Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 27-52. szám)

1913-05-08 / 37. szám

39-ik szám. 1913. május 15

. 3 — Ezen kivül az idegen helyen lakozóknak a vasúti állomásokra is ki kell menniök. Nyíregyházán a MÁV. állomás olyan messze van a város központjától, hogy maga a tervezett tisztviselő-telep aligha lenne meszszebbre. — A vonatok érkezési és indulási ideje sem alkalmazkodik a hivatalos órák kezdő és végződő idejéhez, Ennek is sok kellemetlenség a következménye, mint ez a vidékről a nyíregyházi iskolákba járó tanulóknál napon ként láthatjuk. — Ami a kérdés pénzügyi oldalát illeti, azt hiszem, csalódás érné azokat, akik abban a feltevésben vannak, hogy vidéken olcsóbb lesz a lakásuk, mint Nyíregyházán lenne. A telek árában talán fellelhető különbözetet legalább is ellensúlyozná a folylonos utazgatással járó vasúti költség. A vidéki „piaci" árak is csak addig lennének olcsóbbak, mig a nagyobb számú fogyasztók ott meg nem telepednek. Érdekes például, hogy mióta a kisvasút megnyílt, Bujon, Bercelen nem egyszer drágább a tojás meg a csirke, mint Nyíregyházán. Holott ezekbe a községekbe nem költöztek ki nagyobb számmal tisztviselők, csak a kisvasuttal lehet onnan ezeket a fogyasztási cikkeket könnyen beszállítani Nyíregyházára. — A kérdést különben, szerintem, az asszonyok fogják eldönteni, még ha komolyan arra kerülne is a sor, hogy a tisztviselő telepet nem Nyíregyházán, hanem valamelyik szomszédos községben létesitsékl A piaci viszonyok, a kereskedések és más olyan dolgok, amelyek csak a nagyobb városban találhatók fel, őket érdeklik első sorban. Ők tudják az ezekkel kapcsolatos előnyöket és hátrányokat a legjobban mérlegelni. — Meg aztán ott vannak még a gyermekek, akiknek iskolába kell járni. — Egy szóval nagyon sok oldala van még ennek a kérdésnek a telek árán és a netaláni olcsóbb építkezés lehetőségén kivül olyan, amit alaposan meg kell fonotolni addig, mig valaki arra határozza el magát, hogy mikor hivatása, kenyérkeresete a városhoz köti, a vidékre menjen ki lakni. — Egyébiránt ne vitatkozzunk most ezen. Mert sajnálattal kell belenyugodnunk abba a megváltozhatatlan ténybe, hogy a jelenlegi pénzviszonyok mellett a tisztviselő-telep kérdése sem lehet időszerű. Az egri érsek Szabolcsban. Szmrecsányi Lajos egri érsek május 16-tól junius 4-ig terjedő szabolcsvármegyei bérma körútjáról a rendező bizottság a következő részletes tájékoztató éitesitést adta ki: Nagyméltóságú és Főtisztelendő Szmrecsányi Lajos egri érsek ur bérmakörutjának s az azzal kapcsolatos szerlartások és ünnepségeknek sorrendjét a rendező-bizottság a következőkben közli: Május 16-án pénteken d. u. 6 óra 20 perckor őnagyméltósága Rakamazra érkezik, ahol a srasuti állomáson küldöttség élén a vármegye alispánja üdvözli. Ezután őnagy méltó sága a rk. templom s a rk. lelkészlakba vonul. Május 17-én szombaton bérmálás Rakamazon, itt ebéd. Május 17-én d. u. 7 órakor érkezés a nyíregyházi állomásra, ahol Őnagyméltóságát küN döt'ség élén a város polgármestere fogadja s diszmenetben a rk. templomig kiséri. A templomban őnagyméltósága áldást oszt s utána a rk. lelkészlakba tér, ahol ezután szállása lesz. Május 18-án vasárnap Őnagyméltósága reggel 8 órakor a nyíregyházi rk. templomba kis misét mond, utána szent beszéd, azután a férfiakat és fiúgyermekeket a bérmálás szentségében részesiti. Ugyanaznap déli fél 12 órakor küldöttségek fogadása a rk. lelkészlakban; este fél 9 órakor pedig a város közönsége Őnagyméltósága tiszteletére a nyíregyházi dalárda közreműködésével fáklyásmenetet rendez. Május 19-én hétfőn reggel 8 órakor kis mise, utána az asszonyok és