Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 1-26. szám)

1913-01-26 / 8. szám

6 8-ik szám. jtomrmÉK. 1918. január 26. figyelembe venni, amikor az emberi élet olcsó volt, a harcok mindennapiak, az igények arány­lag primitívek. És mégis, békés időben, har­coktól mentes időben azt találjak, hogy a jobbágy, a földmivelő nemcsak nyugodtan meg­élt, hanem a várurak részéről gondosságban részesült. Betegeket ápolták, megvédték őket támadásoktól, különösen a szerzetes rendek, köz­tük az áldott emlékű bencések a cullura elő harcosai. Tanítják a népet a földmüvelés bel terjességére, a szőlő, gyümölcs müvelésre. Van­nak iskolák, vannak bíróságok. Az erkölcsök szelídek. A keresztény eszmék terjednek. A hatalmas városok alján hordják össze a távolról jövő kereskedők áruikat, jobbágy iparosok készítményeiket és itt lassanként vá­rosok keletkeznek, melyek lakói a vásár védel meért adókat fizetnek és mindinkább fejlődnek Ez az ideális állapot azonban csak.addig tart, mig az egész nagyszabású szervezetet erős kés tartja össze. A nagy hűbér uraknak, her­cegeknek, őrgrófoknak, püspököknek erdekében állott a hatalmas fejedelem jóindulatát bírni, ezt az udvari fény növelésével, mentül több katonával fentartani. A hatalmas császárt is érdek fűzi az ily hűbér urakhoz. Mindamellett az elhatalmasodó főurakban a fejedelmek sejlik a veszélyt, ezért már Német Károly megtiltja, hogy több grófság egy kézben tömörüljön. Hó ditó Vimos (1066-ban) 60,000 lovagi birtokot alapit, ebből 1500-at magának tart fenn, a többit hűbéresei és az egyház közt oszt szét. Mindezekről, törzskönyvet vezet. Mihelyt azon­ban a vezető kéz gyengül: az egyenrangú csa­ládból származó, a fejedelemnél különb, egyéb­ként is hatalmassá emelkedő főurak a királyi jogok, — főleg a korlátlan adományozási jo­got — igyekeznek fékezni. Erre pedig egyedüli mód a hübérbirtok örökössé tétele. Látni való, hogy az elhatalmasodó főurak szeszélyétől vá­lik a királyi hatalom függővé. A főurak a te kintélyért fényűző életet mutatnak be, — csa­ládi összeköttetéssel több érdeket fülnek egybe — a királyi érdekkel szemben. Előbb tehát örökletessé tették birtokaikat, majd házasság, árulkodás, hízelgés, kiváló szol­gálatok utján többet és többet, szereznek és elő áll a nagy vagyon. Folytonos törekvése az, hogy a központosító hatalmat megtörje. Hoz­zájárul, hogy a nemzeti érzés teljesen hiányzik. Hiszen a nagy távolságban lakó főurak nem is ismerik egymás érdekét. A macsói Ián és a trencséni föur külön érdekkörben él Egyiknek népe nem tudja, mi fáj a másik népének. Csak a királyi hatalom az, mely nyűg és lerázni való. Hányszor látjuk, hogy a főurak ellensze­gülnek a királyi szónak. A magán tulajdon és a nagy vagyon a jobbágyok helyzetét is lénye­gesen megváltoztatja. Majd meglátjuk, hogy miként. SZABAD LÍCEUM. A Balkán szláv államai és a balkáni háború. Dr. Prölile Vilmos előadása. Városunk közönsége fokozott érdeklődéssel várta dr. Pröhle Vilmos II. előadását, melylyel a Balkán félsziget szláv államait ismertette s ké­peket mutatott be a balkáni háborúból. Bulgá­riáról, Szerbiáról és Montenegróról bőven akad hat mondani valója annak, aki tárgyával sze­retettel foglalkozott; viszont nem kis feladat előtt áll az előadó akkor, ha közlenivalóit mindössze egy rövid órai előadás szük keretei közé kell szorítania. A tanár úr előadása min­den irányban teljesen megfelelő és kielégítő