Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 1-26. szám)

1913-01-19 / 6. szám

6ik szám. JSfnRBTDÉK. 1913. január 19. 3 tottsága olyan elismert, hogy felsorolásra nincs is szükség. Részletes tárgyalásokba nem bocsátkozunk. De ezt az áttekintés veszélye nélkül nem is tehettük. A részletek tárgyalása a megvalósí­tást közvetlenül megelőzi. Ezt pedig megelőzi az a nagy kérdés, hogy a megvalósításra érde­mes sok intézmény közül melyiket ? Itt kezdődik már most a gyakorlati munka. E gyakorlati munkához az elmélet és gyakor­lat embereire egy a ránt szükség van. Az em­bereken kivül azonban szükség van pénzre. Mindezek az intézmények első sorban pénz azután munka kérdései. Nem ankéntek és ülé­sek, beszédek kellenek, hanem pénz es napszá­mos munka. Amig e tekintetben- szükkeblüek az intéző körök, addig semmit sem lehet csi­nálni. Amig adóleszállitásról beszélnek folyton s nem a feleslegek okos felhasználatáról, addig nincs okos városi politika, nincs üdvös sociai­políiika. A komoly socialpolitika feleslegessé tenné az egész jótékonykodást. Egy erős központba ósszesitene a társadalmi erőket és joggá tenné azt, ami ma egyesek kegye. A közéletnek pedig kötelessegévé amit ma nem ismer. A városi igazgatás mai rendszere mellett a fent részletezett célokat megvalósitani, a fel­sorolt intézményeket életrehivni nem lehet. Az a tevékenység, amelyet egy modern város az elén álló tisztviselőtől, elvár nem irodai munka nem ügyintézés, nem iktatott számoknak elin­tézése. A városok élén álló első tisztviselőknek meg kell találni az utat a polgárok szükségle­teihez. Ebből a célból folytonos érintkezésben kell a polgárokkal állaniok. Ez érintkezésre leg­alkalmasabb módul kínálkozik amerikai mintára egy községi iroda napnak beállítása a városna­gyok (polgármesterek) heti programinjába. E községi iroda napon mindenki szabadon mehes­sen közügyet érdeklő panaszával a város első tisztviselőjéhez, aki kötelességének tartsa ilyen uton minden panaszról tudomást szerezni és azokat orvosolni. Ezenkívül szükség volna minden városban városi ügyosztályok számát a szociálpolitikái ügyosztálylyal kiegészíteni. Hogy legyen egy szerv, melynek kiváló és első sorban való köte­lessége a varost modern kulturhellyé tenni. (Vége. ) ::: Legered­ményeseb­bek a :: :: : Nyírvidék hirdetései ! Köztisztasági s ennek alapján közegészség­ügyi szempontból nem lehet közömbös előt­tünk, hogy ez intézményeink szolgáltató ké­pessége megfelel-é a hozzájuk fűzött várako­zásnak, vagy végképen alkalmatlan arra, hogy nagy arányokban fejlődő városunk közönségé­nek minden igényét kielégítse. Mennél sürübb időközökben olvassuk, hogy a városi gőzfürdő kazántisztitás, vagy egyéb ok miatt több napon át zárva van, s mennél gyakrabban tapasztaljuk, hogy a Hungária­fürdő szűk s még az öltözőben is nedves helyi­ségei sok javításra szorulnak : annál erősebben tör ki belőlünk a közszükséglettel megokolt óhajtás, hogy fürdőink számának szaporítása helyett a mai viszonyoknak megtelelő nagy és modern gőzfürdő létesítéséről gondoskodjunk. A városi fürdő túlfeszített munkára kér.y­szeritett kazánjával, falainak agyancsak meg­viselt állapotával s felszerelésének inkább ro­zoga, mint biztonságos voltával feliratánál vilá­gosabban bizonyítja, hogy 27 év tisztes múltja van a háta megett, s eleve tiltakozik bármely ujabb belefektétás sikere ellen. Ami pedig a másik fürdőt illeti, eléggé ügyes megtervezése, takaros berendezése s különösen közelebb fekvése folytán sikeresen