Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 27-52. szám)

1913-05-22 / 41. szám

'-N 39-ik szám. 1913. május 15. 3 Pénteken ismét jobban érezte magát és akkor elhagyta betegágyát. Környezete örvendezve látta, hogy az agg tudós életvidámsággal érdeklődik minden iránt. Szombaton este azonban hirtelen a szívbajáról eredő roham támadta meg, eszméletét vesztette. A szombati éjszakát Korányi Frigyes nyugodtan töltötte, reggelfelé jótékony álomba került s a vasárnapi nap folyamán mosolyogva elbeszélgetett háziorvosával, dr. Terrai Pál egyetemi tanárral, aki nagy odaadással ápolta. Vasárnap este ismét rosszullét lepte meg, fuldokló rohamok kínozták és hajnal felé a nagy kimerültségtől ájult álomba merül.t Hétfőn délelőtt a beteg állapota válságosra fordult s orvosai megállapították a katasztrófa közelségét. Az elhunyt táró Korányi Frigyes holltesle az Erzsébet-köiut 56. szám alatti gyászházból szerdán reggel a tudományegyetem aulájába szállították, ahol pompás ravatalra helyezték. Temetése szerdán délután fél négy órakor innen ment végbe. Báró Korányi Frigyes életrajzi adatai röviden a következők: Szü'etett 1828. december 20-ikán, Nagykállóban, Szabolcsmegyében. Orvosi tanulmányait a pesti egyetemen végezte. A szabadságharcban mint alorvos és helyettes főorvos veit részt, 1851 ben orvos- és sebészdoktorrá avattatott és még ugyanezen évben Bécsben Schuh tanár mellett műtőnövendék lett. 1852-ben szülővárosában telepedett le, mint gyakorló orvos, 1863-ban a szabolcsmegyei inségkórház, majd a szabolcsmegyei egyesületi kóiház főorvosa lett. 1864—65-ben a pesti egyetemen az idegkórtanból magántanári képesitf-st nyert. 1864. végén a fővárosi hagymázoszlály, a következő évben pedig az idegkórtani fiókosztály rendelőorvosává neveztetett ki. 1866-ban a ludoviceumi koleraosztály főorvosa volt és még ugyanezen évben mint az egyetemi belgyógyászati tanszék nyilvános rendes tanárát látjuk működni. Korányi áldásos működéséről örömmel vett tudomást a király is. 1876-ban királyi tanácsosi cimmel, 1881-ben a vaskorona renddel, 1884-ben a magyar nemesség adományozásával tüntette ki, 1891-ben főrendiházi taggá, "l892-ben az országos közegészségügyi tanács elnökévé, majd 1898-ban az igazságügyi orvosi tanács elnökévé nevezte ki. 1866 ban a budapesti egyetem Rector Magnificusa, 1888 ban a budapesti kir. orvosegyesület elnöke, az ezredéves kiállítás negyedik csoport-bizottságának, az orvosi kar kórodai bizottságának, az országos közegészségi egyesületnek, az 1894 ben Budapesten tartott nemzetközi hygieniai és demográfiái kongresszus hygieniai osztályának elnöke volt, levelező tagja a Magyar Tudományos Akadémiának, a magyar orvosi könyvkiadótársulat igazgatója és alapító tagja, a bécsi cs. kir. orvosegyesület, valamint Horvát-Szlavonország zágrábi egyesületének levelezője, a londoni „International Investigation Comitae", a német belgyógyászok kongresszusának tagja, az 1890 ik évben tartott kongresszus volt helyettes elnöke, az országos statisztikai tanács, a kir. természettudományi társulat alapitó, a jászkunkerületi és Szabolcsmegye hajdukerületi orvosegylet, az országos balneologiai egyesület tiszteletbeli tagja, Pestmegye bizottságának tagja. 