volt, a rendkívül sikerült színes vetített képek pedig pompásan szemléltető eszközei voltak a tartalmas és tömör előadásnak. Különösen a hadjáratra vonatkozó képek tetszettek, amelyek szinte a legutolsó napokon végbement esemé­nyek aktualitásának bemutatásával a líceum gondos munkáját is igazolták. Egyébként az előadás, értesülésünk szerint, legközelebb Kis­várdán kerül bemutatásra, ahova magát dr. Prőhle Vilmost is meghívták. A liceúm legközelebbi előadása fi évi január hó 30. napján csütörtökön délután 6 órakor lesz a főgimnázium dísztermében. Ez alkalom mai Vigh Bertalan debreceni gépész-mérnök megfelelő kísérletek bemutatásával az Optikai csalódásokat fogja ismertetni. Az érdeklődő kö­zönséget pontos megjelenésre kéri a liceum vezetősége. Belépődíj és jegy nincs. A Szaboicsvérmegyei Tenítd Egyesület Köre, Iskolai hatóságok figyelmébe. A vallás­és közoktatásügyi miniszter űr mult évi dec. hó 24-én 5515. elnöki szám alatt kelt rende­letével a belügyminiszter ur mult évi i 715 res. számú átiratát közli, amely szerint mindazon magán egyének hatósági alkalmazottak és kö-• zegek részére, kik': 1. az 1909. évi II t. c. 2-ik § áriak b) pontjának óvadék tételére kötelezett férfi sze­mélyek jogosultan kivándorlását, illetőleg ilyen célból való utrakelését olyként jelentik fel, hogy annak alapján az útra kelt egyén elfogható, 2. kik bárkit az 1909. éyi II. t. c 37., 38. és 41. §-ában részletezett büntetendő cselek­mények miatt feljelentenek, minden egyes fel­jelenlett egyén után, ha a feljelentett jogerősen elitéltetett, további intézkedésig 8 kor. jutalmat engedélyez. Ezen jutalmaknak kíutalványozása iránt az érdekeltek kérelmére a közigazgatási ható­ság által esetről esetre teendő előterjesztések alapján fog a belügyminiszter ur intézkedni. Mindezekről az összes népiskolai hatósá­gokat tudomás, miheztartás és további eljárás véget! ezennel értesítem. Nyíregyháza, 1913. január 22. Dr. Wilt György kir. tanfelügyelő. A nagyméltóságú vallás- és közoktatásügyi miniszter ur folyó évi 4. eín. szám alatt kiadott rendeletével megengedte, hogy a József­Kir. Herceg Szanatórium egyesület az iskolák­ban irgalomgyüjtést rendezzen. Miután ezen egyesület számos tanárt, ta­nítót, óvónőt, s ezeknek családtagjait gyógyí­totta és gyógyítja szanatóriumában s mihelyt felépül a második nagy tüdőbeteg szanatóriuma, az Auguszta-Szanatórium, amelynek építési munkálatai már megkezdődtek, még inkább módjában lesz az egyesületnek az, hogy a tan­ügy szolgálatában álló szegény tüdőbeteg tan­erőknek helyet adjon, épen ezért melegen aján­lom a vármegyebeli tanítóknak és tanítónőknek, hogy osztályaikban az önkéntes adakozásra felhívott ifjúságtól az adományozandó fillére­ket gyűjtsék össze és az e célra veendő gyűj­tői vre feljegyezve küldjék meg közvetlenül a József Kir. Herceg Szanatórium Egyesület elnök ségének Budapestre. Megjegyzem, hogy az ifjú­ság előtt világosan kijelentendő, hogy az ado­mány önkéntes s igy arra senki kényszerítve nincs. Nyíregyháza, 1913. jan. 20. Dr. Wilt György kir. tanfelügyelő. A?, uj adótörvénynek a tanítóságra vo­natkozó rendelkezéseivel már foglalkoztak a tanügyi lapok. Igy tudomásunk van róia, hogy ez a törvény a tanítóra is ujabb terhet akar rakni. Eddig csak a nem állami iskolánál mű­ködő tanárok, bár a legkövetkezetlenebb intéz­kedés folytán, fizettek községi pótadót, a taní­tóknak ellenben sehol sem kellett résztvenniök a községi teherviselésben. Erről az 1886. évi XXII. t. c. 138. § a intézkedik. Ellenben 1909. évi X. t.