versenyez ugyan idősebb társával, de fent­említett arányai s ebből származó hiányai nem feledtethetik velünk, hogy létesítésének irány­adó szempontja az üzleti haszon volt. Minthogy azonban épen ennél az intéz­ménynél csak másod- vagy harmadsorban sza­bad arra tekintenünk, hogy a jövedelmezőség a legvérmesebb reményeknek is megfelelő arány­ban legyen az építésre fordított tőkével, s minthogy magánvállalattól nem kívánhatjuk, hogy önérdekének mellőzésével csupán a köz­érdek szolgálatát tartsa szem előtt : a kérdés csak abban az esetben látszik céltudatosan és helyesen megoldhatónak, ha a dolgot ismét maga a város veszi a kezébe, s felhagyván a toldozás-foldozás félmunkájával, nem mondjuk, hogy egyszersmindenkorra, de mindenesetre huzamosabb időre kielégítő és megfelelő fürdő­vel gazdagítja közhasznú intézményeink eddigi sorozatát. Tudjuk, hogy ez tetemes költséggel jár ; azt is tudjuk, hogy polgártársaink adózó ké­pessége szinte a végső kímerültseg állapotában van. Nem kétséges tehát, hogy sokan lesznek, akik efféle nem gyümölcsöző vállalattól óvni fogják a várost. Ezt annál könnyebben tehetik a lukrativnak nem nevezhető, sőt nem is ter­vezhető vállalkozással szemben, mennél inkább tapasztalták, hogy nem vált be több olyan intézményünk sem, amelyeket egyenesen anyagi haszon reményében létesítettünk. Ám ha megpróbáljuk csak egy pillanatra is úgy nézni az ügyet, hógy itt nem mas városokkal való versengés ambíciójáról, nem is valami luxusvá.gy túllengéséről, hanem úgy­szólván a mindennapi kenyérhez hasonló szük­séglet kielégítéséről van szó, s ha figyelembe vesszük, hogy a kérdés humánus elintézéséhez a polgárság érdekének számbelileg talán nem mérlegelhető, de semmiesetre sem kicsinylendő érdekei fűződnek: be keli látnunk, hogy köz­üzemeink ezen igen fontos tényezőjének gondos előkészítése és mielőbb létesítése a városnak nemcsak senki által kétségbe nem vonható joga, hanem immár elodázhatatlan köteles­sége. A. Állattenyésztésünk emelése. Általánosan ismert dolog, hogy a nyíregy­házi nép amennyire szereti a lovakat, oly ke­vés gondot fordit a szarvasmarha tenyésztésre. Pedig a szarvasmarhatenyésztés nem csak a tenyésztők, hanem a közfogyasztás érdekében is igen fontos dolog Sokszor és sokan gondol­koztak már a felelt, hogy miként lehetne a nyíregyházi szarvasmarha tenyésztést fellendí­teni, gazdáinkkal azt megkedveltetni s őket megfelelő fajtájú és minőségű marha tartásra reábirni. Kauzsay Tibor kir. gazdasági felügyelő a vármegye alispánjához ebben a tárgyban elő­terjesztést adott be, melyben főként arra mu­tatott reá, hogy a város határában levő tehe­nek számára nem állanak elegendő számmal nyugateurópai nemzetek politikája azonban ha­ladt. a maga utján s a Habsburgoknak, épp ugy mint vetélytársaiknak, sokkal előbbre való volt a maguk hatalmi érdeke, mint a kereszténység ügye, amelyet tulajdonképen nem is fenyegetett komoly veszedelem, mert a török, vele születelt türelmességénél fogva uj alattvalóit se vallásuk, se nyelvük miatt nem háborgatta, amint hogy második Mehemmed önszántából, kéretlenül adott a konstantinápolyi patriarkhának szabad vallásgyakorlatot biztosító hitlevelet. A magyar királyok közül Hunyadi Mátyás okozhatott volna komoly gondot a töröknek, de hát őt is majdnem teljesen lekötötték nyu­gati szomszédai, ugy hogy a török egész nyu­godtan folytathatta hódításait kelet felé. II. Bájezid szultánnak rakoncátlan, nagyra­vágyó öccse, a szerencsétlen hányatottéletü Dzsem herceg okozta