Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 27-52. szám)

1913-05-11 / 38. szám

38-ik szám. 1913. május 11. 3 71 állami segély elnyerésével kizárólag üsző bor juk legeltetésére szolgáló üsző legelő vásárlására. Ez inditványt a vármegye javát mindig szem előtt tartó egyesület magáévá tette és a szükséges előzetes lépéseket már meg is tette. Nyíregyháza város határában a gazdák sem fogékonysággal, sem előszeretettel nem viseltetnek a szarvasmarha tenyésztés iránt, föbüszkeségük a lótenyésztés és annak hizlalása. A legtöbb gazda a tej haszon végett tart ugyan tehenet, de a leg több faj és jelleg nélküli, melyhez tart hasonló rossz növendék likát. Hogy ily módon a szarvasmarha tenyésztés itt nem fejlődhetik, az természetes, pedig épen rohamosan fejlődő városunk határában már a tejnek jó értékesítése végett is indokolt volna a fejlődés. Ezt maga a város képviselőtestülete is belátta es az ügy fontosságátol áthatva szavazott meg az elmúlt évben a helybeli Gazdaszövetségnek kötött dijakra 1600 koronát, amely díjazásra felhajtott anyag minősége, mig magok a gazdák rá nem jönnek a szarvasmarha tenyésztés fontosságára és nem igyekeznek meglévő anyagaik eladásával, esetleg a dunántuli megyékből a jó fajta és jó tejelő egyedeket szerezni. Erre a felügyelőség a gazdákat az 1908. évi XL1II. t.-c.-ben biztosított államsegély kilátásba helyezésével a Gazdaszövetség utján felhívta, de még eredményt eddig elérni nem lehet. Sertés tenyésztés. Határozottan általános fejlődést mutat és ha számbelileg az elmúlt évben az egyes helyeken nagyobb mérvben fellépett betegség folytán nem is gyarapodott, úgymint 1911. évben, mikor a szám 26000-el szaporodott, de remény van arra, hogy állattenyésztésünk e jövedelmező ága újból virágozni fog. Baromfi tenyésztés. A nemes baromfiak kedvezményes áru kiosztása szemmel láthatólag igen jótékony hatással van baromfitenyésztésünk fejlesztésére, igazolják ezt azon községek baromfi állományai, hol már ily kiosztás volt. A kiosztás iránt oly nagy számban érkeznek a kérvények a községek és egyesek részéről, hogy a felügyelőségnek igazán a legnagyobb körültekintéssel kell eljárni, hogy az engedélyezett mennyiségbői a jogos kérelmek lehetőleg teljesíttessenek. Kiosztatott összesen 125 drb. sárga orpington, 30 drb. fehér pulyka, 80 drb. emdeni lud és 75 drb. pekingi kacsa. A kiosztott nemes baromfiak, mind a vármegyei tenyésztőktől vásároltatlak és azok vételi árában 2552 korona fizettetett ki. Érdemesnek tartom félemlíteni, hogy Nyíregyháza város határában lakó kisgazda, ki a baromfi tenyésztést igazán dicséretre méltó buzgalommal karolta fel, a felügyelőségnek eladott 46 drb. orpington és 14 drb. emendi libáért 656 koronát kapott. Juh és kecske tenyésztés. Juh tenyésztés csak közép és nagyobb birtokon van, kis gazdáink azzal legelő hiányában nem foglalkoznak. L6 tenyésztés. Az állami méneknek fokozottabb mérvű tenyésztésével határozottan szépen fejlődik. Házinyúl. Ennek tenyésztésével nálunk az azt megérdemlő előszeretettel még nem foglalkoznak. Nyíregyháza város határában próbálkozik néhány gazda, de kevés eredménynyel, pedig ennek felkarolása hus ellátás és szőrme mindinkább emelkedő ára miatt indokolt lenne és ezért a felügyelőség az 1913. évben e téren még fokozottabb tevékenységet igyekszik kifejteni. Tenyészállat díjazások. Az évenként más-más járásban rendezni szokott állatdíjazások a vármegyei gazdasági egyesület által az 1913. évben a nyírbogdányi es nagykállói járásban Kemecsén, illetve Nagykállóban tartattak. E díjazásokra felhajtott üszők is igazolják az üsző legelő hiányt. Nyíregyháza város, ló, szarvasmarha és baromfiak díjazására a