Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 27-52. szám)
1913-05-22 / 41. szám
4 4í-ik szám J#ÍK¥í£ÉK 1913. május 22. sincs szükség — mondja az előadó — mert a sublimát helytelen alkalmazása is okozott már halálesetet. Egy beteg egy óriási zsirdaganattal ment a klinikára. A daganatot kioperálták s a nyers húsfelülelet fertőlelenités irdokából sublimáttal mosták. A sublimát felszívódott s épp oly mérgezést okozott, mintha a beteg azt megitta volna ! Közönséges, egyszerű, tebnél ne használjon tehát a mentő sem karbolt, sem sublimátot, csak titzta kötöszereket! Ne mosogassa, ne tisztogassa a sebet csak egyedül akkor, ha durva szeny (föld, trágya stb.) boritja azt. Gépfestéket s hajat stb. nem kell eltávolítani. Az nem veszedelmes. A fődolog, hogy a sebet gyorsan be kell kötözni, s a többit az orvosra bízni! Bemutatta a modern pólyát (magyarul: fátslitl) melyet többször használni nem kell, de nem is lehet. A rögtöni segély nyújtásnak két olyan előfeltétele van, amelyet sohasem szabad szem elől téveszteni: 1. hogy a sebesültet azonnal le kell ültetni, esetleg fektetni, 2. hogy a mentőnek sohasem szabad operációt végezni, tehát sem zúzott, sem szakított, sem tépett sebet, húscafatokat börfoszlángokat, izmokat stb. eltávolítani, levágni, lemetszeni stb. A teendő : gyorsan és tisztán bekötni a sebet s a bel eget az orvos gondjaira kell bizni. Kivételt képeznek e tekintetben a mérgezett sebek. (Ilyenek: rozsdás szegektől, vasaktól, szerszámoktól szerzett sérülések, veszett állatok, kigyó marásai stb.) Ilyen esetben egyenes köteleség a beavatkozás, amely nem más, mint a seb kitakarüása. A sebet ki kell mosni, esetleg véreztetni. Mert a vér a legjobb antiseptikus folyadék! El kell távolilani a ruhát s azt is fertőtleníteni. El kell szorítani a seb felett az ereket s gyorsnn orvoshoz vinni a beteget. A legfőbb a mosogatás! Vigyázzon mindenki a trancsirozó késre, monda az előadó. Egy szakácsné az ujjába vágott belé s hullamérgezést kapott! Mi a célja a seb bekötésének ? teszi fel a kérdést az előadó. Régen nyitva hagyták — folytatja — hogy a vér varratot képezzen fölötte. A kötözés célja: 1. megvédi a sebet a szennyezéstől, annak lehelőségétől, 2. csilapitja a fájdalmat, 3. a nyomás által megszünteti a vérzést. Ezek között a legfontosabb a vérzés elállítása. A második kérdés: hogy lehet a vérzést elállitani ? Válasz : Ugy, hogy : 1. a sebesültet le kell ültetni, vagy fektetni, 2. a sebesült végtagot (kezet, lábat) magasra emelve kell állandóan tartani, 3. fedő ruhát gyorsan eltávolítani (elvágni) s a sebet elnyomni. Ha a vér a kötésen keresztül csurog (nem szivárog!) kötéssel az ereket elszoritani. Arra, hogy az ember elvérezzen, nem szükséges az, hogy az illetőnek minden vére elfolyjon ; egy bizonyos mennyiségű vér elvesztése már halált idézhet elő. Azért nagyon fontos tehát a vérvesztesség megakadályozása s vérzés elállítása. A vervesztesség megakadályozására legalkalmasabb a nyomás, illetve az ujjnyomás. Néhány évvel ezelőtt Budapesten szolgálata közben lágyékon szúrtak egy lovasrendőrt. A szerencsétlen ember elpusztult, bár ha a szúrt sebét ujjal benyomták volna, s az orvosok megérkeztéig ugy tartották volna, esetleg megmenthették volna. Meg kell jegyezni, hogy ily esetben ne zavarja a mentőt az, hogy a keze nem éppen kifogástalan tiszta, sőt esetleg éppen piszkos. Minthogy a vér a legjobb tisztító szer, a vér fertőtleníti a piszkot is. Gyakori eset, hogy a lábakon megpattan a görcseres visszér. Ilyen visszerei többnyire az álló foglalkozású embereknek és anyáknak van. Ha a visszór