Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 27-52. szám)

1913-05-08 / 37. szám

4 38-ik szám. JSÍJÍOTDÉK. 1913. május 11. Szabolcsvármegye közállapota az 1912 évben Mikecz Dezső alispán most terjesztette elő a vármegye 1912. évi közállapotáról szóló, s a vármegye közönségéhez intézett jelentését. Örömmel vettük kezünkbe a jelentést tartalmazó vaskos füzetet, mert annak minden sora visszatükrözi az alispán közismert lelkiismeretes gondosságát, alaposságát s a közállapotok megfigyelésében s megitálésében megnyilatkozó kiváló képességét. Lapunk terjedelme nem engedi meg, hogy a jelentést egész terjedelmében közöljük, azért az alispáni jelentést csupán a következőkben ismertetjük: Jelentésében az alispán legelőször is a közigazgatás menetéről számol be a vármegye közönségének, s bejelenti hogy az elmúlt év junius 1-én indult meg az újonnan rendszeresített nyírbaktai járás ügykezelése a május hó folyamán megválasztott, illetve kinevezett személyzet közreműködésével. Az 1907-ik évben létesített ligelaljai járás és a most említett nyírbaktai járás életbeléptetésével egyelőre nyugvópontra jutottak azon törekvéseink, melyek arra irányultak, hogy az addigi járási beosztás szerint a főszolgabírói székhelyektől távolabb eső s igy a hatékony admininisztráció jótéteményeit nélkülöző vidékek számára uj központok létesíttessenek. A fentemiitett uj közigazgatási járások létesítésével lehetőség szerint megszűntek azon nagy aránytalanságok, melyek járásaink közt régebben a helyes közigazgatás kétségtelen hátrányára, léteztek; ugy, hogy ma már a megkisebbedett, területű járások vezetőitől joggal elvárhatjuk, hogy a felügyeletük alá tartozó községek beléletét, háztartásának minden részletét kellő alapossággal kisérjék állandó figyelemmel s minden igyekezettel azon legyenek, hogy a gondjaikra bizott lakosság erkölcsi és anyagi boldogulását előmozdítsák. A tisztviselőkről szólva, megemlíti hogy az 1912. évben rendbüntetés alkalmaztatott: íl. Törvényhatósági tisztviselő ellen — esetben. 2. Községi tisztviselő ellen 111 esetben. Különös részletességgel foglalkozik azuián a jelentés a törvényhatósági pótadók és útadók kezelésének ügyével, s megállapítja, hogy: Kivettetett összesen Befizettetett összesen Dadai alsó járásban 17517-89 17037-03 Dadai felső , 9512-43 9141 19 Nyírbogdányi , 8620 94 8163 84 Kisvárdai , 17905-15 15318-68 Tiszai , 8047-99 7237-35 Nagykállói „ 16933-06 13205-37 Nyírbátori „ 7606=05 6556'80 Ligetaljai , 5831-50 5046-74 Nyírbaktai , 6800-34 5647-16 Nyíregyháza v

