Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 27-52. szám)

1913-04-06 / 28. szám

28-ik szám. egyrészt a fa életerejét gyengitjük, másrészt a vértetü rombolásához valósággal utat nyitunk. Jelszavunk legyen tehát: minél korábban eltávolítani a fölösleges koronarészt. Hogy melyik a fölösleges hajtás, gally, vagy ág, azt kiki tapasztalatból és a saját kárán fogja megtanulni. S most azzal végzem mondani valóimat, amivel kezdtem : Vidékünkün téli almát egyáltalán ne ültessünk ! Nyíregyháza, 1913. március hó. Demeter Béla, közg. isk. tanító. Griardinettó. A legnagyobb ideje, hogy a rendőrség: átszervezésére megérkezett a 10,000 K államsegély. Hogy a mostani rendőrlegénység milyen gyenge qualitás elmondunk, egy néhány jellemző dolgot, amely élénk világot vet a közrendőrök képzettségére. Rendőr oktatás van. A főkapitány maga tartja az előadást. Az fertőző betegségről beszél, a fertőtlenítést magyarázza már egy órája. Szájokba rágja a figyelő, rend őreinek, hogy ha egy taligán pl. fertőző beteget szállítottak, addig azt a taligát nem szabad használni, míg nem fertőtlenítették. — Na K. M. hát mond meg nekem mi is az a fertőtlenítés? — szólítja fel egyik legényt a főkapitány. — Főkapitány urnák alássan jelentem, az, az, az, . . . annak irányában, ha a moslékot az utcára kiöntik! . . . * Más alkalommal az alkotmányról volt szó. — Na — hát tudod e mán mi az alkotmány szól a kérdés a mi emberünkhöz! — Má, hogyne tunnám alásson jelentem a tekintetes főkapitány urnák! Teszem azt egy sertés ól! . . . * Harmadszor arról szólt a lecke, hogy mint kell elbánni, mondjuk egy részeg polgártársunkkal, aki nem fogad szót, nem hallgat el és folytatja a csend- és rendzavarást. — Hát mi ilyenkor a tenni való fiam, kérdezi a főkapitány a leggyengébb tanítványtól

9 — Ha nem engedelmeskedik ? Alásson jelentem, ugy hókon vágom, hogy elhallgat! . . . Hát csoda-e, ha bele őszült a főkapitány ebbe a dolgokba. Nem csoda. De az a csoda, hogy azért még sem ősz, dacára, hogy megőszült. IRODALOM, MŰVÉSZET. Eiöfizetásf felhívás önismeret, emberismeret (Lélektani jegyzetek és tanulmányok a gyakorlati életből.) cimü műre, melyet előfizetőimnek azonnal kézbesítek, amint a sajtót elhagyta. A könyv tartalma a gyakorlati bölcs élet köréből van véve és minden művelt embernek érdekes és hasznos betekintést nyújt a lélek világába. A neveléssel foglalkozóknak pedig az ember szellem világának a végtelenségbe nyúló perspektíváját nyitja rmeg, mely gyönyörködteti a gondolkodó elmét. Évek előtt a társadalmi („Nyírvidék") és paedagógiai lapokban, részben névtelenül, részben pedig névaláírással, majd tükördarabok, majd pedig pszichológiai jegyzetek és tanulmányok cim alatt megjelent szemelvények nagy tetszésben részesültek, most pedig olvasóim buzdítására, lényeges kibővítéssel, könyvalakban adom ki e művet, mely körülbelül 150 nyomtatott oldalra fog terjedni. Előfizetési ára 2 liorona. Bolti ára 3 korona lesz. Hogy a művet minél előbb kinyomathassam, kérem a nagyérdemű művelt közönség támogatását. Kartársaimat pedig tisztelettel arra kérem, szíveskedjenek művemnek minél nagyobb propagandát csinálni, s a midőn ők maguk is előfizetéseikkel támogatják a mű megjelenhetését, szíveskedjenek környezetükben a művelt közönséget minél számosabb előfizetésre