leánygyermekek bérmálása Nyíregyházán. Május 20 án kedden re?gel vasúton kirándulás Demecserbe, itt bérmálás, ebéd, délután vissza Nyíregyházára. Május 21-én szerdán reggel 7 órakor kiutazás vasúton Kemecsére, ott fogadtatás, bérmálás, ebéd, délután vissza Nyíregyházára. Május 22 én csütörtökön reggel 7 órakor utazás kocsin Királytelekre, fogadtatás, bérmálás, ebéd, délután vissza Nyíregyházára. Május 23-án péntek reggel 7 órakor utazás kocsin Orosra, ott fogadtatás, bérmálás, ebédre vissza Nyíregyházára. Május 24-én szombaton reggel 7 órakorutazás Kótajba, idejönnek az ibrányiak is; fogadtatás, bérmálás, ebéd, délután vissza Nyíregyházára. Május 25-én vasárnap reggel 7 órakor utazás Napkorra kocsin, fogadtatás, bérmálás, ebéd, délután vissza Nyíregyházára. Május 26-án hétfőn reggel 7 órakor utazás Levelekre vasúton, fogadtatás, bérmálás, ebéd, délután vissza Nyíregyházára. Május 27-én kedden reggel 7 órakor utazás kocsin Nagykálióba, ide jönnek a kállósemjéniek is; fogadtatás, bérmálás, ebédre vissza Nyíregyházára. Május 28 án szerdán reggel 7 órakor utazás vasúton Debrecenen át Hajdudorogra, idejönnek a nánásiak is; fogadtatás, bérmálás, ebéd, délután kocsin az ujfehértói vasul állomásig, onnan vasúton vissza Nyíregyházára. Május 29-én csütörtökön reggel 7 órakor indulás vonaton Ujfehértóra, fogadtatás, bérmálás, ebéd, délután vissza Nyíregyházára. Május 30 án reggel 7 órakor Őnagyméltósága elhagyja városunkat. Ez alkalommal a vasúti állomásnál a város és a hivek kiküldöttjei búcsúztatják. A t. közönség tájékoztatására őnagyméltósága további utitervét is közöljük a következőkben : Május 30-án reggel 7 órakor utazás vasúton Pócspetribe, ott fogadtatás, bérmálás, ebéd és meghálás. Május 31 én szombaton reggel kocsin indulás Nyírbátorba, fogadtatás, bérmálás, ebéd, délulán átmenet vasúton Nyíradonyba. Junius 1-tn vasárnap bérmálás Nyíradonyban, itt ebéd és meghálás. Junius 2 án hétfőn reggel kocsin átmenet Geszterédre. itt bérmálás, ebéd, délután vissza Nyíradonyba. Junius 3-án kedd reggel kocsin indulás Nyírlugosra, ott fogadtatás, bérmálás, ebéd s ugyanott éjjeli szállás. Junius 4-én szerdán kocsin Nyírbátoiba, fogadtatás, bérmálás, ebéd, délután 3 óra 49 perckor visszautazás Egerbe. Tisztelettel és bizalommal kérjük városunk t. közönségét, hogy a magasztos hivatásában eljáró Főpásztor fogadtatásában minél nagyobb számmal részt venni s közreműködni szíveskedjenek abban, hogy ennek lefolyása a személy és alkalom jelentőségének megfelelően komoly és bensőségteljes legyen. Kiváló tisztelettel a rendező-bizottság. Szó a minősítésről. A nagym. vk. Miniszter Ur a fizetés javítással kapcsolatban intézkedik a tanítók minősítéséről, az az pedagógiai munkájának elbírálásáról, értékeléséről is és azt oly nézőponttá, mondjuk tényezővé teszi, hogy azon át fogják nézni a tanítót; attól függ jó hírneve, fizetési előléptetése és részben előhaladása. (Akarva írom, hogy részben, mert a protekció még a minősítésnél is erősebb.) Közelednek az évzáró vizsgák, úgy gondolom iskoláink túlnyomó részben e főpróbák sikeres, avagy kevésbbé mutatós eredményétől függ a minősítés. Bizony évközben az illetékes tanügyi tényezők csak oly helyen tesznek látogatást, ahol igazgató van, avagy a tanfelügyelő úr tesz ily irányú kirándulást; mert köri látogató tanítóról még köveset hallottunk. Mindenki természetesnek is találja bizonyára, hogy a vizsgák e célra a legalkalmasabbak ; ott látszik meg a tanító egész évi munkájának eredménye, olt tűnik ki módszere és annak alkalmazása, szóval a tanító pedagógiai tudásának konglomerátuma. Sajna, hogy vannak még szakemberek is, akik igy