Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 27-52. szám)

1913-05-11 / 38. szám

38-ik szám. 1913. május 11. 3 71 állami segély elnyerésével kizárólag üsző bor juk legeltetésére szolgáló üsző legelő vásárlá­sára. Ez inditványt a vármegye javát mindig szem előtt tartó egyesület magáévá tette és a szükséges előzetes lépéseket már meg is tette. Nyíregyháza város határában a gazdák sem fo­gékonysággal, sem előszeretettel nem viseltetnek a szarvasmarha tenyésztés iránt, föbüszkeségük a lótenyésztés és annak hizlalása. A legtöbb gazda a tej haszon végett tart ugyan tehenet, de a leg ­több faj és jelleg nélküli, melyhez tart hasonló rossz növendék likát. Hogy ily módon a szar­vasmarha tenyésztés itt nem fejlődhetik, az ter­mészetes, pedig épen rohamosan fejlődő városunk határában már a tejnek jó értékesítése végett is indokolt volna a fejlődés. Ezt maga a város kép­viselőtestülete is belátta es az ügy fontosságá­tol áthatva szavazott meg az elmúlt évben a helybeli Gazdaszövetségnek kötött dijakra 1600 koronát, amely díjazásra felhajtott anyag minő­sége, mig magok a gazdák rá nem jönnek a szarvasmarha tenyésztés fontosságára és nem igyekeznek meglévő anyagaik eladásával, eset­leg a dunántuli megyékből a jó fajta és jó te­jelő egyedeket szerezni. Erre a felügyelőség a gazdákat az 1908. évi XL1II. t.-c.-ben biztosí­tott államsegély kilátásba helyezésével a Gaz­daszövetség utján felhívta, de még eredményt eddig elérni nem lehet. Sertés tenyésztés. Határozottan általános fejlődést mutat és ha számbelileg az elmúlt évben az egyes he­lyeken nagyobb mérvben fellépett betegség folytán nem is gyarapodott, úgymint 1911. évben, mikor a szám 26000-el szaporodott, de re­mény van arra, hogy állattenyésztésünk e jö­vedelmező ága újból virágozni fog. Baromfi tenyésztés. A nemes baromfiak kedvezményes áru ki­osztása szemmel láthatólag igen jótékony ha­tással van baromfitenyésztésünk fejlesztésére, igazolják ezt azon községek baromfi állományai, hol már ily kiosztás volt. A kiosztás iránt oly nagy számban érkeznek a kérvények a közsé­gek és egyesek részéről, hogy a felügyelőség­nek igazán a legnagyobb körültekintéssel kell eljárni, hogy az engedélyezett mennyiségbői a jogos kérelmek lehetőleg teljesíttessenek. Kiosztatott összesen 125 drb. sárga orping­ton, 30 drb. fehér pulyka, 80 drb. emdeni lud és 75 drb. pekingi kacsa. A kiosztott nemes baromfiak, mind a vármegyei tenyésztőktől vá­sároltatlak és azok vételi árában 2552 korona fizettetett ki. Érdemesnek tartom félemlíteni, hogy Nyíregyháza város határában lakó kisgazda, ki a baromfi tenyésztést igazán dicséretre méltó buz­galommal karolta fel, a felügyelőségnek eladott 46 drb. orpington és 14 drb. emendi libáért 656 koronát kapott. Juh és kecske tenyésztés. Juh tenyésztés csak közép és nagyobb bir­tokon van, kis gazdáink azzal legelő hiányában nem foglalkoznak. L6 tenyésztés. Az állami méneknek fokozottabb mérvű tenyésztésével határozottan szépen fejlődik. Házinyúl. Ennek tenyésztésével nálunk az azt meg­érdemlő előszeretettel még nem foglalkoznak. Nyíregyháza város határában próbálkozik néhány gazda, de kevés eredménynyel, pedig ennek fel­karolása hus ellátás és szőrme mindinkább emelkedő ára miatt indokolt lenne és ezért a felügyelőség az 1913. évben e téren még fo­kozottabb tevékenységet igyekszik kifejteni. Tenyészállat díjazások. Az évenként más-más járásban rendezni szokott állatdíjazások a vármegyei gazdasági egyesület által az 1913. évben a nyírbogdányi es nagykállói járásban Kemecsén, illetve Nagy­kállóban tartattak. E díjazásokra felhajtott üszők is igazolják az üsző legelő hiányt. Nyíregyháza város, ló, szarvasmarha és baromfiak díjazására a nyíregyházi