Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 27-52. szám)

1913-04-06 / 28. szám

8 28-ik szám. JiYÍRYIÜéK ff) 13. április 6 A gulyára kihajtandó jószágok kivétel nélkül a tulajdonos bélyegzőjével láthatólag megbélyegzendők s a bélyegzés helye és alakja az előjegyzés alkalmával pontosan bemondandó. A gúlyába eltérőleg az eddigi szokásoktól apaállatok (bikák) be nem fogadtatnak. A folyó évi április hó 16-ig csakis a helybeli tulajdonosok jószágai vétetnek tel, ha azonban ekkorára a létszám be nem tellne, abban az esetben, ezentúl vidékiektől is fogadtatnak el legeltetésre szarvasmarhák, de a legelödij minden egyes darab jószág után a helybeliekével szemben 4 azaz négy koronává,] nagyobb. — Egy jó karban levő zongora eladó. Gim a kiadóhivatalban. — Iskola bezárás. Miután a Sipos-bokor tanyai iskola tanítója, Rolkó Gyula vörhenyt kapott, az iskolát alispáni rend let folytán bezárták és tanítóját az Erzsébet-közkórházban ápolják. — Tárgysorsjáték. A Magyarországi Tanítók szövetsége által az Országos betegsegélyző létesítésére engedélyezett tárgysorsjáték húzása március 19-én volt. Nyeremény-jegyzék a Magyarországi Tanítók Bankjá-ban kapható (Budapest V. Erzsébet-tér 15. sz.) Termeljünk 218-?—1 — Eredeti francia és ansol snmmi különlegességek főraktára Blumberg József cégnél a legmegbízhatóbb forrás. 16-2-2. — Könyvtárt és egyes könyvet a legmagasabb árban vásárol Szántó Ernő könyvkereskedése Nyíregyháza. Telefon 2—29. sz. — Egy tanuló lapunk nyomdájában fizetéssel felvétetik. — Pünkösdre likőr különlegességek nagy választékban kaphatók Papp Géza csemege üzletében, Zrínyi Ilona-utca. — Dr. Katona Mihály sárospataki homeopata orvos április hó 11-én egész nap és 12-én déleiőtt 11 óráig ismét megtartja rendelő óráit Debreczenben Darabos utca 55. sz. alatt, ahol különösen a gyomor és tüdőbajosok s?okták felkeresni a sikeres gyógyításáról hírneves orvost. 260-1 — 1 19 korona 50 fill.-től már egy teljes kostümhöz. Bérmentve és vámmentesen házhoz szállít. Dus mintaválaszték postafordultával. Henneberg Selyemgyár, Zürich. 76—2? — Doránt Ferencz kereskedelmi virág nagy kertészete és modern virág kötészete. Kállai-utca 59. sz. Nagy választék, olcsó árak. Csokrok és koszorúk 2 koronától feljebb. Telefon szám 188. 96-52—3. Az alma. „Okos ember nem ültet almát, Okos embernek — az apja ültet almát." Tömörkényi István írónk egyik tárcájában* az almáról elmélkedvén — fenti conclusióra jutott. Én a magam részéről azt mondom: Vidékünkön egyáltalán ne ültessünk téli almát! Aki a kereskedők kirakatában ilyen tájt a szép mosolygó almákat látja, s azok árát (1 kg. 1.60 K) hallja, az szánakozóan fog nemcsak szakbeli tudásomról nyilatkozni, hanem épelmójüségemet is kétségbe fogja vonni. Hogyisne! 1 kg. alma 1*60 K, tehát egy mázsa 160 K. Egy hold főidre elültetünk 120 drb. fát, s ha minden fa csak egy mázsát te rem is, az 120 mázsa, á 160 K «= 19.200 K. Ez csak világos, mint a vak ablak! Ezzel a számtani müvelettel — tisztelt olvasóim — kár volt a fejüket törniök. Ilyeneket már a negyedik elemiben tanítunk, de gyakorlati értéke ennek épen ugy nincsen, mint az iskolai példáknak. A tényállás vidékünkön (ezt hangsúlyozni kívánom) és általában az Alföldön a következő:: Tavasszal, virágzás előtt, borítva van a fa virágrügyekkel. Olyan