Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 27-52. szám)

1913-04-27 / 34. szám

34-ík szám. JSÍTÍHtflDÉK. 1913. április 27. 3 tettesek) is szoros kapcsolatban van, a szakosztály javaslatához képest elhatározta az egyesület, hogy az ismétlő iskolai és iparostanonc oktatás reformja érdekében a vármegye utján országos mozgalmat indit. Ezen csoportnak s illetve a jogvédelmi szakosztálynak a bírósággal kapcsolatos munkássága folytán, de azért is, mert az abban foglalt adatok a patronázs tevékenységnek mintegy utmutalóul szolgálnak, a fiatalkorú bűnösökre vonatkozó adatokat a következőkben közöljük. 1912. évben a nyíregyházi kir. törvényszéknél fiatalkorú bűntettesek ügyében 125 főtárgyalás tartatott (1911 évben volt 129 főtárgyalás.) A fiatalkorú terheltek száma 145 fíu, 10 leány voh. (1911. évben 131 fiu 10 leány.) Az eljárás alapjául szolgált cselekmények közül a legtöbb a lopás és testi sértés bűncselekményeire esik. És pedig 155 fiatalkorú terhelt közül lopással 83, testisértéssel 46 volt vádolva. (1911. évben 141 fiatalkorú terhelt kö?ül lopással 80, testisertéssel 25 volt vádolva.) A második tevékenységi csoportba a marasztaló ítélet meghozatala utáni cselekményeket osztottuk be. Ezen csoportoan fogházi szakosztályunk működött, az elitelt, majd a fogházból szabaduló fiatalkorúak feletti gondoskodást s patronázs szerű védelmet látta el, valamint a togház rendszeres látogatásáról (fogház misszió) gondoskodott. A fogházi szakosztály javaslata alapján a választmány 9 szabaduló fiatalkorút részesiteteit összesen 68 korona segélyben, a kiknek körülményei a segélyezést indokolttá tették. Több esetben idegen vármegyei pártfogó egyesületeket keresett meg egyesületünk azon fiatalkorúak érdekében, akik büntetésük kitöltése után az illető vármegyébe távoztak. Ennek a szakosztalynak tevékenységét nagy jelentőségűvé teszi az a körülmény, bogy a debreceni kir. tábla területén fiatalkorúak fogháza csak Nyíregyházán van s a tábla területén etiléit fiatalkorúakat büntetésük kitöltése végett Nyíregyházára hozzák. A harmadik tevékenységi csoportot a züllöttek és prostituáltaknak nyújtandó pártfogás, a pornográfia és az alkohol elleni küzdelem képezte. Ezzel a tevékenységi csoporttal erkölcsvédelmi szakosztályunk foglalkozott. Egyesületünk 6 esetben kérte a szülők vagy gyám vétkessége folytán a szülői hatalom vagy gyámság felfüggesztését vagy a gyermekeknek fenti okokból való elhagyottá nyilvánítását. Mindezen esetek sikerre vezettek s a gyermekeket környezetükből megfelelő módon eltávolíttattuk. 36 esetben pártfogó utján meggyőződést szerezvén arról, hogy a fiatalkorú jelenlegi környezetében való meghagyás mellett züllésnek van kitéve, vagy pedig a gyermek szellemi és testi fejlődése környezetében biztosítva ninc;, az illetékes gyámhatóságtól a gyermekek elhagyottá nyilvánítását kérelmeztük. Mindezen esetekben az elhagyottság kimondatott s a gyermekek állami gyermekmenhelybe vétettek. Az 1912. évben kezdeményezésünkre az elősorolt esetekben 59 gyermek utaltatott állami gondozás alá. Három esetben az illetékes gyámhatóságtól javitó intézeti nevelés kieszközlését kértük, az ehez szükséges adatokat beszereztük s a gyámhatóság rendelkezése alá bocsátottuk, mert ezen esetekben a fiatalkorúak megjavítása más módon remélhető nem volt és mert a környezetükbe tartozó többi gyermekek érdekében eltávolítsuk, szükségesnek mutatkozott. Két esetben a debreceni m. kir. állami gyermekmenhely kötelékéből távozott gyermeket iparos-tanoncként elhelyeztünk s 9 gyermeket, a kik menhely kötelékéből szintén távoztak, a menhely igazgatóságának megkeresése folytán pártfogásba vettünk. Törekvéseink szélesebbkörü ismertetése végett 1912. évben Nyíregyházán népgyűlést rendeztünk, ahol Paulik János nyíregyházi ág. ev. főlelkész ur a gyermekvédelemről és annak