Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 1-26. szám)

1913-01-19 / 6. szám

G 6-ik szám. • •a v X 't^ítf^P? '• v • 'i ' Á Leányegylet húsvéti bazárja. Húsvéti bazár! Ki beszél' itt a húsvétról, ami­kor csak most mult el a karácsony ? Ki mer itt húsvéti hangulatot emlegetni, mikor a természet nemcsak megtagadta tőlünk a megszentelt karácsonyi hóleplet és zúzmarát, de mintha a szivünket hin­tette volna be vele erdők, mezők, fák ágai helyett... Gond, félelem, aggódás fejünk fölött károgó hollói, távol harcmezüknek víjjongó keselyűi s a merre szemünk lát, szürke, homályos minden a ködtől a sáros utak fölött. De éppen ezért... Az emberi lélek olyan, hogy a borongó pesszimizmust is csak bizonyos ideig képes elviselni, nincs az az ónos, nehéz köd­felhőtábor, amelyen át ne keresné szenvedélyes vágygyal az elrejtőzött kék eget, napsugarat és pa­csirtadalt. Azt a régen nélkülözött napsugarat és azt a derűs vidámságot, amely, mintha a vándormada­rakkal költözött volna el tőlünk egy szebb hazába, nem törődve karácsonyi hangulattal, sem azzal, hogy a kalendárium szerint most azt a bohókás időt éljük, amikor Karnevál herceg őfensége rázza a csörgős bohóc sapkáját . . . Csörgetné, ha volna kinek. Csörgeti is talán, de az a csörgés olyan halk, olyan szerény; nem csengi tul szivünk egy­hangú mélaságát, lelkünk komor aggodalmait s a gyász-zsolozsmákat, keselyük v/jjongását onnan Ke­let felől... De igen is viaskodik a komor hangu­latokkal örök várása a tavasznak, az el nem fojt­ható remény, hogy lesz még erdők zöldje s virágos rét s húsvéti harangszó ! És ezért, reméljük erősen, hogy senki előtt sem fog különösnek, vagy pláne visszatetszőnek feltűnni, ha már most a farsang kezdetén arról irunk, hogy a Leányegylet húsvét ünnepén, amely az idén már márciusban van, nagyszabású húsvéti jótékonysági ünnepélyt rendez, különösen azért, mert őszszel az állandó rossz idő miatt nem tarthatta meg szokásos nagy gyermek­előadását, amely gazdag jövedelmet szokott nemes céljai számára biztosítani ; mostanában pedig a há­ború fenyegető réme s a rendkívüli módon súlyos anyagi viszonyokkal számol, amidőn csupán szerény két hetenkinti tea-jourjára szorítkozik. Pedig elvállalt kötelességünknek most is iparkodunk eleget tenni, hiszen a szegény kis gyermekek nem kevésbé érzik sanyarú sotsukat s különösen a nyári, szünidei gyermektelep az, melynek tavalyi gyönyörű ered­ményeit az egyesület az idén megkettőzni óhajtaná. De mindehez pénz kell, pénz s valóban nem tehe­tünk egyebet, mint bizni: tavasz eljöttében, kék égben, napsugárban, az eljövendő világbékében, a diadalmaskodó emberszeretetben, húsvéti harang­szóban és abban, aki a mi számunkra máris in­vokálta ezt a harangszót, aki a jótékony tavaszi ünnepély eszméjét sugallta a Leányegyletnek: Vay Yella gróf kisasszonyban, aki szívvel és lélekkel ve­lünk lesz a rendezés nehéz munkájában. Mi is lesz ez a bazár ? Megmondjuk kereken. A vármegyeháza nagy disz- és kistermében össze­gyülekezése a megye és város valamennyi szép asszonya és lányának (és valljuk be minden sze­rénységünk mellett is, hogy ezzel most nem éppen kevés van