kipattan, le kell fektetni a beteget, lábát azonnal fölemelni oly magasra, amenynyire csak lehet, a feddő ruházatot (harisnya, harisnyakötő) a lehető eggyorsabban elávolítani, levágni s a sérülést lekötni. A kötésre legalkalmasabb a gummi pólya, azonban azt 2 órántul a sérültrészen meghagyni nem lehet. Kedden délután 5 órakor ismét megtelt a városháza díszterme érdeklődő hallgatósággal, akik nemcsak a városból, de a vármegye legtávolabb eső községéből jöttek el az érdekes és oktató előadás meghallgatására. A szabad-előadás folyamán dr. Acél Károly a mentők h. igazgató főorvosa a tisztaságról beszélt. Ismertette a régi rossz szokás szerint egyesek által sebekre használt pókháló, mész, föld, trágya káros életveszélyes hatását. Megtanított a vérzés csillapítására elkötés által. Megtudtuk, hogy orrvérzésnél nem kell hanyatt feküdni, sőt előre hajlottan ülve kell a tarkőre hideg borogatást rakni, nem szabad az orrot fúni, legjobb semmit sem felszivatni az orrba, hanem a szoros ruhákat megoldva a vérző orrlyukat vattával bedughatjuk. Tüdő vérzésnél fő a magas fekvés, nyugalom legfejebb tiszta apró jég darabkák nyelése, timsós ecetes víz bevétele esetleg káros hatású hányást csinál. Égett seb olajos, vaselines kötéssel látandó el. Sérült kar felkötendő. Hosszasabban beszélt az élesztés metódusairól, a mesterséges légzésről, a gyermek fuldoklása esetén amelyst valamely szájban tartott apró tárgynak a légcsőbe jutása idézett elő, legcélszerűbb: ha lehet kivenni, hátba ütni s ha nem használ egyik mód sem, a gyermeket hirtelen lábánál fogva lefele fejjel fordítani. A rendkívül érdekes előadás még sok érdekes és hasznos ismeretekkel bővítette a figyelmes hallgatóság tudását és több mint másfel órát tartott. Föltétlen elismerés illeti meg Bodor Ármin iparfelügyelőt a tanfolyam szervezéséért és dr. Acél Károly h. igazgató mentő orvost, élvezetes, változatos és tanulságos szabad előadása megtartásáért. Közgyűlés a városnál. Nyíregyháza város képviselőtestülete e hó 23-án pénteken délután 3 órakor a városháza nagytermében rendes képviselőtestületi közgyűlést tart a következő tárgysorozattal: 1. Tanácsi javaslat Szabolcsvármegye törvényhatóságának az uj honvéd huszárlaktanya építésére vonatkozó véghatározata tárgyában. 2. Ugyanaz az „Igazság" cimü helyi lapban közzétett városi hirdetések dijai megfizetése tárgyában. 3. Szakosztályi és tanácsi javaslat az 1912. évi házipénztári zárszámadások tárgyában. 4. Ugyanaz az 1912. évi kövezetvám zárszámadások tárgyában. 5. Ugyanaz a nagy laktanyában szükséges toldalék és uj építkezésekre vonatkozólag a kassai 6-ik. hadtestparancsnokság által megküldött értesítés tárgyában. 6. Ugyanaz a köztemetők létesítése folytán a jelenlegi temető-területek telekkönyvi rendezése ügyében. 7. Ugyanaz a városi téglagyár létesítése tárgyában. 8. Ugyanaz a Kleinmann Géza tulajdonát képező zöldség-téri telek kisajátítása tárgyában. 9. Ugyanaz a szarvasmarha tenyésztés emelése érdekében a Nyíregyházi gazdaszövetséggel folytatott tárgyalás eredményére vonat* kozólag. 10. Ugyanaz a csapatkórházban a padozatok kicserélése ügyében. 11. Ugyanaz a császárszállási legelőre haj-* tott szarvasmarhák után fizetendő legelőbér ügyében. 12. Ugyanaz az 1912. évben kiváltott, de el nem használt Sóstó fürdői jegyek felhasználása tárgyában, 13. Ugyanaz a vasutasok számára tervezett napközi otthonhoz szükséges terület átengedése ügyében. 14. Ugyanaz a császarszállási bérgazdaságban leégett épületek újraépítése ügyében. 15. Tanácsi javaslat az iparos tanoncotthonban két alapítványi hely létesítése iránt. 