eszközeiről, Dömötör György kisvárdai r. kath. lelkész ur pedig az alkohol elleni küzdelemről tartottak nagyhatású beszédet. A közgyűlés hatalmas tömege nagy érdeklődés, valamink az ott meghozott határozat bizonyságául szo'gát annak, hogy a gyermekvédelem és az alkoholizmus elleni küzdelemben a társadalom minden rétegére számítani lehet, — ha ezeket a társadalmi rétegeket megfelelő módon szervezni tudjuk. S minthogy ennek a szervezésnek a népgyűlések rendezése s megfelelő módon tartott ismertető előadások alkalmas eszközéil mutatkoznak, — célszerűnek látjuk az 1913. évben több ilyen gyűlést rendezni. Az alkoholizmus elleni küzdelemben ezen* kivül még egy intézmény létesítésével is kivettük részünkat. 1912. év őszén alkoholmentes teamérési* létesítettünk, ahol kora reggeltől késő estig négy fillérért forró cukros teát, 10 fillérért. pedig meleg levest lehet kapni. Az eddigi tapasztalatokból s a tekintélyes forgalomból ezen intézmény állandósítását remélni lehet. Hogy pedig az intézmény az alkohol elleni küzdelemben tekintélyes tényezővé vált, annak bizonyítéka a teamérés közönsége és pedig munkások, munkásnők, fuvarosok, piaci árusok, iparos segédek s tanoncok, akik nagy része most már nem a korcsmában s nem az alkoholban, de a teamérésben és a forró teában keresnek a tél hidege ellen melegítőt. Itt jegyezzük meg, hogy a teamérés 6 havi fenntartási költségei mintegy 1000 koronát tesznek ki, amelyből Nyíregyháza város 600 korona viselését vállalta magára, melyért e helyütt is hálás köszönetet mondunk. Ezen három csoportba be nem osztott minden gyermekvédelmi és patronázs tevékenység negyedik munkacsoportunkba, a gyermekvédelmi szakosztály munkakörébe tartozik. Gyermekek kiképeztetése, beteggyermekek elhelyezése, segélyezések, felruházások, munkához juttatás, minden irányú segitségnnyujtás jellemzik ezeket a tevékenységeket. Egyesületünk ezen tevékenységi csoportjában az 1912. evben 26 családnak s illetve ezen családba tartozó gyermekeknek nyújtott állandó vagy esetenkénti segélyt. Ezen segélyezéseket az tette szükségessé, hogy a gyermekek testi vagy szellemi szükségleteikben vagy valamely kenyér kereseti pályához szükséges anyagi eszközökben hozzátartozóik réözéiől vagy teljes szegénység, és nehéz családi körülmények vagy pedig a szülő züllöttsége és annak gondatlansága miatt hiányt szenvedtek. Ezen gyermekek megmentése a munkás társadalom részére szintén feladatat kell hogy képezze egyesü etünk működésének. Ezen a címeken 1912. évben 520 kor. 07 fillért adtunk ki. A segélyezések módja ezen esetekben, felruházás, varrónői kitanitás tandija, kórházba szállítási költség, iskolai felszerelési költségek viselése, élelmezési segély stb. volt. Az 1912. év szeptemberében megnyílt iskolai tanév kezdetén egyesületünk 600 koronát fordított szegény gyermekek tankönyv és ruhasegélyére. Ebből a 600 koronából 50—50 koronát a nagykállói és nyírbátori iskolák, 50— 50 koronát pedig a Nyíregyházán működő 8 iskola szegény növendékeinek felruházása és tankönyvvel való ellátására fordított. Segélyezett ezen a cimeken az egyesület 88 gyermeket. A debreceni és munkácsi állami gyermekmenhelyből kihelyezett gyermekek érdekeit is szem előtt tartotta egyesületünk. A kisvárdai, mándoki és thuzséri telepeket gról Vay Gáborné Őméltósága, az egyesü'et társelnöke s dr. Bodnár István ur ügyvezető alelnök meglátogatták, a nyíregyházi telep vezetőjével s a telepbizottsággal pedig állandó érintkezésben van egyesü.1 módját, ha nem evett, ilyenkor gúnyos mosoly lyal kérdezte: Hja ! Kispap korunkban jobb volt a koszt ugy-e ? Merthogy nem a miénk a pannonhalmi apaiság ? Abból jobban telnék kosztra a tanár urnák! Ha állt, megkérdezte: nem ablakos tót volt-e valamelyik nagyapja ? Ha ült, megtudakolta : mióta vállalkozott kotlós tyúk szerepére ? Gáthy Mihály azonban