Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 1-26. szám)

1913-02-23 / 16. szám

Nyíregyháza, 1913. február 20. Csütörtök XXXIV. évfolyam. 15. szám. A Szabolcsvármegyei Községi Jegyzők és a Szabolcsmegyei Tanítóegyesület Hivatalos Közlönye Hirdetések árszabás szerint számittatnak. A nyill-téri közlemények dija soronként 60 fillér Apró hirdetések 10 szóig 40 fill., minden további szó 4 fillér. Vastag betűvel szedett kétszeresen számit. Megjelenik szerdán és szombaton este. Előfizetési feltételek: Egész évre 10 kor., Fél évre 5 kor., Negyed évre 2 korona 50 fillér. Egyes szám ára 10 fillér. ^••prfcpsvtnaétr p- k i-' Hnhí vata 1 KOSSUTH LAJOS-TÉR 10. SZÁM, Telefon szám: 139. Kéziratok I nem adunk vissza. Félbenhagyott tervek. Idestova másfél évtizede annak s még akkor egészen kezdő ember voltam, amikor a város egyik érdemes, vezető egyéniségétől azt hallottam, hogy „a bizottságok az eszmék temetői". Megvallom, hogy ez a kijelentés módfölött meglepett, mert mindaddig ennek éppen az ellenkezőjéről, arról voltam meggyőződve, hogy a bízottság nemcsak a legkívánatosabb retorta, hanem egyúttal az a szerv is, mely az eszméknek és terveknek testet és életet, a törekvéseknek szárnyakat s lendületet ad. Másfél évtized után azonban kénytelen voltam elismerni, hogy az a kijelentés, mely az első hallomásra annyira meglepett, csakugyan igaz. Beláttam, hogy az eszméknek megvitatására, a tervezet előkészítésére kiküldeni .szokott bízottság gyakori esetekben tényleg nem más, mint a fölvetett eszmék temetője. Sőt meg történik az is, hogy eszme a bízottság elé soha nem is kerül s a fölvetett kérdést egyenesen azzal a határozott célzattal utalják a bízottságok elé, hogy az ott életre többé sohasem kelhessen. Ezek a félbenmaradt tervek, ezek a megvalósulatlan törekvések azonban nemcsak a bízottságoknak jellemrajzát adják, de szomorú sorsuk már eleve is szárnyát szegi sok más nemes törekvésnek is s kedvét veszi sok-sok fiatalos nekibuzdulásnak is. Ami azonban még szomorúbb: a legerősebb érv lesz azoknak kezében, akik azt hirdetik, hogy a közügyekkel való foglalkozás hálátlan szerep Valósággal se szeri, se száma azoknak az eszméknek és terveknek, melyek a társadalomi mozgalmak során hosszabbrövidebb idő alatt fölvetődtek. S úgy véljük, hogy nem teszünk evet hálátlan szolgálatot a köznek, ha egy-egy ilyen félbenmaradt, félbenhagyott tervet a feledésnek, a részvétlenségnek homályából előveszünk s levervén róla a feledésnek porát, itt a nyilvánosságnak terén új életre ébreszteni megkíséreljük. Egy ilyen félbanhagyott, félbenmaradt eszme a tisztviselőitelep létesítésének kérdése Jó magyar szokás szerint az eszme születését ezúttal is a lelkesedésnek vissz hangos keresztelője követet, de a tűz úgyszólván még lángra sem kapott s a jobb sorsot érdemelt hevület máris kialudt. Pedig hányan, de hányan voltunk, akik lelki szemeink előtt ezt a kis kert várost széles útjaival, gyönyörű fasoraival, ügyes beosztással megépített piros fedelű, rácsos keritésü, villaszerű kis házaival már megvalósulni láttuk. Akik komolyan hittük és reméltük, hogy a lakásváltoztatással karöltve járó sok-sok nyomorusíg valahára megszűnik s a jelenben hasztalanul hozott oly sok-sok áldozatnak, a jóraváló munkának véglére mégis csak eredménye lesz. Tagadhatatlanul erős érvet tartogatnak kezükben azok, akik erre azzal válaszolnak, hogy a terv megvalósítása az eszme születését nyomon követő s jelenleg is meglevő pénzválságban nemcsak nem remélhető, hanem annak feltételezése is egyenes képtelenség. Nem, ilyen lehetetlenségre mi sem gondolunk. Ám — nézetünk szerint — mi sem áll az útjában annak, hogy azok az előkészületi intézkedések, melyek foganatba vételére a gazdasági viszonyok egyáltalán mi befolyással sincsenek, vagy arra csak lényegtelen kihatással bírnak, most, a közbeneső idő alatt a pénzválságtól függetlenül megtétessenek. Ilyen előkészületi intézkedések a többek között a tájékoztató összes adatoknak beszerzése, a telep helyének megtekintése s kijelölése, az optió megszerzése, avagy amennyiben olyan telephely kiválasztásában történnék az érdekeltség részéről megállapodás, amely telek a város, vagy más testület tulajdonát képezi, a dönlés provokálása s a kellő előzetes jóváhagyások megszerzése stb. stb.. Ezek a tennivalók mind olyanok, amelyek kedvező viszonyok között is feltétlenül teljesitendők, a melyek nélkülözhetetlenek, a melyek a végcél elérését minden időben természetszerűleg hátráltatják, amelyeknek elvégzése tehát ha mást nem, de legalább is tájékoztatást, a számításokhoz alapot nyújt, s időmegtakarítást jelent. Hogy lett Irmuska menyasszony? Irta: Seress Anna. Morvay Irma lázas si^séggel öltözködött az esteli hangversenyre. Sz^p, nagvon szép akart lenni, hiszen ott lesz. ,0" is, Gáli Gaszton a fiatal, csinos tornatanár, őt akarta ma szépségével, kedvességével örökre magához bi lincselni. Már csak haján volt egy s más igazitani való, mikor Gerzson öccse nagy sebbel-lobbal rontott a szobába, kezében egy levéllel. Levelet kaptál Irma, még pedig körülbelül tudom kitől, olvasd csak. — Amint elolvasta, izgatottan siebtt a máf-ik szobában öltözködő anyához. Anyám. Csizdorffy nyilatkozott . . . Az anya kezébe vette a levelet s boldo gan olvasta, majd az izgalomtól remegő hangon kérdezte, „nos mire ha'ározod magad ?" — Semmire anyám, ma még nem akarok határolni. Azt hiszem nem lesz rá szükségem, hogy Gsizdorffy ajánlatát elfogadjam. — Édes lányom, gondold meg jól a dolgot s legalább most az egyszer fogadd el édes anyad tanácsát, ne utasítsd el Gsizdorffyt. Látod gyermekem, te már nem vagy fiatal lány, a tavasszal leszel 29 éves s jegyezd meg magadnak, hogy még az úgynevezett agglegények is szivesebben vesznek el husihoz közelebb álló lányokat, mint akik felett ides s tova 30 tavasz nyilott el. Tudom jól, hogy Gáli Gasztont szereted, de ő nem olyan ember, akit komolyan lehet venni. Udvarol, a bálokat végig mulatja veled, de házasságra nem gondol, feleségül nem vesz soha! . . . Istenem! De má>képen is volna minden, ha még szegény atyád élne. Mig ő élt jólét, gazdagság vett körül bennünket, nem főtt a fajunk, honnan spóroljuk ki n'ked a báli ruhakat, Gerzsonnak a tandijat, honnan teremtsem elő azt a néhány koronát, amiből Pistának könnyelműen csinált adósságát kifizessük. — Lá«d a nővéreid is már nagy lányok, de őket nem vihetem addig sehová, mig te itthon vagy, előbb a te jövőd szeretném biztosítva látni. Ugy-e, régi vőlegényed mennyire imádott, hányszor mondta neked, hogyha el hagynád, rögtön főbelőnné magat s ő volt az első, aki szegény atyád halála után elmaradt tőlünk. — Nem beszélnek igy, ha fivéreid másformák lennének. Gerzson még gimnazista s P sta bátyád a helyett, h gy igyekezne mielőhb vé g