mondva). S e szó szoros értelmében vett bájos Genius loci védnöksége alatt kedves, apró sátrakban fogunk árulni mindent, mi szem szájnak kellemes, amit esak termel a nagy szultán biro dalma, (azaz amit a jótékony közönségtől kapni fogunk!) még pedig — tekintettel a rossz üzleti viszonyokra, — K. P„ tótul: Gúbi ellenében. Lesz pezsgősátor s kitűnő hideg buffet; nagy sza­movárokban fog gőzölni az illatos thea, akár az orosz regényekben és adassék meg a császárnak, ami a császáré, mindenkinek, kit mi megillet: szép asszonyok-lányoknak hódolat, kárpótlás az el­maradt farsangi örömökért ; bájos ajkakról bájos mosoly a fiatal uraknak, kiknek segítsége a rende­zésnél okvetlenül elváratik ; elnézés a laposabb er­szényeknek, de térd- és főhajtás a duzzadó tárcák előtt a cél érdekében ; tavaszi derű és vidámság — s mindennek csengő-bongó ezüstre-aranyra váltása — fehér, halavány vérsejteknek biborpirosra válása ; megváltása szegény, ártatlan, beteg kisgyermekeknek a nyáron, kint a Sóstó erdejében ... És hogy ezt a valuta beváltást sikerrel eszközölhessük, szivünk minden melegével kérjük a Leányegylet összes tag­jait s a jótékony és jószivü Nagyközönséget, ne sajnáljon hozzá járulni bármily csekélységgel ahoz, hogy elérjük célunkat ! Szives s hálás köszönettel fogadunk bármily kézimunkát vagy apró dísztárgyat, játékszert, házi- vagy műiparcikket, gyermekruhács­kát! Legyen hímzés, faragás vagy festés, avagy in­gyen falat a buffet számára. Mi a magunk részéről Ígérjük, hogy a lányok szépek, kedvesek és gracio­JSftiRTOÉK . f? ' " «'rff] • zusok lesznek, — ennek ellenében elvárjuk, hogy: a tavasz ravasz ne legyen ; a fák akkorra virágoz­zanak ; a nap ne bújjék el a Balkántól, hogy békét kössön; . a muszkától, hogy veszteg maradjon; a pénzügyi viszonyoktól, hogy javuljanak ; a bankok­tól, hogy nagylelkűek legyenek s mindenekfölött, hogy béke legyen szivünkben s találjon utat lel­künkbe a húsvéti harangszó s az Ige, amit hirdet minékünk . . . SZABAD LÍCEUM. Törökország és a keleti kérdés. Dr. Pröhle Vilmos előadása. A szabad liceuta idei előadásainak soroza­tában magasra kiemelkedő sikert aratott dr. Pröhle Vilmos főgimnáziumi tanárnak és egye­temi magántanárnak folyó hó 16-án bemutatott munkája: Törökország és a keleti kérdés. Teljes tárgyismert, mélyreható gond, arányos beosztás, világos kidolgozás és kellemes előadás egyesült a népszerűen tudományos fejtegetesben, mely a liceum látogatóinak körén kivül is méltó ér­deklődést keltett és a hozzáfűzött várakozást mindenben teljesen kielégítette. Ezen mi már nem csodálkozunk, mert Pröhle tanár hozzá­szoktatott bennünket ahhoz, hogy előadásaiban a tanulságos mellett mindig megtaláljuk az érdekeset is, ami nélkül a tudományos munka lehet értékes adatok gyűjteménye, de sohase lesz nagy tömegekre ható s azokat meg is moz­gató gyümölcsöző tett. A török birodalom története, népének világ felfogása, föllépésének és szereplésének jelentősége s különösen a keleti kérdés minden szempontra kiterjeszkedő, s mégse fárasztó ismertetésben vonűlt el szemünk előtt, mindenütt az előadó által választott szi­nes vetített képek kíséretében, melyek