Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 27-52. szám)

1913-04-27 / 34. szám

°J 34 ik szám. kéregetett, most meg valamelyik ismeret­len nevü máramarosi községbelire. Nyugodtan sétálsz az utcán Megállít egy'rongyos, elzülött alak. Most jött ki a kórházból. Két napja nem evett. Nem tud haza utazni. És te elhiszed. Zsebedbe nyúlsz és jól eső érzéssel adott át. obu­lusaidat. Jót tettél, — hiszed te. Pedig ha hátra néznél, megfigyelnéd embereted, mihamar reájönnél, hogy obulusait a leg­közelebbi korcsmába vándoroltak ! Hazamégy a hivatalodból, üzletedből. Otthon feleséged, gyermeked elujságolja, hogy milyen szegény asszony járt itt. Hat gyermeke, nyolc gyermeke éhezik otthon. Férje — ha van — a kórházban, vagy nincs, mert a temetőben fekszik. És te boldog vagy abban a tudatban, hogy jó­lelkű nőd és gyermekeid megsegítettek egy szegény szerencsétlen sok gyermekes asszonyt. Még szebb eset. A legutóbbi napok­ban történt meg Nyíregyházán nem egy háznál. Beállít egy elég jól öltözött asz­szony. Szegény gyermekek számára gyűjt. A ház úrnője előkeresi tárcáját s kivesz belőle 40 — 60 fillért. Elég annyi is annyi kéregető mellett. Az asszony szerényen elhárítja magától az adományt. Nem fo­gadhatja el. A „Közjótékony Egyesület", melynek képviselője, viszontszolgálat nél­kül nem fogadhat el semmit, Egy kis könyvecskét nyújt át. Cime „Tündérkert", Ára 1 korona. A ház úrnője röstelkedve veszi vissza a 40 — 60 filléreket s adja át a könyvecske árában az 1 koronát. Bele sem néz. Csak későbben véletlenül veszi észre, hogy a könyvecske a fedelén kívül két lapból áll. Két üres. tiszta lap­ból ! Egyetlen egy betű szöveg nincsen benne. Még az sincsen rajta, hogy hol nyomtatták. Már tudniillik, a cimét. És ezzel a móddal napokon keresztül lehe­tett Nyíregyházán becsapni a hiszékeny­nyeket. Parancsolnak még többet ? JffiRVIDÉK. Talán ennyi is untig elég arra, hogy visszatérjünk cikkünk ciméhez. Gare aux voleurs! óvakodjunk a zsebtolvajoktól! Mert ezek sem egyebek, a legközön­ségesebb szebtolvajlásoknál. Ezek a mes­terkedések mind a zsebünk elleni merény­letek. & Pártfogó egyesület. A Szabolcsvármegyei Pártfogó Egyesület 1912. jelentéséből közöljük a következőket; „A szervezkedés és megerősödés óta alig egy esztendő telt el, mely idő alatt a szerve­zésen kivűl a tulajdonképeni patronázs tevé­kenységek feladatait munkába vettük s örömmel jelenthetjük, hogy a minden oldalról hálásan tapasztalt jóindulatu támogatás már eddig is értékes eredmények elérését tette lehetővé, a jövő munkájának sikere iránt pedig jogo­san még fokozottabb reményeket nyújthat. Az egyesület szervezése s a patronázs munkásság kifejtéséhez szükséges anyagi erők megszerzése céljából több rendbeli intékedése-­ket tettünk. Alapító, rendes és működő tagokat gyüjtöttünk s ennek eredményeként egyesüle­tünknek van 21 alapító tagja 3100 korona alapítvánnyal, 188 rendes tagja, akik 4 korona tagdijat fizetnek évenként és 201 működő tagja, akik tagdíj nélküli munkálkodással járulnak hozzá az egyesület céljainak eléréséhez. A mult évben a helybeli pénzintézetek 340 korona adományt juttattak egyesületünknek. Az anyagi erőforrások között azonban legfontosabb volt az állami támogatás, mert az elmúlt 1912. évre 3000 korona államsegélyt utalt ki az igazságügyi kormány egyesületünknek. Ezek az erőforrások tették lehetővé, hogy már egyesü­letünk első működési évében jelentős terünk nyílt az eredményes működésre anélkül, hogy a nagyközönségtől egyebet, mint segitő mun­kásságot kérnünk