árosban 32482-4

0 24841-67 Összesen 131257-75 11219.:-83 pótadó. Törvényhatósági útadóban : Kivettetett összesen Befizettetett összesen Dadai alsó járásban 52305-67 50232 60 Dadai felső , 34480-20 30l08'25 Nyírbogdányi „ 27781-43 25231-06 Kisvárdai , 52355'56 42479 20 Tiszai , 30772-16 25782-67 Nagykállói , 45331-78 34475 28 Nyírbátori , 26465-68 '21616-38 Ligetaljai , 20780 03 17317*54 Nyírbaktai „ 21934-29 18038 11 Nyíregyháza városban 76272-11 60608 49 útadó. Összesen 388478-91 325889 58 A községi élet köréből. szóló fejezetben a jelentés kiemeli, hogy a községi költségvetésekben mutatkozó hiány fedezésére engedélyezett községi pótadók százaléka emelkedik ; 50 százalékot meghaladó községi pótadóval terhelt községek száma az 1912. évben 110, tehát hárommal több mint az 1911, évben volt. Ezen magas százalék többnyire építkezésekben, betétszerkesztési, valamint h. é. vasutak építéséhez való hozzájárulásra felvett kölcsöntörlesztési költségek fedezésében, nemkülönben pedig a mai viszonyokkal lépést tarló dologi kiadások emelkedésében leli magyarázatát. Megtudjuk azonban a jelentésből azt is, hogy a 100%-os pótadó Szabolcsmegyében sem ismeretlen, sőt 16 olyan községe van a vármegyének hol 100%, illetve azt meghaladó pótadót fizetnek. Igy fizetett az 1912. évben: Bessenyőd, Mezőladány és Székely község lakossága 100%kot, Dámecser és Rakamaz 101%-ot, Kékese 101.5%-ot, Ibrány, Nyírgelse 102%-ot, Paszab 103%-ot, Nagyhalász 105% ot, Gyulaháza 106% ot, Tiszamogyorós 110%-ot, Ko moró 111%-ot, Tiszabercel 113%-ot, Nyírmihálydi 113.6% ot s Viss község 125% ot ! Megtudjuk a jelentésből, hogy kölcsön cimén a községek közül legtöbb követelés — természetesen Nyíregyháza város kivételével — Nyírbátor községet terheli. Bőven s nagy alapossággal foglalkozik a jelentés a vármegye egészségügyével megállapítván, hogy az 1912-ik évben a vármegye egészségügyi viszonyai kedvezőbbek voltak mint az előző évben, különösen a halálozást tekintve. Meghalt ugyanis 1912. évben Szabolcsvármegye területén 7579 egyén, 1911. évben 8211, a halálesetek száma tehát 632-vel kevesbedett. Szabolcsvármegyének népessége 1911. év végén 322742 lélek. Ezen számhoz viszonyítva az évi halálozás 1000 lakos után 1912. évben 23-4*/«o volt, 1911-ben 25-6°/oo. Nem szerint elhalt 3868 fi, 3711 nő, 7 éven alóli gyermek meghalt 4175, az előző évhez viszonyítva 400 al kevesebb. Az összhalálozásnak 55 • '/•, (1911. évben 55-7°/»), Legnagyobb volt a halálozás a nyírbátori, dadai felső járásban. Legnagyobb volt a halálozás január 2-28

