Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 1-26. szám)

1913-01-19 / 6. szám

2 6-ik szám. ítísen még több tiszta jövődelem mutatkoznék, mert a kiadások fentiekkel szemben csak minimálisan növekednek. Amint ebből a hevenyészve megejtett számításból láthatjuk tehát, a zálogkölcsön-intézet létesítése üzletnek sem rossz, s a városnak jövedelmeit a magánosok megadóztatása, megkárosítása nélkül feltétlenül szaporítaná. És ez a jövedelemszaporulat annál előnyösebb lenne a váFosra nézve, mert legalább egyensúlyt, teremtene a város jelenlegi megterheltetésének és jövedelmének mértéke között, amidőn — mint tudjuk — a város a saját alapítványi és egyébb pénzkészleteit a jelenben is a legjobb esetben 5 százalékkal gyümölcsözteti, ellenben a tartoTásai után fi százalékot meghaladó kamatot fizet. Feltéve azonban azt — amit ugyan mi teljesen kizártnak tartunk, — hogy a városi zálogüzlet anyagi hasznot mitsem hozna, a városi zálogháznak létesítése még akkor is kötelességként hárulna a város vezetőségére. És mi bizton reméljük, hogy városunk vezetősege ezt a kötelességét igen-igen sok kis existencia megmentése, segítése, a szükségből, a bajból való megmentése érdekében teljesíteni is fogja. k modern városok feladatai. Irta : Ágoston Péter. íme a szcciaipolitkai feladatok az első csoportjában megvalósításra és tökéletesítésre váró intézmények tömege. Ezekből van ugyan egykét intézmény már Magyarország némely városában, de ne kérdezze senki, hogy milyen. A mi városi tisztviselőink még mindig igazgatnak és még most sem gondoskodnak. A város igazi vezetője nem az, aki a szobájánban aktakat intéz, hanem aki az élet szükséglétéit ellesi és kielégíteni törekszik. A községet és annak vezetőségét minden érinti, ami a községben történik. A község lehet egészséges, gazdag, boldog, nyugodt, épp ugy, mint a család, ha lakása, élelme jó, keresete biztos. Az őrködés az előlmény, mint köztudomásu a következő egy két szazadra be is vált fényesen. A törők szultánok hódításaikat hamarosan kiterjesztették a Bálkánifélszigetre is; I. Murád 1351-ben elfoglalta és 1365-ben fővárossává tette Drinápolyt, mely ettől fogva gyors tempoben kezdett igazi mohammedánus várossá alakulni. Egyik díszes mecset a másik után épült s Edirue Drinápoly rövidesen a tőrök szellemi életnek, irodalomnak és tudományosságnak is központja leit. Az első török szultánok t. i. nem érték be azzal, hogy hadaikat személyesen vezették diadalról diadalra, hanem lelkes pártoloi voltak a tudománynak és irodalomnak s közülők nem egy mint költő is fényesen kitett magáért. Amint a török hódítás az Al-Dunához közeledett, a magyarség sem nézhette tétlenül a balkáni esemenyeket s- a tizenötödik században már a legnagyobb elkeseredéssel indul meg a tőrök-magyar mérkőzés, mely annyi századon at tartott s mely végeredményében mind a két népre nézve a leggyászosabb következményeket vonta maga után. A végzet ugy rendelte, hogy a magyar meg a tőrök, mint a nagy túráni néptörzsnek két kiválóan erős, szép hajtása, mint két különböző világnézetnek tipikus képviselője fegyveres kézzel kerüljön egymással szembe. Hogy a magyar milyen erővel küzdött a keresztért, azt a török krónikások is feljegyezték s Hunyadi Jánosnak szebeni csatájáról JSÍYÍK¥ID3BIC járóság dolga, de nem abból a célból, hogv az elégedetleneket lefegyverezze vagy eltávolítsa, hanem, hogy jogos kívánságaikat kielégítse. A község nagysága, jó híre polgárainak számától s fxistenciájuk biztosságától függ. A lakosság szaporodásának feltétele az egeszséges táplálkozás és lakás, életbenmaradásának pedig a gondoskodás. Azok az intézmények, melyeket a sok közül kiragadva felsoroltunk, az előrelátó városi administráció