Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 1-26. szám)

1913-01-16 / 5. szám

2 5-ik színi. JűmmtK. 1913. január 16. erkölcsi szinvonalunk emelésére, hibáink, fogyatkozásainknak elhagyására. így felfegyverkezve : még idegölő s emberi erőt már-már meghaladó robotmunkák között is fog időnk maradni a küzdelemre Nekünk, Szabolcsvármegye községi és körjegyzőinek legyen küzdelmünk szintere, — egyebek mellett — ez a szivünkhöz nőtt társadalmi lap, amely különben is hivatalos közlönyünk, a amelyet, — mint ilyent — tartsuk kötelességünknek mindenkor tőlünk telhetőleg támogatni. Ha akad közülünk vaiakinek mondanivalója, — pedig bizonyára akad — hozzuk e helyen nyilvánosságra! A személyeskedés mellőzésével komolyan, tárgyilagosan ! Egyszer, vagy máskor a mi közleményeink is bizonyosan figyelmet ébresztenek, s ha figyelembe vesszük a vármegyei központunkban megnyilvánult — legsajátosabb ügyeinket illető — s istennek hála, folyton növekvő érdeklődést és jóakaratot, ugy e lap hasábjain időnként fel-feltünedező szerény szellemi munkálkodásunk bízvást meg fogja hozni a maga kamatát. Fel a küzdelemre tehát s előre Isten nevében ! Balogh Lajos, jegyző. h modern városok feladatai. Irta : Ágoston Péter. a A városi ingatlanokra vonatkozó politika tekintetében azokat a tanulságokat kell magunkéva tenni, amelyeket a fejlődésben előttünk levő nyugati államok városai már leszűrtek abból a fejlődésből, amelyen ők már áthaladtak, mi azonban csak a jövőben fogunk áthaladni. A nyugat városai pedig nemcsak hogy el nem idegenitenek egy talpalatnyi ingatlant sem, hanem folyton ujabb s ujabb ingatlanokat szereznek. Ennek okát könnyű belátni, ha összehasonlítjuk az ingatlan egy négyszögméterjének, árát a különböző répességszámu városokban. Miután kétségtelen az, hogy a városi lakossag Amint a tetszészaj nagynehezen lecsillapodott, a professzor folytatta. — A jó vers legfőbb ismertető jele, hogy ha rátekint az ember: eleje is van, meg vége is; de ha elolvassa, akkor látja, hogy se eleje nincs, se vége. Például: Mint a piros rózsa. Tegnap is sirtak a malacok, Ma is esni fog a dara. Holnap fog történni egy nagyok, Fekete tulipán fehér száron . . . A hegyen sötét felhők ülnek, A völgyben patak morajlik. A Marsban talán hegedülnek. Ha majd egyszer eljösz. A tapsorkán felzudolása előtti pillanatnyi csendet arra használta fel a nagy férfiú, hogy az ovációkat szerényen elhárítsa. — Ti óriások, de a jővöhöz képest törpe poloskák ! Ne tapsoljatok nekem ! Majd inkább állítsatok szobrot minden faluba emlékemnek. A tapsra tiem szorulok rá: Igazolni fog az utókor. És tapsolni ! ! A hallgatóság válla közé húzta a fejét s hallgatta tovább az előadást. — Kerülni kell ugyanannak a hangnak gyakori használatát. A fő a széphangzás. Szép hangzás az, ami szépen hangzik. Például: Fekete tehénnek fekete teje lenne, Beteg ember fehér tejet, hej! nevetve enne. Hej, nevetve enne, betegebb nem leane, Ha e versben egyetlenegy Veresszemes szép egerbegy Fellelhetve és létezve lenne, Benne. a falusi lakossággal szemben aránytalanul nő s miután a lakosságszaporodás a város fejlődését, ez ismét a városi ingatlanok utáni keresletet s ez az ingatlauok értékemelését vonja maga után: világos, hogy az előrelátás teljes hijjával van az olyan városi-politika, mely a meglevő ingatlanokat folyton csökkenti ahelyett, hogy gyarapítaná. Áll ez