Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 27-52. szám)

1913-04-27 / 34. szám

34-ík szám. JSÍTÍHtflDÉK. 1913. április 27. 3 tettesek) is szoros kapcsolatban van, a szak­osztály javaslatához képest elhatározta az egye­sület, hogy az ismétlő iskolai és iparostanonc oktatás reformja érdekében a vármegye utján országos mozgalmat indit. Ezen csoportnak s illetve a jogvédelmi szakosztálynak a bírósággal kapcsolatos mun­kássága folytán, de azért is, mert az abban foglalt adatok a patronázs tevékenységnek mint­egy utmutalóul szolgálnak, a fiatalkorú bűnö­sökre vonatkozó adatokat a következőkben közöljük. 1912. évben a nyíregyházi kir. törvény­széknél fiatalkorú bűntettesek ügyében 125 főtárgyalás tartatott (1911 évben volt 129 fő­tárgyalás.) A fiatalkorú terheltek száma 145 fíu, 10 leány voh. (1911. évben 131 fiu 10 leány.) Az eljárás alapjául szolgált cselekmények közül a legtöbb a lopás és testi sértés bűn­cselekményeire esik. És pedig 155 fiatalkorú terhelt közül lopással 83, testisértéssel 46 volt vádolva. (1911. évben 141 fiatalkorú terhelt kö?ül lopással 80, testisertéssel 25 volt vá­dolva.) A második tevékenységi csoportba a marasz­taló ítélet meghozatala utáni cselekményeket osz­tottuk be. Ezen csoportoan fogházi szakosztá­lyunk működött, az elitelt, majd a fogházból szabaduló fiatalkorúak feletti gondoskodást s patronázs szerű védelmet látta el, valamint a togház rendszeres látogatásáról (fogház misszió) gondoskodott. A fogházi szakosztály javaslata alapján a választmány 9 szabaduló fiatalkorút részesite­teit összesen 68 korona segélyben, a kiknek körülményei a segélyezést indokolttá tették. Több esetben idegen vármegyei pártfogó egye­sületeket keresett meg egyesületünk azon fiatal­korúak érdekében, akik büntetésük kitöltése után az illető vármegyébe távoztak. Ennek a szakosztalynak tevékenységét nagy jelentőségűvé teszi az a körülmény, bogy a debreceni kir. tábla területén fiatalkorúak fog­háza csak Nyíregyházán van s a tábla területén etiléit fiatalkorúakat büntetésük kitöltése végett Nyíregyházára hozzák. A harmadik tevékenységi csoportot a züllöttek és prostituáltaknak nyújtandó pártfogás, a por­nográfia és az alkohol elleni küzdelem képezte. Ezzel a tevékenységi csoporttal erkölcsvédelmi szakosztályunk foglalkozott. Egyesületünk 6 esetben kérte a szülők vagy gyám vétkessége folytán a szülői hatalom vagy gyámság felfüggesztését vagy a gyermekeknek fenti okokból való elhagyottá nyilvánítását. Mindezen esetek sikerre vezettek s a gyerme­keket környezetükből megfelelő módon eltávo­líttattuk. 36 esetben pártfogó utján meggyőződést szerezvén arról, hogy a fiatalkorú jelenlegi kör­nyezetében való meghagyás mellett züllésnek van kitéve, vagy pedig a gyermek szellemi és testi fejlődése környezetében biztosítva ninc;, az illetékes gyámhatóságtól a gyermekek elha­gyottá nyilvánítását kérelmeztük. Mindezen ese­tekben az elhagyottság kimondatott s a gyer­mekek állami gyermekmenhelybe vétettek. Az 1912. évben kezdeményezésünkre az elősorolt esetekben 59 gyermek utaltatott állami gon­dozás alá. Három esetben az illetékes gyámhatóság­tól javitó intézeti nevelés kieszközlését kértük, az ehez szükséges adatokat beszereztük s a gyám­hatóság rendelkezése alá bocsátottuk, mert ezen esetekben a fiatalkorúak megjavítása más módon remélhető nem volt és mert a környezetükbe tartozó többi gyermekek érdekében eltávolít­suk, szükségesnek mutatkozott. Két esetben a debreceni m. kir. állami gyermekmenhely kötelékéből távozott gyerme­ket iparos-tanoncként elhelyeztünk s 9 gyerme­ket, a kik menhely kötelékéből szintén távoztak, a menhely igazgatóságának megkeresése folytán pártfogásba vettünk. Törekvéseink szélesebbkörü ismertetése vé­gett 1912. évben Nyíregyházán népgyűlést ren­deztünk, ahol Paulik János nyíregyházi ág. ev. főlelkész ur a gyermekvédelemről és annak