Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 1-26. szám)

1913-03-02 / 18. szám

Nyíregyháza, 1913. március 2. Vasárnap XXXIV. évfolyam, 18. szám. Szabolcsvármegyei Községi Jegyzők és a Szaboicsmegyei Tanítóegyesület Hivatalos Közlönye. Megjelenik szerdán és szombaton este. Előfizetési feltételek: Egész évre 10 kor., Fél évre 5 kor., Negyed évre 2 korona 50 fillér. Egyes szám ára 10 fillér. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: KOSSUTH LAJOS-TÉR 10. SZÁM. Telefon szám: 139. Kéziratokat nem adunk vissza. Hirdetések árszabás szerint számíttatnak. A nyilt-téri közlemények dija soronként 60 fillér Apró hirdetések 10 szóig 40 fill., minden további szó 4 fillér. Vastag betűvel szedett kétszeresen számit. Észrevetelek a bankmérlegekhez/ Nap mint nap olvassuk a fővárosi nagy bankok mérlegeit, a nyomasztó pénzügyi viszonyok közepette, az üzlettelenség esztendejében óriási hasznokról számolnak be kivétel nélkül. Mert az értékpapír állomány árfolyam külömbözetét — a mi sok intézetnél milliókat tesz ki — leszámítva az évi haszoneredményből, még mindég lényegesen több hasznot produkáltak, mint az előző években. Hogyan volt ez lehetséges, mikor a betét állomány nem növekedett, a külföldi visszleszámitolás megszűnt, úgy, hogy általában az összes üzletágakban tetemes reductió állott be? A felelet egyszerű. Eddig megelégedtek az Osztrák-Magyar Bank hivatalos kamatlába felett 1—2% nyereséggel, most a visszleszámitolásnál is 4 5% többletet számítottak a hitelre szoruló terhére. És mit tettek a kis ban- \ kok ? A visszleszámitoláson felül ők is fel- ' számitottok 4 5 6%-ot feleiknek Így • a kevesebb üzlet mellett nagyobb hasznot értek el mindketten. j Bátran remélhettük volna, hogy a mult évben elért kedvező üzleti eredmények, bő tartalékolások és szokatlanúl magas pénztári készletek némi engedékenységre fogják hangolni az intézeteket alaposan megnyomorított adósaikkal szemben, legalább az eddig fennállott üzleteknél — és mindenütt csak szigorúbb feltételeket kapunk azóta, kényszerű helyzetünkben egynémelyiknek 14—16%-ot fizetünk. Ha az ügyész és a törvény nem akar ismerni uzsorát, ismerjünk mi. A kiket nem fognak tönkre tenni a rettenetes viszonyok, a kiket a kis emberek közül nem seper el a bankok nyereség szomja, emlékezzenek! Ha majd megvirrad s nem lesz a kezünk annyira megkötve: emlékezzünk és kerüljük el azokat a bankokat és intézeteket, a melyek a szigorú törlesztésen kivül még 14 — lb°/o-os kamatot sarcoltak és sarcolnak be rajtunk. Tömörüljenek gondolatban és elhatározásban a kisemberek, a gondolaton megtörik minden erőszak és a tömeggondolatoknak, a tömegérzéseknek legyőzhetetlen az erejük és ha egyelőre törvényhozási uton nem remélhetjük az ezúton is mutatkozó uzsora megrendszabályozását: megrendszabályozhatjuk önmagunk. Fognak még ők — jobb időkben — bennünket hívni, de ekkor válogatni fogunk és elkerüljük azokat az intézeteket, a melyek kizsarolták kényszer helyzetünket. . . . n. *) Szívesen adjuk közre, bár nem mindenben értünk egyet a cikkiróval. Sz erk. Február hó 27 én tartotta meg a helybeli szociáldemokrata párt a legnépesebb, tiltakozó nepgyülését. A gyűlésnek a „Munkás Ollhon" helyiségében kellett volna megtartatnia delulán 4 órakor, de a kilüzött idő előtt oly hatalmas tömeg verődött össze — dacára a kellő meghirdetés hiányának s a hétköznap nak — hogy a nagyszámú hallgatóság a Kis-térre szorult s itt hallgatta meg a népszónokokat. A gyűlés lefolyásáról a következő tudósításban számolunk be olvasóinknak : Beregi Dezső ajánlatára elnökké: Bíró Lajost, jegyzővé : Bodó Ferencet választolta a népgyűlés. Biró Líjos elnök nyugalomra intve s figyelmes hallgatásra kérve a hallgatóságot, bejelenti, hogy a mai politikai helyzetről és a tömegsztrájkról: Lefkovies Vilmos debreceni tanár fog beszelni. Lefkovies Vilmos harsogó kiáltásnak tekinti azt, hogy ily szokatlanul nagy tömeg gyűlik egybe Nyíregyházán és hozzá még hétköznap. Kitér a népgyűlések háromszori betiltására, mig végre negyedszer megengedték, holott a népgyűlés nem egyéb politikai iskolánál, hol nemcsak a nép jogi érzéke fejlődik, de tanulja azt is, hogy a cipő nemcsak arra való, hogy a földet tapossák ; de, ha kell, rúgni is jó. Amiért izzásban kell tartani a népet, ez a munkás osztály szánalmas sorsa és helyzete, mely a jelenleg uralkodó rendszer megszűntetésében keresi sorsának, politikai helyzetenek javulását. A nyomor kutforrását Magyarország parlamentjeben keresi. A nagyerdő faihoz ha sonlilja az embereket, hol az erősebb gyökér félre tolja a gyengébbet s amaz erejét a dus lombozatú koronában mutatja, mig emez hulló, sárga levelével jelzi a közeledő pusztulást, a vegenyészetet. Ly a húsos fazék körül erősek, mig a tömeg letiporva éhezik és korcsosodik ; mert a társadalmi