Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 1-26. szám)

1913-03-23 / 24. szám

Nyíregyháza, 1913. március 16. Vasárnap XXXIV. évfolyam. 24. szám. A Szabolcsvármegyei Községi Jegyzők és a Szabolcsmegyei Tanítóegyesület Hivatalos Közlönye. Megjelenik szerdán és szombaton este. Előfizetési feltételek: Egész évre 10 kor., Fél évre 5 kor., Negyed évre 2 korona 50 fillér. Egyes szám ára 10 fillér. Szerkesztőséi: és Kiadóhivatal: KOSSUTH LAJOS-TÉR 10. SZÁM. Telefon szám: 139. Kéziratokat nem adunk vissza. Hirdetések árszabás szerint számittatnak. A nyilt-téri közlemények dija soronként 60 fillér Apró hirdetések 10 szóig 40 fill., minden további szó 4 fillér. Vastag betűvel szedett kétszeresen számit. & legsötétebb Szabolcs. Szeretjük mi szabolcsiak ezt a mi áldott Szabolcsvármegyénket. Nagyon szeretjük és sok okunk is van reá. Talaja, éghajlata olyan, hogy itt minden megterem, ami a mi szép Magyarországunkban csak megteremhet. Tiszamenti búzánk elsőrangú; homoki rozsunk szintén; burgonyánk országos hirü; homoki szőlőink levét a külföld is szívesen fogyasztja; káposztánk messze földön híres ; a dohánytermelés terén elsők vagyunk az országban, sőt az ország dohánytermésének egyharmadrésze Szabolcsból kerül ki; cukorrépa termelésünk is fellendült az utóbbi években ; vannak jó réteink, legelőink; még a homoki tölgy erdők is jobb épületfa anyagot szolgáltatnak, mint a hegyvidékiek. Igaz, hogy a bánsági, csanádi bő termések ismeretlenek ezen a vidéken; ámde a legsilányabb esztendőkben is meg van a közepes termésünk. Földbirtokosaink, bérlőink sokkal nyugodtabban tekinthetnek az időjárás váltoxandóságai elé, mint az ország többi részében. Nem vagyunk tejjel-mézzel folyó Kánaán, de meg van a mindennapi kenyerünk. A Nyírség belvizeinek lecsapolása óta közegészségügyünk is tetemesen megjavult. A halálozások arányszáma megcsökkent. Már-már közel járunk az országos átlaghoz. Az élveszületések száma jelentékenyen kedvezőbb az országos átlagnál, az egyke-rendszert hirből ismerjük csak s ez adja meg azt az eredményt, hogy a tényleges szaporodás, jóllehet a kivándorlás alaposan megtizedelte sorainkat, még mindig kedvezőbb az országos átlagnál a legutóbbi népszámlálás tanúságaként. Az ország népessége 8'5%-kal szaporodott 1900. és 1910. között; Szabolcsban a szaporodás 10 8%-ot tett ki. És még is van egy nagy árnyék Szabolcs felett. A gyermek-halandóság, a 7 éven aluli gyermekek elhalálozásának számaránya tekintetében Szabolcsvármegye mutatja a legkedvezőtlenebb adatokat az országban! Az 1911-ik évben a 7 éven aluli korban elhaltak aránya az összes elhaltakhoz viszonyítva 54'4; ugyanakkor az országos átlag 45