buzdítani és megnyerni. Az előfizetési dijakat kérem Rédl Ferenc (Ml. iskolai tanító Kisvárda, Vörösmarty-utca 5. (Szabolcsvármegye) eimre, postai utalványozással beküldeni. J^YÍRYIDÉKL Előfizetési előjegyzéseket, utólagos fizetési kötelezettséggel, nem fogadhatok el, mert csakis a befizetett előfizetési dijak teszik lehetővé, hogy a mű minél előbb elhagyhassa a sajtót. Az előfizetési dijak tehát az előjegyzéskor fizetendők és küldendők be fenü cimemre. A művelt olvasóközönség és kartársaim nagybecsű támogatását kérve, vagyok Kisvárda, 1913. március hóban. Kiváló tisztelettel — Rédl Ferenc. Közgazdaság. A zabos bükköny. A mezőgazdasági gyakorlat régi tapasztalata szerint a zabosbükköny a buza legkitűnőbb előveteménye nemcsak azért, mert mint pillangós virágú növény tápláló anyagokkal gazdagítja a talajt, hanem azért is, mert a talaj felső rétegét, azt, a melyből a buza gyökerei táplálkoznak, nem érinti, mert a zabosbükköny mélyreható gyökerei segítségével a talaj azon melyebb rétegeiből hoz fei tápláló anyagot, a hová a buza gyökerei már kevésbbé érnek le. Miután a bükköny légenyt ervüjtő növény, istálló trágyát kevésbbé igényel. Minthogy pedig istálló trágyából különösen a mi állattenyésztési viszonyaink között soha sincsen elég, az olyan gazda, a ki zabos bükköny után vet búzát, helyesebben teszi, ha nem a zabosbükkőnyt, hanem kapásnövényeit látja el istállótrágyával. A zabosbükköny foszfor tartalmú műtrágyát kapjon nem is a maga, hanem az utána következő buza számára. A sokféle megejtett kísérleteknél megfigyelték, hogy a zabosbükköny előtt alkalmazott szuperfoszfát az ez után következő búzánál nagyobb terméseredményeket mutat fel, mint hogyha a szuperfoszfát közvetlenül a buza alá kerülne. A rendelkezésre álló istállótrágyával lássuk el azokat a földeket, a melyekben tavaszszal kapásnövényeket, vagyis tengerit, répát, burgonyát fogunk termeszteni Arra a táblara pedig, ahol tavaszszal zabosbükkönyt, utána búzát .vetünk, a vetőszántás előtt szórjunk el kat. holdanként 150—200 kg. szuperfoszfátot. Ez által nemcsak a leendő minél nagyobb búzatermés érdekében teszszük meg a magunkét, de a búzatermést a megdőlés ellen is biztosi tottuk, mert a megdőlés majdnem feltétlenül bekövetkezik, ha az istállótrágyát közvetlenül a buza alá alkalmazzuk. Ajánljuk az előrebocsátottak komoly megszivlelesét különösen az olyan gazdáknak, a kiket a tavalyi esztendő kedvezőtlen viszonyai erősen megviseltek, hogv szenvedett káruknak legalább egy részét az idén behozhassák. Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos: JÓBA ELEK. NYILT-TÉR.* Igen tisztelt Szerkesztő Ur! A „Szabolcsi Hírlap

u március hó 26-iki számában „A polgári második patika" cimmel megjelent az a közlemény, a mely körlevélképpen harminc képviselőtestületi tag aláírásával, személyemet és gyógyszertáramat érintő rágalmak halmazával, a megyebizottság tagjaihoz szétküldetett. Minderről csak a mai nap folyamán szereztem tudomást s igy a valóságot, ellensúlyozásképpen, eddig nem közölhettem. A megyebizottság t. tagjai bizonyára megütköztek azon a szokatlan hangon és formán, a melylyel — előttük ismeretlen helyzetet — a tények' brutális elferdítésével és egy csomó alávaló rágalommal tárnak fel, hangulatkeltésképpen, Ez a hang és mód jellemzi az egész patika kérdést, annak kezdeményezőit és fizetett korteseit. A köriratban foglalt rágalmakat egytől egyig visszautasítva csak annyit jegy*) E rovat alatt közlöttekért nem vállal felelősséget a Szerkesztő. 