1909 ben ő felsége érdemei elismeréseül Korányit és utódait magyar báróságra emelte. Ez évben különben visszalépett negyvenhát om évi működés után az egyetemi tanárságtól, hogy munkásságát annál inkább szentelhesse a közegészségügyi reformoknak. A család a kővetkező gyászjelentést adta ki: Tolcsvai báró Korányi Frigyesné szül. tolcsvai Bónis Malvin ugy a maga, mint gyermekei : Malvin, Anna Sándor és Frigyes, menyei: báró Korányi Sándorné szül. Kubinyi Margit és ifj. báró Korányi Frigyesné szül. Koller Edith, vejei : báró Dániel Gábor és Soós Elemér, unokái: legifj, báró Dániel Gábor, Szalachy Béláné szül. báró Dániel Anna, ifj. báró Korányi Sándor, Erzsébet, László, János, Edith, István és Blanka, dédunokái: Szalachy Miklós és Pál, nővére: özv. Szesztay Károlyné szül. Korányi Kornélia és unokaveje: Szalachy Béla, valamint a többi rokon nevében is mély fájdalommal jelenti, hogy forrón szeretett férje, a legjobb apa, nagyapa, dédapa, testvér és rokon tolcsvay baró Korányi Frigyes dr. a főrendiház tagja, a budapesti Kir. Tud. Egyetem ny. nyilv. r. tanára és v. rectora, kir. tanácsos, a Szt. István-rend kiskeresztese, a III. o. vaskorona-rend lovagja, a kir. Igazságügyi Orvosi tanács elnöke, az Erzsébet király né SzanatóriumEgyesület alelnöke, a Tud. Akadémia lev. tagja, az Orsz. Közegészségügyi Tanács, a buiapesli kir. Orvosegyesület és az Orsz. Közegészségügyi Társulat v. elnöke, azonkívül számos bel- és külföldi tudományos emberbaráti egyesületnek tb. elnöke, íll. tb. és lev. tagja, áldásos életének 85 ik, boldog házasságának 54-ik évében, a halotti szentségek felvétele után folyó évi május hó 19-én déli 12 órakor Budapesten hosszas szenvedés után csendesen elhunyt. A megboldogult hült teteme folyó hó 21-én délulán Va4 órakor fog a TudományEgyetem központi épületének előcsarnokában (IV. Egyetem-tér) a róm. kath. egyház szertartása szerint beszenteltetni és a Kerepesi-ut melletti temetőben levő családi sírboltba örök uyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szent miseáldozat folyó hó :3-án délelőtt 10 órakor fog az erzsébetvárosi plébánia-templomban a Mindenhatónak bemulattatni. Budapest, 1913. május hó 19 én. Áldás, béke drága poraira! Á szabolcsvármegyei gazdasági egyesület igazgató választmányi ülése. A szabolcsvármegyei gazdasági egyesület f. hó 17-én délután nagy érdeklődés mellett tartotta meg havi igazgató választmányi ülését előbb gróf Vay Tibor elnök, később Zoltán Sándor alelnök elnöklete alatt. Gróf Vay Tibor elnök a megjelentek meleg üdvözlete után mély megilletődéssel bejelenti a közvetlen közel múltban az egyesület tagjai közül gróf Pongrácz Jenőnek, az egyesület volt vezető elnöke, utóbb tiszteletbeli elnökének, Elek Gusztáv alapitó, Burger Mór igazgató választmányi és Dobos Imre rendes tagnak el hunytát. Az igazgató választmány az elhunytak családtagjaihoz részvétirat intézését határozta el. A közgazdasági és jogi szakosztály előmunkálata és véleménye alapján a G. E. 0. Sz.- hez az egyesületek egyöntetű alapszabálytervezetét átdolgozva és kiegészítve felterjeszti. A Gazdasági Egyesületek Országos Szövetségének : a gazdasági felügyelőknek és miniszteri kirendeltségeknek a vármegyei gazd. egyesületekkel való együttműködéséről készített tervezete, valamint a népies gazdasági előadások, tanfolyamok és kiállítások rendezéséről készített tervezete egészben elfogadtatott. Nyíregyháza városának Nyíregyházán tervezett ipar- és kereskedelmi kamara létesítését célzó törekvését a választmány a legmelegebben pártolni, ennek érdekében a tőle lehetőt elkövetni, s egyben a m. kir. miniszterhez felírni határozta. A Balkán államokkal való kereskedelmi szerződések revíziója, illetve ujabb gazdasági vám kedvezmények ellen tiltakozó feliratot intéz a földm. miniszter úrhoz. Marostorda vármegyének egy országos közgazdasági alap létesítésére vonatkozó köriratát, valamint Sopron vármegyének a biztosítási ügy államosítását célzó felhívását a választmány tudomásul venni és irattárba helyezni javasolja. Az állattenyésztési szakosztály javaslata alapján jelentést tesz a földm. kormányhoz a tervbe vett csikó és külön üszőközlegelö létesítése tárgyában. Az évenkint rendezni