kellett volna. Ügyforgalmunk a jogvédő bizottsági forga­lomhoz képest jelentékenyen emelkedett. Az elmúlt évben egyesületünkhöz 646 ügydarab érkezett. Ezen ügydarabok: büntető bíróságok­nak fiatalkorú egyénekre vonatkozó megkere­sései, közigazgatási és gyámhatóságoknak az egyesülettel létesített kapcsolat»folytán, kiskorú egyénekre vonatkozó átiratai, egyesületi tagok­nak gyermekvédelmi esetre vonatkozó bejelen­1913. április 27. tései, környezettanulmányok, működő tagok és pártfogók jelentései, segélyezésekről vagy más patronázs tevékenységről szóló hivatalos jelen­tések, társegyesületek, gyermekmenhelyek, tár­sadalmi egyesületek megkeresései stb. stb. Mindezek az ügyek megfelelő módon elintézést nyertek. Az egyesület tevékenységét négy csoportba lehet beosztani. Ennek a csoportosításnak alapja a már említett szakosztályok szerinti tagozódás, melytől az egyes feladat körök in­tenzívebb ellátását várjuk. Aa első tevékenységi csoportba az általános jogvédelem s a fiatalkorú bűntettesek felett Ítél­kező bíróságoknak való segédkezét tartozik. Ezen tevékenységi körben az egyesület tekintélyes számú működő tagjainak számát gyarapítani igyekeztük, ezek névsorát a vármegyében levő gyermekbiróságokkal és helyi bizottságokkal közöltük. Szabolcsvármegye árvaszéki elnöke megkeresésünkre a vármegye községeiben mű­ködő közgyámokat rendeletileg utasította, hogy a bíróságok és egyesületünk megkereséseit hi­vatali kötelességükként fegyelmi eljárás terhe alatt teljesítsék, ezt a bíróságoknak szintén be­jelentettük s mindezen intézkedések folytán ma. már a vármegye egész területén működő bíró­ságoknál a környezettanulmányok beszerzése és pontossága tekintetében a helyzet jelenté­kenyen javult. A gyámhatósági közegek bevo­násával egyben annak a törekvésnek első lépé­sét tettük meg, hogy a gyámhatóságok a fiatal­korúak felett ítélkező bíróságokkal s a bűnöző fiatalkorúak jogvédelmével az eddiginél szo­rosabb szerves kapcsolatba hozassanak. A házasságon kivül született gyermekek jogvédelme érdekéban Szabolcsvármegye és Nyíregyháza város árvaszékével érintkezésbe léptünk s bejelentettük, hogy minden oly eset­ben, amikor a házasságon kivül született gyer­mek érdekében célszerű és szükségesnek mu­tatkozik, a tartási perek lefolytatásáról a gyám­hatóság megkeresése folytán egyesületünk gon doskodik. Szabolcsvármegye alispánja pedig kérelmünkre körrendeletet intézett a községi és körjegyzőkhöz, hogy az egyesületet eme törek­véseiben támogassák s megkereséseinket telje­sítsék. Eljárásunknak máris mutatkozik némi eredménye. A jogvédelmi szakosztály megalakulása után egy ülést, tartott, a melyen dr. Prok Gyula indítványára az iparos tanonc oktatás és az ismétlő iskolai rendszer hiányaival is foglalkozott. Miután ez a kérdés a gyermek­védelemmel sőt a jogvédelemmel (csavargó ta­noncok és ismétlő iskolások, mint alkalmi bűn­nepa irigylem tőled. Brr! Még egy vármegyében sem szeretnék vele lakni, hát még egy házban — vagy a mi még rettenetesebb, közös ház­tartásban. Tudod fiam Mihály, ő lesz az anyó sok anyósa, a földön járó sárkányok gyöngye! ... Óh igen jól ismerem ö?.v. Hervay Mátyásné született Vihar Amáliát! Válaszd inkább fiam Temesvárt, oda nem megy utánatok az anyó­sod. mert a gazdaságát a világért sem hagyja el. Fontold meg szavamat! Igazán nem szeret­ném, ha a „Lelki Klinika' irója pokollá tenné életét anyósa miatt. A fiatal professzor szállodai szobájának ágyán sokáig nem birt elaludni. Bár túlzottnak, nevetségesnek találta a Koltay Virgil