Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 1-26. szám)

1913-01-16 / 5. szám

2 5-ik színi. JűmmtK. 1913. január 16. erkölcsi szinvonalunk emelésére, hibáink, fogyatkozásainknak elhagyására. így felfegyverkezve : még idegölő s emberi erőt már-már meghaladó robot­munkák között is fog időnk maradni a küzdelemre Nekünk, Szabolcsvármegye községi és körjegyzőinek legyen küzdelmünk szin­tere, — egyebek mellett — ez a szi­vünkhöz nőtt társadalmi lap, amely különben is hivatalos közlönyünk, a ame­lyet, — mint ilyent — tartsuk köteles­ségünknek mindenkor tőlünk telhetőleg támogatni. Ha akad közülünk vaiakinek monda­nivalója, — pedig bizonyára akad — hozzuk e helyen nyilvánosságra! A személyeskedés mellőzésével komolyan, tárgyilagosan ! Egyszer, vagy máskor a mi közleményeink is bizonyosan figyelmet ébresztenek, s ha figyelembe vesszük a vármegyei központunkban megnyilvánult — legsajátosabb ügyeinket illető — s isten­nek hála, folyton növekvő érdeklődést és jóakaratot, ugy e lap hasábjain időnként fel-feltünedező szerény szellemi munkál­kodásunk bízvást meg fogja hozni a maga kamatát. Fel a küzdelemre tehát s előre Isten nevében ! Balogh Lajos, jegyző. h modern városok feladatai. Irta : Ágoston Péter. a A városi ingatlanokra vonatkozó politika tekintetében azokat a tanulságokat kell magun­kéva tenni, amelyeket a fejlődésben előttünk levő nyugati államok városai már leszűrtek ab­ból a fejlődésből, amelyen ők már áthaladtak, mi azonban csak a jövőben fogunk áthaladni. A nyugat városai pedig nemcsak hogy el nem idegenitenek egy talpalatnyi ingatlant sem, ha­nem folyton ujabb s ujabb ingatlanokat sze­reznek. Ennek okát könnyű belátni, ha össze­hasonlítjuk az ingatlan egy négyszögméterjének, árát a különböző répességszámu városokban. Miután kétségtelen az, hogy a városi lakossag Amint a tetszészaj nagynehezen lecsilla­podott, a professzor folytatta. — A jó vers legfőbb ismertető jele, hogy ha rátekint az ember: eleje is van, meg vége is; de ha elolvassa, akkor látja, hogy se eleje nincs, se vége. Például: Mint a piros rózsa. Tegnap is sirtak a malacok, Ma is esni fog a dara. Holnap fog történni egy nagyok, Fekete tulipán fehér száron . . . A hegyen sötét felhők ülnek, A völgyben patak morajlik. A Marsban talán hegedülnek. Ha majd egyszer eljösz. A tapsorkán felzudolása előtti pillanatnyi csendet arra használta fel a nagy férfiú, hogy az ovációkat szerényen elhárítsa. — Ti óriások, de a jővöhöz képest törpe poloskák ! Ne tapsoljatok nekem ! Majd inkább állítsatok szobrot minden faluba emlékemnek. A tapsra tiem szorulok rá: Igazolni fog az utókor. És tapsolni ! ! A hallgatóság válla közé húzta a fejét s hallgatta tovább az előadást. — Kerülni kell ugyanannak a hangnak gyakori használatát. A fő a széphangzás. Szép hangzás az, ami szépen hangzik. Például: Fekete tehénnek fekete teje lenne, Beteg ember fehér tejet, hej! nevetve enne. Hej, nevetve enne, betegebb nem leane, Ha e versben egyetlenegy Veresszemes szép egerbegy Fellelhetve és létezve lenne, Benne. a falusi lakossággal szemben aránytalanul nő s miután a lakosságszaporodás a város fejlődését, ez ismét a városi ingatlanok utáni keresletet s ez az ingatlauok értékemelését vonja maga után: világos, hogy az előrelátás teljes hijjával van az olyan városi-politika, mely a meglevő ingatlanokat folyton csökkenti ahelyett, hogy gyarapítaná. Áll ez azokra az