Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 1-26. szám)

1913-03-30 / 26. szám

6 21-ik szám. telenségek és erőszakosságok, — amelyekkel szemben Szabolesvármegye közönsége 1912. évi julius hó 9-én tartott közgyűlésében Lukács László és a kormány iránt érzett bizalmatlanságának határozatilag is kifejezést adott, — még nem orvosoltattak, a megsértett jogrend helyre nem állíttatott és igy az ellenzéknek a parlament tárgyalásaiban részt vennie erkölcsi lehetetlenség volt. Ily körülmények között tárgyaltatott le és fogadtatott el a legnagyobb sürgősséggel a javaslat a képviselőház által anélkül, hogy a contradikterius tárgyalás előnyei biztosítva s eképpen a törvényalkotás legalább valamennyire megnyugtatóbbá tétett volna. Sajnos, ugyanily indokolatlan sürgősséggel tárgyalta le és fogad

1 a el a törvényjavaslatot a főrendiház is. Az ügy ily állása mellett nincs többé alkalomszerűsége annak, hogy törvényhatóságunk targyalás alá vegye és fölirattal pártolja Kassa város törvényhatóságának a már le is tárgyalt és el is fogadott választójogi törvényjavaslat egyes szakaszával szemben méltán megnyilvánuló hazafias aggalyait és kifogásait. E tekintetben tehát a törvényhatóság mellőzi a külön intézkedést, nem is él ujabban a jelenlegi országgyűléshez felirati jogával, hanem csupán arra szorítkozik, hogy fentartja az ezen kérdésben mar elfoglalt elvi álláspontját. Megállapítja, hogy a választójogi törvényalkotás, — ugy a törvény tartalma, mint a törvényalkotás módja tekintetében a legtávolabbról sem elégiti ki azokat á várakozásokat, melyeket a törvényhatóság e nagy kérdés megoldásához fűzött és azon reményének ad kifejezést, hogy a magyar nemzet közvéleménye nem fogja megengedni, hogy ez a nemzetünkre életbevágó kérdés lekerüljön a szőnyegről és minden erejével azon lesz, miszerint amint a politikai élet felszabadul a mai rendszer nyomása alól, alkotmányos törvényrevizió utján valósuljanak meg a nemzetnek e kérdéshez fűzött jogos kívánságai. Nem hallgathatja el végül a vármegye közönsége azon meggyőződését, hogy az ország belső békéjének és alkotmányos rendjének helyreállítása égetően sürgős közérdeket képez. Ez azonban máskép nem képzelhető el, mint ha az a kormány, amely az állam pénzét egyoldalú páltcélokra használta fel és igy minden törvényt tisztelő embernek becsülését és bizalmát már ezen tényével is eljátszotta, állását mielőbb odahagyja. Kelt Szabolcsvármegye közönségének Nyíregyházán, az 1913. évi március hó 29 ik napján tartott rendkívüli közgyűléséből. Kiadta: Mikecz István, s. k. vármegyei II-od főjegyző. A további tárgyak közül nevezetesebbek voltak a vármegyei nyugdij szabályrendeletnek az állami nyugdíjtörvénnyel összhangba hozatala ; a temetési járulékokról szóló intézkedéseknek szintén az állami rendelkezésekkel egyező megállapítása ; a községi vadászterületek bérbeadására vonatkozó szabályrendelet megállapítása, melyben a bérlők köteleztetnek a vadóvásra, vadőrök tartására s kimondatik, hogy a vadászterületek legalább 10 és legfeljebb !5 évre adandók bérbe; a vármegyei dijnokok szolgálati viszonyainak és illetményeinek rendezéséről szóló szabályrendelet módosítása, melyben a dijnokok részére lakbér is biztosíttatott ; a közigazgatási továbbképző tanfolyamon részt vett vármegyei tisztviselők részére tiszteletdíj megállapítása stb. Nagyobb vitát és névszerinti szavazást^idézett elő a polgári második gyógyszertár kérdése. Az egészségügyi bizottság és az állandó választmány a második gyógyszertár engedélyezését feleslegesnek találta és ilyen értelmű javaslatot terjesztettek a közgyűlés elé. A tárgyhoz Polgár község tőrvénybirája szólott először hozzá, ki az állandó választmány javaslatával