Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 1-26. szám)

1913-02-23 / 16. szám

2 17-ik szám. J^YIOTíCÉK. 1913. február 27. A tisztviselő telep félbenmaradt ter­vének ilyetén előhozatala szolgáljon tehát serkentésül ann^k a bizottságnak, a melyet azért küldött ki az érdekeltségnek egyeteme, hogy az eszmét pártfogásába vegye, de amely a tervet vádlottként kezelte s „kihallgatás nélkül* halálra itélte. Mert ha csakugyan megvalósítható az eszme, amiben sokan nem is kételkednek, meg­valósulását pedig még többen várják: akkor egyenesen hiba számába megy a késedelmeskedés ; — ha ellenben a tár­gyalások eredménye arra vezetne, hogy a megvalósulás feltételei pótolhatatlanúl hiányoznak, akkor kérlelhetetelnűl Ítéljék csakugyan halálra. De elitélés nélkül, a többiek visszajáró szellemei között ne hagyják meg eltemetetlenül. Ne kísértsen tovább! D. Közvilágításunk javítása. Érdekes javaslatot terjesztett Nagy Elek városi mérnök a tanács elé a közvilágítás gyö­keres megjavítása érdekében. A város utcáin és terein ez idő szerint 782 villamos izzólámpa van felállítva az ív­lámpákon kivül Ebből a 782 lámpából azonban minden éjjel egészen reggelig csak 183 ég, 421 szintén ég mipden este 11 óráig, vagyis minden este összesen 604 lámpa ég. A többi közül 131 lámpát csak az úgynevezett holdvilág nélküli estéken gyújtanak meg és égetik este 11 óráig, 17 lámpa csak akkor ég, mikor az ívlámpák is égnek, 30 lámpa meg az Ívlámpák közelében olyankor ég, mikor az Ívlámpák nem égnek. Ez a bonyolult világítási rendszer a gya­korlatban igen sok kellemetlenségre ad okot és alkalmat A legtöbb panasz amiatt merül fel, hogy a hold nem mindig világit olyankor, ami­kor a kalendárium szerint világítania kellene, mert egyszer telhők takarják el, másszor meg, különösen az őszi és téli hónapokban igen gyakran, a köd miatt nincsen holdvilág. Nagy Elek városi mérnök azt javasolja, hogy a város szakítson az eddigi bonyolult vi­lágítási rendszerrel még pedig akként, hogy az összes ivláippák égettessenek minden este 11 öráig, az izzólámpák pedig két osztályba osz­tassanak be, ugy hogy legyenek olyanok, ame­lyek egész éjjel égnek minden éjjel, a többiek pedig estQ 11 óráig, de szintén minden este. — Egyik megjegyzés a másikat érte. „Mit tud magával csinálni ez az Irmus, hogy még most is ugy néz ki, mint egy husz éves leány, pedig ma holnap harminc lesz. — „Nem is olyan szép, lelkem hidd meg. Ha közelebbről jól megnézed, már a szeme végében s a szája szelein felleled a finom rán­cokat. De kacérság, az van benne jó adag* mindannak dacára, tekintve hány éves, elég jól néz ki. — Azért beszél igy, — súgta a harmadik szomszéd, — mert Gáli nem az ő lányának udvarol, de Irmának . . . Szerencsére a szünetnek vége lett, az éne­kesnő megjelenése végett vetett a megjegyzé­seknek. A hangverseny után tánc következett. Gáli kizárólag Irmával táncolt, folyton mellelte volt s Irma boldogan nézte barátnői irigységtől sápadt arcát, mert elvolt ismerve, hogy olyan táncos, mint Gáli, az egész megyében nincs több. A soupé után fáradtan ültek le a pálma­csoportök közzé elhelyezett kis kanapéra. — Gáli beszélt Irmának édes, bolondos, szerelmes csacsiságokat, a leány pedig hallgatta némán, csillogó szemekkel. — Előttük le s fel zajongott tarka cso­portokban az egybegyűlt lányok, fiatal embe­rek vidám serege s ők a pálma csoportban meghúzódva nem láttak, nem hallottak semmit, csak az egymás szerelmes szavát. S mikor végre a rég várt nyilatkozatot Szükségesnek találja a javaslat azt is, hogy a lámpák