Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 1-26. szám)
1913-03-13 / 21. szám
2 21-ik szám. JÜIMlStK. 1913. március 13. gyanánt, hogy az iskola, mely a bizonyítványt kiállította, Nyíregyházán van. Én a legnagyobb hibát abban találom, hogy a polgári iskolák lecsúsztak arról a talajról és kisiklottak azokból a vágányokból, amelyet számukra a hatvannyolcadik törvényhozás kijelölt. Középiskolásdit játszanak; becsempészik beléjük a latint, a franciát s ahelyett, hogy a gyakorlati, a polgári pályákra nevelnék növendékeiket, a szellemi proletárok számát szaporittatják. Polgári iskolákra volna szükség a vármegye nagyobb községeiben. Ezekre kellene gondolniok a községeknek ; ezekben módot adni a szülőknek, hogy gyermekeiket az elemi iskolák végzése után iskoláztathassák s azok végeztével a gyakorlati kenyérkereső pályákra juttathassák. Sajnos, országos csapás az, hogy a polgári iskolák nem azon az uton vannak, amely számukra ki volt jelölve s azért nem is becsülik meg azokat sem a szülők, sem a növendékek ugy, amint megérdemelnék. Hiszen mindenfelé azt halljuk és olvassuk, hogy a polgári iskolákat hét osztályúvá kell fejleszteni; a belőlük kikerülő növendékek számára az egyéves önkéntesi jogot kell megadni; a polgári iskolákban alkalmazott .tanerők" lealázónak tekintik, hogy őket csak „tanítókénak nevezik stb. Egyszóval a polgári iskolából lassanként „középiskolák"-at akarnak formálni gyakorlati életpályáink mind nagyobb kárára és hátrányára. Vajh, hol van közoktatásügyünknek az a Baross Gábora, aki egyszer már vaskézzel merne belenyúlni ebbe a darázsfészekbe és gyökeresen meg merné reformálni egész közoktatatásügyünket! Ha a közoktatásunk akként volna felépítve, hogy a négy osztályú elemi népiskola után a négy osztályú polgári iskola következzék s csak ez után következzék a szintén négy osztályú gimnájapán háború óta járul Saghalin déli tele, a Liaotung félsziget és Korea, együttvéve közel 300 ezer négyzet Kilométernyi területtel. A Japáni szigetek gerincét általában magas, erdős vulkánikus hegyek alkotják, melyek a legzordonabbak, legvadregényesebbek Kiushu szigetén. A japáni hegyek legmagasabbja s az egész föld kerekségének egyik legszebb hegye a Fujinoyama, vagy Fujisan, 3770 méter magas, most már jó idő óta pihenő tűzhányó, melyre ugy a szárazföldről, mint a Csendes Óceán felől tiszta időben elragadóan szép kilátás nyilik s melyet Nippon fiai valósággal szentnek tartanak s melyet zarándokok is szívesen keresnek fel, hogy oldalain felfelé kapaszkodra, az ormáról az alant elterülő világra letekintve, elmélkedhessenek az élet nehéz küzdelmeiről, s az emberi indulatok hiúságáról. A Fujinoyama kitörései valamikor rettenetesek voltak az egész környékre, de most már 1907. óta pihen, helyette azonban működik még egy egész sereg kisebb nagyobb tűzhányó, hol több, hol kevesebb kárt okozva vagyonban, emberi életben. A föld mélye szünet nélkül háborog s évenként átlagban 1260 földrengés fordul elő. zium (a mostani főgimnáziumok felső négy osztálya) mely kizárólag a „ fő "-iskolákra előkészítő „közép"-iskola lenne s viszont a gyakorlati pályákra előkészítő iskolákhoz, minők a felső kereskedelmi iskola, ipari szakiskolák, gazdasági iskolák stb. szintén a négy osztályú polgári iskola elvégzése volna köteléző: bizony más lenne a helyzet Magyarországon is! Ettől azonban még nagyon messze vagyunk. De mig ez be nem következik, nem lehet csodálkozni a szülőkön, ha a polgári iskolát nem becsülik érdeme szerint s nem lehet csodálkozni azon sem, ha minden valamire való község vágyainak netovábbja, hogy gimnáziumot létesítsen, nem egyszer a már meglevő polgári iskola megszüntetése árán is ! Vigasztalan március. Március idusát minden esztendőben a történelmi jelentőségét meghaladó fontosságai ruházza fel az a nem lohadó érdeklődés és várakozás, melylyel a társadalomnak túlnyomó többsége s — ha kevés túlzással mondjuk — az egész magyar nemzet e napot még ma is kiséri. Amiképen egy jobb sorsra, jobb jövendőre érdemes nemzetnek forrongásba ment vágyakozása előzte meg a történelmi ezernyolcszáznegyvennyolcadiki március tizenötödikét, úgy folytatódik ez a várakozás még hatvanöt eszteadő elmultával ma is. És ez a várakozás nem indokolatlan álomkergetés! Mert ha csak egy futó pillantást is vetünk azon eseményekre, amelyek 1848. márc. tizenötödikét megelőzték, s amely vágyakozások e nevezetes napon teljesedésbe mentek, úgy az első. pillanatra kétségtelenné válik, hogy az akkor lezajlott események és a mai közállapotok között párhuzam nem vonható, s hogy az összehasonlítást mai