feladatának vázlatát teszik. Épen azért ezeknek megvalósítását mint miniumot minden modern városi képviselő bizottsági tagnak kövelelnie kell. 2. Az egészségügy ápolásának feltétele, hogy elegendő orvos s kórház legyen. Városokban rendszerint találni is eleget, azonban a falvak közegészsége még mindenfelé elhanyagolt. Még várósokban is ismeretlenek a lábbadozók házai, az innen vagy a kórházból kikerült gyógyultak segélyezése. Alig van van valahol ingyen orvosi rendelő intézet. Mog sehoi Magyarországon nem látják el a szülönők háztartását közpénzen. Sok helyen bába sincs eleg. A csecsemő halálozás elleni küzdelem inkább vissza, mint előre megy. Városi csecsemő tejcsarnok sehol sincs. Mentő állomás kevés van. A kosr.tos gyermeket, a tanoncok ellátását nem ellenőrzik. A gyógyszertárakat kortesszolgálatok jutalmazására kapják ahelyett, hogy a község kizáróla gos jogává tétetnék. A temetési vállalkozás nem községi. Az iszákosokat büntetik, de nem gyógyítják, de nem gyógyítják, a prostitúció megfelelő szabályozását az egészségügyi ellenőrzéssel vélik kielégíthetőnek stb. Ezzel a fogyatékosságokat és teendőket szintén nem merítettük ugyan ki, de képet sikerült adni s a tevékenységnek iránt is jelölni. 3. A közművelődés terén addig, mig az összes tanintézetek államosítását nem sikerül megvalósítani, a községivé tétel is kielégítő, ha a felekezeti és községi iskola közt marad a választás. A községeknek fő feladata azonban nem ezen a téren keresendő, hanem arra való tekintettel, hogy könnyebben mozognak, mint az állam, a községeknek kell példát mutatni az iskolák miként való felszerelése tekintetében egyrészt s a különféle iskolák felállítása tekintetében másrészt, a milyenek a gyenge tehetségüek, a betegek külön iskolái. A községeknek kell az iskolai egészségügyi intézményeket életbe léptetni, Ezeknek dolga az iskolai növény- és virág kulturát íejlesztoni. De ezek dolga a továbbképző és szaktanfolyamokat és iskolákat életre hivni. A gyermekeknek tanszerrel, ruhával és élelemmel való ellátása, nemkülönben a nap például egy török középiskolai kézi könyvből idézem a következőket: „Mezid bégnek 80,000 emberét Hunyadi János 20,000 főnyi hadával kegyetlenül megverte és veszett futásra kényszeri tette". A keresztény Európa azonban a keresztért és nem a maga hatalma növeléseért önfeláldozóan küzdő magyarságot gyalázatosan cserben hagyta, elárulta s ebben van a magyarságnak, a magyar történelemnek megrendítő tragikuma. A törökség sokáig győzte túlnyomó erővel a harcot éjszakon, keleten, nyugaton és délen. 1453-ban, mikor már majdnem az egész Balkánifélsziget a töröknek adózott vérrel és pénzzel, a sok vihart látott Konstantinápoly alatt megjelent, a várnai győzőnek II. Murádnak fia, II. Mehemmed szultán, kezében villogtatva azt a rettenetes kardot, mely szertelen méreteivel ma olt terpeszkedik a régi szultáni szaráj muzeumábati, tőszomszédságában annak, a mellette szinte gyermeki játékszernek tetsző kardnak, melylyel az utolsó bizánci császár, XI. Konstantin, a biztos halálba rohant. Mivel az Aranyszarv a török hajók elől el volt zárva, a szultán deszkacsusztatókon a szárazföld felől vontatta gályáit az Aranyszarv vizeire, mig a Szent Rornanusz kaput, melyet az olasz zsoldosok hős vezére, Giovanni Giustiniani védelmezett, egy Orbán nevü renegát magyar által szerkesztett óriás ágyúval vívatta. 50 napig tartott az ostrom, melynek vége az lett, hogy teljesült a törökök régi vágya : kétségbeesett küzdelem után bevonulhattak Konstanti1913. január 19. közi otthonok, iskolai fürdők, uszodák létesítése községi feladat. A felnőttek képzése, könytárak olvasószobák, muzeumok, hangversenyek, ingyen zene- s énekoktatás stb. által szintén községi feladat. 