Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 54-78. szám)

1913-08-24 / 68. szám

4 68-ik szám ^NYDOTIDÉE. 1913. augusztus 24 Darwin egyszer egy kitömött kígyót tett egy majomketrecbe; a hatás rendkivül érdekes volt; 3 cercopithecus volt a legizgatottabb, keresztül kasul tomboltak a ketrecben és vészkiáltásokat hallattak, amiket a többi rögtön megértett; egy öreg pávián nagy flegmával semmi tudomást sem vett róla, egy idő múlva mely csendben körülültek nagy körben a kigyót és végtelenül komikus tanakodó arcokat vágtak és nagyon idegesek lettek, annyira, hogy mikor egy fagolyó véletlenül megmozdult, őrült gyorsasággal szétfutott a társaság; haltól, egértől, teknősbekától nem feltek ; jól megvizsgálták, de nem érdekelte őket nagyon. Darwin azután egy élő kigyót egy lazán leragasztott papirdobozba tett közéjük; rögtön közeledett egy majom, óvatosan kinyitotta egy kicsit, belenézett és rögtön elszaladt, de azért sorban közeledett valamennyi félodalt hajtolt fejjel és nem tudott ellentállni a kísértésnek, hogy legalább egy kicsit be kukkantson a rettenetes papirdobozba. 2. az utánzási hajlam (a majmolás) az embernél, kivált vadaknál igen erősen ki van fejlődve, de igen sok állatnál is. Pl. Kutya által felnevelt farkasok megtanulnak ugatni; papagályok ismeretesek. Dusean észlelt egy cicamama által táplált és felnevelt kis kutyát, a mely talpait nyalogatta és evvel egészen cicamódra pofáját és füleit tisztogatta, kefélte. 3. a nevelés példáját látjuk, mikor a macska kicsinyeinek élő egeret hoz, valóságos szemlél • tető előadást tart nekik vagy még jobb a nevelés akkor, mikor pl. Abessyniában a páviánok éjszakai rablókirándulásra indulnak, ilyenkor mint vezetőjüknek engedelmeskednek, és ha egy tulbuzgó fiatal lármát mer csinálni, a legközelebbi idősebb alaposan pofon üti, hogy hallgatásra és engedelmességre oktassa. Ugyancsak Dusean észlelte, mikor egy ölyv ügyességre és a távolság becslésére tanította fiókáit, először holt egereket és verebeket dobnak le előttük jó magasról, ezeket a fiókok eleinte elhibázzák; később élő madarakkal folytatódik a tanitás. A figyelem rendkivül fontos képesség, a melylyel állatok nagy mértékben rendelkeznek, ugyszinte az emlékezőtehetség, a képzelötehetség, (kutya, macska, ló, madarak álmai) melyet alvó állatok hangjai, mozgásai bizonyítanak az ész; Kevés ember kételkedik ma már, hogy az állat tényleg gondolkodásra képes. Habozás, gondolkodás és elhatározas számos példáját lehetne felsorolni, egy csuka egy aquariumban üveglap által volt másfajta halaktól elválasztva; száz és százszor próbált közéjük rohanni oly erővel, hogy az üveglaptól bódultan bukott vissza; 3 hónapon folytatta ezt — mig végre szándékától elállott. Most ezután eltávolították az üveglapot, de a csuka már nem támadott többet. Wertroph észlelte a schönbrunni állatkertben, amint egy medve kidugott mancsával örvénylő mozgást idézett elő egy víztartályban, mig a vizén usző kenyérdarab elérhető közelébe jutott. Bengger közli, hogy Paraguayban mikor majmainak először adott tojást, sokat eltörtek, ugy, hogy tartalmuk kiíolyt, később gyengéden oda kocogtatták egy kemény tárgyhoz és ujjaikkal a héj egy kis darabkáját levették. Papírdobozban cukrot adtak nekik; a dobozt feltépték, tartalmát megették néha mellekeltek egy élő darazsat, ugy hogy sokan pórul jártak, mikor hevesen felszakították a dobozt; de amelyik ily módon már tapasztalt lett, mindig előbb a füléihez tartotta, hogy meggyőződjék róla — vájjon mozog-e benne valami. Itt van Colquhoim vadkacsáinak példája; mindkettőt a folyó túlsó partján szárnyalta. Kutyája megpróbálta mindkettőt egyszerre áthozni — de sikertelenül — rövid gondolkodás után — noha soha ezelőtt nem tette, megölte az egyiket, otthagyta — áthozta az élőt elébe, azután visszament a másikért. íme e néhány példából is látszik, hogy az emberrel magasabb sz. állatok, főkép majmok néhány közös ösztönnel birnak, ugyanazon érzéki benyomásaik vannak, intuícióik, és érzéseik. Hasonló szenvedélyeik, hajlamaik és kedélyi tulajdonságaik; sőt a komplikáltabbak, mint féltékenység, gyanakvás, versengés, hála és nagylelkűség. Színlelnek, bosszúállók, néha érzékenyek a nevetségesség iránt — sőt humor iránti érzékük is van ; csodálkozni tudnak és.kiváncsiak, ugyanazon utánzási képességük, figyelmességük, megfontolásuk, választási képességük, emlékező tehetségük, képzelő tehetségük, eszmetársulásuk és okosságuk, eszük van — mint nekünk embereknek — noha különböző fokban; sőt még elmebajokra is hajlamosak. Azt is állították, hogy csak az ember képes progressiv irányban fejlődni — hogy csak az ember készit szerszámokat, rak tüzet, szelídít más állatokat, és van birtoka, Hogy egy állat sem képes következtetni, általános fogalmakat alkotni, hogy egynek sincs öntudata, és önnön magát nem érti meg egy sem — beszédje sincs. Hogy csak az embernek van érzéke a szép iránt, szeszélyei, hálaérzése stb., hogy csak az ember hisz Istenben — és csak neki van lelkiismerete. (Folytatjuk.) A Sáfrány és Czabán.! A Nyirvidék 65-ik számában Sáfrány „Fűrészporok" cimü cikkére válaszom a következő: A közlemény „Hiszi a piszi, édes gyökerű Páfrány". „Tanügyi pilóta". „Ez is pazar". „Ejnye be jo !". „Gulyás husieves". Csillag Juci", kiteteleire nem válaszolok, mert az érvek hiányát gyerekes kifejezésekkel soha nem helyettesitettem. Ez az ellenpárt főerőssége. A humort szeretem, ha szellemmel párosul de azt ilt nem lelem. Megragadta azonban figyelmemet az, hogy cikkem azon részét, melyben a Czabán által felhozott állításokat súlytalan, bizonyítás nélküli támadásnak minősítettem, felelet nélkül hagyta. — Miért? — Elő a bizonyító adatokkal. — Feltűnt közleményének következő része : „A kiküldöttek előtt a zászlóhajtás fölösleges, mert ezek valamint most, ugy a jövőben is nem saját meggyőződésük szerint adják le szavazatukat; mert hiszen a közgyűlés napidíjas kiküldöttjei s mint ilyenek azt fogják képzelni mig ez ósdi rendszer dívik". A napokban Kubacska István úrral beszélgetve azt az értesítést nyertem, hogy a Szabolcsvármegyei Tanító egyesület egy írásban beadott és megindokolt, a Nyirvidékben is leközölt indítvány alapján szavazott bizalmat a régi elnökségnek — tehát Moussongnak is. Pataky Lajos ur arról értesített, hogy az indítványozó és Sáfrány személye valószínűleg ugyanaz. Nem kómikus-e tehát az, midőn valaki saját inditványa szellemében foganatosított cselekmény felett maga tör pálcát ? Ha ez igaz, akkor a jelen esetben az emlékezet olyan mint a villany, mely jól csak akkor működik, ha működését nem akadályozza rövidzárlat. Azonban nézzük az érem másik oldalát. A Szabolcsvármegyei Tanitó Egyesület a jelzett indítvány alapján szavazott az elnökségnek bizalmat. Az Országos szövetségbe kiküldöttek az egyesület ezen állásfoglalását minden külön közgyűlési- vagy választmányi felszólítás nélkül respektálták. Ez kötelességük volt s ha a kiküldöttek valamelyike nem akarta volna ezt tenni, ugy kötelessége lett volna a megbízást a megbízó kezébe visszatenni. Hiszem, ezt meg is tették volna. Meg vagyok győződve, hogy ugyanilyen értelemben jártak volna abban az esetben is, ha a közgyűlés a bizalmatlanság mellett nyilatkozott volna. Ez az ethikai igazság. Végül bámulom jól értesültségét, melynek eredményeképen közli, hogy Czabán fegyelmi ügye két év óta húzódik csak azért, hogy családi pótlékot ne adjanak nyomorgó családjának. Honnan értesült ilyen alaposan ? Bizonyítékul kérem az állítást igazoló akták előterjesztését, vagy a forrás megnevezesét. Az igaz, hogy mi ilyen szivreható, érzelmi fegyverekkel nem dolgozunk. De mi köze a Czabán fegyelmi ügyéhez Moussongnak? Tegyük fel, hogy egy tan