1913. április 6. 9/a zek meg, hogy a gyógycikkek árait nem a tisztességes, vagy pláne tisztességtelen verseny, hanem a belügyminiszteri tarifa állapítja meg, ennek átlépése fegyelmi vétség, valamint a cikkeim is kizárólag elsőrendű vegyészeti gyárakból és droguistáktól szereztetvén be, a felügyeleti hatóság mindenkor kifogástalannak és példás rendben levőknek találta azokat. A fenti circuláréban foglalt alávaló rágalmak aláírói és terjesztői ellen a büntető eljárást megindítom. A nagyközönség tájékoztatása végett azonban e helyen is közölnöm kell a következőket: Polgár község lakosainak a száma: 11.366. Ezek közül bent lakó 6284! A többi 5000 ember szétszórtan lakik 62 000 katasztrális holdon. Minden szomszéd községben kivétel nélkül van gyógytár: Csegén, Hajdúböszörményben, Hajdúnánáson, Tiszadobon, Büdszentmihályon. Magának a polgári határnak nagy része — a Folyástól délre eső káptalani uradalmak 1200-1300 lélekszámmal a tiszacsegei gyógytárhoz vannak kihasitva és mint uradalmi cselédek utalva is orvos és gyógyszer szükségletük beszerzése végett. A statisztika 11.300 lelke ezzel a számmal tehát csökken. A borsodmegyei három kis község egész lélekszáma nem rug többre 2300 -2500 leieknél. De ez Borsodhoz tartozik s Polgárra csak akkor járnak az emberek, ha vásárra jönnek. Annál kevésbbé grávitálhatnak belátható időn belül e községek ide, mert az év legnagyobb részében a közlekedés teljesen lehetetlen a Tiszán. De Nemesbikken néhány évvel ezelőtt állítottak fel gyógytárat eme községek számára, amely sokkal közelebb fekszik hozzájuk. A lélekszám tehát 20.000-ről a felére: 9000 — 10.000-re redukálódik. Ha tudjuk, hogy a lakosság 50°/o-a földműves, további 48%-a pedig mezőgazdasági cseléd és munkás, egy talpalatnyi föld nélkül, ha tudjúk azt, hogy e nyomorúsággal küzködő népség először, sőt gyakran kizárólag kuruzslókhoz fordul ha baja van, ha tudjuk azt! hogy az egyik orvosi állás kilencszer üresedett meg 10 év alatt kétszer elhalálozás, de hétszer lemondás folytán, — akkor fogalmat alkothat magának mindenki arról a forgalomról, a melyet 18 év óta és alatt egymagam — minden segítség nélkül — egyes egyedül láttam el fennakadás nélkül, mert segédre, vagy akár csak gyakornokra szükség nincsen, a forgalom pedig nem birja meg a költségeit. Talán felesleges említenem is, hogy sem Tisza-híd, sem uj vasúti vonal, sem fonó gyár nincsen, a minthogy nincsen dohánybeváltó hivatal sem. Igaz, hogy mindezt, sőt többet is tervezgetnek és ígérgetnek az illetékesek régóta, de eddig látható eredmény nélkül, s igy ezek ma még csak egy szebb jövő halvány körvonalai. Ipari, gyári, vagy kereskedelmi vállalatokat a polgári ember legnagyobb része nem is látott, nemhogy azzal itt dicsekedhetnék. A kereseti viszonyok oly nyomorultak, hogy a munkabíró népség java része, állandóan mintegy 1000 ember Amerikában van. Egy-egy lakosra átlag egy hold művelhető föld jut, mert a határ legnagyobb része (47.000 kat. hold) a káptalané. Ebből pedig nem képes megélni. Ezek a tények, amelyeknek valódiságát itt mindenki tudja, — még azok a