4. A lakásügy tekintetében a célszerű építkezési szabályok által igen sokat tehetnek a községek, bár az ideál felé t. i. a kertváros felé egyáltalán nem haladnak. Szintúgy nem történik semmi a lakáshiegiéne tekintetében, sem a lakásközvetités, sem lakáshivatal létesítése által, sem a lakásfelügyeiet. szempontjából, pedig már ez utóbbi is lehetetlenné tenné sok piszkos odúnak lakásul való kiadását és a laká sok teljes elhanyagolását. Hogyha ez intézményeket fellelné a munkásság és mindez a lehetőség szerint ingyen állna rendelkezésére, akkor a munkásság nagytömegeinek nem kellene a határokon és tengeren tul keresnie sem megélhetésének biztosságát, sem müvelődesi igényeinek kielegitéséf, sem saját és hozzátartozóinak egészsége védelmét s nem is keresné. Az ily irányú tevékenység komoly hazafias telt s nem hazaffyas lárma volna. Közigazgatásunknak sociálpolitikai feladatait ma ingyen és kényszermunkával látják el. Ezek közül a legnevezetesebb a gyámi tiszt ellátása. A kinek fogalma van arról, hogy mit jelent egy elhagyott gyermekről való gondoskodás, aki tudja, hogy mi a nevelés, az kacaghatna a tőrvényhozó naivságán, ha nem volna olyan szomorú ez a kérdés. Emberek akik nem is tudják, hogy hol van a gyámoltjuk — gyámuk. Emberek akik a maguk ügyeit nem kepesek ellátni, — gyámok. Émberek, akik a műveltség elemeivel nincsenek tisztában. — gyámok. Pedig mindebből származó bajokon könynyen lehetne segíteni, ha a gyámság fizetett tisztség volna, amely esetben 50—60 gyermek is lehetne egy gyám gondozása alatt. Da egy további helytelenséget sem szabad itt említés nélkül hagynunk t. i., hogy a férfiak leányok gyámjai. Bölcs tőrvényhozásunk nem gondolt arra, hogy ebben milyen veszedelmek rejlenek s arra sem, hogy a neveies munkájára a nő alkalmasabb. A szegényügy elhanyagolt, s legfeljebb a társadalom néhány vállalkozó tagja segíti a hatóságot. Itt is fizetett gondozókra és pedig nőkre volna szükség. Szintúgy nőkre volna szükség a;^városi socialpolitikai tevékenység legtöbb intézményénél. A betegek, a lábadozók gondozására, gyermekek ellenőrzésére, játékhelyek felügyeletére stb. Ma már a nőknek hivanápolyba és mecsetté alakíthatták az Ája-Szófiái, s annak hatalmas kupolája fölé, a kereszt helyébe, odatehették a török félholdat. E világhírű mecset helyén először Nagy Konstantin épített 326-ban, még mielőtt a keresztény hitre 1 ért volna, templomot a „szent bölcseség" (görögül cayía aocpíu) tiszteletére, mely többször leégett és újra épült, mig a mostani épület Justinianus császár bőkezűségét és Anthemiosz görög építész művészetét dicséri. A törökök a templom kincseit közprédává tették, majd belsejét is mecsetszerüvé alakították s a kupola tartó óriás oszlopok fölé ren • geteg kerek táblákat akasztottak, melyeken Allahnak, Mohammednek s az első khaiiíaknai neve olvasható. A templom falainak gyönyörű keresztény díszítéseit a törökök átfestették, de ma már, hol itt, hol amott előtűnik a lekopott festék alól a regi aranykereszt. Rossz jel, mondhatnák a babonás természetűek. Egy a görög nép ajkán keringő legenda szerint, mikor a törökök a templomba behatoltak, egy pap éppen misét mondott. Mikor a pap az ellenséget megpillantotta, fogta a szent kelyhet s a falon át, mely előtte megnyílt s utána bezárult. — eltűnt; mikor azonban az Aja-Szofia újra a keresztények kezébe kerül, a pap meg fog jelenni és folytatni fogja 1453. május 29-én félbeszakított miséjét. Hunyadi Jánosnak 1456-diki belgrádi diadala némileg megvigasztalta a Konstantinápoly bukása miatt elbusult keresztény sziveket, a A legfinomabb fraacsía és amerikai Friedmann Sándornál, cipő újdonságok kaphatók NYÍREGYHÁZÁN. 728-52-