8/°°, legkisebb október hónapban l-49°/<»; a 39 év óta vezetett statisztikai adataink szerint ily csekély halálozás ezideig nem fordult elő. Miként az 1911. évben, ugy 1912-ben is, a vörheny betegség volt az, mely a legtöbb megbetegedést és halálozást okozta. A typhus oly csekély számban fordult elő mint még egy esztendőben sem. A dyphtéria lényegtelenül csökkent. A kanyaró csak két helyen okozott járványt, Nyírgelsén és Nyírmihálydiban. A trachoma 64 esetben lett bejelentve. Veleszületett gyengeségben elhalt 1281, tüdőgümőkórban 1027, aggkórban 834, tüdőmellhártyalobban 677, gyermekek hasmenése 558, görcsökben 521, gyermekaszályban 283, vérkeringési szervek betegségeiben 186, brightkórban 163, légzőszervek betegségeiben 161, gutaütésben 187, uj képletek 129, halál baleset folytán 112, emésztőszervek betegségeiben 120, húgyszervek betegségeiben 82, gümőkóros agyhártyalobban 49, egyéb betegségben 52, agybetegség, öngyilkosság 42—42, szülésből eredő betegségben 38, az idegrendszer betegségeiben I 34, görvénykórban 33, erőszakos halál 31, angolkórban 20, elmebetegségben 16, gerinc agybetegség ben 14, genyvérűségben, dermedésben 11—11, bujakórban 8, orbáncban 7, nemzőszervek betegségeiben 5, alkoholmérgezésben, pokolvarban 4—4, influenzában 3, maláriában, megfagyásban és hashárlyalobban 1—1, ismeretlen betegségben 356, halva született 230. Körorvosi köreink közül még mindig betöltetlen a kenézlöi, ggürei, nyírbaktai, máriapócsi, eszenyi, nyírbogdányi, nyírlugosi körök. A vármegye területén működött 1912-ben 71 orvos, 1 sebesz, 40 okleveles gyógyszerész; 284 okleveles, 13 II-od rendű képesítéssel bíró és 3 képesítés nélküli bába. A gyógyszertárak száma 31, ezek közül l fiók gyógyszertár: kézi gyógyszertár 2 áll fenn. A nyíregyházi „Erzsébet" kórházban 1912. évben ápoltatott összesen 3895, ezek közül elbocsáttatott 3496, meghalt 139, ápolás alatt maradt 260. Az ápolási napok száma 94308. A kisvárdai közkórházban 1912. évben ápoltatott 1700, ezek közül elbocsájtatott 1560, meghalt 70, ápolás alatt maradt 70. Az ápolási napok száma 29430. Rendőri hullaszemle 98 esetben tartatott. Törvényszéki boncolás 71 volt. Ugyancsak fokozott érdeklődésre számithat a Tanügy. Kisdedóvó intézet volt 8 állami, 13 községi, 1 róm. kath., 1 ref. Összesen 23; ugyanannyi képesített óvónővel. Az ezen intézetekbe járó növendékek száma 1951. A községi és felekezeti óvodák segélyezésére 2980 kor. államsegély folyósittatott. Elemi népiskola volt 11 állami, 31 községi, 79 róm. kath., 44 gör. kath., 117 ref., 26 ág. h. ev., 16 izr. és 6 magán jellegű; összesen 330. Ezen iskolákban alkalmazva volt 32 állami, 36 községi, 112 róm. kath., 61 gór. kath., 178 ref., 46 ág. h. ev., 30 izr. és 7 magán tanerő. Államsegélyt kaptak a községi iskolák 24171 koronát, a rk. iskolák 74045 kor., a gör. kath. iskolák 57107 koronát, a ref. iskolák 123557 koronát, az ág. h ev. iskolák 32198 koronát, az izr. iskolák 27584 koronát, vagyis összesen 338658 koronát. A mindennapi elemi iskolába járt összesen 37532 növendék és pedig az állami iskolákba 2126, a községi iskolákba 2544, a róm. kath. iskolákba 9006, a gör. kath. iskolákba 5079, a ref. iskolákba 14173, az ág. h. ev. iskolákba 2504, az izr. iskolákba 1818 és a magán iskolákba 282, elmulasztott félnapok száma 515242 igazolt és 254376 nem igazolt. Ezen mulasztásokért kirótt bírságpénz 14875 korona. Az ismétlő iskolába 8577 gyermek járt és pedig az általános ismétlőbe 7362, a gazdasági irányú ismétlőbe pedig 1215. Iskolába be nem iratkozott 7052 mindennapi és 4191 ismétlő iskolai tanköteles, kik közül betegség vagy más címen felmentve 1444 volt. Megállapítható, hogy a beiskolázás évrőlévre javul, habár még mindig elég nagy a be nem iskolázott tankötelesek száma, akiknek legnagyobb része a tanyákon van, honnan a nagy távolság miatt nem járhatnak be a községekben levő, többnyire anélkül is túlzsúfolt iskolákba. A tanyai iskolák létesítése tehát ezidőszerint a legégetőbb szükség, ahol mivel a felekezetek nem szerveznek iskolákat, ezen kötelezettség kizárólag a politikai községekre hárul. Az 1907. évi XXVI. t.-c. 4. § a alapján a tanügy terén kifejtett kiváló érdemeik jutalmazása képen évi 200 korona személyi pótlékkal a következő tanitók lettek kitüntetve 1912. évben: Hornyik János ibrányi róm. kath., Szolyvai György bökönyi gör. kath., Papp Emil nyíradonyi gör. kath., Kovács István tiszaberczeli ref., Kovács Endre rohodi ref,, Petrikovics Pál és Fazekas János nyíregyházi ág. h. ev. tanitók. Analfabéta tanfolyamok az elmúlt évben is tartattak több községben és a vármegye tanítósága ugy ezeken, valamint az ismeretterjesztő előadások tartása által, továbbá a gyermekvédelem terén és az ifjúsági egyesületek létesítése körül lankadatlan dicsérendő szorgalommal igyekszik iskolán kivül is a nép művelését előmozdítani. (Folytatjuk.) a s S=J O Alkalmi ajándékul BLUDflBEKG JÓZSEF rendkívülien alkalmas manikűr, fésű és illatszerkazet- kOZÍyÜ, kÖtSZ(3í' OS fÜZOgyáráb&Il Nyíregyháza. Kath. Paróchia épület. Telefon sz, 96. Alapíttatott 1880. Szabott árak. ták két koroná-tól feljebb kaphatók 8) r¥ (0 N © O r