ellentétben a község lakosainak számára utalással a második gyógyszertár szükségességét hangoztatta. Az állandó választmány javaslatának dr. Dohnál József vármegyei főorvos kelt védelmére; mig Kubassy Béla főszolgabíró a JÍYÍBOTÉK második gyógyszertár szükségessége mellett nyilatkozott. Minthogy a kellő számú aláírással névszerinti szavazást kértek, elnöklő alispán azt elrendelte. A névszerinti szavazás eredménye az lett, hogy a közgyűlés 55 szóval 30 ellenében a második gyógytár felállítása mellett nyilatkozott. Nyíregyháza város képviselőtestületének azon határozatát, mellyel a polgármester helyeslésével Oltványi Ödön leit megbízva — mint szabályellenes határozatot — a törvényhatóság megsemmitette. Ezután .több kisebb-nagyobb fontosságú ügyet tárgyalt le a közgyűlés. A 285 pontból álló tárgysorozatból 9á ügy lett deli Vsl óráig letárgyalva, mire az elnöklő alispán a közgyűlést berekesztette és a folytatólagos közgyűlést héttőn délelőtt 10 órára tűzte ki. A Szabolcsvmyyei Tanitó Egyesület Köre. Az Eötvös-alap. (Országos Tanítói Segélyegyesület.) Szokásban van a néprajzi, nyelvtudományi, pedagógiai és más tudományos társaságoknál, valamint az általános tanítóegyesületeknél, hogy a hivatalos közlönyükben nyugtázzák a befizetett tagsági dijakat. E szokásnak hódolva, a célszerűségi szempontok követelményének megfelelőleg mi is leközöljük a Kubacska István Eötvös-alap helyi gyüjtőbizottsága elnökétől beszerzett adatok alapján az alábbi összeállításban az Eötvös-alap hivatalos nyugtázását azzal a kérelemmel, hogy a tagtársak kisérjék figyelemmel, amennyiben, ha közlés napjától számítandó két héten belül az adatok kifogás alá nem esnek, a nyugtázás helyesnek tekintetik s további felelősséget sem a rovatvezető, sem az illető pénztárosok,— mert az Önsegélyző egyesület és a szabolcsvármegyei tanitó-egvesületre fizetett tagdíjakat is itt fogják nyugtázni a pénztárosok — nem vállalnak. Az Eötvös-alap helyi gyűjtő-bizottságának hivatalos nyugtázása az 1912. evi január hó 1-től 1913. évi március hó 30-ig befolyt tagdijakról és kimutatása. Tag?ági dijat fizettek: 1909. évre: Mácsánszki Lajos, Sztatkievics Gyula — összesen 6 korona. 1910. évre: Bercsényi Pál, Grünvald Lajos, Takács János — összesen 9 korona. 1911. évre: Droppa Ede, Estók Károly, Gabrienyi Sámuel, Lengyel József, Ország Gábor, Piovarcs Gyula, Rolkó Gyula, Sipkái György, Szabó Endre, Szekeres Pál, Thaisz Kálmán — összesen 33 korona. 1912. évre: Aczél Sándor,Beregszászi Nagy József, Fekete István, Huraj Gyula, Király Imre, Kovács János, Kubacska István, Kun Bertalan, László Zoltán, Leskó Sándor, Luka Jenő, Neumann Jenő, Némethy István, Oláh Sándor, Ozvald József, Pál Sámuel, Prékopa István, Sajerman Ferenc, Stoll Ernő. Szabó Pál, Szolár Pál, Tóth, György, Varga György, Varga Ferenc — összesen 69 korona. Az Eötvös-alap 50 koronás részes jegy tulajdonos tagjai a következők: Fazekas János, Farkasházy József, Gáspár Gézáné, Goldperger Sámuel, Kovács József. Petrikovics Pál, Prisztanka Lajos, Smitzer Ágoston, Szabó Antal, dr. Vietórisz József. Hatvan koronás részesjegy tulajdonos: Zsák Endre. Evdijas és 50 koronás részesjegy tulajdonos tagok: Orsovszky Gyula, Ruhmann Andor. Évdijas és részben 50 koronás részesjegy tulajdonos : Boczkó Lajos. Az Eötvös-alap tagjai felekezetek és lakóhely szerint. Ág. hitv. ev. 31, ev. ref. 11, róm. kath. 8, g. kath. 2, izr. 2, összesen 54 : nyíregyházi 46 és vidéki 8, összesen 54. Knbacska István Eötvös-alap helyi gyűjtő-bizottságának elnöke. Midőn jelezzük, hogy az Eötvös-alap uj alapszabályait e rovatban kimerítően fogjuk 1913. március 30. ismertetni, tudatjuk, hogy f. év január elsejétől fogva 4 koronát fizetnek az egyesület évdijas