a legnagyobb gondot, fia 1. Szelim alatt azonban a legnagyobb erélylyel indult meg a hódítás Ázsiában és Afrikában. Szelim az egész mohammedán világot a maga uralma alá akarta hajtani s rövid nyolc évig tartó uralkodása alatt ismételten megverte a perzsákat majd meghódította Arábiát s ezzel hatalmába került Mekka, a próféta szülőhelye, és Medina, hol Mohammed ötök álmát aluszsza. A khalifa címet akkoriban az Abbászidák e^y késő ivadéka viselte Egiptomban, minden hatalom nélkül, mert akkor ott már a mame­lukok uralkodtak. Szelim hosszadalmas nehéz harcok után elfoglalta Egiptomot, az utolsó Abbászidát le­mondásra kényszeritette és maga vette fel a khalifa cimet, melyet azóta mind a mai napig az Oszmánházbáli török szultánok viselnek, akik mint ilyenek a mohammedán világ előtt az iszlám világi hatalmát is képviselik, Konstanti­nápoly pedig, mint a khalifátus székhelye, egyszersmind a mohammedán világ legelső varosa. A rettenhetetlen Szelimet fia, Tőrvényhozó Szulejmán követte a trónon, aki rengeteg száraz­földi haderejével, melyet mindig maga vezetett, óriási hajóhadával, melynek élén oly kiváló fér­fiak állottak, mint Khajreddin Barbarossza, az egész világot allandó rettegésben tartotta. (3 alatt érte el a török birodalom legna­gyobb kiterjedését. 1526-ban a mohácsi síkon ült a magyarok fölött rettentően véres diadalt, 1841-ben pedig Budavárát is elfoglalta, míg hajói a Földközi tenger szigeteit és Északafrikát hajtották török igába. Legfőbb vágya az volt, hogy Bécset is el­foglaja s a Habsburgok hatalmát megtörje, de ez a vágya nem teljesült. 1566-ban, még mielőtt Zrrinyi sasfészkét elfoglalhatta volna, meghalt Szigetvár alatt. Kétségtelenül hatalmas, kiváló egyéniség volt : nagy tudós, nagytehetségű költő, kinek rendkívül jó ízlésre "aló ghazeljeiből egy erös vallásos erzelemtől áthatott, Isten előtt mélyen megalázkodó nemes lélek szól hozzánk. Számos mecsetet és iskolát épített, bőséges alapítványokat tett s a tudományt és irodalmat odaadóan pártolta. Ő alatta élt Fuzúli, a leg­kiválóbb török költők egyike, kinek lirai és el­beszélő költeményeit olvasni manapság is első­rangú irodalmi élvezet. Bizalmas embere és ke­gyeltje volt korának másik nagy költője, Baki, akinek ő adta a „költők szultánja" cimet, s aki méltán siratta el a nagy szultánt egyik leg­szebb költeményével ilyenformán: Hullasson sürü vérkönnyet a felhő, Fessen biborszinre füvet, fát nádszálat: Ázzék vérkönnyben minden szem a fájdalomtól. Sötétitse el az eget és földet az égő szivek füstje ! Kék köntösét váltsa feketére az ég boltozatja, Öltsön gyászrnhát fejedelmünkért az egész világ! Égessen sajgó sebet emberek és tündérek kebelén A megboldogult Szulejmán sáhért való fájdalomnak tüze. Dicsőségének tanyájává avatta ő a kilencedik égboltozatának [magaslatát, Mert az ő nagy híréhez nem vala méltó e silány sárteke. Lelke felszállt az egekbe, mint a phoenix madár, S e nyomorult földön csak porhüvelye maradt. Dicső lovasa volt ő e nagy világ széles térségeinek, Boldogság, ragyogó hirnév kisérte hű társként kengyelvasat. De megbokrosodott az irigy sors szilaj paripája, S a földre bukott a Teremtő kegyelmének árnyéka! (Folytatjuk.) <33 :=3 05 Alkalmi ajándékul BLÜMBSEG JÓZSEF rendkívülien alkalmas manikűr, fésű és illatszerkazet- k^ZtjÜ, iíÖtSZer éS fÜZOgy áfában iák két koroná-tól " í• J feljebb kaphatók Nyíregyháza. Kath. Paróchia épület. Telefon sz, 96. Alapíttatott 1880. Szabott árak. 65 N re "i © 5P

Next

/
Thumbnails
Contents