Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 1-26. szám)

1913-01-12 / 4. szám

Nyíregyháza, 1913. január 12. Vasárnap XXXIV. évfolyam, 4. szám. A Szabolcsvármcgyei Községi Jegyzők és a Szabolcsmegyei Tanítóegyesület Hivatalos Közlönye. Megjelenik szerdán és szombaton este. Előfizetési feltételek: Egész évre 10 kor., Fél évre 6 kor., Kegyed évre 2 korona 50 fillér. Egyes szám ára 10 fillér. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: KOSSUTH LAJOS-TÉR 10. SZÁM. Telefon szám: 139. Kéziratok»t nern adtrak vissza. Hirdetések árszabás szerint számittatnak. A nyilt-téri közlemények dija soronként 60 fillér Apró hirdetések 10 szóig 40 fill., minden további szé 4 fillér. Vastag betűvel szedett kétszeresen számit. Tanítóink munkája és helyzete. Munka, küzdelem, remény — igéret, várakozás, csalódás: ime általánosságban a magyar tanítóság kulturképe. Kétezer évvel ezelőtt a rabszolgákból választották a paedagogusokat; ma a paedagogusokat tartják a szegénység és függés rabszolgaláncán. Fizetésrendezés... az már csak lenne, de milyen ?! Szolgálati pragmatika ... az is csak lesz, de mikor?! Lapunk a Szabolcsvármegyei Tanítóegyesület hivatalos közlönye lévén, szinte napról-napra látjuk az égető sebeket s halljuk az elkeseredett nyilatkozatokat; érzéketlenek lennénk tehát az igazság és méltányosság iránt, ha feladatunkat kimerítettuek tartanok az egyesületre vonatkozó hírek közlésével s nem ismernők kötelességünknek, hogy a „nemzet napszámosai" által végzett munka értékelésével s ennek alapján helyzetük javításának követelményével is foglalkozzunk. Ha felülemelkedünk azon az általános tételen, hogy minden élethivatásnak kenyérkereset a célja, s arra a kérdésre keresünk feleletet, hogy kik azok, akiknek munkájához egész nemzedékek legnagyobb érdekei fűződnek : habozás nélkül mogállapíthatjuk, hogy e nágyfontosságu feladat óriási súlyának túlnyomó része tanítóink vállára nehezedik, kik a magvető munkáját végezvén, a Jövő számára dolgoznak, s még csak azzal se biztathatják magukat, hogy meg is fogják érni munkájuk gyümölcsét. A nevéhez méltó tanitó az iskolában a gyermekek szunnyadó tehetségeinek fölébresztésével és kifejlesztésével s javarészben jellemük megalapozásával is a nemzet jövendő munkaerőinek előkészítője, az iskolán kivül pedig — egészséges viszonyok között az arra hívatott lelkész oldalán s vele egyetértőleg — példájával, közhasznú intézmények létesítésével s egész tevékenységével a felvilágosodás, vagyonosodás és haladás útmutatója. Ám ha e munka elfoglalja minden idejét s megőrli minden erejét: szabad-e a társadalomnak szűkmarkúnak lennie a munka méltányolásában s a munkás megbecsülésében? S nem maga ellen vétkezik-e minden iskolafenntartó, ha nem gondoskodik oly föltételek megteremtéséről, amelyek mellett e végtelenül fontos feladat gondtalanul és zavartalanul végezhető ? Eszünkbe jut-e csak néha is, hogy tanítóinkról máskép beszéljünk, mint a lekicsinylés, legjobb esetben a vállveregetés hangján? Gondolunk-e arra, hogy törekvéseiket még csak figyelmünkre is méltassuk? Készek vagyunk-e csak meghallgatni is őket, mikor minden panasztól, vádaskodástól és irigységtől távol azzal a néma kérelemmel fordulnak hozzánk, hogy mostoha sorsukon legalább valamit lendíteni igyekezzünk? Más élethivatásoknál a javadalmazásnak esetleges hiányait talán a rang s az ezzel járó nem egy külső előny pótolja. Megsértenők tanítóinkat, ha f'öltételeznők róluk, hogy ilyesmi után vágyódnak s múlhatatlanul igényelik a társadalmi elismerést; különben is úgy érezzük, hogy ez nem annyira rangfokozata, mint egyéni értéke szerint illeti meg az embert. Ám nem visszás dolog-e, hogy nincs olyan alacsonyrendü tisztviselő, aki a társadalom mai becslése szerint minden téren meg ne előzné a tanitót ? S még ez is hagyján, ha munkáját abban a tudatban végezhetne, hogy korlátlan ura szavainak és tetteinek, amelyekért felelősséggel csak a törvénynek és saját lelkiismeretének tartozik. De vájjon hány tanitó mondhatja ezt el magáról, különösen faluhelyen, ahol egy vagy több — inkább egy, mint több — tényező hatalmi érdekét kell szolgálnia az iskolában is, az iskolán kivül is? Nem tojástáncot kell-e folyton járnia, ha azt akarja, hogy száraz kenyerét el ne veszítse, s családját, mert hisz a tanitó s a nagy család egy anyaméhben született, romlásba ne döntse ?! Valóban csak a jóllakottak logikája mondhatja a tanítóság közelebbi országos mozgalmáról, hogy mint afféle joglalan és túlzott követelőzés nem megszívlelésre, hanem megrendszabályozásra érdemes. Az óhajok hangosabban megnyilatkozó Mikor aludni térnek a rózsák. itt, mi felénk a napokban húzták le téli pihenőre a rózsafákat. Szeles idők jártak már régeta és az éjszakai viharok eltépték őket a karóik mellől, meghajlott derékkal, lecsüngő koronával ugy buktak yolna már lefelé mint az almos ember, ha még mindig ébren kell neki maradnia. Ablakomból néztem a munkát. Kimérték, mennyire kell ásni törzsüktől a gödröt, •