szakatlanul nagy lélek volt. Meg ő vigasztalta a feleségét. Végre Isten megsajnálta az ő szánandó szolgáját s özv. Hervay Mátyásné az anyós, hirtelen meghalt. Beteg sem volt. A filozófus, a vő. megbocsátott neki az irás szavai szerint. Szépen felravatalozták, mert módos asszony volt Ő kelme. Amikor pedig egyedül maradt a férj teleségével, behozta gyönyörű munkáját, a Leiki Klinikát s a legszebb részt, a Halálról szólót felolvasta az anyósa tiszteletére. Judith zokogott, mint egy kis gyermek s nagy megnyugvással tette férje kezeibe szépséges kezeit. Hirtelen azonban szokatlan zajra riadtak fel. A ravatal zörgött, a halott megmozdult s feltápászkodott. Csak álhalott volt Ő kegyelme, a mit a nép tetszhalott névvel illet. Férj és feleségnek elállt még a szívverése is. De özv. Hervay Mátyásné nem zavartatta j magát. Körülnézett s rögtön tisztán látta hely- ^ zatet Bámulunk, bámészkodunk ugy-e tanár jj Uram, hogy felébredt az, hogy pusztulásaért 3 eleget könyöröghettünk ? Fösvény Uram, hát ily hitvány módon ravatalozta fel gazdag anyósát ? No szóljon már! Hát megbambult, hogy csak egyre áll s szorongatja azt a könyvet kezeben? Micsoda könyv az? . . . Ah, a Lelki Klinika ? A maga őrült, zagyva elméjének termékeit olvasta itt, holtnak vélt testem felett ? No itt a jutalom érte ! . . . Fogja a stólát Tisztelendő Uram! S az égő gyertyatartót ugy gyertyástól, a még mindig bámészan álló

1 veje fejéhez vágta. Gáthy Mihályt ezúttal eihagyta galambtürelme. Díszes bőrkötésű L lki Klinikájának élével, áldott anyósának visszaadta a stólát. Az pedig nem szolt többé egy kukkot sem. Vissza ment a Halálországába, ahonnét nagy kevélyen csak az imént merészkedett vissza. Most már igazán meghalt. Most már nem volt tetszhalott. Mikor Judith, a gyermek ezt látta, rémeset sikoltott — és halva bukott a földre. Gáthy Mihály, a férj látván, hogy mo^t már igazán nincs mit keresnie a földön, hát egyszerűen meghalt ő is. Hogy miként, azt ő sem tudta. Csak azt érezte, hogy halott. IV. fejezet. Szállt pedig a Gáthy lelke, a szép tiszta lélek szállt, szállt s utána rohant lelkeszakadtából a gonosz szellem, a Sátán, kinek neve Astaróth, mivel egy pici fekete foltot látott a tiszta lélek szárgyain. De nem tudta utóiérni, mert a foltnak nem volt semmi súlya, mely | ránehezedett volna a repülő lélekre. Egész életében tiszta, makulátlan ember volt Gáthy Mihály s a tiszta igaz szellemek biztonságával repült Isten országa felé. Ez a folt akkor esett lelkén, a mikor a Liki Klinika ugy kicsúszott kezéből, de csodálatosképpen csak színfolt vala, a melynek semmi súlya, holott a bünfoltok rettenetes súlyúak s éppen ezzel akadályozzák meg a lélek repülését. De Astaróth, a sitán nem vett erről tudomást. Folt, hat folt! A lélek az övé, legalább egy időre. Hanem a Gáthy Mihály tiszta lelke a Sátán minden igyekezete dacára elérte a Menyországnak diszes kapuját, a hol a szentek legkedélyesebbike, a jó öreg Szent Péter ült drága ébenfából faragott székén s nagy öblös tajték pipájából illatos bodor füstöket eregetett. Atyám! — lihegett a Gáthy Miháiy lelke — szabadíts meg üldözőmtől a Sátántól, aki idáig merészkedett. D;rék ember lehettél földi porhüvelyedben Fiam — válaszolt Szent Péter — ha idáig tudtál jönni. Tudod, manapság már ritkák erre mifelénk a vendégek, az uj lakók. De micsoda folt az szárnyaidon, a mely ugy kell hogy bűnfolt legyen — és még sem akadályozott meg idevaló repülésedben ? Hé Astaróth, az árgyélusodat Astaróth ! Maradj veszteg mindaddig, a mig meghallgatom ennek a menekülő léleknek panaszát! A Gáthy Mihály lelke ekkor teljes ékesszólásával elmondta,élete igazi történetét, kezdettől — mostanáig. (Folyt, köv.) nyakkendők, cipők, keztyük, uti bőröndök, Ingek, sétabotok nagyválasztékban érkeztek Olcsó árak. Herpay Ernő nri dfvatáruháza Nrircgyhíza, Zrínyi Ilona n. 5