Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 1-26. szám)

1913-01-19 / 6. szám

6-ik szám. JSÍYÍRYIDÉK. 1913. januar 19 5 Jól eső érzés fogja eltölteni az adózók szi­vét, hogy eszközök lehetnek a Mindenható ke­zében arra, hogy ne engedjék a gyermekek egyikét se útszéli vadvirág gyanánt felnőni. A harmadik tanitói állás szervezése után bizo­nyára összeteszik majd a kezüket s ugy fogják kérni a teremtőt: Engedd meg, hogy még sok szépet, jót, nemest cselekedhessünk! Ugy lesz! Mert olyantól, aki magát keresz­tyénnek tartja, mást feltetelezni nem is lehet. Fj. Természet — társadalom. Tiberius Gracchus kísérlete tehát nem ve­zetett eredményre. Ő secularisálni akarta a szá­zadok óta birtokolt közvagyont, meg akarta akadályozni a nagybirtokok, a latifundiumok fenntartását, és független kis polgárságot akart a proletárokból alkotni. De ehez a nagyszabású tervéhez lényegtelen alkotmánysértést kellett el­követni és a hatalmasok a köznép hangulatát erre tudták terelni, a mi Graeehus bukását és halálát okozta. Fivére Cajus Gracchus okult a példán. Neki az volt a terve, hogy egy müveit közép­osztályt teremt, amely az aristocraták túlkapásai ellen véd, de egyúttal a nép szenvedélyt is, a melyet pillanatnyi jelszó politika irányit sokszor, feken tarthatja. Ezért a senátus kezéből Kivette a bírói hatalmat és ezzel a lovagokat — vám­szedők. kereskedők — ruházta fel. Ezután kö­vetelte a telektörvények végrehajtását. Addig is óriási közmunkát foganatosíttatott, nyilvános magtarak, közutak, hidak építésével, melyek egyszersmind a telkek értékét növelték. A pro­vinciákból zsarolt gabona árát kifizettette, — a szavazások módján változtatott, — a latin szö­vetségeseknek polgárjogot adott. A consulok szabad választását, hogy melyik provinciába küldessenek, ahol legtöbbet lehet zsarolni, meg­szüntette. A provinciák érdekét szem előtt tar­totta. És valóban, az állami egyensúly helyre­állítása állott közel. A kiváltságos osztály tényleg meg volt törve. Birói hatalom nélkül, megszaporodott democra­tiával szemben, erősbödő középosztály mellett előre láthatólag keresztül lesz vihető a secula­risatio. C. Gracchus hatalmát és törekvését a következő módon tették lehetetlenné. Megbízták Livius Drusust, hogy a senatus nevében min­dig többet Ígérjen, mint a mennyit tervbe vesz Gracchus. így midőn Gracchus két gyarmat ala­pítását hozza javaslatba, — Drusus tizenkettőt ajánlott. Gracchus a kiosztott földek után cse­kély bért követelt, — Drusus a bér eltörlését javasolta. Gracchus ügyelt a közmunkára, azt irányította, őrködött, hogy egész Italiát szegje keresztül az úthálózat. Drusus dicsekedett, hogy ebbe nem avatkozik, mert ez nem az ő hatás­körükbe tartozik, és igy ő becsületesebb és alkotmányosabb. Drusus a Gracchus három havi távollétét felhasználva a lovagokat megnyerte azzal, hogy Gracchus a vámszedés, uzsora, nagy birtok keletkezés ellenőrzésével érdekük ellen működik. Megnyerte a népet azzal, hogy a se­natust szabadelvűbbnek mutált be. Mire Gracchus visszajött, népszerűsége oda volt és tapasztalnia kellett, hogy ellenfelei összes törvényei megsemmisítését hozták javaslatba. Nem adta meg magát, harcolt, — és elbukott, ő és 3000-nyi hive megöletett. A sors különös tréfája, hogy később az itt emli let t Drususnak hasonnevű fia M. Livius Drusus ugyanazon utat követte, mint G. Gracchus. Ugyanazon elveket hirdette, küzdött is értük, — és orgyilkos kézből kellett elpusztulnia. Nem volt tovább feltartóztatható Róma bukása, és ha még néhány évszázadik van is történelme: el kellett pusztulnia. Nem is foglal­kozunk többé vele, csupán megállapítjuk