közül a dolog természeténél fogva a Konstantinápolyra vonatkozók voltak a legszebbek. Szinte éreztük, hogy a természetnek és művészetnek itt felhal­mozott szépségei joggal vonzották tudós elő­adónkat a nagy műit e színhelyének ismételt fölkeresésére s vágyat ébresztettek bennünk is, hogy velük a valóságban is megismerkedjünk. Annyi bizonyos, hogy teljes elismerés illeti a tanár urat szép munkájáért, melynek bemuta­tását — tudomásunk szerint — a vidéken is nagy érdeklődéssel várják. Törökország ismertetésétől, különösen a mai viszonyok között, nem maradhat el a Balkán többi állama sem, különösen azon örökös fe­szültségnél fogva, mely legújabban a harc me­zejére utasította a küzdő ellenfeleket. Termé­szetes tehát, hogy a megtartott előadás folyta­tásául, illetőleg kiegészítéséül a félsziget szláv államaira s a balkáni háború jelentősebb moz­zanatainak ismertetésére kell a sornak kerülnie. Az aktuális tárgy méltó illusztrálására szintén igen nagy gondot fordított a liceum vezetősége, a legszebb képeket választván ki és készíttetvén el a nagyérdekü előadáshoz, melynek tárgya tehát A Balkán szláv államai és a balkáni há­ború, előadója: dr. Pröhle Vilmos főgimnáziumi tanár, egyetemi magántanár, ideje: 1913. január 23-án d. u. 6 óra, helye: a főgimnázium dísz­terme. Belépő díj személyenként 1 korona; jegyek előre a Ferenczi-féle könyvkereskedésben és a liceum vezetőségénél, az előadás napján a péaztárnál kaphatók. Olvasóink szíves figyel­mét azzal a jóindulatu észrevétellel hívjuk föl e hasonlóképen értékesnek ígérkező előadásra, hogy idejekorán való megjelenésükkel igyekez­zenek maguknak helyet biztosítani, mert szá­mozott jegyeket az intézmény jellegénél fogva nem adhat és nem ad ki a liceum vezetősége. A felolvasást egész terjedelmében tárca rovatunkban bocsátjuk olvasóink rendelkezésére. A SzaboiGSvármegyei Tanitó Egyesület Köre, A Magyarországi Tanítók Országos Szövet­ségének elnöksége a közoktatásügyi miniszternél. A mult évi dec. hó 30-iki igazgatósági ülés ha­tározata alapján a Szövetség elnöksége f. hó 10-én, pénteken d. u. 4 órakor kihallgatáson jelent meg gr. Zichy János közoktatásügyi mi­niszternél, hogy felkérje őt a fizetésrendezési javaslat sürgős benyújtására. Az elnökség tag­jai közül megjelentek Moussong Géza elnök ve­zetésével Simon Lajos főtitkár, Albrecht István 1913. január 19. titkár és Dallos István főpénztáros. Moussong Géza elnök vázolta a tanítóság elkeseredései, a fizetési javaslat be nem nyújtása miatt. A ta­nítóság izgatottsága, — úgymond az elnök — napról-napra fokozódik. A tanítóság türelme elfogyott, a megélhetés nehézsége elviselhetet­lenné teszi a mindennapi életet épen akkor, amidőn a magyar kultura fejlődése folytán a tanitó munkájára ugy az iskolában, mint az is­kolán kivül fokozottabb mértékben szükség van. Az is nagyon bántja a tanítóságot, hogy eddig a javaslat előtte teljesen ismeretlen. Kéri a minisztert, hogy ebből a bizonytalanságból segítse ki a tanítóságot. Legalább arról tájé­koztassa, mikor nyújtja be a javaslatot ? Elnök ezután a nyugdíjtörvény revízióját ajánlja a miniszter figyelmébe, különösen azo­kat a