Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 1-26. szám)

1913-02-13 / 13. szám

14-ik szára. JSÍyÍHVIDÉK. 1912. február 16. 2 ha egy igazgató több társulat élén áll; lehetővé válik a változatosság a szerepben és szereplőkben. Csakhogy Beöthy még a debreceni színháznak is némi átalakítását igényli, és bizonyos, hogy tőlünk is fog ilyet kivánni. Nagyon távol vagyunk attól, hogy uj színházunk legyen, — azonban — és erről a szakembereknek kellene beszélni — a mai színházunkat kis átalakítással használhatóbbá, — talán a szomszéd fürdőteleppel kapcsolatban — vízvezetékkel és fűtéssel kellene ellátni. El kellene készülnünk a jövő év uj szezonjára, hogy — ha jő Beöthy, a szinház befogadhassa a színházba tóduló közönséget. A mozgókép előadások megrendszabályozása. Az osztrák belügyminiszter rendelettel szabályozta a mozgókép előadásokat, a ,mozi"-kat. Nálunk, Magyarországon csak egy 1901. évi belügyminiszteri rendelet foglalkozik velük, kimondván, hogy a mozgó fénykép előadások tartásának engedélyezése a rendőrhatóság hatáskörébe tartozik. A mozgófénykép előadások erkölcsrendészeti vonatkozásai tekintetében azonban nálunk egyéb rendelkezések nincsenek s a .mozik* teljesen szabadon gyakorolhatják erkölcsnemesitő (?) hivatásukat. Ezt a hiányt most a városok igyekeznek pótolni. Egyúttal arra is törekesznek városaink, hogy mozgófénykép előadások, melyek rendszerint a jövedelmező vállalatok közé tartoznak, jövedelmeik egy részét közcélokra áldozzák. Vannak városok, mint Kassa, Temesvár, amelyek maguk építették meg a mozgófénykép színházakat s annak jövedelmét Kassa a városi szépítő egyesületnek adja, Temesvár szintén városi kulturális célokra fordítja. Szentes városa a saját kezelésében tartja a mozgófénykép előadásokat és pedig akként, hogy a budapesti Urániával és a budapesti Apollóal van állandó szerződéses viszonyban s minden előadáson egy-egy Uránia-darabot mutat be, felolvasás kíséretében, előtte és utánna pedig egy-egy tréfás Apolló-darabot. Ezek az előadások olyan közkedveltségnek örvendenek, hogy kezdetben mi sem mutatja talán ékesebben, mint egy angol hadi tudósító jelentése, aki többek között arról adott hírt mindjárt a háború elején, hogy egy montenegrói katona lopva megközelített egy török őrházat s a lövőréseken kinyúló török puskák közt meghúzódva, az ingéből rögtönzött csóvával gyújtotta a török fejére az épületet. Közben persze a kórházak megteltek sebesültekkel, de montenegró fiai mit sem törődnek sebeikkel, hanem gyötrő fájdalmaik közt is dicsőségről álmodoznak s a felgyógyultak, igy szólnak a cettinyei hirek, azonnal visszasietnek küzdő társaikhoz. A szerbek első komoly sikere október hó 24-én volt, mikor a törököket Kumanovonál megverték s ez által szabaddá tették maguknak az Üszkübi utat. Üszküb, a Vardar folyó balpartján, a koszovoi török vilájetnek volt székvárosa, körülbelül 30.000 lakossal, kik részben törökök, szerbek és bolgárok, részben mohamedán és keresztény albánok, Üszküb, szerbül Szkoplye, a 11-ik századtól kezdve jó darabig a bolgár cársághoz tartozott, 1282-ben Uros István szerb király hatalmába került. Ugyanitt koronáztatta magát a szerbek és görögök királyává Dusán István 1346-ban s a szerb történetnek ezzel a fényes korával tartja hasonlónak a maga uralkodását Karagyorgyevics Petár, amióta hadainak élén bevonulhatott Sekoplyéba, melynek közelében ott van még a régi várrom, mely telies épséges idején tanuja volt a Nemanyicsok dicsőségének. A görögök, kik a háború folyamán ép oly kevéssé tudtak rokonszenvet kelteni maguk iránt, mint a szerbek, nem kerültek szembe valami erős török hadsereggel s ez volt szerencsak vasárnaponként, később szombaton is, ma már a téli hónapokban