,5%>! Hát e fölött a szomorú, nagyon szomorú kérdés felett érdemes egy kevéssé elgondolkozni. Szabolcsvármegyében az 1911. évben elhunytak száma 8436 volt, s ezek között 4587 volt a 7 éven aluli gyermekek száma! Négyezerötszáznyolczvanhét kis gyermek hunyt el Szabolcsban egy év alatt! Minden 1000 halott között 544 hét évet sem élt! Hát nem megdöbbentő ez? Csak Bihar- és Beregvármegyék mutattak fel az 1911. évben még ennél is szomorúbb képet; az előbbiben 567, az utóbbiban 547 hét évesnél fiatalabb halott esvén 1000 elhunytra. A megelőző években a kép még elszomorítóbb. Sőt ha visszamegyünk 1906-ig azt találjuk, hogy a gyermek halandóság Szabolcsban növekedő irányzatot tüntet fel, mig az országban javulást észlelhetünk. Az 1906-ik évben Szabol«sban minden 1000 halott közül 548 volta 7 éven aluli gyermek; 1907-ben 554: 1908-ban szintén 554; 1909-ben 565; 1910-ben 568. Ellenben az országban 1906-ban minden 1000 halott közül 476 volt a 7 éven aluli gyermek; 1907-ben 467; 1908-ban 461; 1909-ben felszállott az arányszám 480-ra; 1910-ben visszaszállott 46l-re s 1911-ben 455-re csökkent. Szabolcsban tehát minden évben nem csak magasan felülhaladta a 7 éven aluli korban elhunyt gyermekek arányszáma az országos átlagot, hanem az arány évről évre nő; pedig az országos átlag évről évre csökken. Az 1906-ik évben még Szabolcsnál rosszabb arányszámokat tüntettek fel Heves, Jásznagykunszolnok, Bereg, Bihar, Arad vármegyék. Már az 1907. évben Szabolcs vezetett ezen a szomorú téren; hasonlóképen 1908-ban is. Az 1909-ik évben Heves mutatott fel valamivel roszszabb arányszámot; 1910-ben megint Szabolcs ragadta magához a szomorú elsőséget. Japán és népe. Irta és a Bessenyei Kör szabadlíceumában felolvasta: Dr. Prőhle Vilmos. V. A japáni kormányférfiak mindeneket számba véve ugy találták, hogy legjobb lesz a vallási kérdéseket egyszersmindenkorra levenni a napirendről; ez meg is történt azáltal, hogy az 1889-diki alkotmányban kimondották a legteljesebb vallásszabadságot, jogában állván azóta minden japáni polgárnak bármely felekezethez tartoznia, annak vallásos kötelmeit teljesítenie mindaddig, mig a közrenddel s a polgári kötelességekkel összeütközésbe nem jut. És ez felelt meg nemcsak Fukuzava felfogásának, hanem Japán érdekeinek is. Az iskolákból a vallásoktatást kiküszöbölték s a családi nevelés körébe utalták, a helyett pedig az alsó és "középoktatás minden fokán Fulkuzava szellemében erkölcstant tanítanak az iskolában, melynek alapelvei kétségkívül a legegészségesebbek. Érdekelt, vagy elfogult európaiak ezen nerr. győznek sopánkodni, de okosabb megoldást találni bajos lett volna. Az elhunyt mikádónak magának éppen a legnagyobb dicsősége, hogy mikor az ősi shintó vallás szerint egész családjával együtt isteni eredetűnek volt tekintendő, esze ágában sem volt azt államvallásnak tétetni, vagy annak tekinteni. Ami pedig a japániak társadalmi életét illeti, van az oly keresztényi, mint az európai nemzeteké s jótékonyság terén alig tesz annyit karöltve állam és társadalom, mint éppen Japánban ; sőt egyenesen megható, hogy a vallási közömbösség hírében álló japániak mily gyengédek tudnak lenni, ha felebarátjuk vallási meggyőződéséről van szó. Alig érkeztek meg például a japáni kórházakba a legutóbbi háború folyamán az első orosz sebesültek, már keresztekkel, orosz szentképekkel aggatták tele kedvükért a falakat s azok alatt ápolták őket igazán a bibliai szamaritánus odaadásával a virágzó japáni vöröskeresztegylet fehérruhás örökké mosolygó, fáradhatatlan szolgálói. Mikor a japáni nép életéről van szó, a családról mindig külön kell megemlékezni, mert a japáni család szervezetében jelentékenyen különbözik az európai családtól. Fundamentális elve azonban általános és szép emberi: a gyermekek és szülők kölcsönös, odaadó szeretete. Japánban szerencsétlenségnek tartják, ha a családban nincsen gyermekáldás és ezért gyermektelen házastársak örökbefogadással segítenek a bajon, hogy legyen ki a szülőket életükben tiszteli, holtuk után emléküknek kegyelettel áldozik. Uj honpolgár megjelenése általános öröm, melyben rokonok, ismerősök, szomszédok őszintén osztoznak s mihelyt lehet, sietnek megnézni az uj földi vándort kit apja, anyja s ha vannak, testvérei is, rajongó gyengéd szeretettel vesznek körül. Amig épen nem, vagy csak tötyögve tud járni, dadája, nénje, vagy édes anyja hátára kötve megyen sétára s ott aztán vagy bámulja isten szép világát, vagy alszik édesen. Gyermekeket bántani, japáni ember szemében a legnagyobb barbárság. Évenként vannak gyermekünnepek is, külön figyermekeknek, külön leánygyermekeknek, a házakat, kerteket feldíszítik s apró sereg nagy hü-hóval, sippal dobbal, zászlókkal, lam- . pionokkal vonul ki játszani. Férfiak, asszonyok, legények és pápaszemes öregek egyaránt gyönyörűséggel nézik a haza leendő oszlopainak vidám kedvteléseit, testedző mérkőzéseit. A nevelés és tanítás körül persze má

r nagy a külömbség hajdan és most között, d

e most a mairól is csak annyit mondok, hogy a japáni közoktatás és nevelés a világon taláa FI llí és smokking öltönyök a legele- Kerekes Pál Utódánál • B H *l we •• isfiiI!lh!! R!i m I Ii RfiiV illiliin Biu!>/>nui.A«n no? váltö2átos üidönsáíTök. Kyiregyháza TeSefon 897 változatos újdonságok,