Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 1-26. szám)

1913-01-19 / 6. szám

A Szabolcsvármegyei Községi jegyzők és a Szabolcsmegyei Tanítóegyesület Hivatalos Közlönye, Megjelenik szerdán és szombaton este. Előfizetési feltételek: Egész évre 10 kor., Fél évre 5 kor.. Kegyed évre 2 korona 50 fillér. Egyes szám ára 10 fillér. Hirdetések árszabás szerint számíttatnak. A nyíl t-téri közlemények dija soronként 60 fillér Apró hirdetések 10 szóig 40 fill., minden további szá 4 fillér. Vastag betűvel szedett kétszeresen számit. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: KOSSUTH LAJOS-TÉR 10. SZÁM. Telefon szám: 139. Kéziratokat nem adunk vissza. Nyíregyháza, 1913. január 19. Vasárnap XXXIV. évfolyam, 6. szám. Városi zálogházat! A városi közigazgatás számos feladatai között jelentőségére nézve elsőrangúan fontos szerepet játszik a városi zálogházak létesítése. E feladatnak fontosságát pedig annak közérdekű volta adja meg, és pedig egyrészt az a sociális rendeltetés, melyet hivatva van betölteni, másrészt az az el nem maradható anyagi haszon, mely ezen intézmény létesítése révén a város bevételei javára biztositható. Ennek a feladatnak megvalósítása itt Nyíregyházán, a viszonyok alakulása folytán nem csak időszerűvé vált, de a jelenlegi válságos pénzviszonyok között határozottan erkölcsi kötelességgé változott. Köztudomásu ugyanis, hogy nemcsak az összes pénzintézeteink megszorították a hitelt, hanem hogy mindkét zálogüzletünk a további kölcsönök nyújtását teljesen beszüntette, sőt a Práger-féle zálogkölcsön-intézet a tulajdonos más irányú üzleti elfoglaltsága miatt egyenesen liquidál. Tagadhatatlan, hogy a jelenleg uralkodó pénzdrágaság a kölcsönüzletek jövedelmezőségét is erősen befolyásolja, gátolja, s igy sem magánosokkal, sem intézetekkel szemben nem érvényesíthető egész ridegségében az a követelés, hogy kölcsönüzletüket esetleg áldozatok árán is tartsák fenn. Viszont más oldalról nem kevésbé fontos az a kérdés: mit tegyenek éppen a jelenlegi mostoha pénzviszonyok közt azok, akik kereset hiányában rá vannak szorulva, hogy jobb időkben megtakarított értéktárgyaikra kölcsönt vegyenek ? Nem is szólva azokról, akiknek értéktárgyai nevezett intézet liquidálása folytán el lesznek árverezve, mert bizony ma kevesen vannak olyan helyzetben, hogy ékszereiket kiváltsák és jelenleg attól az eshetőségtől is meg vannak fosztva, hogy azokat a kereskedők és iparosok hitelszövetkezete zálogosztályánál helyezzék el, mert amint mondottuk, ez az intézet is beszüntette a kölcsönök nyújtását. Igy persze a legközelebbi árverésen rengeteg érték lesz elprédálva. itt. tehát okvetlen cselekedni kell, hogy a legszegényebb osztály ismét kölcsönhöz jusson. Más városokban régen felismerték a bajt és városi zálogintézetek létesítésével segítettek azon, sőt Budapesten állami zálogház is van, mely egyes kerületekben fiókintézeteket tart fenn. Tegyünk tehát számítást, hogy mit eredményezne, ha a város maga rendezne be egy zálogűzletet ? Tudomásunk szerint — a jelenlegi zálogüzleteknek 150-200,000 korona befektetésük van ; ezt az összeget azonban a város igényeihez mérten legalább is 300.000 koronára kellene felemelni. A törvény értelmében értéktárgyak után 12 %>, ruhanemüekre pedig 18 % lesz fizetve. Ha tehát csak a normális 200.000 korona befektetést veszszük alapul, melynek circa Vé része fekszik ruhanemüekben, akkor ezen tőke bruttó jövedelme 27.000 korona. Ezzel szemben a kiadás aránylag csekély. A helyiség évi bére, továbbá adó, ilieték, betörés és tüz elleni biztosítás, fűtés, világítás, nyomtatványok, egy hetes és egyebek bőven számítva 2500— 3000 korona. Kell továbbá egy képzett és megbízható becsüs, aki az egész intézet vezetését magára vállalja; — annak vagy meghatározott évi fizetést, vagy — ami még helyesebb, — egy kisebb meghatározott összegű fizetést, pl. 2400 koronát és az elérendő szorgalom után 1% jutalékot kell biztosítani. Szükséges végül egy könyvelő, aki a könyveket vezetné. Mindezen kiadások megközelítőleg 7—8000 koronára tehetők. Ha már most a befektetett 200 000 korona 6 % kamatát is hozzá számítjuk, akkor a