-c. 68. §-a szerint csak: „Akik az állani (állami üzemek) és a kir. kormány igaz­gatása alatt álló közalapítványok szolgálatában állanak és erről szabályszerű kinevezési rendel­vényük van, szolgálati járandóságaik után a jövedelmi és betegápoiási póladón kívül egyéb adóval nem terhelhetők meg". Tehát az uj törvény csakis az állami tanítókat menti fel a községi adók fizetésének kötelezettsége alól, pedig ezek az adók Magyarországon mindenütt elég magasak, a legtöbb helyen meghaladják az állami adok tételeit. Egyrészről tehát a nem állami tanítók, tanárok tetemes megterheléséről van szó, másrészről e helytelen, igazságtalan, jogfosztó intézkedés csak jobban kiélezi azt a különbséget, mely az állami és nem állami tanítók között eddjg is fennállott. A kormány állítólag novelláris módosításokat fog végezni az uj törvényen. Az Országos Szövetség akciót indít a régi jogok megtartása érdekében. Mert fizetésemelése még nincs a tanítóságnak, de adóemelése már van. Nincs helyettes. Mind sűrűbben érkeznek olyan hirek, hogy a havi 80 koronás helyettes tanítói állásokra nem jelentkezik ember. Igen sok tanítót vittek el az ősszel önkéntesnek s ezek helyét a mai napig sem tudják betölteni s igy sok iskola tanító nélkül züllik. íme, milyen kitűnően látnak a kultuszminkz'eriumban. Azt jelentették a honvédelemügyi minisztériumnak: „Ez idő szerint Magyarországon nincs tanító­hiány. 4 Kíváncsiak vagyunk, mit fognak jövőre jelenteni. Mert hogy helyettes nincs, bizonyítják a 3—4 szer kiadott pályázatok és a tanfelügye­lők kétségbeesett kutatásai helyetteseknek való tanítók után. A tanítói fizetésrendezésröl szóló tör­vényjavaslat végre a képviselőház asztalára ke­rült. A két évi gyakorlati időt leszámítva három osztályba, u. m. III., II. és 1. osztályba és min­den osztalyba három fokozatba soroz a javaslat. A két első év kezdő fizetése 1200 korona. A nőknek 4 évig 1200 korona kezdő fizetést ad. A III. fizetési osztály három fokozatába 5 éven­kint történik az előléptetés; az államiakénál 4 évenkint. Mig a II. és I. fizetési osztályok fo­kozataiba állami és nem állami tanítók négy évenkint lépnek elő. A lakbér a fizetési osztá­lyokkal emelkedik. A férfi és nőtanitók végső fizetése között 200 korona diferenciát találunk. Állami és nem állami tanítók végső fizetése között különbség nincs. Szolgálati és korpótlék­ról sehol semmi szó. E javaslat fizetési osztá­lyai és a tisztviselők XI., X. és IX. fizetési osztályai között, sajnos, eltérést tapasztalunk. A tanítói fizetésrendezési törvényjavaslat fizetési és lakbérosztály tervezete a következő: Fizetési Evi fizetés a Évi lakáspénz az Fizetési Evi fizetés a 1. II. III. IV. v. VI. VII. férfi nő osztályba sorozott állomáshelyeken osztály fokozat tanítóknál osztályba sorozott állomáshelyeken k o r o n a Kezdő javadalmazás 1200 600 540 480 420 360 300 240 3 1400 III. 2 1600 800 720 640 560 480 400 320 1 1800 3 2000 II. 2 2200 900 810 720 630 540 450 360 1 2400 3 2600 2600 E M 1000 900 800 700 600 500 400 I. 2900 2800 E I. 2 2900 2800 ö a 900 810 720 630 540 450 360 1 3200 3000 a 900 810 720 630 540 450 360 Szőrme ax idény előrehala­dottságánál fogva mélyen leszállított árban kaphatók Kohn Ignátz divatáruházálbaii. 17-52-14 Telefon 129

Next

/
Thumbnails
Contents