nyíregyházi gazdaszövetségnek 1600 koronát engedélyezett. A díjazás I meg is tartatott, de a sikere a ló díjazást kivéve nem volt arányban a város elismerésre méltó áldozatkészségével. A város is, nagyon helyesen, a díjat nyert iehén diját visszatartotta és azt csak egy év múlva az állat leendő bemutatása után adja ki. Ugyancsak általános érdeklődésre tarthat számot a jelentésnek a népmozgalmi adatokról szóló fejezete. A vármegye lakosságának az 1912. évi népmozgalma az állami anyakönyvvezetőktől nyert adatok alapján a következő volt: születelt meghalt a dadai alsó járásban 1950 b82 a dadai felső „ 1369 652 a nyírbogdányi „ 1701 854 a kisvárdai „ 1731 966 a tiszai „ 1120 631 a nyírbátori „ 1045 628 a nagykaliói ,, 1826 1626 a ligetaljai , 1128 591 a nyírbaktai „ 1047 584 Nyíregyhaza városában 1512 969 A várraegyeben 14430 7783 term. szaporodás 6547. Az 1912. év folyamán a törvényhatóság területén 1902 házasság köttetett. Külön fejezetben fogialkozik az alispán a kivándorlás ügyével, előadván, hogy útlevélért folyamodott a törvényhatóság területén az 1912. év folyamán 3355 egyén, elutasíttatott kérelmével 313, igy kiadatott 3042 útlevél, az 1911. évben 1869 egyén folyamodott útlevélért, elutasíttatott kérelmével 87 egyén, igy .kiadatott 1782 útlevél vagyis az 1912. évben 1260 útlevéllel adatott ki több, mint 1911ben; legnagyobb volt a kivándorlás a kisvárdai, dadai alsó tiszai és a dadai felső járásokból, mig a nagykállói, nyírbogdányi, nyírbátori, ligetaljai és nyírbaktai járásokból aránylag csekélyebb. Visszavándorolt 1912. évben 755 egyén, mig az előző 1911. évben 1199 egyén vándorolt vissza, vagyis 1912-ben 424-gyel kevesebben vándoroltak vissza, mint 1911. évben. Vizsgálván a fenti adatokat megállapíthatjuk, hogy a kivándorlás a törvényhatóság területéről az elmúlt 1912. évben az előző 1911 évihez viszonyítva nagy mértékben emelkedett s ezzel szemben a visszavándorlás ugyan olyan mértékben csökkent, amit minden valószínűség szeriet, egyrészt a még jelenleg is fennálló általános európai pénz és politikai feszültség előhírnökeként jelentkező rossz gazdasági év, másrészt pedig az Amerikában lezajlott elnök választás nyomán keletkezett gazdasági fellendülés következtébe! előálló nagy munkáskereslet idézett elő. Megfigyelvén továbbá azt a nagyszámbeli különbséget, amely az 1912. évben kiadott útlevelek és a tényleg kivándoroltak között van, szomorúan, de egész bizton következtethetjük, hogy a kivándorlás még nagyobb mérveket öltött volna, ha november hó végén a m. kir. belügyminiszter rendeletével a fegyveres erő kötelékébe tartozó egyének, vagyis a 17 és 42 év közötti férfi személyek kivándorlását be nem szünteti s a már ilyenek részére kiadott útlevelek bevonását el nem rendeli. Tartani lehet azonban attól, hogy tekintve a mostani nehéz hazai megélhetési viszonyokat, ezen miniszteri rendelet hatályának megszűnése esetén a kivándorlás még nagyobb mértékben fog fellépni, miért is üdvös volna, ha ezen a személyes szabadság elvével nehezen összeegyeztethető miniszteri rendelet hatálya némi változtatás mellett kivételesen továbbra is fenntartatnék. Utügy, távbeszélő fejlesztés. A vármegyében ugy az állami, mint a törvényhatósági és vasúti állomásokhoz vezető közutak kiépítése szépen halad előre. Az áll. közutak közül a debrecen—ungvári közutnak szabolcsm. végső szakasza épités alatt áll s még a folyó évben be fog fejeztetni. A debrecen—beregszászi közút egész szabolcsvármegyei szakasza épités alatt áll s ennek kiépítése a jövő évre várható. Az ujfehértói átkelési szakasznak burkolattal való ellátása engedélyez, tetett s a munka mielőbb meg fog kezdetni és még ez évben