az eredményeket. Abban a pillanatban, midőn a társadalmak termelése nem csupán a termelők igényei ki­elégítésére, hanem nagyban történik, — beállott a rabszolgaság intézményének szüksége. Ez az intézmény a magántulajdont, és a javak egy kézben felhalmozódását eredményezte. A gaz­dagság a hatalom birtokával, önzéssel és el­nyomással járt, — ez telte szükségessé a hódí­tást, terjeszkedést, katonaságok és a rabszolgák szaporítását. Ez vonta maga után a kisbirtokok felszívódását, — a magánmunka értéktelenségét, a nyomort és szenvedést, a corruptiót, — az erkölcstelenséget, a hatalommal visszaélést. El kellett az egész társadalmi berendezkedésnek pusztulnia, a mit külső és belső okok segítettek elő. Uj erkölcsnek, uj világnak kellett a régi helyébe lépni. Ezt idézte elő a kereszténység és a népvándorlás, a miről a legközelebbi alkalom­mal beszélünk. Tájékoztató e Folklore Feílows magyar osztályának országos gyűjtéséhez. (Folytatás.) 13. Fényképezés, rajzolás. A gyűjtésnél nem kötelező, de a gyűjtők e készsége a folklore- nak tárgyi néprajzi részében mégis igen jó szolgálatot tehet. A fényképi mellekletek a népies alakoskodók jelmezeinek és jeleneteinek néprajzi leírását teszik tőkélete­sebbé. Nagyon óhajtandó továbbá, hogy a nép­nyelvi gyűjtés jellemzőbb tárgyai anyagáról szin­tén készüljenek fényképi felvételek. Fénykepek hiányában a gyűjtők rajzokkal és vázlatokkal is támogathatjak gyűjtéseiket. 14. Kézirati és ponyvairodalmi emlékek. A magyar nép az irásmesterséget a refor­máció óta általánosan ismeri. Ezért a nép bir­tokában lappangó régi kéziratok (énekeskőny­vek, kuruzsló feljegyzések, levélgyüjtemények stb.) szorgalmasan kutalandók. Hasonló mér­tékű figyelem fordítandó a vásári ponyva régi nyomtatott termékeire: a széphistóriákra, ének­szövegekre, dalgyűjteményekre, csíziókra, kalen­dáriumokra, álmoskönyvekre, orvosi tanács­adókra, vőfélykönyvekre stb. E könyvészeti rit­kaságok hatását a magyar néphagyományra csak akkor tudjuk pontosan megállapítani, ha teljes gyűjtemény all rendelkezésünkre. Gyűj­tőink legnemesebb hivatásához tartozik, hogy a Magyar Nemzeti Muzeum országos Széchenyi­könyvtárának e nemű gazdag gyűjteményét megtérülő kiadások fejében kiegészítsék. Néphit és babonás szokások. 1. Legény és leAny. a) Érettség. Legényavatás és leánytor. Szer­zett jogok. A serdületlenektől elkülönítő viselet es szokás. Legény- bíró. b) Szerelmi jóslatok, varázslatok, bájitalok. c) Az eladó leány és házasuló legény. — Tarsas összejövetelek és játékok. — Fonó, tollfosztás, kukoricatőrés stb. Katonáskodás. Szabadulás. 2. Házasság. a) A jövendőbeli megjóslása. Megismerke­dés, elhidegülés és bosszú. Az „eladó leány" nevet igazoló emlékek. Leányvásár. Csoszogok. Háztüznézők. Kérők és mondókáik; a képes be­széd, ajándékok, ételek (kitolókása stb.) és.cse­lekedetek (kikosarazás stb.) értelme. Legény­bucsuztat-ó, cokipohár. c) Kézfogó, elkendőzés, jegyváltás. Mondó­kák. Mi a jegy-ajándék és mik a hozzáfüződő hiedelmek ? Jegybenjárás. Az esetleges felbon­tás módja. d) A menyegző alkalmas idejének megál­lapítása. A hivatalos személyek neve, tisztje és jelvénye. Hagyományos mondókáik versben és prózában. Vannak-e a násznép közt és miért — fegyverek ? Kik lehetnek hivatalosak. A menet és esketés folyamán fölmerülő babonás jelen­ségek, jósjelek. Lakodalmi szokások és mondó­kák a vőlegény és menyasszony házánál. Leány­rablásra emlékeztető komoly és tréfás küzdel­mek. Találós kérdések. Az asztalhoz való lete­lepedés rendje és magyarázata. Menyasszonyi kalács. Életfa. A vőfélyek szertartásos szerepe. Rigmusaik. Jelképes táncok. Főkötő, kontyolás és búcsúztatás. A nász. e) A fiatal házasok megrontása. A férj erejének lenyügözése s e varázslat alól felbon­tása. Látás az uj házasok jövendőjébe. A köl­csönös hűség biztosítása. Sorsuk irányítása. Ki legyen az ur a háznál ? A gyermekáldás és meddőség babonás eszközei. Van-e valami ün­nepség a lakodalom után ? 