szavait, még sem tudta kiverni a fejéből. Éjfél után azonban megsokalta a dolgot, falnak fordult s imigy parancsolt álmot önmagának: No elég legyen a bolondságból ! Dr. Gáthy Mihály Szatmáron lesz gimnáziumi tanár, mert ott lesz ingyen lakás stb. stb.. És a milyen erős akaratú ember volt, el is aludt. III. fejezet. Szállt pedig egyik álom a másik után, szállt, szállt — és Gáthy Mihály az egyikből átesett a másikba. Már férje volt a rajongásig szeretett Judithnak, a feleségek legjobbikának. Gyönyörű is lenne az életük Szatmáron, csak más asszony lenne az anyósa. Kemény legény is tudni lenni Gáthy Mihály, de nem volt szive a feleségét elszomorítani, ugy is sokat emészi magát szegény a miatt, hogy az öreg annyi esete-patét csinál náluk. Mert házasságuk hetedik napja óta az anyós, özv. Hervay Mátyásné naponta csak ötször jelenti ki, hogy övé a ház — és minden övé s az olyan jött-ment, senki, mint Gáthy ur, örüljön, ha él. Az ur szót sohasem engedte volna el beszédéből. Megpróbálta egy idő óta a fiatal tanár, hogy soha egy árva szóval nem avatkozott anyósa gazdasági ügyeibe, de ekkor özv. Hervay Mátyásné egy egész napi szomor­kodás után kibökte faggatózó leányának : — Tönkre megyek. Férfi van a háznál, a ki férje leányomnak, egyetlen örökösömnek, de ez nem törődik semmivel. Tűz égethet, árvíz pusztíthat, de azt Ő nem bánja! Idegenebb ő az idegennél is. Ha elmaradt valahol, akkor részegesnek, züllöttek, világ csavargójának névezte s ilyenkor három napig siratta az ő boldogtalan szép leányát, akit ez a semmirekelő, kicsapott kispap tönkretett. Pedig már akkor is szerető tartó volt. Hja!. De azok a csacsi leányok ugy bele tndnak gabalyodni az ilyen Gáthy-féle gézengúz népségbe, hogy a szerető édes anya minden kérlelése hiába való. A szerencsétlen fiatal feleség pedig ilyen­kor közbe szólt: Ugyan édes anyám, ne bántsd mindig az Uramat ! Mihály a legkülönb fiu Szatmáron, te is büszke lehetnél rá. Egyik napon összejön Gáthy, Koltay Vir­gillel s látván ez a fatal kartárs szomorú ábrá­zatát, azt mondja neki: No Domine, hát mi­lyen ize van annak a bornak, a mit özv. Her­vay Mátyásné szül. Vihar Amália öntöget a veje poharába ? Nagyon keserű — és rövidesen ki is csap csap a pohárból. Áthelyeztetem magamat va­lahová. A feleséged itt hagynád,? Dehogy, együtt megyünk ! Nem lesz abból fiam Gáthy semmi sem, te még most sem ismered Hervay Mátyásné!. Egyik gyönyörű családi jelenetnél Judith, a szerető feleség, a jó gyermek, szelid szemre­hányással mondta anyjának : Látcd édes anyám, egyszer minden ' ok nélkül annyira kedvét szeged Mihálynak, hogy áthelyezteti magát s akkor nekem, mint en­gedelmes feleségnek követnem kell őt. Bár már a városon kivül látnám tisztelt férjed Uradat, mehet . . . menjen! De csak egyedül. Neked anyád mellett van a helyed ! Ha pedig mégis követnéd rossz véred indulat­ját, akkor csak menj, de tudd meg, hogy ki­tagadlak, megtagadlak s kiátkozlak. Isten en­gem ugy segéljen ! Ettől féltek mindketten, férj is, feleség is, szülői átoktól. Csak veleszületett jó kedve s nagy filo­zófiája tartóztatta meg Gáthy Mihályt, meg a felesége hálás pillantasa, amikor nagy lelki erejével győzelmesen kiáltott egy-egy nagy vihart. Ha hallgatott baj volt, ha beszélt nem tetszett. Ha evett, izlestelennek tartotta az evési gazan, és jó ha olcsó cipőt akar, akkor azt csakis Liener S. cipő üzletében, Zrinyi Ilona-utca 3. szerezze be, hol a legtartósabb és legelep'nsali I) férfi, női és gyermekcipők vannak raktáron.

Next

/
Thumbnails
Contents