzi, miután a felesége az apróbb gyermekeknél a dohányba, vagy a répába munkálkodik — teljesen kivihetetlen. Mert mit ér az ismétlő, ha nincs tanuló. Tehát a fősuly a mai viszonyok között az elemi iskolára nehezedik. Mi könnyebb az elemi iskolában : a mai korig fölmaradt érzékfeletti dolgokat megértetni, avagy mindent érzékelve tanítani? Mennél gyengébb, műveletlenebb az agy, annál jobban tapad az érzékiséghez, annál több oldalú szemleletet kiván az érzéki természet. Fordított a viszony. Nálunk először transseendentális dolgokkal traktáljuk a gyermeket, melytől csömör és utálat fogja el, mert megérteni az érzékelés kiányában nem tudja, s aztán visszahívjuk a földre s karba énekeltetjük: itt élned es halnod kell. Ugy csinálunk, mint Mokány Berci a kaszásokkal Nincs praktikusabb ember a világon a földmives embernél. Ez azonnal munkába fogja gyermekeit, mindegyiknek tud foglalkozást adni, mindegyiknek, mihelyt lábra áll, hasznát veszi. Fejleszti a gyermekek gazdasági érzékét, munka által munkára neveli; mindennek a példáját megadva, kisziti a gyermekét hivatására. Ezért ragaszkodik a földmives ember gyermeke a főldmiveléshez, ezért szereti azt, ezért tekinti a földmivelést szive szerinti foglalkozásnak. Ha a tanterv revizionisták csak egyszer is lejönnének az alföldi tanyákra s a gyermeknek a gazdaság terén nyilvánult anyagi és alaki képzettségükről meggyőződnének s a tapasztalatokat összehasonlítanák a tanterv és utasítás követelményével; az iskolai kapkodással, melyet okoz az a „rendszer", melyért a gyermek testi lelki fejlődését feláldozzuk; a sokat markolás, keveset szoritásbol fakadó túlterheléssel: bizonybizony jobban felhasználnák a meglevő őserőt, képességet és hajlamot a gyakorlati élet szá mára. Ha a tantervet nem azok csinálnák, hanem azok, akik a gyakorlati eletnek terheit itt hordozták, a tapasztalat sejteit építették és megtöltötték, ugy akkor a népoktatás magasba nesztelenül suhanó sas lenne. A népek millióit szabadítaná föl az előítélet, elfogultság, a bűn, a nyomor rablánczaitól és börtönéből vezetné ki, hova a sötétség átkos keze dobta, megadva a szellem szabad szárnyalását és nemcsak hangoztatnák, de meg is valósítanák az elválaszthatatlan háromságot: a szabadságot, az egyenlőséget és a testvériséget. Milyen más kép tárul elénk, ha tanitó megy külföldre s ez számol be az ott látottak és hallottakról, mint ezt Vaday: Svájci tanulmányok c. müve is igazolja. Ez az előre haladott kulturát, a kultur népek áldozatkészségét mutatja meg, ha pedig a Hold-utca küldi ki fényes udvarral az ő jól táplált embereit, ezek ujabb kötelességeket hoznak a 'anitók részére s azon megnyugtató hirt, hogy itt és ott még rosszabbul vannak dotálva a nemzet napszámosai. Tanterv ami evangyeliumunk, ez pedig letilt minket a földmives elemi népiskolák szervezésetői ; mert mint ilyen : egy jottát hozzátenni vagy elvenni nem szabad. Pedig emberek, gyarló emberek csinálták, kik mint ilyenek tévednek s mennél nagyobbak, sokszor annál nagyobbat botlanak. Eszméimről lemondani nem, csak értök küzdeni tudok. Ez egyik eszmémnek több helyütt adtam kifejezést, igy szerencsét próbáltam a többek közt, hol több sikert vártam és reméltem az Evang. Tanárok és Tanitók Országos Egyesületének elemi iskolai szakosztályánál is, hol indítványom fel sem lelt olvasva „az idő előre • haladottsága miatt." Megismerés céljából beküldtem az egyesület hivatalos közlönyébe, melynek legutóbbi száma hozta s indokolásával együtt a következő : Tapasztalatból tudva azt, hogy az eddigi tanügyi rendszer jótékonyan nem befolyásolta a gyermek és nép erkölcsiségét, nem emelte szellemi niveauját a megfelelő fokra, mert az iskolák — Niemayer szavaival élve — könyvekkel