közállapotaink nem tűrik meg. 1848. március 15-én — s ennek hatása alatt és következményeképpen később — törvéAz ország legkülönbözőbb vidékein bőven akadnak hő- és gyógyforrások, melyeknek gyakorlati értékesítésére az utóbbi évtizedekben nagyon sok történt. Belső vizekben a szigetország általában szegény. A folyók szükségképen rövid és gyors folyásuak, sok a vízesés. A tavak közül legnevezetesebb a Biwa-tó Hondo szigetén s e tó, a hagyomány szerint Krisztus előtt 286-ban ugyanazon az éjszakán keletkezett a földkéreg lesülyedése folytán, amelyen a Fujinoyama óriási orma a síkságból a felhők fölé emelkedett. A tó hossza 36 angol mérföld, szélessége 12; ma hajók járnak rajta s vidéke egyike a mikado birodalma legszebb, legkiesebb tájainak. A szigetországnak rendkívül nagy éjszak déli kiterjedése miatt természetesen nagy külömbségek tapasztalhatók az átlagos hőmérséklet dolgában. Kiushu általában melegebb, de hó és éjjeli fagy itt sem ritkaság. Éjszakon a tél 5 — 6 hónapig tart s a magasabb hegyek ormait 5—10 hónapon át hó fedi. Tókióban, a íővárosban, körülbelül 10 fok hideg és 36 fok meleg közt váltakozik az évi hőmérséklet. Japán növényvilága rendkívül gazdag s az egész szigetországot igazi paradicsommá változtatja. Valósággal lehetetlenség egy rövid isnyes biztosítást nyert a tanszabadság, a tanulásnak és tanításnak teljes szabadsága, az egyenlő teherviselésnek elve, a vallásfelekezeteknek teljes egyenjogúsága, az egyesülés és gyülekezés szabadsága, a teljesen magyar honvédelem, a cenzúra eltörlése mellett a sajtónak teljes szabadsága stb. stb. Azonban az ezernyolcszáznegyvennyoicas történelmi időket megelőző közállapotok is teljesen mások voltak. Akkor is heves harcok, szenvedelmes küzdelmek előzték meg a diadal kivívását, a gazdasági állapotok akkor is nyomasztóan terhesek voltak, ám az akkor kü^dő hazafiak valamennyien és kivétel nélkül egyetlen tiszta, ideális cél eléréséért küzdöttek, s ha volt is közöttük eltérés, ez az eltérés csupán a küzdelem módjának és eszközeinek használata kérdésében jelentkezett. Ezzel szemben ki az, aki ma állítani merné, hogy mindazok a népjogok és közszabadságok, melyek 1848. március 15-én s annak hatása következtében azt követőleg az akkori viszonyok között szinte ideális módon beteljesedtek, ma is biztosítva vannak ?! S ki az, aki a ma harcosairól ellenvetés nélkül s a kigunyolás veszélye nélkül állítani merné, hogy azok kivétel nélkül egyedül csak nemes ideálokért küzdenek ? ! Ezernyolcszáznegyvennyolc március idusát megelőzőleg a szabadság reményét lengette a tavaszi szél. Ma is fújdogál a szellő; a tavaszi ébredésre éhes föld felett most is levegőhullám ömlik el, de az nem a szabadság reményét, hanem a megcsalt álmok, letört eszmények romjainak porát lengeti felénk .... —f Jognéikiiliek. Irta: Tóth József. Stuart Károly fegyelmi bíróságául feltolja magát a „csonka parlament." Mint az ország legfőbb hivatalnokát vádolja a királyok legfőbb bűnével: a hazaárulással. A lordok házának ellenzése dacára halálra ítéltetik 1649. jan. 29-én. Halálos ítéletének végszavai ezek: „felszóllittatnak az összes tisztek, katonák mertetés keretében csak a főbb fajokat is érinteni, de talán fölösleges is, s azért csak annyit említek meg, hogy mivel Japán aránylag nagyon korán szakadt el az ázsiai szárazföldtől, növényvilága is sok tekintetben olyan különálló jelleget mutat, mint lakói és állattvilága. Alig van utazó és kutató, aki ne a legnagyobb elragadtatással szólna Japán növényvilágáról, akár évszázados fákkal büszkélkedő őserdeiről, akár virágos rétjeiről, akár mesterségesen tenyésztett disznövénzeiről emlékezik meg. Lauterer például ezeket irja: Pompásabbak Dél-Európa erdőmaradványai, pombásabbaknak láttam Éjszak Amerika eredeit a Hyláavidéken; szebbek Patagonia és Ujseeland örökzöld erdői; sz ebbek a liánokkal keresztülkasul font keletausztráliai erdők, szebbek a luzoniak, nagyszerűbbek az AmazoD menti őserdők, nagyszerűbbek a tropikus erdők Kolon és Panama között, de gyönyörűbbet nem láttam soha, mint a Hakone és Nikko vidéki meg a középiapáni erdők nyári időben. A maga nemében nagyhatású, igy folytatja Lauterer az ausztráliai óriás fák látása, megragadó a kaliforniai wellingtoniák képe, felejthetetlen a mexikói taxodiák festői hatása: ünnepiebb, fenségesebb erdőben, mint a Hakone lno-7Qn o c s° es J 0 innnn 0 Cnmim cipő üzletében, Zrinyi Ilona-utca 3. illd/dll c lP őtaka r> Lm lm ii liíls Ilim szerezze b e> o. legtartósabb és legelegánsabb lyULUII, akkorazt6Saki g LIUIIUI U. UUIIIUÜI férfi, oii és prfflekcipó'k vannak raktáron.
