Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 1-26. szám)
1913-01-26 / 8. szám
8-ik szám. JVYÍR?IQÉK 1913. januar 26. 5 A nyírbátori járásban Nyírbátorban március 12, 13, 14 és 15-én, Elnök : Irinyi Csaba bizottsági tag, orvos: dr. Eötvös Dezső járásorvos. Az álliiáskötelesek száma 775. A nyirbaktai járásban Nyirbaktán március 31, április 1 és 2-án. Elnök : Sipos Béla főjegyző, orvos: dr. Neumann Samu járásorvos. Az álütáskötelesek száma 415. A dadai felső járásban Gáván április 3, 4 ós 5 en. Elnök : Okolicsányi Lajos bizottsági tag, orvos: dr. Vadas József járásorvos. Az álütáskötelesek száma 657. A dadai alsó járasban Tiszalökön április 7, 8, 9, 10 és 11-én. Elnök: Sípos BMa főjegyző, orvos : dr. Fodor Sándor járásorvos. Az állitásköi elesek száma 896. Nyíregyházán ápriiis hó 12, 13 és 15-én. Elnök; Mikecz Dezső alispan, orvos: dr. Dohnál József tiszti főorvos. Az álütáskötelesek száma 746. A nyirbogdányi járásra nézve Nyíregyházán április ho 16, 17, 18 és 19 én. Elnök: Mikecz Dezső alispán, orvos : dr. Dohnál József főorvos. Az álütáskötelesek száma 828. A kisvárdai járásban Kisvárdán április hó 21, 22, 23, 24, 25 és 26-án. Elnök: S.-;alánczy Bertalan bizottsági tag, orvos : Sziklássy Béla jarásorvos. Az állitáskötelesek száma 1120. A tiszai jarásban Mándokon április hó 28, 29 és 30-án. Elnök: Mikecz István II od főjegyző, orvos : dr. Lukács Vilmos' járásorvos. Az állitás-köíelesek száma 600. zan. Nyíregyháza intelligenciájának széles rétegeiben már evek óta meleg pártolásra talál a képzőművészet, amelynek hivatott művelői méltányolják is a nyíregyházi publikum művészet iránti szereti.tét és mindig képeik legjavát hozzák ide Nyíregyházára, amelyet jelentekeny művészeti gócpontnak tartanak előkelő művészi körökben. Ennek a megbecsülésnek szép és előttünk értékes eredménye az a szinte páratlanul gazdag képkiállítás, amely szombaton, január 25-én nyílt, meg a városháza nagytermében és amely a nyíregyházi tárlatok között kétségtelenül, a legtartalmasabb. A mostani tárlatra festő művészetünk legjelentősebb művészei küldtek képet. Margittay Tihamér, Feszty Árpád, Béli-Vörös E., Berkes Antal, Pap Sándor, Herer Cézár, Szepesy Kuszka Jenő, Bosznay István, Németh Gyula, Návay Aurél, Ijjász Gyula, Szász István, Beregi Sándor, Juszka Béla, Molnár I. János, Pap Emil, Jorkóczy Gyula, Hollós Károly, Vágó Sándor és Nógrády Antal uj, szép és eddig még ki nem állított képeivel találkozunk a tárlaton, amelynek elrendezése, összeállítása is amellett, hogy magas müizlésre vall, még a megtekintés szempontjából is rendkívül ügyes. A kiállított képek kvalitása messze fölülemelkedik a vidéki tárlatok nívóján és az egész tárlat összeállításából látszik, hogy Nyíregyházának művészi termékük szine-javát juttatták a művészek viszonzásképpen a mi közönségünk ismeretes műpártolásáért. Meggyőződésünk, hogy a városnak intelligenciája megfelelően értékelni fogja a magyar festőművészeknek városunk iránt megnyilvánult megbecsülését, szeretetét és vásárlásaival ad bizonyságot arról, hogy a művészek kitüntető megbecsülését értékelni és viszonozni tudja. A kiállítást rendező művészeket csak dicséret és elismerés illeti azért is, hogy a mostani tárlat m?gtekintéséért nem szednek dijat. Helyeseljük ezt azért, mert könnyebben hozzáférhetővé teszi a kiállítást és mindenkinek alkalmat ad ahhoz, hogy magasabb művészi élvezetben részesülhessen. A képtárlat naponként délelőtt 10 és 1 óra között, délután 4 és 7 óra között tekinthető meg és csak néhány napig lesz nyitva. Közgylilés a varosnál. Nyíregyháza város képviselőtestülete ez évben első rendes közgyűlését az elmuit pénteken délután tartotta