Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 27-52. szám)

1913-04-27 / 34. szám

Nyíregyháza, 1913. április 24. Csütörtök XXXIV. évfolyam, 33. szám. A Szabolcsvármegyei Községi Jegyzők és a Szabolcsmegyei Tanítóegyesület Hivatalos Közlönye. Megjelenik szerdán és szombaton este. Előfizetési feltételek: Egész évre 10 kor., Fél évre 5 kor., Negyed évre 2 korona 50 fillér. Egyes szám ára 10 fillér. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: KOSSUTH LAJOS-TÉR 10. SZÁM. Telefon szám: 139. Kéziratokat nem adunk vissza. Hirdetések árszabás szerint számittatnak. A nyilt-téri közlemények dija soronként 60 fillér Apró hirdetések 10 szóig 40 fill., minden további szó 4 fillér. Vastag betűvel szedett kétszeresen számit. Oare aux valeurs! Óvakodjunk a zsebtolvajoktól! — Ez a í'elirás díszeleg nagy városokban a vasüti állomás épületekben. Ugyanezt a felírást nem ártana minden ház ajtójára feltétetni. Sőt minden hivatalos helyiségben, boltban és mindenütt ahol csak tartózkodunk. Ánnyi és olyan sokféle megtámadtatásnak van kitéve a zsebünk minden nap. Otthon, a hivatalos helyiségben, az irodában, az üzletben, az utcán. Mindfenütt. Egy szép napon belép, hozzánk egy jól öltözött alak. Bemutatkozik. X. Y. és Társa cégtől jön. Remek műveket ajánl. A legkiválóbb festők műveit. A legsikerültebb reprodukcióban. Csekély havi részletfizetésre. Háta mögött ott áll egy kevésbbé .jól öltözött alak. Hóna alatt irdatlan csomagokkal. Mire észre veszed magad, már ki is tárlatozza előtted hordozható képtárát. Ha nem vagy elég óvatos, vagy nem égette még meg a kása a szádat, mire észre veszed, már alá is irtad a megrendelést. Csekély havi részlettörlesztésre. A részlettörlesztésről természetesen megfeledkezel. Perelnek. Budapesten, Bécsben. Aztán egyszer csak a végrehajtó teszi nálad a tiszteletét s fizetsz olyan összeget, amennyiért talán eredeti képet is vehettél volna. Egy- másik szép napon belép hozzád nem is egy, hanem két jólöltözött alak. Mert a fődolog, hogy az alakok jól öltözöttek legyenek. Bemutatkoznak. Az egyik a „szerkesztő ur", a másik a titkár ur. Az irodalom támogatása érdekében vették azt a fáradságot, hogy tiszteletüket tegyék. Tudják rólad, hogy pártolod az irodalmat. Egyszer magyar, máskor külföldi remek és remekebb irót, vagy írókat ajánlanak neked szíves figyelmedbe. Potom áron. Csekély havi részlettörlesztésre. Gyenge vagy; nem tudsz szabadulni. Aláírod a megrendelést. A könyvek megérkeznek. Nyomban megállapítod, hogy nem vagy velük megelégedve. Nem az, amit vártál. Mert sohasem az, amit vársz. De nincs menekvésed. Fizetsz, törlesztel; ha ugyan el nem felejted. Ha elmulasztod, jönnek a további következmények. Megfogadod, hogy soha be nem csapnak többet. Pedig dehogy nem! Megjelenik nálad két, nem is annyira jól, mint feltűnően öltözött hölgy Egyik fiatalabb, a másik idősebb. A fiatalabb a szószóló. Barátságosan üdvözöl. Mosolyogva mutatkozik be : X. bárónő vagy grófné. Társa Y. iró özvegye. Szobádat átható illat lepi el. Az „Első Magyar Általános Közművelődési Egylet" nevében kerestek fel. Hazafiságból. Eléd tárják a hangzatosnál hangzatosabb fac-similékkel ellátott aláírási felhívást. Udvariasságból — pedig dehogy, gyávaságból! — odaírod a neved. Beleestél a kelepcébe Pár nap múlva csomagot hoz a posta. Felbontod. Értéktelen könyvek ; csekély havi törlesztésre ! Egyebekben mint előbb. Ügyetlenül kopogtatnak ajtódon. Ismételten kell kiáltanod : „Szabad" ! Benyit két szurtos alak. Jól rosszul, inkább roszszul mint jól magyarul elmondják, hogy templomra kéregetnek. Jó lelkű istenfélő ember vagy. Meg sem nézed az eléd tett vaskos könyvet. Neveket meg szerény N. N.-eket látsz benne kisebb-nagyobb összegekkel. Te is beirod a magad szerény adományát. Azt hiszed, te is hozzájárultál egy szerény téglával az Urnák egy ujabb hajlékához. Pedig dehogy I Északkeleti Magyarországban élelmes üzletemberek laknak. Ismerik a községeket. Egyik másik alig nagyobb, mint egy kisebb tanya. Dehogy is tudnának ott templomot építeni. Eszük ágában sincs. Hiszen a templomhoz pap is kellene. Az élelmes üzletember azonban tudja a módját. Ötven-száz koronáért megveszi tőlük a templomra való kéregetés jogát. Az engedély elnyeréséhez szükséges kérvényekből egész raktára van. Csak ki kell tölteni. Az engedély megérkezik s a szurtos ügynökök a vaskos könyvekkel bekószálják az országot megfelelő percentnek ellenében. És te jámbor adakozó azt hiszed, templom építésre adakoztál. Pedig ha jó emlékező tehetséged van, visszaemlékezhetnél, hogy a hozzád bekopogtató alakok közül legalább az egyiket már egy-két év előtt láttad, csakhogy akkor valamelyik felsőzempléni templomra Á Gáthy professzor úr nagypöre. Irta: Simonyi Sándor. (Olvastatott 1913. ápr. 5. a Gyüngyösy irodalmi társaságban.) I. fejezet. Olyan szép volt, akárcsak egy görög birkózó szobra. Olyan mellel, mint egy győztes gladiátor, csak éppen a cserkoszorú hiányzott róla s olyan sötéten ívelt fekete szémpillái voltak, hogy minden járókelő utána fordult. De Gáthy Mihály nem engedte szívéhez a világ hiú szavait. Igazi kispap volt, egészen elmerült az Úr gyönyörű kertjének gyomlálásában. De Isten útjai kiszámíthatatlanok. Csak 2 hónap hiányzott ahhoz az időhöz, a mikor felszentelték volna s akkor jött közbe a láthatatlan kéz, az első, iga