terhelt szamarakat nevelnek; tudva továbbá azt, hogy hazánk agrár-állam, mely névre méltó csak akkor és ugy lehet, ha a nép a szive szerinti foglalkozást a földmivelést okszerűen űzi s erre a tervszerű behatások folytán nevelve nevelődik; tudva azt, hogy a természettudományi gondolkodás megalapozza a nép józanságát s ezzel a haza boldogságát, mondja ki tehát az Evang. Tanárok és Tanitók Országos Egyesületének elemi iskolai szakosztálya : I. hogy törölni kivánja azokat a tantárgyakat, melyek a felszínes reflexiók silány termékeit hordozzák, továbbá a mai vizsgalati rendszert s ezzel kapcsolatosan a tanítót kiskorusitó minősítést ; II. szükségesnek tartja a földmivelési helyeken a szociális élet viszonyainak és a gyermek jövőjének megfelelő modern pedagógia elvein épülő gazdasági elemi nevelő-iskoláknak, felállítását; III. szükségesnek tartja a természettudományi tárgyak intenzivebb kultiválását s ezzel a természettudományi gondolkodás megalapozását, okszerű fejlesztését. — Eddig indítványom, melynek megvalósításától népünknek nemcsak szellemi, erkölcsi értékben emelkedését, de gazdasági erő kifejezései sőt fölényét hiszem Európa nemzetei fölött, amennyiben a nagy Alföldet Európa veteményes kertjévé tenné az ily iskolából kikerült ifjú nemzedék. Lehet, hogy számításaimban tévedek — mint ahogy a csillagászok is sokszor tévednek lehet, hogy a tényeket még nem látom egészen tisztán s igy az ezekből levont következtetések is helytelenek, de ha csupán kételkedünk is a mai iskolarendszer életrevalósága felől, már e kételkedés is elég ahhoz, hogy az igaz megismeréséhez vezessen. Mert vakon hisz az, ki nem kételkedik, mig a kételkedés a megismerés utja. Stoll Ernő, néptanító. Természet-társadalom. Darwinizmus. — Dr. Spányi Géza. — VI. A komlikáltabb kedélyi jelenségek embereknél és magasabb állatoknál közösek. Pl. a kutya féltékenysége gazdája szeretetére, ez külómben majomnál is megvan, ez azt mutatja, hogy az állatok nemcsak hogy szeretnek, de vágyakoznak a szeretet után. Az állatok jól ismerik a féltékenységet, szeretik az elismerést és dicséretet; az a kutya, amely kosarat visz gazdája után végtelenül öntelt és büszke. Meg vagyok győződve — mondja Darwin — hogy a kutya szégyelleni tudja magát és ez egészen más érzés, mint a félelem. Sőt szerény is tud lenni ; ha pl. tulgyakran kér enni. Egy nagy kutya határozottan nagylelkűség tanújelét adja, mikor kis krakélereskedő kutyák boszantó vakkantásait megligalja. Több észlelő tényként allapitotta meg, hogy majmok nagyon megharagusznak, ha kinevetik őket és sokszor adják a sértettet. Darwin az állatkertben látott egy páviánt, amely mindig dühbe jött, ha ápolója levelet v. könyvet vett elő és hangosan felolvasott neki, dühe olykor annyira fokozódott, hogy saját lábába harapott. Kutyáknál észlelhetni néha valamit, amit legjobban humor-nak lehetne nevezni, amikor pl. egy odadobott fadarabot egy darabig elcipel, azután leteszi maga elé és vár, mig a gazdája odajön, akkor gyorsan felkapja és elszalad vele ; ezt a játékot megismétli és nyilvánvalóan örül a sikerült tréfánaK. És most térjünk át az inkább intellectualis kedélyi sajátságokra, amelyek fontosabbak, mert hiszen ezek képezik a fejlettebb értelmi erők bázisát. 1. Állatok szeretik a szórakozást és szenvednek az unalomtól; minden állat tud csodálkozni és igen sok árul el kíváncsiságot. Brehm csodás dolgokat beszél a majmok ösztönszerű félelméről, .amelylyel kigyók iránt viseltetnek; de kíváncsiságuk oly nagy, hogy még rettegésük dacára sem állhatták meg, hogy a kigyókat tartalmazó láda fedelét fel ne emeljék és be ne kukkantsanak. A legfinomabb francia és amerikai Friedmann Sándornál, cipő újdonságok kaphatók NYÍREGYHÁZÁN. 384-52-