Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 27-52. szám)

1913-05-18 / 40. szám

39-ik szám. 1913. május 15. 3 orosz határon és lent a sok vérrel okku­pált szláv sziklák között hónapok óta teljesítenek kivételes katonai szolgálatot. Képzelje el a nyájas olvasó, hány apá­nak, anyának és gyermeknek jelent ez hónapok óta fájó keserűséget, kétségbe­esést, nem ís szólva a nyomorról, dider­gésről, nélkülözésekről. Tagadhatatlan, hogy az állam igyek­szik segítségére sietni az elhagyottaknak. De még vigasznak is kevés ez a sege­delem. Mert, teszem egy 2—3 gyermekes anya mit ér azzal a 20—40 koronával, a melyet az ura 6 hónapi keresménye helyébe kap az államtól. Viszont az adott körülmények között a kincstár nem nyújt­hat nagyobbmérvü segélyezést. Pedig segíteni kell, mert a nyomorú­ságoknak Meunier vésőjére méltó példá­nyai százával jajveszékelnek körülöttünk, A helybeli jótékony egyesületekhez hiába fordulnánk. Tul vannak azok terhelve saját bajaikkal. Senki sem cselekedhetik itt, csak maga a szervezetlen társadalom. De annak kötelessége cselekedni! A tár­sadalom sohasem merülhet ki. Én habo­zás nélkül ragadok el még a gyermekem szájából is egy falatot, hogy odanyújtsam annak a szegény másiknak, a ki hóna­pok óta éhezve, fázva siratja katona­sorban sínylődő édesapját. Ez kötelessé­günk, valameddig csak birjuk. A filléres adakozás sohasem fajulhat pazarlássá, sőt közgazdasági igazolást is nyer a társa­dalmi vagyonélosztásban. Hogy ís mondja Petőfi: „Még kér a nép. most adjatok neki." Van egy intézményünk, melyet e né­hány igénytelen sorban nem tudok em­lítés nélkül hagyni, A Pártfogó Egyesület. Szakavatott, lelkes, ügybuzgó vezetősége maradandó, hatalmas testületté fejlesztette ezt. az újszerű társadalmi organisatiót s úgyszólván egy rövid esztendő alatt pél­dás eredményeket ért el. Csak nemrégi­ben hallottuk ép a Pártfogó Egyesület közgyűlésén Angyal Pál egyetemi tanár­tól, hogy a fiatalkorúak támogatása terén a társadalomra határokat nem ismerő kötelességek hárulnak. Részletesen fel nem sorolható, paragrafusba nem szed­hető kötelességek, a szerint, a hogy a nyomorúság szörnyűsége és a sziv jó­sága diktálja. Ez a kötelesség parancsolja nekem, hogy az ügyre felhívjam a Párt­fogó Egyesület emberbaráti érzelmű veze­tőségének figyelmét. Az ő kis seregükről, egy egész légió elhagyott gyermekről van itt szó. A Pártfogó Egyesület bizonyára meg fogja találni a módját annak, hogy e szegény fiatalkorúak érdekében meg­mozgassa a társadalom jótékony fil­léreit. Dr. Bartos Sándor. A népiskola az életmentés szolgálatéban. Végzetünk szomorú koniája, hogy Biagy megrázkódtatások szülik a legéletrevalóbb esz­méket, melyek nyomtalanul nem tűnnek el, hanem a köztudatba átmenve az emberiséget cselekvésre ösztönzik, az eszme magvalósítására késztetik, Harz erdőségének pusztulása s az ennek nyomán fakadó népnyomor lett a madárvéde­lem megalkotója. Az ököritói szerencsétlenség hozta létre a tűzrendészet intenzívebb tanul­mányozását és sok helyütt a kevésbé méMányolt tűzoltóság- szervezését. A dánosi. rablógyilkosság ajból felelevenítette a régóta vajúdó cigány­kérdést. Amerika egyik iskolájának rettenetes tüzveszedelme foglalkoztatta az egész világ mü­veit közönségét s megteremtette az iskolai tüz­rendszabályokat. A gyermekhalandóság lesz a pozitív életmentés megteremtője Szabolcs vár­megyében. Ahol az emberi élet aaegmenííéséről van szó, ott nemcsak a család és társadalomnak, hanem az iskolának is ki kell vennie az őt meg­illető részt. Mert egy ember élet sakkal fonio­sabb — mint tudjuk ezt a P. J. számára- irt védőbeszédből is — mintsem érette mindent