mintha pattogatott ku koricával volna tele hintve, Eukor jön a bimlólikasztó bogár, a bundás bogár, az almaeszelény, az almamoly, a vértetü. jönnek a hernyók, továbbá a pajzs- és levéltetvek, s mindegyik kiveszi a dézmát. De ez még nem elég! Itt vannak még a „Fusicladium dentriticum" és a „Monilia cinerea" nevezetű gombabetegségek, a melyektől az alma lerothad vagy megmumiásodik. (Ezekről a köztudatba még csak annyi ment át, hogy ha ezek jelentkeznek, akkor a magyar ember azt szokta mondani: „Nemszógált rá — az üdő.") Mindezek tetejebe jön — mindnyájunk kedvence — a jól ismert nyíri szél. Ennyi ellenség, betegség meg más nyavalya az alma hosszú tenyészideje alatt még a legpessimístikusabb számítást is keresztül húzza. Tavasszal annyi a virág a fán, hogy abból bízvást öt mázsa alma is teremhetnék, juniusra leolvad a reménységünk két métermázsára, ebből októberig az almamoly és a szél leszed 150 kg.-ot, (amit vékánként egy koronájával talán tudunk értékesíteni) tehát leszüretelünk 50 kg. ot, s ebből is féregmentes vagyis elsőrendű legfeljebb 15 kg. lesz. De a gyümölcspusztulasnak még itt sem akad vége. Az elraktározott alma az eltartó helyiségben rohamosan rothad. Azt megint sokan nem tudják, hogy a rothadásnaka „Monilia cinerea" az okozoja. A moniliától — ha bár öntudatlanul — a kereskedők is félnek. Azért veszik szivesebben a tiroli, amerikai és ausztráliai almát drágább áron, s azért idegenkednek a magyar (értsd: alföldi) almától, mert utóbbiból eltartás közben sokkal több romlik el. Jablonowski József a m. kir. rovartani állomás igazgatója a téli almáról következőt mondotta: „Az Alföld viszonyai kedveznek az almának, de sokkal inkább az ellenségeinek ; a Felföld viszonyai szintén kedveznek az almának, de kevésbbé az ellenségeinek." Hagyjuk tehát a téli alma termesztését a felföldieknek! Erről többet épen ezért nem is beszélek. * * * Az előző részben elmondottak a téli almának nagyban vaió termelésére értendők. Más elbírálás alá esik, ha a házi szükségletünket magunk akarjuk kitermelni. A háztartásban fel tudjuk használni a szél által levert, ütődött almát is, s „elfogyasztjuk, ugy mint a jót" — a féregrágta almát is. Ha kicsinyben termeljük az almát — saját szükségletünkre, ugy egyrészt eltekinthetünk a rentabilitástól, másrészt a II. osztályú alma háztartásunkban tökéletesen helyettesíti az 50-70 koronás I. osztályú almát, tehát a házi termelés gazdaságosabb lesz, s jobban lesz a szükségletünk biztosítva, mintha pénzért kellene azt vennünk. (Három mázsa almáért nem mindenki képes és hajlandó 150—210 koronát kiadni.) A legtöbb laikus gyümölcstermesztő, ugy véli gyümölcsszükségletét biztosítani, hogy minél több fajtát választ ki és ültet el. Igy pl. almából is valóságos fajtagyüjteményt rendez be a kertjében. Pedig ez teljesen haszontalan dolog! Házának szükségletét bárki is sokkal kevesebb fa és faj ültetésével is biztosíthatja. Pl. almából teljesen elegendő az alábbi négy fajta és abból a következő mennyiség: egy drb. Asztrakáni piros, 2 d*b. Angol téli arany parmén, 3 drb. Jonathán, 2