elidegenítésekre is, melyek iparpártolás, vagy hasoidó cimen történnek, amelyekkel különben annyi vissza­élés történik, hogy eleve ^bizalmatlanságot kell, hogy az ilyen ingatlan elidegenítés kiváltson. A város ne csak hogy megtartsa, hanem még szaporítsa is ingatlanait s ipari célokra is csak bérbeadja azokat. Ez annál indokoltabb, mert olyan területek, melyek ma külterületek s gyári építkezésekre valók, 20—25 év után már sokszor lakott területek, ahonnan a gyárakat ki kell telepíteni. A városi ingatlan-politikának van egy más oldala is, t. i. a városi ingatlanok olyan kike­rekitésének kérdése, amely által azok beépíté­sének, kihasználásának lehetősége nő, mondjuk röviden, a városi telkek tagosításának kérdése, amelyre nálunk még egyáltalán nem fordítanak gondot. Ennek mintája eddig csak a Majna melletti Frankfurtban van meg, azonban rend­kívüli előnyösségénél fogva követendő példa. A frankfurti példa szerint, ha valamely telektömb telkein nem lehet alkalmasan építeni, akkor a tömb kiterjedésének felét bíró tulajdonosok, akiknek az összes tulajdonosok felét kell ten­niük, kérhetik az összes telkek egyesítését s újra való felosztását. Itt említendő azután az a szabály, melynél fogva a városnak jog adandó arra, hogy az építkezést megtilthassa egy bizonyos körzetben. De miután ehhez törvény kell, városaink he­lyes városfejlesztési poÜlikával is célt tudnának érni, ha abban az irányban, amelyben a várost fejleszteni óhajtják, az utcákat kijelölve kikö­veznék. vízvezetékkel ellátnák, csatornáznák stb. E mellett az építkezési szabályrendeletek helyes megállapítása is nagyon sokat javíthatna a mai rendszertelenségen. Az ingatlanok kérdését érinti az a törvényi rendelkezés, melynél fogva a városoknak ma alig van módja kisajátításra. Az 1881 : LXI. t.-c. ez irányú szabályai módosításra s lénye­ges kitágításra szorulnak, ugy hogy minden vá­rosnak legalább olyan mértékben legyen kisajá­tításhoz joga, mint Budapestnek, tehát akármi­lyen közcélra s szépítésre is. Némely magyar gváros tulajdonában levő óriási kiterjedésű ingatlanai által mintagazdasá­gokon kívül a város élelmezése, munkásszövut­A professzor átszellemülten szavalt tovább : Ördöngös Ödön öt Ökröt öl, Ördöngös Ödön, hóm, Öt ökör . . . Majd folytatta : Arra hatvan marha halad, Hatvan tarka marha, A kályhásnak a kabátja Sajna ! tarka-barka ! — Törekedni kell a változatosságra. Az ismétléseket kerülni kell. Ugy szép a vers, ha mindent csak egyszer mondunk el benne. Például: Az óra kétségbe esve ketyegett, Kétségbeesve ketyegett az óra, Az óra kétségbeesve ketyegett, Kétségbeesve ketyegett az óra. A hold, a sárga őrszem, A sárga őrszem, a hold, Egy fekete felhő mögött volt, Felhő mögött volt. Mögött volt. Volt. Az égen hét nagy csillag égett, Biz, hat meg egy nagy csillag égett, Tehát: öt meg két csillag égett, Négy meg három nagy csillag égett, Három meg négy nagy csillag égett, Szóval: kettő s őt csillag égett így hát: egy meg hat csillag égett, Az égen hét. nagy csillag égett, Röviden : hét meg semmi égett, S így semmi meg hét csillag égett, Három és fél pár csillag égett, Féltucat meg egy csillag égett. Épen e versnek kedve végett, Olvasó kedve ér majd véget . . . kezetek részére való bérbeadás által nagy szo ­ciálpolitikái célokat valósithatna meg. Éjekre azonban a mi városaink még nem értek meg. A városok által ma legkönnyebben meg­valósítható feladatok közt