uzni, tele tömte a lejét ostoba hóbortokkal, író akar lenni mindenáron, p dig eddigi müvei után ítélve, legfeljebb ^gy harmadrendű jour- | nalista lesz belőle s nem hogy ő segítene bennünket, de ellehetsz rá készülve, ha esetleg jó házasságot csinálsz, neked kell őt minduntalan „pillanatnyi pénzavarokból" kisegíteni. Azért edes lányom ne habozz, fogadd el Gsizdroffy ajánlatát! Gúnyos kicsinyléssel fogadta Irma anyja tanácsát. „Bízd csak rám anyácskám, tudom én mit csinálok, Gall Gaszton még ma nyilatkozni fog, erről biztos lehetsz." Különben is csak nem gondolod, hogy én Morvay Irma, az ünnepelt szépségű lány, feleségül megyek Gsizdorffyhoz . . . ha-ha-ha ... Ne nehezt-lj édes anyukám, de rá gondolok arra a csúf, vörös uborka orrára, mindig kitör belőlem a kacagás . . . Ráadásul még özvegy ember, kis fia van s én ki soha ki mm állhattam a gyermekeket, bajlódjam másnak gyermekével. Nem! Én Gáli Gasztonné akarok lenni. Igaz, a másik gazdagabb, előkelőbb állása van, de ez csinos fiu s a mi fő, nagyon szeretem! Kissé mfgiésve érkeztek a hangversenyre, de Irma ezt mar igy szokta rendezni, szerette a feltűnést. Gáli Giszton az ajrdban várta őket s amint Irmát a terembe levezette, hallk moraj hallatts^o t a közönség soraiból, Irma tündöklő s?ép volt. Karcsú, magas alakja, hamvasszőke hullámos haját, lagyogó fekete szemét, mindenki csodálattal nézte. FRAKK és smokking Kerekes Pál utódánál gánsabb kivitelben készülnek Nyiregyhaza Telefon 197 FARSAUGI divatoákkekbea változatos újdonságok.