1 drb. Téli citrom alma. Több fajnak és több fának az ültetése — házi szükségletre — teljesen céltalan és megokolatlan, azért ezen felül csakis a juliusban érő Asztrakáni piros és Kecskeméti vaj almát ültessük — eladás céljából.. * * * A nyári alma termelés — bár ugyanannyi az ellensége, miot a téli almának — rentabílisabb lesz. Rentabilisabb lesz, mert annak tenyészideje 2—2VÍ hónappal rövidebb. Ez a körülmény nagyon fontos, ha elgondoljuk, hogy az alma ellenségei mértani haladvány szerint, szaporodnak. Pl. az almamolynak az Alföldön 3 generatiója fejlődik ki egy nyáron (a Felföldön legfeljebb 2 .) Egy lepke ca 250 petét rak le. Ha az elpusztulást figyelmen kívül hagyjuk, akkor egy lepkének az első generatiója 250, a második 31250, a harmadik 3 millió 900 ezer. A petékből kikelt álcák legalább ugyanannyi almát fúrnának meg, ha volna olyan nagy gyümölcsös, ahol annyi alma van ... (Jablonowski nyomán). És ez csak egy lepkének a szaporulata! Amint ebből a példából látjuk a 2—2Vs hónapi rövidebb tenyészet óriási fontossággal bír a termesztőre. A julius végével érő nyári almát tizedrész annyi veszély sem fenyegeti, mint a téli fajtákat, (pl. az almamolynak két nemzedéke sem tud kifejlődni) s emiatt a nyári almák termelése jövedelmezőbb lesz. Igaz, a nyári almák mázsájáért alig fele annyit fizetnek, mint a téliért. De viszont az is igaz, hogy a nyári almából egy kis gondossággal a mutatkozó termés 80%-át be is takaríthatjuk a téli almák 5—10°/» jávai szemben. S ha figyelembe vesszük, hogy a nyári almafák — mert juliustól ráérnek virágrügyeket fejleszteni — rendesen minden évben teremnek (a téliek rendszerint csak minden második évben) a jövedelmezőségi arány még kedvezőbb lesz a nyáriak javára. Ebben a Felföld nem tud velünk concurrálni, mert az ő nyári almájuk körülbelül egy hónappal később kerül piacra. A fontos a nyári almák termelésénél az, hogy ezek julius végén már beéredjenek, mert ha a szőlő a piacra kerül, egyéb gyümölcsnemnek az ára erősen megcsappan. Ezen célra — mint már említettem — ajánlható : 1. Asztrakáni piros. 2. Kecskeméti vajalma. Ennél több fajt ne is ültessünk, de eit minél nagyobb számban. * * * Ami magát a telepítést illeti, leghelyesebben járunk el, ha vadalmára oltott 1 éves ne mesitéseket ültetünk, s azokat ca 50 cm. magasságban visszavágjuk. A visszametszés folytán az elágazás már ezen magasságban fog kezdődni, vagyis a törzs csak 50 cm-es less. Az alacsony törzsnek előnye : 1. hogy nincs a fa s rajta a gyümölcs annyira kiteve a szelek káros hatásának. 2. hogy a hernyózás, metszés, gyümölcsszedés lényegesen megkönnyittetik. 3. hogy a fák permetezése — ezen fontos és immár elmaradhatatlan védekező eljárás — alaposabban eszközölhető. Nem tévesztendő szem elől, hogy az alacsony törzsű fa nem törpefa, azért az alacsony törzsre nevelt almafák is legalább 8 méterre ültetendök egymástól. Az elültetett almafák további kezelése abból áll, hogy a fák koronáját metszés által ritkán, szellősen tartjuk. A metszésnek főszabálya az, hogy minél fiatalabb korában távolítsuk el a fölösleges koronarészt, hogy az eltávolítással minél kisebb sebet ejtsünk a fán — már a vértetüre való tekintettel is. Ez az eltávolítás történhetik már akkor is, mikor a hajtás még zöld, alig egy araszos, történhetik esztendős korában, esetleg mégkésőbb is. A legrosszabb ritkítási mód az, ha a fölösleges ágat hagyjuk karvastagságura, vagy még erősebbre vastagodni, s akkor nyessük azt le. Ilyenkor már nagy sebet ejtünk a fán s ezzel