elkövetni ne keüene; Mit tehet az iskola az adott viszonyok között a. mentés szolgálatában ? Már a népiskola II. osztályában tanítjuk, hogy az emberek azért épitik a házaikat egymáshoz közel, hogy szükség esetén egymásnak segítsé­gére legyenek. Ugyan ez osztályban fordulnak elő az egészségtani szabályok a beszéd- és ér­telemgyakorlatokban és az olvasmányokban. Valamint az alsó, ugy a felső osztályokban is kapcsolódik az egészségtan más-más tárgyakkal ; mert — mint a Tantervi Utasítás is mondja — a népiskolában nincs helye a tárgy rendszeres tanításának, hanem a gyakorlati cél kívánalmai­nak megfelelőleg tárgyaltatnak az anyag egyes részei. Ugyanc3ak a módszerre vonatkozólag elő­írja a Tanterv és TJíasitás, hogy a tanitó óva­kodjék a túlságos részletezéstől, feledve azonban azt, hogy erre időt nem szán. Mert az egy tanitós hat osztályú népiskola óratervébe az. V. és VI. osztály számára a természetrajz, ter­mészettan, gazdaságtanra összesen heti másfél órát ád s mégis azt írja hogy az V. és VI. Osztályban mind a természetrajzban, mind a természettanban böeen akad aifealom az egész­ségtani szabályok közlésére és megértetésére. Megköveteli a. Tanterv és Utasítás az egy­SZ&FÜ kísérleteket,, a jó- mintákat r és a képek bemutatását. E követelésre Shakespeare val mondhatnók: szó, szó, szó, ami egy radikális tanügyi lap szerint: maszlag, maszlag, maszlag. Ritkaság számba megy az az iskola,, hol ilyen képek, jó minták láthaiók. A. transscendentaiis dolgok előbbre valók, mint az érzékeitetetés ; az ideális tantárgyak elnyomják a természet­tudományiakat s ezzeL együtt csirájában fojtják el az e íudomáayokbál fakadó józan gondol­kodást, aaelynek helyét a babona, előítélet és elfogultsák tölti be a-nyer bőséges táplálékot örök saégyenére az e században élő emberi­• ségnek. E tantervet mi, néptaaitók evangélioamak nevezzük és tartjuk,. Szabad: legyen tehát innen az egészségtaa tanításának, anyagából az élet­mentésre vonatkozó részleteket bemutatnunk. Folyóvízben való fürdés, vizhefulladás esetén életmentés. Ezt a gyakorlat embere ugy értel­mezné, hogy a taaitó a növendékeivel fürödni megy a folyó vízbe s aa elő fordaiható szeren­csétlenség alkalmával bemutatja az életmentést, ha elég ügyes és bátor. Dehogy, dehogy ! Ez csak a képzelet szüleménye és a képzelet játé­kainak van szánva. Azt mondja továbbá hegy a betog ápolása különösen a leánytanulókat érdekli s ezzel aitan: gemacht. De kórházba, miaí Rousscm kívánja, nem viszik, hol a gondos betegápolást látná, sebét zokszó nélkül neca képes bekötni ugy mint a a amerikai iskolás gyermek. A mérgesésekről, melyek igeia gyakoriak, megemlékszik a tanterv, de a oentés módja tollba maradt. Az agy szerepénél követeli az első segítség megadását : nyavalyatörés, elájulás, vallástant, más tudományoktól elkülönítve és önállóan tárgyalja. Ennek az uj tudománynak tárgya: a leg­régibb időtől fogva napjainkig a földön élt és élő népek vallásos rendszerének, keletkezésének, fejlődésének, egyezésének, külömbözőségének, kritikai megvilágítása, tehát az emberiség lelki és erkölcsi életének legfelségesebb megnyilvá­nulásait veszi vizsgálat alá. Felöleli a történe­lem előtti idők primitív vallásos fogalmain kezdve a samanismus, fétisismus, polytheismus, dualis­mus, monotheismus külömböző hitrendszereit, azokat egymással összehasonlítja, a fejlődés mozzanatait kikutatja s az igy nyert tiszta igazságokat az emberiség közkincsévé teszi s mindezekben a művelődés, felvilágosodás, töké­letesedés nagy céljait szolgálja. Segédeszközei is ennek az uj tudománynak szerfelett számosak. A történet, régészet, nyel­vészet, természettudományok