eszközeiről, Dömötör György kisvárdai r. kath. lelkész ur pedig az alkohol elleni küzdelemről tartottak nagyhatású beszédet. A közgyűlés ha­talmas tömege nagy érdeklődés, valamink az ott meghozott határozat bizonyságául szo'gát annak, hogy a gyermekvédelem és az alkoho­lizmus elleni küzdelemben a társadalom minden rétegére számítani lehet, — ha ezeket a társa­dalmi rétegeket megfelelő módon szervezni tudjuk. S minthogy ennek a szervezésnek a népgyűlések rendezése s megfelelő módon tar­tott ismertető előadások alkalmas eszközéil mutatkoznak, — célszerűnek látjuk az 1913. évben több ilyen gyűlést rendezni. Az alkoholizmus elleni küzdelemben ezen* kivül még egy intézmény létesítésével is ki­vettük részünkat. 1912. év őszén alkoholmentes teamérési* létesítettünk, ahol kora reggeltől késő estig négy fillérért forró cukros teát, 10 fillér­ért. pedig meleg levest lehet kapni. Az eddigi tapasztalatokból s a tekintélyes forgalomból ezen intézmény állandósítását remélni lehet. Hogy pedig az intézmény az alkohol elleni küzdelemben tekintélyes tényezővé vált, annak bizonyítéka a teamérés közönsége és pedig munkások, munkásnők, fuvarosok, piaci árusok, iparos segédek s tanoncok, akik nagy része most már nem a korcsmában s nem az al­koholban, de a teamérésben és a forró teában keresnek a tél hidege ellen melegítőt. Itt jegyez­zük meg, hogy a teamérés 6 havi fenntartási költségei mintegy 1000 koronát tesznek ki, amelyből Nyíregyháza város 600 korona vise­lését vállalta magára, melyért e helyütt is hálás köszönetet mondunk. Ezen három csoportba be nem osztott min­den gyermekvédelmi és patronázs tevékenység negyedik munkacsoportunkba, a gyermekvédelmi szakosztály munkakörébe tartozik. Gyermekek ki­képeztetése, beteggyermekek elhelyezése, segé­lyezések, felruházások, munkához juttatás, minden irányú segitségnnyujtás jellemzik ezeket a tevékenységeket. Egyesületünk ezen tevékenységi csoportjá­ban az 1912. evben 26 családnak s illetve ezen családba tartozó gyermekeknek nyújtott állandó vagy esetenkénti segélyt. Ezen segélyezéseket az tette szükségessé, hogy a gyermekek testi vagy szellemi szükségleteikben vagy valamely kenyér kereseti pályához szükséges anyagi esz­közökben hozzátartozóik réözéiől vagy teljes szegénység, és nehéz családi körülmények vagy pedig a szülő züllöttsége és annak gondatlan­sága miatt hiányt szenvedtek. Ezen gyermekek megmentése a munkás társadalom részére szin­tén feladatat kell hogy képezze egyesü etünk működésének. Ezen a címeken 1912. évben 520 kor. 07 fillért adtunk ki. A segélyezések módja ezen esetekben, felruházás, varrónői ki­tanitás tandija, kórházba szállítási költség, is­kolai felszerelési költségek viselése, élelmezési segély stb. volt. Az 1912. év szeptemberében megnyílt is­kolai tanév kezdetén egyesületünk 600 koronát fordított szegény gyermekek tankönyv és ruha­segélyére. Ebből a 600 koronából 50—50 ko­ronát a nagykállói és nyírbátori iskolák, 50— 50 koronát pedig a Nyíregyházán működő 8 iskola szegény növendékeinek felruházása és tankönyv­vel való ellátására fordított. Segélyezett ezen a cimeken az egyesület 88 gyermeket. A debreceni és munkácsi állami gyermek­menhelyből kihelyezett gyermekek érdekeit is szem előtt tartotta egyesületünk. A kisvárdai, mándoki és thuzséri telepeket gról Vay Gáborné Őméltósága, az egyesü'et társelnöke s dr. Bodnár István ur ügyvezető alelnök meglátogatták, a nyíregyházi telep vezetőjével s a telepbizott­sággal pedig állandó érintkezésben van egyesü­.1 módját, ha nem evett, ilyenkor gúnyos mosoly lyal kérdezte: Hja ! Kispap korunkban jobb volt a koszt ugy-e ? Merthogy nem a miénk a pannonhalmi apaiság ? Abból jobban telnék kosztra a tanár urnák! Ha állt, megkérdezte: nem ablakos tót volt-e valamelyik nagyapja ? Ha ült, megtuda­kolta : mióta vállalkozott kotlós tyúk sze­repére ? Gáthy Mihály azonban szakatlanul