azokra az elidegenítésekre is, melyek iparpártolás, vagy hasoidó cimen történnek, amelyekkel különben annyi visszaélés történik, hogy eleve ^bizalmatlanságot kell, hogy az ilyen ingatlan elidegenítés kiváltson. A város ne csak hogy megtartsa, hanem még szaporítsa is ingatlanait s ipari célokra is csak bérbeadja azokat. Ez annál indokoltabb, mert olyan területek, melyek ma külterületek s gyári építkezésekre valók, 20—25 év után már sokszor lakott területek, ahonnan a gyárakat ki kell telepíteni. A városi ingatlan-politikának van egy más oldala is, t. i. a városi ingatlanok olyan kikerekitésének kérdése, amely által azok beépítésének, kihasználásának lehetősége nő, mondjuk röviden, a városi telkek tagosításának kérdése, amelyre nálunk még egyáltalán nem fordítanak gondot. Ennek mintája eddig csak a Majna melletti Frankfurtban van meg, azonban rendkívüli előnyösségénél fogva követendő példa. A frankfurti példa szerint, ha valamely telektömb telkein nem lehet alkalmasan építeni, akkor a tömb kiterjedésének felét bíró tulajdonosok, akiknek az összes tulajdonosok felét kell tenniük, kérhetik az összes telkek egyesítését s újra való felosztását. Itt említendő azután az a szabály, melynél fogva a városnak jog adandó arra, hogy az építkezést megtilthassa egy bizonyos körzetben. De miután ehhez törvény kell, városaink helyes városfejlesztési poÜlikával is célt tudnának érni, ha abban az irányban, amelyben a várost fejleszteni óhajtják, az utcákat kijelölve kiköveznék. vízvezetékkel ellátnák, csatornáznák stb. E mellett az építkezési szabályrendeletek helyes megállapítása is nagyon sokat javíthatna a mai rendszertelenségen. Az ingatlanok kérdését érinti az a törvényi rendelkezés, melynél fogva a városoknak ma alig van módja kisajátításra. Az 1881 : LXI. t.-c. ez irányú szabályai módosításra s lényeges kitágításra szorulnak, ugy hogy minden városnak legalább olyan mértékben legyen kisajátításhoz joga, mint Budapestnek, tehát akármilyen közcélra s szépítésre is. Némely magyar gváros tulajdonában levő óriási kiterjedésű ingatlanai által mintagazdaságokon kívül a város élelmezése, munkásszövutA professzor átszellemülten szavalt tovább : Ördöngös Ödön öt Ökröt öl, Ördöngös Ödön, hóm, Öt ökör . . . Majd folytatta : Arra hatvan marha halad, Hatvan tarka marha, A kályhásnak a kabátja Sajna ! tarka-barka ! — Törekedni kell a változatosságra. Az ismétléseket kerülni kell. Ugy szép a vers, ha mindent csak egyszer mondunk el benne. Például: Az óra kétségbe esve ketyegett, Kétségbeesve ketyegett az óra, Az óra kétségbeesve ketyegett, Kétségbeesve ketyegett az óra. A hold, a sárga őrszem, A sárga őrszem, a hold, Egy fekete felhő mögött volt, Felhő mögött volt. Mögött volt. Volt. Az égen hét nagy csillag égett, Biz, hat meg egy nagy csillag égett, Tehát: öt meg két csillag égett, Négy meg három nagy csillag égett, Három meg négy nagy csillag égett, Szóval: kettő s őt csillag égett így hát: egy meg hat csillag égett, Az égen hét. nagy csillag égett, Röviden : hét meg semmi égett, S így semmi meg hét csillag égett, Három és fél pár csillag égett, Féltucat meg egy csillag égett. Épen e versnek kedve végett, Olvasó kedve ér majd véget . . . kezetek részére való bérbeadás által nagy szo ciálpolitikái célokat valósithatna meg. Éjekre azonban a mi városaink még nem értek meg. A városok által ma legkönnyebben