gondolkoznak, pedig a mai életre, munkára és nem vizsgákra való tanitás következtében az szinte lehe • tetlen. Más szemmel nézi az a tanító munkáját, aki évközben munkálkodva látja a tanítót és tanítványait, mint az, aki csak a vizsgán várja az eredményt. Mert a vizsgára koránt sem lehet rá fogni, hogy az az eredmény ; nem, a vizsga csak alkalom, hol ügyes tanitó kevésből is sokat mutat a felszínen szórakozó avatatlan názőkouk, mig egy törekvő igaz pedagógiai érzékkel munkálkodó tanitó nemes munkáját sokszor nem értik meg, nem méltányolják. Hogy nem a vizsgán kell az eredményt nézni s így a minősítést eszközölni, az kétségtelen, de mivel más alkalom nincs egyes iskolák részére, tehát el kell fogadni, mint szükséges rosszat. Minősítés! Mily szépen is hangzik. Sok ambiciós tanító keble telik meg reménynyel, mert hisz jő idő, mikor méltányolni fogják buzgó munkáját, felismerik eredetiségét, ki fog emelkedni a tanító mesteremberek közül, — „közeledik egy jöbb kor, mely után sok, sok sóhaj repüit a tanitó ajkakról." Sok tanító keblét dagasztja a megtépászott önérzet mozgolódása, porlepte tüdeje élvezettel szívja a mármár megutált életét emésztő iskola levegőt: bizalommal vár, les, nem jön-e az igazgató, vagy más valaki ... a minősítés. Miért ez izgalom ? Elvégezted kötelességed, nem, többet végeztél! Mért izgat tehát a kritika? Vagy tudom, az öröm már ki ül arcodra, hogy lássák, mily boldog vagy, mily jóleső élvezettel várod — a jutalmat, mert ennyi fáradtság jutalmat érdemel. Avagy más az oka ? — Lehet. — Az igazgató úr nem jó szemmel néz! Tehát félsz?! A tanfelügyelő úr mást akar helyedbe! Tehát remegsz ?! Mese, álom az ilv okoskodás. Higyjétek el, a legtökéletesebb jóakaratú, felismerő bírálaton kivűl mást ne is várjatok. Legalább így lesz mondva : „Megszámláltattál. Megnézettél. — sok esetben — Híjával találtattál. De hogy milyen mértékkel, az mellékes. Nem tetszik ? Kérhetsz fegyelmit. Mily jó is lesz, varjú fogja kivájni a varjú szemét, — vagy a tiedet. Én igenis belátom a minősítés jogosultságát, mert önérzetre, munkára serkent, hanem legyen az minden gyarlóságtól, személyeskedéstől lehetőleg függetlenítve. Egy ily irányú indítványom volna meggondolásra : 1. Alakittassék hivatalos vizsgáztató bizottság. Még pedig: a) A tanfelügyelő, vagy vizsgáztató elnökön kivűl tag az igazgató. b) Az elnök megbíz egy tanítót a hivatalos bírálat teljesítésével, erről a tanítót vizsga előtt 1 héttel értesíti. c) A vizsgáztató tanító választhat egy tanítót másik bírálóul. (A bírálók lehetőleg vidékiek s nekik napidíj jár.) 2. Az így megalakított bizottság előtt folyik le a vizsga, kiknek kérdezési joguk csak feltételesen van. 3. A zártkörű gyűlésen az érdekelt tanító folytonos jelenlétében az 1-ső hivatalos biráló előadja véleményét ajánjási joggal. A 2-ik biráló is megleheti talán ellenkező véleményét ajánlási joggal. Ezután az igazgató és végül az elnök a nyilvánított vélemény alapján és nem önkéntesen dönt és megállapítja a minősítés fokát. 4. Az esetleges fegyelmit a két biráló és a bizottság más lagja által elhangzott vélemények alapján felvett jegyzőkönyv nyomán kell eszközölni. Ezzel elérnők, hogy mindig szakember bírálna, pedagógiai látókőrünk tágulna, módszerekkel foglalkoznánk, mert egy biráló sem akarna esetleges tudatlanságából származható vélemény nyilvánítás által nevetség tárgya lenni. Szóval az összes pedagógiai ismeretek fokozott mértékben újra elevenednének, terjednének a jók s pusztulnának az elavúlt pihenésre már megére't sablonos módszerek. Hiszen érdemes vele foglalkozni. Nyíregyháza, 1913. április 30-án. Pál Samu, ág. b. ev. lanító.