nagy lélek volt. Meg ő vigasztalta a feleségét. Végre Isten megsajnálta az ő szánandó szolgáját s özv. Hervay Mátyásné az anyós, hirtelen meghalt. Beteg sem volt. A filozófus, a vő. megbocsátott neki az irás szavai szerint. Szépen felravatalozták, mert módos asszony volt Ő kelme. Amikor pedig egyedül maradt a férj teleségével, behozta gyönyörű munkáját, a Leiki Klinikát s a legszebb részt, a Halálról szólót felolvasta az anyósa tiszteletére. Judith zokogott, mint egy kis gyermek s nagy meg­nyugvással tette férje kezeibe szépséges kezeit. Hirtelen azonban szokatlan zajra riadtak fel. A ravatal zörgött, a halott megmozdult s feltápászkodott. Csak álhalott volt Ő kegyelme, a mit a nép tetszhalott névvel illet. Férj és feleségnek elállt még a szívverése is. De özv. Hervay Mátyásné nem zavartatta j magát. Körülnézett s rögtön tisztán látta hely- ^ zatet Bámulunk, bámészkodunk ugy-e tanár jj Uram, hogy felébredt az, hogy pusztulásaért 3 eleget könyöröghettünk ? Fösvény Uram, hát ily hitvány módon ravatalozta fel gazdag anyó­sát ? No szóljon már! Hát megbambult, hogy csak egyre áll s szorongatja azt a könyvet kezeben? Micsoda könyv az? . . . Ah, a Lelki Klinika ? A maga őrült, zagyva elméjének termékeit olvasta itt, holtnak vélt testem felett ? No itt a jutalom érte ! . . . Fogja a stólát Tisztelendő Uram! S az égő gyertyatartót ugy gyertyástól, a még mindig bámészan álló 1 veje fejéhez vágta. Gáthy Mihályt ezúttal eihagyta galamb­türelme. Díszes bőrkötésű L lki Klinikájának élével, áldott anyósának visszaadta a stólát. Az pedig nem szolt többé egy kukkot sem. Vissza ment a Halálországába, ahonnét nagy kevé­lyen csak az imént merészkedett vissza. Most már igazán meghalt. Most már nem volt tetsz­halott. Mikor Judith, a gyermek ezt látta, réme­set sikoltott — és halva bukott a földre. Gáthy Mihály, a férj látván, hogy mo^t már igazán nincs mit keresnie a földön, hát egyszerűen meghalt ő is. Hogy miként, azt ő sem tudta. Csak azt érezte, hogy halott. IV. fejezet. Szállt pedig a Gáthy lelke, a szép tiszta lélek szállt, szállt s utána rohant lelkeszakadtá­ból a gonosz szellem, a Sátán, kinek neve Astaróth, mivel egy pici fekete foltot látott a tiszta lélek szárgyain. De nem tudta utóiérni, mert a foltnak nem volt semmi súlya, mely | ránehezedett volna a repülő lélekre. Egész életében tiszta, makulátlan ember volt Gáthy Mihály s a tiszta igaz szellemek biztonságával repült Isten országa felé. Ez a folt akkor esett lelkén, a mikor a Liki Klinika ugy kicsúszott kezéből, de csodálatosképpen csak színfolt vala, a melynek semmi súlya, holott a bünfoltok rettenetes súlyúak s éppen ezzel akadályozzák meg a lélek repülését. De Astaróth, a sitán nem vett erről tudomást. Folt, hat folt! A lélek az övé, legalább egy időre. Hanem a Gáthy Mihály tiszta lelke a Sátán minden igyekezete dacára elérte a Meny­országnak diszes kapuját, a hol a szentek leg­kedélyesebbike, a jó öreg Szent Péter ült drága ébenfából faragott székén s nagy öblös tajték pipájából illatos bodor füstöket eregetett. Atyám! — lihegett a Gáthy Miháiy lelke — szabadíts meg üldözőmtől a Sátántól, aki idáig merészkedett. D;rék ember lehettél földi porhüvelyedben Fiam — válaszolt Szent Péter — ha idáig tudtál jönni. Tudod, manapság már ritkák erre mifelénk a vendégek, az uj lakók. De micsoda folt az szárnyaidon, a mely ugy kell hogy bűn­folt legyen — és még sem akadályozott meg idevaló repülésedben ? Hé Astaróth, az árgyé­lusodat Astaróth ! Maradj veszteg mindaddig, a mig meghallgatom ennek a menekülő lélek­nek panaszát! A Gáthy Mihály lelke ekkor teljes ékes­szólásával elmondta,élete igazi történetét, kez­dettől — mostanáig. (Folyt, köv.) nyakkendők, cipők, keztyük, uti bőröndök, Ingek, sétabotok nagyválasztékban érkeztek Olcsó árak. Herpay Ernő nri dfvatáruháza Nrircgyhíza, Zrínyi Ilona n. 5

Next

/
Thumbnails
Contents