megvalósítható feladatok közt legnevezetesebbek a szociálpolitikaiak. — Ezeknek útjában nem áll sem a közigazgatás mai törvényes rendszere, sem a politika. Ezeket ma a városok vezetésének osztályjellege és a vezetőségek nembanomsága akadályozza. Pedig a mi viszonyaink közt a sociáipolitíkát a városoknak kell kezdeményezni, hogy megtanítsák rá a megyéket, falvakat. A sociálpolitika révén tehető a város kellemessé, egészségessé az összlakosságra, biztos kenyérkereső helyé a munkás számára. Ez altal lesz kulturhelylyé a gazdag és a nyomorúságban támogatóvá a szegeny részére. Ez által nyer a helyi ipar olyan támogatást, mely minden korrnányszubvencioval felér, mert megszeretteti a várost a munkásokkal. A tiszta utca, a kórház, az olvasó-termek és könyvtárak, a napközi otthonok és bölcsődék, a teaszobak nagyobb jelentőségűek, mint a szép városhiza. A város, ha megakarja érdemélni a szélesebb család elnevezést, kell, hogy a családhoz hasonlóan gondoskodjék is a lakosságnak erre rászoruló részerői. Az országok hatalma nagyobb mértékben függ a jól berendezett városoktól, mint a jól berendezett arsenáloktól. Mi az a szociálpolitika ? A tömegek együttlakásának kiélvezése egyreszt s az osztálykülönbségek által széttépett társadalom ragasztószere másrészt. A tömegben együtt élők ugyanis olyan intézményeket, kényelmi berendezéseket létesíthetnek, amelyeket az egyedül lakó még ha legnagyobb vagyonú is, alig képes. Ilyenek az utak, a csatorna, a vízvezeték, a parkok, a világítás, a színház, a muzeumok stb. Másreszt azonban a nagy tömeg nagyobb része szegényekből állvan, olyan intézmények megvalósítása is ide tartozik, amelyek egyedül vagy főleg az alsó osztályok érdekében keletkeznek. Ezeknek életre hivása az uralkodó osztályok által a kényelem élvezésenek biztosítási dija. — Minél több intézményt valósit meg már most valamely város az összlakosság és az alsó osztály érdekében, annál nyugodtabb lehet az ural kodó osztály az illető város alsó osztályainak viselkedése szempontjából. Ez annál inkább áll, mivel ezeket az intézményeket lehet ugy feltüntetni, mintha csakis a vagynosak adójából tartattnak fenn. Mégis bizonyos azonban, hogy tőke és munka mai harcában a helyes sociálpolitikának rendkívüli jelentősége van, m;vel a munkásság élete standardjának emberi nívón tarlássa vagy erre emelése csak ezek által lehet— Mint a modern festészet, ugy a modern költészet is színfoltokkal dolgozik. Példa : Piros vonat sárga füttye Zöld nők kék fülébe vág. Fekete foggal szürke lepényt Barna ifjú rózsásan rág. Fehér tűzön már vörös a rák. — Uj hangokat, uj szavakat kell alkalmazni. Prldául. Ültem a Gondnak partjain, Bánatos pattjain a Gondnak. A Gondnak ültem partjain, Partjain a Bánatos Gondnak. És elmerengtem a Vad Jövőn, És kóiikás szívvel gondolám : Nincs füle — hej! a cérnagombnak . . . Miért nem ülök én gondolám, Hanem csak partjain a Gondnak. (Mi értelme van itt a Pontnak ?!) Ültem én a Gondnak partjain, A Szomorúság házában, yirultam Mocsár iszapján, És drágalatos Vázában. Laktam cserépkorsó Mázában, A Csiga-Biga Házában, Egy döglött Gvik Csontvázában, Egy haldokló Cicus lázában, Egyiptomban, meg Gázában. Ültem a kínok Gebéjén, A gondolatok Szamarán, Feküdtem a Vigság Bölcsőjében S ugy utaztam a Szaharán. És hogv megmondjam magyarán, Hiába ugatott a Kutya, Haladt tovább a Karaván. Bőgtem a Kedv legelőjén