3. A családi élet. a) A rokoni kapcsolat szövevényei. Mér­téke, foka; a sok Dév értelmezése (hadak, nem­zetségek, az asszony kisebbik ura stb.) A fiata­lok és öregek viszonya. Van e közös fedél, vagy a házközösségnek valami emléke? Hűség és házasságtörés. Örökbefogadás b) A család és a cseléd. Régi emlékek. 4. Élelmezés. a) Miként tesznek különbséget az állati és növényi eledelek kőzött? Mely állatok és növé­nyek evésétől tartózkodnak? Mi az, amit csak bizonyos időközökben, alkalmakkor és bizonyos szertartások kíséretében lehet elfogyasztani ? Micsoda szokások és mondások járják az esz­tendő valami állati, vagy növényi „ujság"-ának kóstolása alkalmával? Az ételek megáldása. Ital kiloccsantása, étel tüzbevetése. Elköszöntés. Állomás. Szénahordási, aratási, szüreti, bucsui, vásári, névnapi szertartásos vendegeskedések. Alkalmi torok. b) A kenyér (kenyérsütés) só, hasznos és egyéb élelmiszerek babonaköre. c) Állatok ölése és elemesztése. (Folytatjuk.) & néphagyomány gyűjtése. Krohn helsingforsi és Őrlik kopenhágai tanárok „Folklore Fellows" néven alapítottak egy néphagyományt kutató nemzetközi tudo­mányos szövetséget, mely lehetővé teszi azt, hogy az egyik nemzet folklore osztálya kisegít­heti a másikat a nemzetkőzi csereviszony által. Eddig a következő osztályok alakultak: finn* dán, porosz, szász, cseh, német, lengyel, iz­landi, magyar. Hogy mily értékes az ilyen munka és munkálkodás, utalunk báró Prónay Gábornak : Vázlatok a Magyarhon népéletéböl c. müvére, mely német és francia nyelven is megjelent s nagyban hozzájárult annak idején a rokonszenves hangulat megnyeréséhez és fentartásához, mely a nagy időkben a magyar­ság iránt Európaszerte felébredt. A magyar folklore irodalma és a nemzett szövetség, az egyetemes folklore és igy a nem­zetközi szövetkezetnek is egyik szerves részét kepezi. Hogy az grszágos gyűjtés minél sikere­sebb legyen s az eredmény a figyelő müveit külföld várakozását is kielégítse : anyagilag és erkölcsileg támogatja a Magyar Nemzeti Mu­zeum, a Kisfaludy-Társaság és a magyar Nép­rajzi Társaság. A gyűjtésben résztvesznek, a külföldi példák után, a felső- és középiskolák szaktanárai és az érettebb tanuló ifjúság ; a néptanítói kar, mely a néprajzi gyűjtéseknek eddig is igen értékes tényezője volt — mint ezt dr. Sebestyén Gyula a F. F. magyarországi elnöke megjegyzi ; továbbá a tanitóképző-inté­zetek tanárai és növendekei ; a falusi jegyzők, kik igen értékes munkásságot fejthetnek ki; a gazdasági iskolák volt és jelenlegi növendékei; a szemináriumok, theologiák volt és jelenlegi növendékei ; a nép testi és lelki életével fog­lalkozó falusi orvosok, kik a legnehezebben hozzáférhető kuruzsló szokásokat és babonás hiedelmeket segédkeznek egybegyűjteni. Miután a Tájékoztató-1 teljes szövegében annak nagy terjedelme miatt s a kérdések némelyikét azok sikamlós voltuknál fogva la­punkban nem közölhettük, felhívják a helybeli tanitó urak s az érdeklődők figyelmét, hogy a Tajékoztató külön lenyomatát Stoll Ernő tanító­nál, mint dr. Sebestyén Gyula F. F. elnök meg­bízotténál, ingyen megkaphatják. nyakkendó'k, cipők, keztyük, uti bőröndök, Ingek, sétabotok nagy választékban érkeztek Olcsó árak. Herpay Ernő uri divatáraháza Nyíregyháza, Zrínyi Ilona u. 5

Next

/
Thumbnails
Contents