meg. Ezen a közgyűlésen mutatkozhattak be először a képviselőtestületnek uj virilis tagjai s valószínűleg ennek köszönhető, hogy a gyűlés szokatlanul népes volt. A gyűlés megnyitása után a polgármester terjesztett elő részletesen beszámolót a mult év kimagaslóbb eseményeiről. A beszámolónak különösen az a része keltett nagyobb erdeklődést, mikor arról emlékezett meg, hogy a városi tisztviselői kar az elmuit év folyamán több mint 80.000 ügydarabot dolgozott fel s az év végén elintézetlenül maradt ügydarabok száma alig haladta meg a százat. A beszámoló után Geduly Hmrik püspök fejezte ki elismeresét a városi tisztvizelői kar tevékenységééit s az Isten áldását kérte további munkálkodására. A polgármesteri beszámolónak a MAV. pályaudvara északi végén tervezett felüljáróra vonatkozó tételére a betegsége miatt a megje lenésben akadályozott dr. Kovách Elek indítványt adott be, hogy a város ne elégedjék meg a felüljárónak 10 meter szélességben leendő építésével, hanem írjon fel a kereskedelmi miniszterhez, hogy kötelezze arra a vasutat, hogy a felüljárót 20 méter szélesre építse. A közgyűlés az indítványt a Somogyi Gyula indítványára a pénzügyi és építkezési szakosztályokhoz utalta. Ezután kerültek sorra a tárgysorozatban felvett tárgyak. Első sorban a virilis névjegyzékre vonatkozólag a vármegye alispánja által a szokatlanul nagy számban beadott felebbezéseket elbíráló határozata került bemutatásra. A vármegye alispánja a felebbezések nagy részének helyt adott, néhányat azonban elutasítóit. A közgyűlés a virilis névjegyzékben ekként előálló, változásokat tudomásul vett. A városi tisztviselők részére járó családi pótlékokra vonatkozólag a kiküldött bízottság javaslatát a közgyűlés hozzászólás nélkül elfogadta. A városok fejlesztéséről szóló tőrvény életbelépése folytán szükségessé vált a szervezkedési és a nyugdijszabályrendelet átdolgozása. A képviselőtestület ebből a célból egy küldöttséget alakitolt résűnt a képviselőtestület, részint a tanács tagjaiból. Kalmár Ede volt hírlapkiadót a képviselőtestület is elutasította az általa kiadott lapban közzétett hirdetményekért felszámított dijak kifizetése iránti kérelmével. Sorra következett ezután a honvédelmi miniszter értesítése arról, hogy a város azon kívánsága, hogy Nyíregyházára egy gyalogezred helyeztessék el és hogy a hadkiegészítő parancsnokság székhelye is Nyíregyházára tétessék, a közös hadügyminiszter válasza szerint nem teljesíthető, mert a gyalogezredeket nem szaporítják. Ezzel a városnak egy régi hő kívánsága esett a porba, mert hiszen ezelőtt néhány évvel a miniszter azt válaszolta a városnak ebben az irányban hozzá intézett felterjesztésére, hogy Nyíregyházát előjegyzésbe vették egy gyalogezred elhelyezése céljára. A képviselőtestület mit tehetett egyebet, tudomásul vette a miniszteri értesítést. A városi téglagyárnak a mérnöki hivatal által kidolgozott terveit a képviselőtestület elfogadta s felülvizsgálás végett felterjeszti a belügyminisztérium műszaki osztályához. A közös laktanya kibővítése ügyében is elfogadta a közgyűlés a szakosztályok azon javaslatát, hogy a város vizsgáltassa meg a honvéd laktanyát s amennyiben az megfelelne, azt ajánlja fel a hadügyminiszternek a gépfegyver osztály, a dandártiszti iskola és 15, huszárezred pótkerete számára. A Sóstó fürdői vendéglő üzlet bérbeadására a Wetzel Károly nyíregyházi lakos ajánlatát fogadta el a képviselőtestület évi 5500 korona ber mellett ; kimondván azt is, hogy a varos a terrasz felett a nap ellen vedő ernyőt létesít és egy különálló jégvermet is állitiat. A S 'stói erdő melletti vadászi eriilet bérbeadása ügvében a képviselőtestület az