gazdaszövet­ségnek 1600 koronát engedélyezett. A díjazás I meg is tartatott, de a sikere a ló díjazást ki­véve nem volt arányban a város elismerésre méltó áldozatkészségével. A város is, nagyon helyesen, a díjat nyert iehén diját visszatartotta és azt csak egy év múlva az állat leendő be­mutatása után adja ki. Ugyancsak általános érdeklődésre tarthat számot a jelentésnek a népmozgalmi adatokról szóló fejezete. A vármegye lakosságának az 1912. évi népmozgalma az állami anyakönyvvezetőktől nyert adatok alapján a következő volt: születelt meghalt a dadai alsó járásban 1950 b82 a dadai felső „ 1369 652 a nyírbogdányi „ 1701 854 a kisvárdai „ 1731 966 a tiszai „ 1120 631 a nyírbátori „ 1045 628 a nagykaliói ,, 1826 1626 a ligetaljai , 1128 591 a nyírbaktai „ 1047 584 Nyíregyhaza városában 1512 969 A várraegyeben 14430 7783 term. szaporodás 6547. Az 1912. év folyamán a törvényhatóság területén 1902 házasság köttetett. Külön fejezetben fogialkozik az alispán a kivándorlás ügyével, előadván, hogy útlevélért folyamodott a törvényhatóság területén az 1912. év fo­lyamán 3355 egyén, elutasíttatott kérelmével 313, igy kiadatott 3042 útlevél, az 1911. évben 1869 egyén folyamodott útlevélért, elutasíttatott kérelmével 87 egyén, igy .ki­adatott 1782 útlevél vagyis az 1912. évben 1260 útlevéllel adatott ki több, mint 1911­ben; legnagyobb volt a kivándorlás a kis­várdai, dadai alsó tiszai és a dadai felső járásokból, mig a nagykállói, nyírbogdányi, nyírbátori, ligetaljai és nyírbaktai járásokból aránylag csekélyebb. Visszavándorolt 1912. évben 755 egyén, mig az előző 1911. évben 1199 egyén vándo­rolt vissza, vagyis 1912-ben 424-gyel kevesebben vándoroltak vissza, mint 1911. évben. Vizsgálván a fenti adatokat megállapíthat­juk, hogy a kivándorlás a törvényhatóság te­rületéről az elmúlt 1912. évben az előző 1911 évihez viszonyítva nagy mértékben emelkedett s ezzel szemben a visszavándorlás ugyan olyan mértékben csökkent, amit minden valószínűség szeriet, egyrészt a még jelenleg is fennálló általános európai pénz és politikai feszültség előhírnökeként jelentkező rossz gazdasági év, másrészt pedig az Amerikában lezajlott elnök választás nyomán keletkezett gazdasági fellen­dülés következtébe! előálló nagy munkáskereslet idézett elő. Megfigyelvén továbbá azt a nagyszámbeli különbséget, amely az 1912. évben kiadott út­levelek és a tényleg kivándoroltak között van, szomorúan, de egész bizton következtethetjük, hogy a kivándorlás még nagyobb mérveket öl­tött volna, ha november hó végén a m. kir. belügyminiszter rendeletével a fegyveres erő kötelékébe tartozó egyének, vagyis a 17 és 42 év közötti férfi személyek kivándorlását be nem szünteti s a már ilyenek részére kiadott út­levelek bevonását el nem rendeli. Tartani lehet azonban attól, hogy tekintve a mostani nehéz hazai megélhetési viszonyokat, ezen miniszteri rendelet hatályának megszű­nése esetén a kivándorlás még nagyobb mér­tékben fog fellépni, miért is üdvös volna, ha ezen a személyes szabadság elvével nehezen összeegyeztethető miniszteri rendelet hatálya némi változtatás mellett kivételesen továbbra is fenntartatnék. Utügy, távbeszélő fejlesztés. A vármegyében ugy az állami, mint a tör­vényhatósági és vasúti állomásokhoz vezető közutak kiépítése szépen halad előre. Az áll. közutak közül a debrecen—ungvári közutnak szabolcsm. végső szakasza épités alatt áll s még a folyó évben be fog fejeztetni. A debre­cen—beregszászi közút egész szabolcsvármegyei szakasza épités alatt áll s ennek kiépítése a jövő évre várható. Az ujfehértói átkelési sza­kasznak burkolattal való ellátása engedélyez, tetett s a munka mielőbb meg fog kezdetni és még ez évben befejeztetni. A kisvárdai