7i nagy szerelem, ama olthatatlan láng, mely erősebb volt a Gáthy Mihály lelki erejénél. Napi sétáikat végezték a nagyváradi szeminárium növendékei, a mikor ott Gáthy Mihály a park egyik padján megpillantotta egyik kispap társa édesanyjának társaságában. Olyannak találta a hangját, mintha ezer kis fülemüle trillázott volna — és hogy ez a leány beillene a Hesperidák kertjébe rózsák rózsájának. Ezután szomorú napjai voltak Gáthy Mihálynak. Vergődött szive a lelkével. Harmadik éjjel azonban rettenetes álmai voltak, s azt álmodta, hogy már felszentelt pap volt egy szép nagy parókhián, de nem birta elviselni szive nagy buját. Meghalt a leány után való bánatában. Ki volt terítve, fel volt ravatalozva s a ravatal mellett Szent Márk az evangélista s egyre azt hajtogatta : Szegény tudatlan kicsi fiam, miért tetted ezt ? Nem kellett volna meghalnod Hervay Judith miatt! Tadhattad£volna, hogy Isten azért teremtette a fényt, a napsugarat, hogy mindenki gyönyörködjék benne. A földön csúszó bogártól a hatalmas császárig egyaránt ! A kispap Isten ujjának tekintette az álmot. Megismerkedett a leánynyal s két nap múlva levetette miatta a reverendát s készült a tanári pályára. Hervay Judit, a ki szatmári leány volt, csak látogatóban volt Nagyváradon megígérte, hogy várakozni fog reá. 11. fejezet. Gáthy Mihály két és fél év alatt mégis szerezte a tanári oklevelet — s a mellett irodalmi hírnevet is szerzett. Mint tanárjelölt irta meg feltűnést keltő híres munkáját a ,Lelki Klinikát". Vallási alapon irott munka volt ez, telve szellemmel, filozófiával, jósággal. A Szokrátész szelleme ragyogott ezekben a sorokban, a Pázmány Páter gyönyörű stílusával. Nagy összeköttetést is szerzett vele. Mikor letette a természetrajzi tanári vizsgát s megszerezte a fiiozofiai tudorságot, a minisztériumból értesítették, hogy azonnal kinevezik s kedve szerint választhat Szatmár és Temesvár között. Másnap délelőtt akart kihallgatásra menni a miniszter elé — és Szatmárt akarta kérni. Hiszen ott lakik az ő édes, szép menyasszonya Hervay Judith, ahol az ő. anyósának özv. Hervay Mátyásnénak háza, szőllői vannak. A vendéglőben a vaosoránál találkozott egy már rég nem látott szatmári tanár barátjával, Koltay Virgillel. = Hát Gaudeamus Domine ! — szólt Koltaihoz — ezentúl ugyancsak jó barátságban élhetünk. — Értesítettek a minisztériumból, hogy választhatok Szatmár és Temesvár között. A mint tudod, a menyasszonyom szatmári leány s anyósomnak ott háza, szőlői vannak, tehát a szatmári állás éppen kapóra jön. Ismerem a menyasszonyodat — szólt csendesen Koltay Virgil. — Bájos, derék leány, igazán jó kedvében teremtette az Isten ! Ugy látszik azonban, hogy rózsa még sincs tövis nélkül! Nem bánom szidj össze, ugy is rossz nyelvűnek tart a világ — de az anyósodat, az összes tavaszi újdonságok-óriási választékban megérkeztek 17-52-25 Eohn Ignátz nöi-, férfi divafcáruliázába. Telefon 129