határozatokat, melyeket ez ügyben a VII. egyetemes gyűlés hozott. Kéri a minisztert arra is, hogy a szolgálat pragmatikát ne készítse el addig, mig ebben a tekintetben meg nem hallgatta a nagyon érdekelt tanítóságot. Végül jelentést tett még a tanilói sorsjáték húzásának elhalasztásáról is. Gróf Zichy János a fizetésrendezésre kije­lentette, hogy a javaslatokat idáig a .politikai körülmények nem engedték benyújtani, de eb­ben a hónapban, az első ülések egyikén, talán január 22—24-ike közt okvetlenül benyújtja a képviselőházhoz és megígérte, hogy szorgal­mazni fogja azok letárgyalását. Nincs szándé­kában, hogy a tárgyalást hosszú időre nyújtsák a bizottságokban, mert ez a javaslat teljesen megérett a sürgős elintézésre. A nyugdíjtörvény is a legszorosabban összefügg a fizetésrendezés­sel és így a revízió nyomon követi a fizetésren­dezést. Jelezt3, hogy a revízió nagy pénzbeli kiadásokat von maga után és igy remény van arra, hogy a tanítóság kívánságai teljesülhet­nek. A szolgálati pragmatikát a miniszter szin­tén a tanítóság bevonásával akarja elkészíttetni, mert csak ugy lehet megnyugtató megoldásra kilátás. Megemlítette ezután, hogy a király élén­ken érdeklődik a tanítóság ügye iránt. Végül a miniszter barátságosan elbúcsúzott a küldöttség tagjaitól és újra biztosüotta a tanítóságot jó­indulatáról. Készülődés. A Szövetség központi elnöksége a mult évi dec. 30-iki igazgatósági ülés jegy­zőkönyvét sokszorosittatta s a napokban pustán megküldi a Szövetség kötelékébe tartozó egye­sületi elnököknek. Erre azért van szükség, hogy a f. hó vége felé tartandó demonstráló gyűlésre minden egyes elnök megtehesse intézkedéseit a jegyzőkönyvi határozatok alapján. A jegyző­könyvekhez egy nyomtatott ív is lesz mellé­kelve, mely az egyes elnökök által lesz kitöl­tendő. Az az iv a Szövetség cim- és lakásjegy­zékéhez szükséges, melyet most készit az elnök­ség. Ára 50 fillér. Benne lesznek az egyesüle­tek, elnökök és a tisztikar nevei és a szövetségi képviselők. A felsöszábolcsi ref. egyház m. tanítóegye­sülete f. hó 18-án d. e. 10 órakor SzabolcsDá­kán a ref. iskolában választmányi ülést tartott. Tárgy: 1. A VII. e. tan. gyűlés által elfogadott javaslat; a Tan. szolgálati pragmatika tárgya • lása. 2. Alapszabály módosítás. 3. Több tan­ügyi főlyóügyek. László Gyula, tan. e. elnök. Gazdasági epsiiieti kizl eiány. Tavaszi vetőmag beszerzése. A m. kir. földm. miniszteé ur 109237/XII. 2. szamu leirata. Értesítem a t. egyesületet, hogy a Nagyar Mezőgazdák Szövetkezetét nagyobb mennyiségű tavaszi és járóbuzavetömag beszerzésével biztam meg s a vetőmag eladási árát a megrendelő vasúti állomására szállítva zsákostul métermí­zsánkint 28 (huszonnyolc) koronában állapítottam meg. A megrendelések közvetlenül a Magyar Mezőgazdák Szövetségéhez (Budapest, V. Alkot­mány u. 31) intézendők, mely azokat a készlet erejéig a beérkesés sorrendjében fogja fogana­tosítani azzal a korlátozással, hogy ezen kéiféle vetőmagból együttvéve egy-egy termelőnek egy­száz mitermázsánál többet nem adhat. Budapest, 1913. január 11. A miniszter hilyetí. Oltlik S. K. állam.ilk ir.

Next

/
Thumbnails
Contents