szokott szarvasmarha kiállítást és díjazásokat ez évben a magas földmi velésügyi kormány 2600 koronás támogatásával Nyírbátorban, Rakamazon és Bujon határozta megtartani. A közutakon közlekedő jármüveknek jelzőtáblák és lámpákkal való ellátása tárgyában készített vármegyei szabályrendelet némi módosítását véleményezi. A hevesmegyei gazd. egyesületeknek a dalmáciai borok beözönlésének megakadályozását célzó feliratát hason felirattal pártolni határozta. A nyers zöldség és gyümölcs aránytalanul magas posta viteldíjának leszállítása iránt a földmiv. kormányhoz feliratot intézni határozta. Nagyhalász községnek tervbe vett tagosítása érdekében az 500 kor. biztosítéknak elengedése iránt a földmiv. kormányhoz előterjesztést intézni ha'ározta. Mándok község közbirtokosságának tenyészállat beszerzési segélyként 30 kor. kiutaltatott. A Keniecsei Gazdaszövetségnek május 29 ére a debreceni gazd. akadémiára tervezett tanulmányi kirándulása alkalmára kísérőül Szikszay Sándor egyesületi titkár kirendeltetett. A Magyar Gazdaszövetségnek junius 18-án Kassán tartandó országos gazdagyülésére nagyobb csoportkirárdulás előkészítése és szervezésével az elnökség, illetve titkár megbízatott. A cselédtörvény revíziójának kérdését a választmány részletes javaslattétel végett egy szükebbkörü, gyakorlati gazdákból alakított bizottsághoz utalta. Még több, kevésbbé jelentősebb ügy letárgyalása után több alapitó és rendes tag vétetett föl jelentkezésük alapján az egyesület kötelékébe. S^irLtiái^. Szombaton a .Frankfurtiak" ment. Szatirikus rajza a hirtelen magas polcra kerülő nagytőkésnek, vidám derűs darab. Gudula aszszony nehéz szerepét H. Serfözy Etel adta nagy precizitással. Vajda Ilonka mint mindig, bájos. Vasarnap „Limonádé ezredes" kedves, szép zenéjü operett; Borbély Lili valóságos ünneplés tárgya. Hétfőn Napoleon darab. — A korzikai bukása után mintegy félszáz esztendővel, a gloire utáni vágy élt egész Franciaországban, erősen foglalkoztatta különösen a dráma irodalmat s ennek egyik legnagyobb remeke Rostand „Sasfiókja." Ezt volt alkalma látni a közönségnek, a társulat kiváló előadásában. Nem Napoleon szerepel a darabban, meg sem jelenik a színen, de mégis az ő szelleme lengi át az egészet, őt dicsőíti, az ő érte való lángolás emészti fiát és trónörökösét a szerencsétlen reichstadti herceget, ki nem birja a bccsi udvari légkört megszokni. Ennek a hazaszeretettől égő, sőt lassan elégő herc-agnek szerepét Halasi Mariskától láttuk, művészi felfogásban. Szép, magas niveauju alakítást producált. szenvedélyes, mélyen átérzett játékával magával ragadta a közönséget, amely kitörő tapssal honorálta, a várakozásunkat felülmúló szereplést. Felvonások végén lámpák elé híva éljenezték. Elismeréssel adózunk, tehetségének ez esti csillogtatásáért. Herceg Metternich szerepében Kemény Lajos nyújtott lelkiismeretes, odaadó alakítást. Keményt jól ismeri Nyíregyháza s jó hírnevét főleg pontosságának és lelkiismeretességének köszönheti. A rendezés munkája is az ő érdeme. Károly császárt Kassay játszotta, kire egyedüli megjegyzésünk, hogy a kellő helyen nem volt eléggé császári, eléggé falséges. Jól fogta fel szerepét Szilágyi Ernő (Flambeau) kit külön kell kiemelnünk kiváló és tökéletes játékáért. Az általános sikerből a többi szereplők is kivették részüket. Kedden piros szinlapos mű. Ez magyaráz/a meg, hogy a rossz idő, és gyermek majális dacára, zsúfolásig telt ház volt. Hiába, <39 a a CD Alkalmi ajándékul rendkivülien alkalmas manikűr, fésű és illatszerkazet• ták két koroná-tól BLUMBERGr JÓZSEF keztyü, kötszer és füzőgyárában feljebb kaphatók Nyiregyháza. Kath. Parócliia épület. Telefon sz, 96. Alapíttatott 1880. Szabott árak. » r¥ U> N 9 "3 9