:tö sztrájkra buzdit vagy erre a célra társadalmi gyűjtést kezdeményez, tehát izgat, büntetendő cselekményt követ el és fegyelmit kap. Ennek is Moussong lesz az oka ? A Nyirvidék f. évi 6ti-ik számában Czabán azt írja, hogy a Nyirvidék 61-ik számában megjelent cikke elején Páfrány ami megállapításokat közöl, hát azok nem ujak. Ezt nem is akartam tenni, csupán a köröttünk zajgó erők érvénye sülése nyomán létrejött külföldi eredményekkel állítottam szembe ami mindenki előtt ismert elmaradottságunkat. Persze, hogy nem uj! De Sáfrány vagy Czabán cikkében mi az uj ? Cikkében a következőket irja . „hogy a fizetésrendezésért folytatott küzdelmünket Moussong laposította el s ő egyik okozoja annak az uj kaloda törvénynek, amely az 1893. év előtti szolgálati időt mellőzi, két éves gyakornoksággal rövidíti meg eddigi szolgálati időnket, a nők és a nem állami tanítók munkáját kevesebbre értékeli, sutba dobva az egyenlő munka, egyenlő fizetés nagy elvét, a lakbér megállapításánál is igazságtalanul jár el — egyáltalán a tanítók képzettsével megfelelő állami tisztviselők részéée törvényben biztosított fizetési osztályokat nem nyitja meg, a korpótlékot elejti; hanem ád uj minősítést; az elöljárók és hatósagok irányában tanúsított magatartás, a társadalmi rend és hazafiság szempontjának szabad mérlegelese után; soron kívüli előléptetés és soron kivüli kinevezés mellőzést és mindezt a gondnokság, az igazgató és a felekezeti hatoságok jelentése alapján. Hogy ezeknek az oka Moussong, abból egy betű sem igaz. Igaz az, hogy a mindenkori Szövetség elnöke is csak ember s nem bir olyan súllyal, hogy a külső hatalmasabb erőkkel különösen ilyen gyönyörű hátterű támogatás mellett legyőzhesse. Van a tanítóságnak egy szerve, melynek feje az oka mindennek. Ha a remények porba omlanak, ha szivek mélyéről előtörő vágyak teljesülésén átgázol egy hatalmasabb erő — a hatalom, mely — mint maga elismeri — még mindig nagyobb mint az össztanitóság ereje, akkor az ok, az akadály nem ez, hanem az elnök. Nem az említett akadály elhárítására kell tehát törekedni, hanem ütni kell az elnököt s a remény, a vágy gyümölcse az ölbe hull. Milyen nevetséges és — szomorú. Igy volt ez a múltban. Igy van a jelenben. Ez az oka, hogy az erők szétforgácsolódnak. A különfele egyén: érvényesülni akarás megakadályozza az egység, az egyetemes tanítói közvélemény kialakulását, megbontja a Szövetség erejét befelé, kife é pedig súlyát a minimumra szállítja alá. Cikkében tovább lantját imégyen pengeti: „Hátra volna még leszámolni Páfrány azon állításával, hogy mi csak vádolunk, akadékosko • dunk, de értekes javaslattal nem sietünk a vezetőség segítségére. Hát íme : A három év alatt minden értékes javaslatot mi — radikálisok tettünk." Pardou! A vád és akadékoskodás felett miért siklott át Czabáu ? Állítanak, de nem bizonyítanak. A tanítóságnak régi átka ez, melynek nyomasztó súlyát a köz sinyli meg. A mint nagynevű elődök sem voltak mentesítve az alaptalan gyanúsítástól. Értékes javaslatot tettek önök ? Eredeti volt az? Hiszen, hogy a demokratikus választójogot említsük, ugyan ki az a vakmerő önök közül, hogy akkor, amikor éveken keresztül a lapok hasábjairól leordít ez, azt magának vindikálja? Áz államosítást önök pengették, a fizetésrendezésről önök daloltak először? Ugyan ne vicceljenek! Egy valamire való uj eszme, egy uj gondolat nincs egész cikkében s tőlem uj gondolatot követel? A vezér a közkatonától? divatharisnyák, keztyük, stb. legnagyobb választékban. RuhadíszekJ ben naponként érkeznek újdonságok Kohn Ignátz nöi-, férfi divatáruházába. Telefon 129