legnevezetesebbek a szociálpolitikaiak. — Ezeknek útjában nem áll sem a közigazgatás mai törvényes rendszere, sem a politika. Ezeket ma a városok vezetésé­nek osztályjellege és a vezetőségek nembanom­sága akadályozza. Pedig a mi viszonyaink közt a sociáipolitíkát a városoknak kell kezdemé­nyezni, hogy megtanítsák rá a megyéket, falva­kat. A sociálpolitika révén tehető a város kel­lemessé, egészségessé az összlakosságra, biztos kenyérkereső helyé a munkás számára. Ez altal lesz kulturhelylyé a gazdag és a nyomorúság­ban támogatóvá a szegeny részére. Ez által nyer a helyi ipar olyan támogatást, mely min­den korrnányszubvencioval felér, mert megsze­retteti a várost a munkásokkal. A tiszta utca, a kórház, az olvasó-termek és könyvtárak, a napközi otthonok és bölcsődék, a teaszobak nagyobb jelentőségűek, mint a szép városhiza. A város, ha megakarja érdemélni a szélesebb család elnevezést, kell, hogy a családhoz hason­lóan gondoskodjék is a lakosságnak erre rászo­ruló részerői. Az országok hatalma nagyobb mértékben függ a jól berendezett városoktól, mint a jól berendezett arsenáloktól. Mi az a szociálpolitika ? A tömegek együtt­lakásának kiélvezése egyreszt s az osztálykü­lönbségek által széttépett társadalom ragasztó­szere másrészt. A tömegben együtt élők ugyanis olyan intézményeket, kényelmi berendezéseket létesíthetnek, amelyeket az egyedül lakó még ha legnagyobb vagyonú is, alig képes. Ilyenek az utak, a csatorna, a vízvezeték, a parkok, a világítás, a színház, a muzeumok stb. Másreszt azonban a nagy tömeg nagyobb része szegé­nyekből állvan, olyan intézmények megvalósí­tása is ide tartozik, amelyek egyedül vagy fő­leg az alsó osztályok érdekében keletkeznek. Ezeknek életre hivása az uralkodó osztályok által a kényelem élvezésenek biztosítási dija. — Minél több intézményt valósit meg már most valamely város az összlakosság és az alsó osz­tály érdekében, annál nyugodtabb lehet az ural kodó osztály az illető város alsó osztályainak viselkedése szempontjából. Ez annál inkább áll, mivel ezeket az intézményeket lehet ugy feltün­tetni, mintha csakis a vagynosak adójából tar­tattnak fenn. Mégis bizonyos azonban, hogy tőke és munka mai harcában a helyes sociál­politikának rendkívüli jelentősége van, m;vel a munkásság élete standardjának emberi nívón tarlássa vagy erre emelése csak ezek által lehet­— Mint a modern festészet, ugy a mo­dern költészet is színfoltokkal dolgozik. Példa : Piros vonat sárga füttye Zöld nők kék fülébe vág. Fekete foggal szürke lepényt Barna ifjú rózsásan rág. Fehér tűzön már vörös a rák. — Uj hangokat, uj szavakat kell alkal­mazni. Prldául. Ültem a Gondnak partjain, Bánatos pattjain a Gondnak. A Gondnak ültem partjain, Partjain a Bánatos Gondnak. És elmerengtem a Vad Jövőn, És kóiikás szívvel gondolám : Nincs füle — hej! a cérnagombnak . . . Miért nem ülök én gondolám, Hanem csak partjain a Gondnak. (Mi értelme van itt a Pontnak ?!) Ültem én a Gondnak partjain, A Szomorúság házában, yirultam Mocsár iszapján, És drágalatos Vázában. Laktam cserépkorsó Mázában, A Csiga-Biga Házában, Egy döglött Gvik Csontvázában, Egy haldokló Cicus lázában, Egyiptomban, meg Gázában. Ültem a kínok Gebéjén, A gondolatok Szamarán, Feküdtem a Vigság Bölcsőjében S ugy utaztam a Szaharán. És hogv megmondjam magyarán, Hiába ugatott a Kutya, Haladt tovább a Karaván. Bőgtem a Kedv legelőjén

Next

/
Thumbnails
Contents