a hétnek négy délutánján tartanak előadásokat mindig telt nézőtér előtt s megtörtént, hogy a közönség óhajára nem egy Uránia darabot ujabban is meg kellett hozatni és ujabban is bemutatni. Elképzelhető, hogy minő más hatása van az ilyen előadásoknak, mint a Nick Carter, Zigomár s más efféle detektív történeteknek vagy rémdrámáknak. Legújabban Pozsony városa alkotott egy szabályrendeletet a mozgófénykép előadásokról. Pozsony városa, ahol már 5 mozgófénykép szinház van, nem akar városi mozit létesíteni, csak a meglevőket és a még ezután telállitandókat kívánja megrendszabályozni. Továbbá azt a célt akarja elérni, hogy a mozgófénykép előadásokból befolyó jövedelemben a város i<? részesedjék, melyet aztán kulturális célokra fordíthat. A szabályrendelet szerint a mozgófénykép szinház megnyitásához a városi tanács engedélye is szükséges. A folyamodványhoz 10,000 korona óvadékot kell mellékelni. A mozgófénykép előadásokon csak oly darabokat szabad előadni, melyek a közrendbe és a közerkölcsiségbe nem ütköznek. Rémes tartalmú, valamint az úgynevezett detektív darabok nem adhatók elő. Az előadásra szánt darabok filmjeit a rendőrség veszi előzetes vizsgálat alá. Az előadások bruttó bevételeinek 10 °/o a a város pénztárát illeti. Az ekként befolyó bevétel felerésze a tanács által kijelölendő népjóléti célra, másik fele a magyar színészek támogatására szolgáló milleniumi alaphoz csatoltatik. A várost illető bevétel hányadra a város általányban is kiegyezhet. A mozgófénykép színházakban az előadásokat este 7 órára be kell fejezni. Ezek a szabályrendelet érdekesebb intézkedései; mig a további szakaszok az építési szabályokat tartalmazzák, tűzbiztonsági stb. szempontokból. Híre jár már évek óta, hogy a mozgófénykép előadásokat maga a belügyminiszter akarja gyökeresen rendezni és pedig szintén ugy, hogy a rendezés kiterjeszkedjék az előadandó darabok ellenőrzésére és arra, hogy a jövedelem egy része közcélokra adassék, Ugy látszik azonban, hogy ez a miniszteri rendezés ép oly sokáig várat magára mint megannyi sok más. Vájjon nem érkezett volna-e el az ideje aunak, hogy Nyíregyháza városa is foglalkozzék hasonló szabályrendelet alkotásával? cséjök. Karaféria megszállása után, melynek közelében egy elhagyott, düledező várkastély beszél a sok viharról, mely a vidéken évszázadokon át dült, a görögök felvonultak Szaloniki ellen s azt november 8-án el is foglalták. Szaloniki, a régi görög Thessalonikké már a macedonok korában jelentékeny kereskedő város volt, sok viszontagságot látott s egyik legrégibb történelmi emléke a Konstantiniv még ma is felidézi a keleti római császárság letűnt dicsőségének emlékeit; az ujabb időben az ifjú törököknek volt főfészke. Itt székelt jó ideig vezérlő bizottságuk is. A görögök, kedves szokásuk szerint a védtelen lakosságot sem kímélték s különösen a törökök közt csúnya mészárlásokat vittek véghez. György görög király diadalmenetben vonult be a városba inkább komikus, mint katonás külsejű testőrségével és hamarosan össze is kocant a bolgárokkal, kik féltékeny szemmel kezdték már ekkor nézni a görögök könnyű sikereit, mig ők maguk a csak legnagyobb erőfeszítéssel és irtózatos véráldozatok árán tudtak Mecedoniában tért foglalni. Eolgárország kétségtelenül alaposan felszerelve és felkészülve fogott hozzá a háborúhoz, mely egyaránt megfelelt a hazafias bolgárok meg a pánszláv agitátorok számításainak és törekvéscinek. Bulgária Oroszországtól hathatósan támogatva szinte erejét meghaladó áldozatokat hozott hadseregéért s népnevelését egyenesen a bolgár hóditó politika céljai szerint rendezte be. A bolgár tanitók egyebet sem tettek úgyszólván, minthogy lobogó lángra gyújtották a zsenge bolgár gyermekek