küzdelemben alul marad, igy tehát vándorol, korcsosodik, a haza megvédésére katonának sem jó. Kis gazda, kis ipar pusztul : ez a Magyarország nyomorának gyö kere. A népet folyton izzásban tartja s az a teny, hogy minden adot neki kell kiizzadniok s mégis a törvényhozás ugy alakul, hogy ró lünk — nekűlűnk intézkednek. Hosszú nehéz évtizedes küzdelem eredménye az a meggyőződés, melyet hangoztatnak fönt és lent szóban és Írásban — de gyakorlatban nem, — hogy be kell hozni az alkotmány sáncai közé a proletárságot. Magyarország politikai berendezését a választójogi ja vaslat teszi fontossá, mely javaslat (felolvassa) elismeri a munkás osztály politikai érettségét, szociális érdekét, önérzetét, hatalmas tényező voltát, melyek politikai jogra minősitik, a politikai nemzetet a szereplés által erősitik. A törvényjavaslat politikai jogot ád ugyan, de oly feltételhez fűzi. hogy ennek a munkásnép nem felelhet meg. Egeket, fellegvárat igér, de követeli, hogy ehhez a létrát maga csinálja meg. A törvényjavaslat, mint Petőfi János vitézét a sárkányok birodalmán és gyomrán át juttatja Tündér Ilonához, ugy ez a népet a választójoghoz. Igy a sárkányok birodalmának első kapuja : a 30 év. Akik a jelenlegi körülmenyek közt 24 éves korukban vá asztok lennének, azoknak 30 ig kell várniok, mely jogfosztás. Nyilvánvaló az a szomorú tény orvos és laikus előtt, hogy a munkás az emberi életkor delétől jóval innen marad. Legjobb esetben 1 —2-szer fog szavazni s aztán elhal. A gyakorlati munkásnak nincs itt értéke, mig az egyetemről hollismerettel került ifjú — mint a szonok saját tapasztalatára hivai kőzik — a gyakorlat teljes híjával kerül az életbe minden élettapasztalat nélkül, ki Jupiterről s a romai rendőrről többet tud, mint az életből s mégis ezt a politikai életben érettnek minősítik s kedveznek. A dolgozó ember hamarabb tesz szert gyakorlatra, hamarabb önállósítja magat, hamarább él, de gyorsabban is pusztul. A töbhség tehát elpusztul az első kapunál. A kisefcbseg eljuthat a II ik kapuhoz, mely 3 évet kiván az ipari- s 5 öt a mezőgazdasági munkástól, hogy egy helyűit, megszakítás nélkül dolgozzék. A kőműves, festő s a szezon munkások lemaradnak itt. Lemaradnak a munkások a munkanélküliség esetén is ; most Magyarországon — sajnos de való — többször van munkanélküliség, mint munka. A többet igérő mesterért feláldozzak sokan a választójogukat anélkül, hogy kabátjuk gombjaitol gyerek módra kérdeznék, hogy mit áldozzanak fel : a jogot-e vagy a 2 fillért, melylyel amaz többet igér. A több munkabér elveszi a munkást s ezzel elvész a választójog. Ha sztrájkol, elvész a folytonosság, vége a választóijognak. Ha a mester nézete nem egyezik az alkalmazott nézetével, a 3 év előtt 1 nappal elbocsátja s tönkre teszi politikai szereplesét. A művezetőnek, előmunkasnak nem kell 3 év, mert ezek kevesen vannak s a mindenkori munkaadó szeszélyeinek hódolói, melynek köszönik legtöbbször előléptetésüket, ezek a kormányozható léghajók. A földmunkás télen nem dolgozik, az arató gazda is csak julius, augusztusban ha szavaz. A béresgazda s az uraság alkalmazottai mind a földesúr plurális választói jogának részesei, előmozdítói. A III. sárkány kapujába János vitéz ott marad a sárkány gyomraban anélkül, hogy Iluskáját keblere ölelné. Politikai cél szolgalatában áll az a vizsgázó bizottság, mely a gyanúsokkal próba vizsgát végeztet. A szónok, mint tanár tudja, hogy akire a tanár egyszer ráteszi a kezét, akit meg akar buktatni, az el is hasal, legyen akármilyen tehetség. Az igaz, hogy e bizottság határozata ellen felebbezhet s orvoslást is kaphat — a választás után. E bizottság mig az egyik kezével sujt a másikkal emeli a neki kedves egyéneket azaltal, hogy meggyőződés és próba nélkül felveszi a névjegyzékbe. Tehát az elevenek és holtak fölötti hatalommal van felruházva, magával hordozva a terror egész fegyvertárát. Farsangi bohózat, a választói jogból való kizárás e törvényjavaslat. Sok ember azért sem szavaz, hogy kenyeribe ne kerüljön ez a IV. kapu. A minimális követelést 24 évben, az irás és olvasási képességben kívánja megszabni. Az erők összpontosítására hívja a tömeget, mert erő kell a választójog kivívásához, erőt kell kifej leni a közegészségügy és az iskolák államosításához, melyet eddig békés szándékkal, békés eszközökkel követellek; de forradalmi uton is készek a 48 asi márciusi hagyományokat felújítani a munkások jogaiért, az uj Magyarországért s ennek ipari nagyságáért. Nyíregyháza félénk népe elé állítja Debrecent, honnan ha majd nem jött posta, nem jön vonat, az ég piros, akkor ludja Nyíregyháza népe is a kötelességét. Meghívja vegezetül a hallgató közönségét Debrecenbe, a jövő héten tartandó népgyűlésre. Ejulán hosszasan foglalkozott a miniszter elnök ügyével s erősen aposztrophálta.