gyújtási ideje korábbra, eloltási ideje későbbre tétessék. Ez idő szerint ugyanis ugy áll a dolog, hogy a város által megállapított gyújtási időponttól kezdve az oltási időpontig terjedő időre fizet a város a világítási vállalat­nak a világításért. Minthogy azonban a lámpa­gyujtóknak körülbelül egy órai időre van szük­ségük arra, hogy a járásukba beosztott lámpá­kat mindet felgyújtsák, a megállapított gyújtási idő előtt egy órával eiöbb kezdik a lámpák fel­gyujtását s az eloltás szintén egy órát vesz igénybe. A város ezt a körülményt eddig aként használta ki, hogy a gyújtási időt mintegy fél órával későbbre tette, az oltási időt pedig egy fél órával előbbre, mert hiszen a lámpáknak legalább a fele már, illetve még igy is égett Ha azonban a lámpák két osztályba soroz­tainak csak, akkor a világítási vállalat nem egyenként fogja a lámpákat meggyújtatni és eloltatni, hanem néhány központról, mert a két osztályba tartozó lámpák számára érdemes lesz külön vezetékeket alkalmazni. A közvilágítás ekként való megjavítása az eddigi lámpák száma arányában évenként közel 300 000 égési óra többletet idéz elő az izzó­lámpáknál, az ivlámpáknál pedig közel 20 000 óra többletet Közgyűlés a városnál. Nyíregyháza város képviselőtestülete pén­teken délután tartotta meg február ha*d ren­des közgyütés-'t Májerszky Bela kir. tanácsos polgármester elnöklete mellett. A képviselőtes­tület tagjai elég szép számmal jelentek meg ez alkalommal is. Ügy látszik, mintha a képviselő­testületi tag urak kezdenék komolyan venni fel­adatukat. Avagy csak a téli idő okozza, mikor más szórakozás nem kínálkozik ? Majd elválik, ha kitavaszodik. A tárgysorozat elejen törvényhatósági ha­tározatok sorakoztak. Ezek közül érdt-kesék azok, melyek a város szabályozási terven a vá • ros által elhatározott változtatásoktól tagadták meg a jóváhagyást. A vármegye ugyanis azt kívánja, hogy a város a változtatások előtt hall gassa meg a szabályozási terv készítőjét, Szesz­tay László mérnök, műegyetemi magántanárt. Az ujhonvédhuszár laktanya. Az uj honvédhuszár laktanya ügyében a képviselőtestület annak idején megbízta a város polgármesterét, hogy kérje fel a vármegye alis­pánját, tegyen előterjesztést a vármegye tör­vényhatóságához, hogy a laktanya építési és akarván hallani Gálitól azt kérdezte ha szereti-e őt igazán, ugy, mint ő szereti ? Gall átkarolta a szép lány karcsú derekát, hirtelen forró csók­kal halmozta el arcát, száját . . . Éppen akkor lejtett arra két szemfüles rendező, akik máskülönben is arról voltak ne­vezetesek, hoey minden szenzáció tőlük szokott kikerülni. Csillogó szemekkel nézték az előttük történteket, rögtön siettek azt mindenkinek „sub rosa" leadni. Irma és Gall egyszerre csak azt vették észre, hogy mindenki megbotránkozva néz rá juk, hátuk mögött minduntalan összesúgnak. A leány anyja szégyenpirral arcán közele­dett feléjük Irma felállt a padról s ugy fo­gadta az anyját. Majd Gáli felé fordulva várta diadalmas arccal a most következő „nyilatko­zatot." Ellehet képzelni megdöbbenését, mikor an­nak csak hült helyét találta. Gáli ugyanis látva az Irma anyjának arckifejezését, rosszat sejtve, egy oldal ajtón át csendesen elosont . . . — A botrány nyílt volt. Az a férfi, kinek kötelessége lett volna a leánnyal karján a ma­mához lépni s igy szólni: igen sajnálom a mi történt, van szerencsém Irmuskát ezennel fele­ségül kérni s a jelenlévő ismerősöknek, mint mennyasszonyt és vőlegényt bemutatni, gyáván elosont s nem maradt más hátra, mint nekik is feltűnés nélkül eltávozni. Irma