kimutatott 27.000 korona bruttó jövedelemmel szemben a kiadás maximum 20.000 korona; tehát 7000 korona évi tiszta haszon mutatkozik anélkül, hogy a legcsekélyebb veszteség történhetnek, mert értéktárgyaknál legfeljebb 50%, egyebeknél pedig 25-30 %'lesz kölcsönözve, a tárgyak pedig a kiváltásig esetleg árverésig letétben maradnak. Nagyobb tőke befektetésnél természeIrta és a Szabolcsvármegyei Bessenyei Kör szabadliceumában 1913. január 16-án felolvasta: Dr. Pröhle Vilmos. A kurais törzsbéli Abdalláhnak és Khadidzsa asszonynak korán árvaságra jut ott fia, Mobammed, miután üzleti utazásai közben közelebbről megismerkedett a zsidók és keresztények vallásával, nem tudta sokóig elnézni arab honfitársainak pogány életmódját és szokásait s magát az egy igaz Isten küldöttjének vallva uj hitet kezdet hirdetni szülővarosában, a régi hires Mekkában. Tanításainak inogva az volt, hogy egy az Isten, aki létrehozója és fenntartója a mindenségnek, ura életnek és halálnak, aki időről időre elküldi az ő kiválasztottjait, hogy az emberiséget az igazság útjára vezéreljék. Allah a hívőknek és jámboréletüeknek örök boldogságot rendelt, a Túbafa árnyékában hűs források melleit, hol nincs dermesztő fagy, nincs tikkasztó napsugár; a hitetleneket és garázdaéletüeket pedig a gyehfnna tüzébe laszitja, ho! nem lészen egyéb tápiékuk, mint a Zakkúmfanak gyümölcse, mely ugy fogja égetni belsejüket, mint az olvasztott érc, időtlen időkig. Mohammed tanai hihetetlenül gyorsan terjedtek minden irányban, s mire Európa nagyjából keresztény világrészszé lett, az Iszlám is meghódított minden földet és népet Spanyolországtol Indiáig, Szibériától Zanzibárig. Ma úgyszólván általános az a fc-lfogás, hogy Mohammed vallása nem kedvez a tudománynak, a balladásrak; tény pedig az, hogy az Iszlám létezésének első századaiban már megbecsülhetetlen szolgálatokat tett az emberi művelődésnek ugy tudományos, mint gyakorlati téren egyaránt, s hogy a nyugati tudományosság, melyre oly büszkék vagyunk, majdnem épp oly lekötelezettje az Iszlám nagy tudósainak, mint akár Róma, vagy Hellasz nagy szellemeinek. A rengeteg arab birodalom azonban hamarosan banyatlasnak indult s a bagdadi khalifák előbb török zsoldosok támogatására szorultak, maja egészen török törzsfők befolyása alá kerültek, mig végre, a khalifák birodalma szétmállott s helyén kisebb nagyobb lörök fejedelemségek keletkeztek. Eiek közül a Koniai szultánság 1299-ben bukott meg s ugyanakkor függetlennek nyilvánította a maga kis törzsét Oszmán Gházi, Ertoghrul bég fia, az első török szultán, a ma is uralkodó Oszmánház megalapítója. Oszmán törzse, mely ettől fogva Oszmánlinak nevezi magát, sok harc és viszontagság után jutott volt el Túránból Kisázsiába, ahol Alauddin, ikoniumi szeldzsúk szultán jóvoltából a Brusszátöl keletre eső Szöjüd vidékén telepedett le. A mindössze négyszáz sátor alatt tanyázó törzs Szöjüd áldott, termékeny vidéken kitűnő legeJőket talált barmai számára, de hosszú vándorlás közben ugy hozzászokott a harchoz, háborúhoz, hogy a pásztorélet már nem elégitetete ki, Oszmán Gházi pedig valósággal világrengető gondolatokat forgatott agyában. Kisázsia akkor egy sereg kisebb nagyobb független török bégségre oszlott, a tőszomszédban pedig ott vonaglott halálos nyavalyában a Balkánifélsziget akkori beteg embere, a bizánci görög császárság; és Oszmán Gházi feltette magában, hogy ő lesz annak a beteg embernek egyedüli örököse: először meghódítja Brusszát s azután; mint már apja is biztatta, elfoglalja Konstantinápolyt és rózsáskertté varázsolja. Brusszát kerek tizesztendeig tartó ostrom után el is foglalta 1326 ban s attól fogva ez a régi hires város, melyet némelyek szerint Prusias bithyniai király, mások szerint Hannibál alapított, lett az oszmántörök székvárosa. Közben egyes szomszéd törzsek is meghódoltak Oszmán diadalmas zászlaja előtt, Orkhán szultán pedig, hogy katonai hatalmát növelje, megalapítja a janicsárságot, mely intézK

í és smokking öltönyök a iegele- fgrfifcos Pjj UtOdOílÓl PAESASG

1 ^tcakkekbsu & PSÉÉ kivitelben készülnek Byiregyhaza Telefon I9? Változatos Újdonságok. Törökország és a keleti kérdés.