szivében a hazaszeretet, a törökök ellen való gyűlöletet s szünet nélkül azt prédikálták nekik, hogy hazájuk diA felüljáró. A vasúti felüljáró ügyében január 21-én megtartott közigazgatási pótbejárás felett a miniszter már döntött és a következő rendeletet intézte a Máv. Igazgatóságához: A magyar kir. államvasutak igazgatóságának. Nyíregyháza állomás Szerencs-felé eső végén tervezett aluljáró helyett javaslatba hozott felüljáró tárgyában 1912. évi december hó 30-án 91809. szám alatt kelt rendeletem folytán folyó évi január hó 21-én megtartott közigazgatási pótbejárásról felvett jegyzőkönyv elhatározásom elé terjesztetvén, annak tartalmát jóváhagyólag tudomásul vettem, a létrejött megállapításokat és a pótbejárás alapjául szolgált tervet ezennel jóváhagyom, és a tervezett munkálatra a kisajátítási jogot az 1881. évi XLI. törvénycikk 5. és 11. §-ai alapján megadom, a bizottság vezetője altal felhatalmazásom alapján nevemben megadott építési engedélyt pedig a tett kikötés érvényesítése mellett megerősítem. Az útátjáró helyén létesítendő gyalog felüljáróra vonatkozólag a jegyzőkönyvben előadott kérelmet méltánylandónak találván, a gyalogközlekedés fentartását elrendelem. Nehogy azonban ez az ideiglenes megoldás sokáig tartson, felhívom az igazgatóságot, hogy az 1908. évi közigazgatási bejárás alapján megállapított gyalog felüljáró megépítéséről mielőbb megfelelően gondoskodjék. A jegyzőkönyv másolatát és a terv egyik példányát csatolva leküldöm. Zenedei hangverseny. Az a lelkes, komoly, művészi célok fáié igyekvő buzgalom, amely kezdettől fogva jellemzi a Füredi testvérek vezetése alatt álló nyíregyházi zenede működését, — vasárnap délután ujabb tényben jutott méltó kifejezésre. A Korona szálló dísztermében lejátszódott vasárnapi hangverseny meglepte, és teljes mértékben kielégítette városunk műértő előkelőségét. A termet zsúfolásig megtöltötte a diszes közönség, mely szÜDni nem akaró tetszéssel jutalmazta az egyes produkciókat. A zenekari szám betanításában, a nagy koncepciójú mű vezénylésében kiváló tehetségéhez méltó feladat jutott a zenede jeles karmestere számára, aki végtelen lelkesedéssel, — mint ezt már máskor csőségéért meghalni a legszebb, legboldogabb sors, amit e földön elérhetnek. Az uj bolgár irodalom is erősen hazafias irányú és igy nem csuda, hogy a természeténél fogva komoly, munkára, erőfeszítésre mindig kész bolgárság alig várta, hogy megmutassa] az emberiségnek, hogy mire képes. Ezért minden túlzás nélkül elmondható, hogy azok az első bolgár előőrsök, akik a török határt elérték, nem csak lesték, hogy jön-e az ellenség, hanem egyenesen türelmetlenül várták megjelenését. Ferdinánd cár a főhadiszálláson maga parancsnokolt kezdettől fogva, de a bolgár hadsereg igazi feje mégis csak a kiváló katonai képzettségű Szavov tábornok, ki tanulmányait a pétervári katonai akadémián végezte s mint a szófiai tiszti iskolának sok éven át parancsnoka egy egész sereg kitűnő tisztet nevelt hazájának. Egyenesen ideális katona a fiatal Dimitriev tábornok, akit Kirkiliszei fényes diadala óta bolgár Napoleonnak szeretnek nevezni honfitársai. Nem csuda, hogy ilyen izig vérig bolgár, hozzá kiválóan képzett erélyes emberek yezetése alatt álló bolgárság szinte mesébe illő halálmegvetéssel vetette magát az ellenségre s valóságos vérözönön át diadalról-diadalra vitte lobogóját. A török hadvezetőség jól tudta elejétől fogva, hogy legveszedelmesebb ellenfele Bulgária. Ezért java haderejét mindjárt a bolgárokkal állította szembe egyáltalában nem gyenge felszereléssel, mert hiszen golyószórók, automobilos maximágyuk, szóval a modern haditechnika minden gyilkos fegyvere rendelkezésére volt Törökországnak is; a hiba csak a meg-