otthon mindent megvallott az édes anyjának. Az anya látva Irma kétségbeesését, nem tett neki szemrehányást, igyekezett sze­fentartási költségeiból vállaljon magára éven­ként 10,000 koronát. A vármegye alispánja erre a felterjesztésre azt válaszolta, hogy várja meg a város előbb a miniszter döntését a lak­tanya építése ügyében és csak majd a tervek és a költségek ismerete után forduljon a vár • megyehez kérelmével. A közgyűlés tudomásul vette az alispán válaszát. Szarvasmarha tenyésztés. A szarvasmarha tenyésztes emelése érde­kében a szakosztályok javaslatát a képviselő­testület azzal a megbízással adta vissza a tanácsnak, hogy közölje a javaslatot a Gazda­szövetséggel is és annak besszerzése ulán terjessze újból az ügyet a képviselőtestület elé. Vasúti felüljáró. A vasúti felüljáró ügyében a város bele­nyugodott abba, amit már a mult év őszén amúgy is elfogadott, hogy a felüljáró 10 méter szélességben építtessék, azt kivánja azonban, hogy a gyalogosok részére a 10 méter szélessé­gén kívül létesíttessék megfelelő széles járda. Korcsma bérletek. A városi korcsma épületek ujabb bérbe­adása ügyében azt határozta a közgyűlés, hogy az eddigi bérlőkét kínálják meg a bérlettel az eddigi bérösszegeknek átlag 20% kai való fel­emelese mellett. Napközi Otthon. A Vasutasok Szövetsége által létesíteni szándékolt Napközi Otthon részére a vasúti temető északi végénél az Ér -folyó mellett jelöl­tek ki 300 négyszög ölnyi telket. A telket azon­ban a város nem adja át örök tulajdonjoggal, hanem csak 30 évi használatra. Zálogház. A Práger-féle megszűnő zálogházban levő zálogtárgyak megmentése ügyében ismételten megkeresi a város a Kereskedők és Iparosok szövetkezetét, hogy a zálogtárgyak átvételét vállalja el. Zárszámadás. Az 1912. évi zárószámadások megvizsgá­lására Kovách Gvőző elnöklete alatt Rosenlhal Ferenc és dr. Vadász Leó képviselőtestületi tagokat kérte fel a közgyűlés. Szabadságok. Több kisebb jelentőségű ügy közben Kovács Kálmán közvágnhidi állatorvos részére betegsé­gére való tekintettel 8 heti, dr. Konthy Gyula ügyvezető orvos részére 4 heti szabadságidőt engegelyeztek. . A közgyűlés fél öt órára véget ért. gény Irmát megvigasztalni. Elhatározták, hogy Pista veszi kezébe az ügyet. Másnap reggel Pista felkereste Gálit ma­gyarázatért s a két nő izgatottan várta haza. Vigan, fütyörészve, zsebredugott kézzel jött haza Pista s amint belépett a szobába, cinikusan mosolyogva szólalt meg. Nincs más megoldása a dolognak, mint Irmának hozzá kell menni Csizdorffyhoz Vol­tam Gálinál s azt mondta, nem emlékszik sem­mire sfem. A soupé alatt sok pezsgőt ivott, ettől egy kissé vig állapotba jutott, de nem emlékszik rá, hogy valami illetlen dolgot köve­tett volna el. Irmát imádja, de nem veheti fe­leségül, mert szegény s neki nincs annyi jöve­delme, hogy meg lehessen nősülnie s én igazat adtam neki. Mikor látta Irma megvetéssel telt pillantását, hozzátette; „Nem leszek bolond párbajt provokálni s egy vivómesterrel összeka­szaboltassam magam,* még nagyobb botrányt csapni és Czizdorffyt elszalasztani. Eredj hozzá Irmus! Fogdj nekem szót, ha nem is fiatal, nem is szép, de van szép jövedelme, lesz nyu­godt, kényelmes életed mellette s én szerintem az a fő! — És Irma könnyázott szemekkel, sápadt arccal ült le az Íróasztalhoz megírni Gsízdorffy­nak, hogy szereti, feleségül megy hozzá s lesz a gyermekének szerelő édes anyja. Igy lett Irmából menyasszony ! 0 TI ' " 1 r } nyakkendők, cipők, keztyük, uti bőröndök, W rr Fai'lll llipt, WÜSS Herpay Ernő

Next

/
Thumbnails
Contents