átkelési szakasznak kiburkolása végrehajtásának bizto­sítására az árlejtés ki van hirdetve s kedvező eredmény esetén ez is még a folyó évben be lenne fejezhető. A debrecen—tokaji állami közút építése folyamatban van és még ez évben az épités be fog fejeztetni. A törvényhatósági közutakra vonatkozólag jelentem, hogy a kemecse—nagyhalászi közút építése befejeztetett az uj fehértó—hajdúböször­ményi közút építésé folyamatban van s rövi­desen be fog fejeztetni. A kisvárda—dombrádi közút épitése szünetel, mert a vállalkozó az építés folytatásáról lemondott s igy a munkák végrehajtásának biztosítására uj árlejtést hir­dettem. Végül őrömmel jelenthetem, hogy a kereskedelemügyi m. kir. miniszter ur jóindulatu elhatározásai folytán a vármegyében a vasúti állomásokhoz vezető közutak épitése és fejlesz­tése szintén előhaladást mutat. A miniszter ur engedélyezte már a tor­nyospálca-—mezőladányi közút kiépítését is a közsegek által adandó kis hozzájárulás feltéte­lével és elrendelte az Eperjeske községtől a mándoki vasúti állomásra vezető, valamint a Kék községtől a nyírbogdányi vasúti állomás­hoz vezető közutak tervezését, minden esetre azon célzattal, hogy azok ki is építtessenek, még pedig az államkincstár terhére. Uj vasút vonal is nyílt meg az elmúlt esztendőben : és pedig a kisvárda—nyírbaktai h. é. vasút vonJ, melynek forgalomnak való átadása mult évi szeptember 28-an történt meg. Vármegyei távűeszélő hálózatunk is fokozato­san fejlesztetik. Uj telefon központ létesült és részben már a forgalomnak át is adatott s részben a legközelebbi jövőben adatik át Prügy, Tiszaladány, Báj, Tiszaeszlár, Viss, Kenézlő, Kopócsapáti és Szabolcsbáka községekben, ter­mészetesen mindenütt a községi, vagy körjegyzői hivatal bekapcsolásával. Az állategészségügy gazdáink számára tartalmaz érdekes és értékes adatokat. A jelentés szerint az állategészség­ügyi szakszolgálatot i törvényhatósági, 11 járási és 1 városi m. kir. állatorvos látta el. Két já­rásban, a dadai alsó és a nagykállói járásban két-két járási m. kir. állatorvos működött, min­denik a részére kijelölt területen. Működött még a vármegye területén 2 városi, 1 kör, 5 községi helyhatósági, egy uradalmi és 1 magán állatorvos és egy „egy állatok gyógykezezelésére jogosított* gyógykovács. A helyhatósági állat­orvosi állások közül betöltetlen egy sem volt. Beszámol végül a jelentés a közkórházakról elmondván, hogy a nyíregyházi „Erzsébet" köz­kórház 1912-ik evben annyi beteget ápolt, mint az előző évek egyikében sem. Felvétett ugyanis 3895 egyén. Sebészeti mű­tétet 1100 esetben végeztek. A sebészeti osztályra, melynek működési körébe tartozik a szemészet szülészet és nőgyógyászat is, felvétetett 1912. évben 1763 egyén. A belgyógyászati osztályon, hol 150 ágy áll a betegek felvételére, 1912. évben ápolta­tott 2131 egyén. Az 1912. évben felvett 3895 ápolt közül gyógyulva távozott 2515 egyén, a betegek 64.57 százaléka, javulva 890, a betegek 22.86 szá­zaléka, gyógyulatlanul 91, a betegek 2.34 száza­léka, meghalt' 139, a betegek 3.55 százaléka, ápolásban maradt 260, a betegek 6.68 száza ­léka. A 139 elhalt egyén közül tüdő vész ben szenvedett 26 egyén, szívbajban 22, veselobban 12, mint minden évben, ugy az idén is a tüdő­vészesek adják a legnagyobb halálozási statisz­tikát. A kisvárdai közkórházban az elmúlt évben 1703 beteg ápoltatott. A nagyérdekü alispáni jelentést, melynek itt csak hézagos ismertetését adhattuk, a vár­megyei régiségi muzeumról szóló jelentés re­keszti be. AJÍMDÉEUL Gyönyörű ékszerek és órák óriási választékban még eddig nem létezett olcs4 arakon beszerezhetők órás és ékszerészné Nyíregyháza, Rákóczi­utca 1. CTakarék-palota)

Next

/
Thumbnails
Contents