árverést február hó 19 ik napjara tűzte ki, mivel a közigazgatási bíróság azt kívánja, hogy az árverés napját is a közgyűlés állapítsa meg. Eíután varatlanul nagyobb vitát és szavazást vont maga után a tanács javaslata a beteg Bogár Lajos főjegyző távolléte miatt a a másodíotbani polgármestert helyettesítés kérdésében. A tanács javaslata az volt, hogy ha a polgármester és az egészségi állapota miatt I szintén szabadságra készülő Balla Jenő tanácsos egjüttesen akadályozva lennének a polgármesteri tennivalók ellátása körül, arra az esetre a helyettesítés Oltványi Ödön adóügyi tanácsosra bizassek. Somogyi Gyula feleslegesnek és időelőttinek találta a tanács javaslatát, mert remélhetőleg Bogár Lajos főjegyző is hazaérkezik akkora, mikorra Balla Jenő tanácsos szabadságát igenybe venni óhajtja. Dr. Bodnár István elismeréssel szólt a tanacs gondoskodásáról s a tanács javaslatának elfogadása mellett érvelt. Végül a közgyűlés szavazással elfogadta a tanács javaslatát. Ezután megcsappant érdeklődés mellett pergették le a tárgysorozatnak még hátralevő targyait, melyek közül említésre méltó még az, hogy a leány-egyesület kérelmére a város ingyenesen átengedte az idei nyárra is a Sóstón a szódagyár épületben a szünidei gyermektelep részére eddig is átengedett helyiségeket azokhoz csatolván még az eddig kóser vendéglő céljára bérbeadott helyiségeket is. A közgyűlés félhat órára ért véget. Természet — társadalom. Már Róma is földterületeket ad az egyes barbár nemzeteknek a határon használatul és pedig adófizetés, vagy határvédelem kötelezettsége mellett. Az alku a nemzetek 'král'-jával vezérével megy végbe. Ez az egyes törzsek közt osztja fel ezt a földet hasonló kötelezettséggel, az egyes törzsek a családok között darabolják el a területet. A mikor a nagyobb nemzetek hódító útra indulnak, utjukban ilyen kisebb nemzetiségekkel tálálkoznak. Megindul köztük a tárgyalás. A nagyhatalom a kisebbet megsemmisítéssel fenyegeti, — viszont ezekben a kisebb harcokban erejét fecsérli, vesztegeti. A kisebb nemzet a fennmaradás biztosításáért tehát hajlandó ellenszolgáltatást adni. Igy hódit a nagyobb nemzet útközben, a vezéreket, fejdelmeket adófizetővé teszi, de vádi területük birtokában. Egy szóval megszűnik a magántulajdon, a földbirok a fejedelemé, ki azt az egyes nemzetségeknek használatul és pedig adó, vagy katonáskodásért adja birtokába. A fejedelem pedig az egyes törzsektől bármikor elveheti ezeket a területeket és másoknak adhatja. Igy keletkezik egy sajátságos bittokállapot. A földmives család néhány hold földet, müvei, — adóért, napszámért, katonáért, több ilyen család a földesúr, várúr, nemes, gróf hatósága alatt áll, ő tőle erednek ezek a kis örökbérletek ; a várurak, grófok egy hercegség, fejedelemség hatósága alá tartoznak, több hercegség pedig a fejedelem jogara alatt áll. Lassanként szabályozódik ez a jogviszony és kifejlődik Nagy Károly alatt, ki a nagy frank birodalmat alapította, amelyhez tartoztak a mai német, francia, osztrák, magyar, spanyol és olasz országok. A császári hatalom isteni eredetű és igy e hatalma a föld tulajdonjoga. Innen indul ki a világi hierarchia. Nagyszerű szervezet ez, amelyben minden igény kielégítést nyer és amelynek keretében a boldogság feltalálható. Ezt a boldogságot természetesen az akkori kor mértéke szerint kell <39 CJ m m S=3 Alkalmi ajándékul rendkívülien alkalmas manikűr, fésű és illatszerkazetaamtftiManiWBaiwsftaK. dfflaa gBBBM aBa :! M flja^jbi 0 SM ták két koroná-tól feljebb kaphatók BLUMBER6 JÓZSEF keztyü, kötszer és füzőgyárában Nyíregyháza. Kath. Paróchia épület. Telefon sz, 96. Alapíttatott 1880. Szabott árak. 0 r+ 0) N 9 1 ©