befejeztetni. A kisvárdai átkelési szakasznak kiburkolása végrehajtásának biztosítására az árlejtés ki van hirdetve s kedvező eredmény esetén ez is még a folyó évben be lenne fejezhető. A debrecen—tokaji állami közút építése folyamatban van és még ez évben az épités be fog fejeztetni. A törvényhatósági közutakra vonatkozólag jelentem, hogy a kemecse—nagyhalászi közút építése befejeztetett az uj fehértó—hajdúböszörményi közút építésé folyamatban van s rövidesen be fog fejeztetni. A kisvárda—dombrádi közút épitése szünetel, mert a vállalkozó az építés folytatásáról lemondott s igy a munkák végrehajtásának biztosítására uj árlejtést hirdettem. Végül őrömmel jelenthetem, hogy a kereskedelemügyi m. kir. miniszter ur jóindulatu elhatározásai folytán a vármegyében a vasúti állomásokhoz vezető közutak épitése és fejlesztése szintén előhaladást mutat. A miniszter ur engedélyezte már a tornyospálca-—mezőladányi közút kiépítését is a közsegek által adandó kis hozzájárulás feltételével és elrendelte az Eperjeske községtől a mándoki vasúti állomásra vezető, valamint a Kék községtől a nyírbogdányi vasúti állomáshoz vezető közutak tervezését, minden esetre azon célzattal, hogy azok ki is építtessenek, még pedig az államkincstár terhére. Uj vasút vonal is nyílt meg az elmúlt esztendőben : és pedig a kisvárda—nyírbaktai h. é. vasút vonJ, melynek forgalomnak való átadása mult évi szeptember 28-an történt meg. Vármegyei távűeszélő hálózatunk is fokozatosan fejlesztetik. Uj telefon központ létesült és részben már a forgalomnak át is adatott s részben a legközelebbi jövőben adatik át Prügy, Tiszaladány, Báj, Tiszaeszlár, Viss, Kenézlő, Kopócsapáti és Szabolcsbáka községekben, természetesen mindenütt a községi, vagy körjegyzői hivatal bekapcsolásával. Az állategészségügy gazdáink számára tartalmaz érdekes és értékes adatokat. A jelentés szerint az állategészségügyi szakszolgálatot i törvényhatósági, 11 járási és 1 városi m. kir. állatorvos látta el. Két járásban, a dadai alsó és a nagykállói járásban két-két járási m. kir. állatorvos működött, mindenik a részére kijelölt területen. Működött még a vármegye területén 2 városi, 1 kör, 5 községi helyhatósági, egy uradalmi és 1 magán állatorvos és egy „egy állatok gyógykezezelésére jogosított* gyógykovács. A helyhatósági állatorvosi állások közül betöltetlen egy sem volt. Beszámol végül a jelentés a közkórházakról elmondván, hogy a nyíregyházi „Erzsébet" közkórház 1912-ik evben annyi beteget ápolt, mint az előző évek egyikében sem. Felvétett ugyanis 3895 egyén. Sebészeti műtétet 1100 esetben végeztek. A sebészeti osztályra, melynek működési körébe tartozik a szemészet szülészet és nőgyógyászat is, felvétetett 1912. évben 1763 egyén. A belgyógyászati osztályon, hol 150 ágy áll a betegek felvételére, 1912. évben ápoltatott 2131 egyén. Az 1912. évben felvett 3895 ápolt közül gyógyulva távozott 2515 egyén, a betegek 64.57 százaléka, javulva 890, a betegek 22.86 százaléka, gyógyulatlanul 91, a betegek 2.34 százaléka, meghalt' 139, a betegek 3.55 százaléka, ápolásban maradt 260, a betegek 6.68 száza léka. A 139 elhalt egyén közül tüdő vész ben szenvedett 26 egyén, szívbajban 22, veselobban 12, mint minden évben, ugy az idén is a tüdővészesek adják a legnagyobb halálozási statisztikát. A kisvárdai közkórházban az elmúlt évben 1703 beteg ápoltatott. A nagyérdekü alispáni jelentést, melynek itt csak hézagos ismertetését adhattuk, a vármegyei régiségi muzeumról szóló jelentés rekeszti be. AJÍMDÉEUL Gyönyörű ékszerek és órák óriási választékban még eddig nem létezett olcs4 arakon beszerezhetők órás és ékszerészné Nyíregyháza, Rákócziutca 1. CTakarék-palota)