és még sok mások állanak rendelkezésére s ki azzal sikeresen fog­lalkozni kiván, bírnia kell a pártnélküli elfogu­latlan igazság érzetet és tárgy keresetet. Mindezeket tudva, egyáltalán nem lehet célom jelen felolvasásom szük keretében a tel­jes összehasonlító vallástudományt venni tár­gyalás alá. Egyszerű magányomban nem is ál­lanak rendelkezésemre a szükséges segédeszkö­zök, mint gyakorlati lelkipásztornak nem is hivatásom a tudományok müvelése, de nekünk sem lehet teljesen elmaradni a tudományos színvonaltól, legalább nagyjában ismerni kell a felmerült uj eszméket, igazságokat. Ezen a széles mezőn, drága kertben kívá­nok én is most munkálkodni csekély tehetsé­gem szerint arra kérve a nagytiszteletü lelkész­értekezlet tagjait, méltóztassanak nem felettébb szigorúan birálni csekély tanulmányom lehető hiányait. Hiszen in magnis et vcluisse sat est! * * * A világ egyetem előállása magában is el­szédítő gondolat. Hát még az idő, melyben az létre jött! Es mégis figyelemmel kisérhetjük a kü­lömböző korszakokat az égi testek életében a keletkezéstől a pusztulásig, a kihűlésig. Épen napjainkban állapították meg a természetvizs­gálók, hogy a naprendszerben az egyik bolygó a Jupiter épen azon kort éli, mint ami földünk, midőn rajta a szerves élet megjelent a felső, szilárddá válni kezdő kéreg kihűlése után. És pedig elsőben is a vizekben a honnan kilépett a szárazra is. A tudósok földünknek ezt az állapotát palaetoikum ősi szerves lények kora — névvel jelöli, mig az előbbit azaikus vagy életnélkülinek mondja. Amannak egyes korai a prekambrium, kambrium, tilur, devon, kar­bon, jelzőt viselik, ez a tulajdonképeni ókor. A középkor a mezzasoikus korszak, melynek alrészei a triász, jura, kréta karok. A legújabb kor kainosaikus nevet visel, melynek ismét eocén, miocén, pliocén alosztályai vannak. A negyedik korszak diluvialis — vagy pleistoicén­nak mondatik a tudósok által, amelyben már az ember is megjelenik. Most nézzük az időt. Itt már milliókkal számolnak a tudósok. A biblia csak ennyit*­mond: Ke-zdetben teremte Isten a mennyet és. földet, de azért a biblia szeriati évszámítás sze~~ rint most az 5&7S. évet éljük, megjegyzem itt;., hogy ez nem más mint rég; Egiptom időszára­lálása, mig az indus szent könyvek a Védák 13303 esztendőre teszik a szeat Richitcek Brama földi helytartójává választását. A mai tudomány, főként Lyeíl angol geologus, körül­belül 6—8 millió évről beszél, ha az időt aka-rja, megállapítani, mikor a nagyon vékony földké­reg képződni kezdett. Elképzelhetetlen a mi értelmünk előtt, ez a valóban időtlen idő. Ex oriente lux, mondja a régi közmondás. Nemcsak a nyelveknek, szokásoknak, jogoknak, hanem minden műveltségnek, mythicus legen­dáknak, vallási törvénykönyveknek keleten keli őshazájukat keresnünk és pedig Indiában, ahova maga a biblia is teszi a paradicsom helyét. A tudomány előtt ma már teljesen bizo­nyos, hogy a műveltség ősforrása India, a hindu nép, innen nyerték kulturájukat perzsák, aszyrok babyloniak egyiptomiak zsidók görögök, rómaiak, sőt még a mai művelt nemzetek is. Érdekes a sanskrit nyelvet összehasonlítani mondjuk a göröggel. Magyarul tengely, sanskrit axas, görög axon. a csúcs, „ akris, , akros „ fej, „ kapala, , kephale ,, háromszög, , trikona „ trigonon „ Isten, „ Dsaus „ Zeüsz s igy tovább végnélkül. Ez a sanskrit nyelv teljesen rokon a latin, germán sőt a szláv nyelvekkel is. BERMALASI AJÁNDÉKUL Gyönyörű ékszerek és órák óriási választékban még eddig nem létezett olcsó árakon beszerezhetők ICH ARNOLD órás ás ékszerészné Nyíregyháza, Rákóczi­utcai. (Takarék-palota)

Next

/
Thumbnails
Contents