ks hogy minél kevesebb legyen a munka, levagdalták róluk a hosszabb galyakat. Ugy néztek most ki mint az öreg ember, ha fiatalosan fésülködik : lerivóan fiatalon, vagy mint betegsége utón a lenyirthaju asszony. Azután meghúzták a derekukat és lenyomták koronájukat a földbe. Almosak voltak-már, de mintha nem akartak volna azért még pihenni, vagy mintha mondották volna : r.e igy, igy nem jól esik a hosszú téli álom, hagy igazodjam el én magam ! — és eltörve recsegtettek megvagdalt agaikat. A kertész nem hallgatott reájuk, hanem odadobott egy kapa főidet, azután még egyet és akkor már nem birtak tovább akaratoskodni, vagy csak a föld alól nem hallatszott már ki eltemetett, sikitó kérésük, őszi falevél, elszáradt virág, nyirkos föld, dombot rakott fölöttük és az élőhalottaknak ugy kellett aludniok, hogy fele részük kint volt a főidből. Azt tartja az ember, hogy a rózsafa derekán ugy sem nyílott virág, az kint is maradhat. Egészen emberi gondolkozás. Egy-kettőre apró diadalivek épültek a földön már most, hogy alattuk vonulhasson majd be a diadalmosolyos, fiatal tavasz. Másnap kimentem magam is a kertbe és jártam a csak fejeket takaró friss sirok között. Levágott szárakon elkésett bimbók fagyódtak a földön. Talán egy héttel előbb ezek a bimbók nem merték érezni, csak izgatott belső örömben álmodták az álmot, a menyasszonyok álmát. Szépítgették magukat, hogy bimbójuk vége csókfogóra csucsorodjék, a piros élet kipattantós csókja elé és szirmaik szélén piros utat húztak, amelyen majd lefuthasson remegésük szomjas szivük véréül, a nem egy, hanem az ezer meg ezer naptól kapott csók után. És nem kaptak szegények egyet sem, vagy talán ha egyet, amely kacérkodott csak az őszi napsugárban, de sem életet, sem meleget nem adott. Késett rózsabimbók, szántás fölött uszó, kóróktól hasított menyasszonyi fátylak ! Csortos városában valami villanynyal kivilágított kerékfajta szerkezet mutatta, hogy itt van a gyógyszertár. Egészen uj volt még csak tegnap tettek az ajtó fölé. Kolozs Béla is megnézte nagyon, és mig szeme a magasban járt, a lába bokáig belelépett az útszéli pocsolyába. Összeszidta önmagát, hogy mit keres ő ott fent, és hogy az a pocsolya épen neki való figyelmeztetés volt, aki a patikába megy. Már hetek óta láza volt minden este. A szemei tüzese* ragyogtak és kicserepesedett ajaka annyira szaraz volt, hogy alig tudla összecsukni őket. Állandóan szedett valami orvosságot és most egy ujabb szállítmányért ment. Bálépve a patikába, olyan tiszteletteljes áhítat fogta el, mint amilyent érez az ember, ha a maga utoisó krajcárjáért olyasmit vesz, amely utál görcsösen vágyik és csodálkozik rajta, hogy olyan olcsón adják, alig akarja elhinni, hogy nem milliókat kérnek érte, és fél, hogy a tévedés kiderül, és neki kevés lesz a pénze. Ó életet akart venni a patikában. Leült a kis bársony székre és iparkodott illendően, csöndesen viselkedni, de nem tudott. A mellét fojtogatta a köhögés és hiába izgett, mozgott a széken, azért csak hallható volt az mégis, hogy nagyon mélyről jön és tépve, szaggatva hoz föl valamit. Az orvosság elkészült és a patikussegéd nagyőri szórakozott lehetett, mert keveset számított föl érte és olyan egykedvűen adta át, mintha elfelette volna hogy kincset ad. 11 és smokking öltönyök a legele- KorGkGS Pál Utódánál um

m Csikkekben » psa'üb kivitelben készülnek Myiregyháza Telefon 197 VáltOKtOS Újdonságok „