16. Ugyanaz a Suták-féle alapítvány kamatainak odaítélése tárgyában. 17. Ugyanaz a Korona épületében Pi'áger Károly által bérelt bolthelyiségre vonatkozó bérletnek Wassermann Sámuelre leendő átruházása ügyében. 18. Ugyanaz a Nyíregyházi Önkéntes Tűzoltó Egyesület záró számadásai tárgyában. 19. Ugyanaz Dvorcsák János, özv. Klein Márkusné, Klein Emánuelné, Wiesner L-^jos, Pokoraczki István, Rottmann Jakabné, Frankfurt Ignácz korcsmárosokkal megkötött szerződés tárgyában. 20. Ugyanaz a Huszár épületben levő lakás bérletére Enyedy Alberttel megkötött szerződés tárgyában. 21. Ugyanaz Moesz Béla I-ső aljegyző 4 heti és Nagy Gyula városi írnoknak 6 heti szabadságidő engedélyezése iránt beadott kérelmük tárgyában. 22. Ugyanaz Német Lajos, Német Ödön, Német Gabriella, Grünvald Róza, Janega Károly, Balog Anna, Balog János és Darvas Zsuzsánn.i illetősége tárgyában. Esetleg más tárgyak. Báró Korányi Frigyes. (1828—1913.) A magyar orvostudomány egyik legkiválóbb és legoszloposabb alakja, báró Korinyi Frigyes, életének 85-ik évében, hétfőn délben a fővárosban elhunyt. Korányi Frigyest korszakos jelentőségű működés avatta a magyar orvosok között a legelsők sorába. A Gondviselés kegyes volf hozzá és a nagy munkabíráson kivül megadta neki az állandó egész séget és a magas életkort. És kétségtelen, hogy Korányi megérdemelte ezt a nagy kegyet, mert egész élete a munka szakadatlan láncolatában telt el. Orvosi működése kezdetén Magyarországon a közegészségügy terén a legmostohább viszonyok uralkodtak. Mikor 1866 ban a klinikai tanszékre került, a legkezdetlegesebb állapotokat találta. A belgyógyászati klinika két betegszobából állott az ujvilág-utcai egykori jezsuita kolostorban, ahol összesen tizenkét ágy volt. Az intézetben egy tanársegéd és két ápolónő működött. Tudományos fölszerelésről, mo dern klinikai eszközökről nem is lehetett beszélni. Hogy minő siralmas viszonyok uralkodtak az ország első belgyógyászati klinikáján, legjobban jellemzi az a tény, hogy az évi betegforgalom alig haladta meg az egyetemen a kétszázat. Korányi működésének másik korszakos jelentőségű ténye a tüdővész terjedése ellen kez deményezett akciója. Mielőtt társadalmi téren ezt az agilációt megindította volna, előbb éveken át szorgalmasan gyűjtötte a tapasztalatokat és adatokat s csak akkor állott elő indítványaival, mikor készen volt kezeiben az a hatalmas anyag, mely a magyarországi tuberkulózis elrettentő pusztításait feltárta. Mikor 1894-ben a hygieníai és demográfiái kongreszszus Budapesten egy Magyarországon felállítandó tüdőbetegszanatórium felállításának mód járói tanácskozott, a közgyűlésen elnöklő Korányi Frigyes nagy összeg bejelentésével lépett a nyilvánosság elé. Ezt az öszzeget csendben gyűjtötte egybe és azóta rendkívüli buzgalommal egyre azon működött, hogy a tüiőbetegek számára létesítendő szanatóriumot, az egész társadalom érdeklődésének belevonásával, minél előbb megalakítsa. 1899-ben végre ezt a nemes célját elérte. Budakesz legkiesebb pontján, gyönyörű fekvéssel és a legmodernebb elvek szerint megnyitották az első szanató • riumot, melynek az a hivatása, hogy a tuberkulózis által megtámadott szervezeteket a további romlástól megóvja. A nagynevű tudóst három hónappal ezelőtt döntötte ágyba régi szívbaja, s azóta, néha megkönnyebbülve, csak napokra kelt fel. \nnikn ha oIcsó J Ó I innnn É? C ln*Miinl cipő üzletében, Zrínyi Ilona-utca 3. IfJö/yl c iP őtaka i*> I IHSlrSr ú nníTlIIRI ^erezze be, hol a legtartósabb és legeiepnsabb 1 y ULy 3 S3 akkor azt csakis L"UIIUI U. UUIIIUÜI férfi, női éS gyermekcipők vannak raktáron.