tagjai. Az 50 koronás részesjegyeket megszűntették és 60 koronás tagsági jegyeket lép tettek életbe, melyeket 5 év alatt 12 koronás részletben törleszthetők. Az alapszabályok értelmében, aki 2 évi tagdíjjal hátralékban van, a tagok sorából tőrültetik. A tagdijat minden év április hó l-ig kell befizetni. A rendkívüli tagok részére kiadott 20 ko ronás jegyek helyébe 60 koronás jegyek lépnek. A pártoló tagok 5 koronát fizetnek évente, de egyszer s mindenkorra szóló 60 koronás tagsági jegyet is válthatnak. Alapító tagok háromfélék : 2000, 3000 és 5000 koronás alapítványt tevők. Azok, akiknek 5000 koronás alapítványuk van, a Tanítók háza jótéteményeire jelölhetnek s jelöltjük a mindenkori teljes köztartási díjnak csak a felét fizeti. Mindazok, kik az Eötvös alap rendes tagjai sorába lépnek, segélyre való igényjogosultságuk által önmaguk, illetve családjuk iránti kötelességüket teljesitik; mig az alapító tagok a felebaráti szeretetnek nem szavakkal, de lettekben való örök hirdetője, a jótékonyság gyakorlói. Miután felhívjuk ez alkalommal is a megyei tanítóság figyelmét az Eötvös-alap támogatására s egyidejűleg tudatjuk, hogy az április havában történt tagdíj befizetéseket május elején fogjuk nyugtázni e rovatban. Gyűlés. Az evangeiikus tanárok és tanitók országos egyesületének elemi iskolai szakosztálya, melynek egyik alelnöke Kubacska István nyíregyházi tanitó ezidei gyűlését Szarvason fogja tartani, valószínűleg a pünkösd hetében. A tárgysorozat, melyet a szakosztály elnöke állított össze a kántori fizetések elkülönítéséről, a nem állami tanitók fizetésrendezéséről, — tehát eső után köpenyeg — nyugdij-revíziójáról, tanitók jogvédő bizottságáról szól. Szinte különösnek tűnik fel, hogy miért forgácsolják önmaguk a tanitók az erejüket, ellenkezésbe jutva ezáltal önmagukkal, az összetartás erejének hangoztatott elvével. ÚJDONSÁGOK. Telefon 139. s?.am BSST Mai számunk 14 oldal. — Ünnep után. Véget ért a húsvét ünnepe, a keresztyénségnek ez a legnagyobb és legjellegzetesebb ünnepköre. A húsvét voltakepen virágvasárnappal veszi kezdetét. Ekkor kezdődik a „nagyhét", melynek legszomorúbb emlékű napja és épen ezért a protestánsoknak legnagyobb ünnepe a nagypéntek. Zárul az ünnepkör a feltámadás ünnepével, a húsvéttal. Ez idén különösen hamar következett el a húsvéti ünnepkör, mely a tavaszi éj-nap egy3nlőséggel és a hold járásával lévén összekötve, igen nagy eltéréseket mutat fel. Húsvét vasárnapja ugyanis a tavaszi éjnap egyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnapon van mindig. Ez évben a péntekre eső március 21-ike, a tavaszi éj nap egyenlőség után az első holdtölte március 22-én szombaton volt. A húsvét vasárnapja tehát március 23-ára esett. És sajátságos játéka a természetnek: mig máskor nem egyszer megtörtént, hogy húsvétkor hideg, télies időjárás uralkodott „fehér" volt a húsvét, ez idén, mikor pedig olyan korán következett be, a lehető legszebb idő volt épen húsvét első napján. Még a tavaszi felöltők is eltűntek. Igaz, hogy másodnapján kellemetlen szél támadt, sőt este felé egy kis zápor után alaposan lehűlt a levegő, de azért sokáig meg fogjuk emlegetni ez a húsvétot az első nap gyönyörű időjárása révén. Fel is használták a kedvező időt sokan. Telve volt az Erzsébet liget is sétálókkal. A templomok is, bár nagy ünnepeken amúgy is megtelnek, zsúfolásig teltek meg a szép időjárás következtében. Egyébiránt ez évben a húsvéti ünnep három napig is eltarilnMmiili ns inran! iiiurliiiAfnfiEilin-i aho1 minden

nemü uridivat különlegességi újdonságok beszerezhetők, megnyílt az Angol uriöivaiarüiiaz ^stí^s^ YárosMzpaiota (Feiwzi-féle WnyyleresMÁs tőszomszédságában), 231-9-1 Szives támogatást kér: Füredi Áruház.