Nyírvidék, 1912 (33. évfolyam, 27-54. szám)

1912-08-18 / 33. szám

32-ik szám. N Y I R V I D É K 1912. augusztus 11. 81 ritsa rá az amerikai hatóságokat munkás-jóléti törvények alkotására és végrehajtására, másrészről pedig irányítsa a kivándorlást ugy, hogy földműves népünk az év oly szakában, mikor Dalunk nincsen munka, odaát a saját foglalkozási körében kapjon alkalmazást, viszont a munkaidőre Amerikából hazatérhessen. Ezt akként tartja megoldhatónak, ha a kivándorlás céija Délamerikának valamelyik főldmivelő állama lesz, ahol a rni téli időnkban vannak a földmivelők elfoglalva. Az eszme — ideiglenes kiegészítésként — meggondolásra érdemes; kivitele — hitünk szerint — nagy előnyére válnék iapy kivándorló földművelőinknek, mint hazai földmivelésünknek is. 11 Fényes kirakatok mögött sötét gondok. A nehéz pénzviszonyok súlya alatt cégek roppannak össze, amelyek évtizedes fennállásuk óta hirt, becsületet, hitelt szereztek önmaguknak, erkölcsi és anyagi erőgyűjtést a nemzeti vagyonnak. [Részvéttel állunk meg sorsuk előtt, mert ilyen cégek betöltetlen ürt hagynak maguk után. A nemzetközi viszonyok és a belpolitikai kérdések bizonytalansága tartózkodóvá teszik a tőkét. — A pénz teljesen visszavonulva, a kincses trezorokba, téli álmát alussza. Hiába várjuk az aranyos napsugarakat, amelyek tavaszt, békét — hirdetve, pénz őfelségét kiesalják odújából; a .vávvavárt tavasz, sok-sok ezer exisztenciának, reményt, nyugalmat, bizalmat nyújtó hírnöke, nem jelentkezik. A hitelviszonyok terén zord időjárás van ; hatalmas orkán dúl, hol ennek, hol annak a cégnek törzsét szakítja ki, számukra örök elmúlást hirdetve. Sötét bizonytalanságban, nehéz gondok között él ma minden kereskedő A is-i speciális viszonyainkban, a hitel az üzleti élet bázisa. Könnyen megmagyarázható^ hogy miért ? A gazdának évenkiní egyszer terem búzája, egyszer van pénze, egyszer fizet. Egész éven át hitelt vesz igénybe az iparostól, kereskedőtől, banktól, — s ha van jó termés, az áldásból mindenkinek jut, tehát, a kereskedőnek is. iparosnak is. — Minthogy a föld termelése az alapja a mi hiteléletünknek, természetes tehát, hogy az iparosok és kereskedők viszonyai is e körül a ibolygó körül forognak. Ezért nehéz, ezért pénztelen a kereskedő egése éven át; ezért van kiszolgáltatva a b&nkok jóindulatának és ez az oka annak, ihogy nem tudja, vájjon önhibáján kívül, — mikor vonják meg hitelét és mikor vasa kényszerítve a gyakran aktív vagyonú kereskedő a fizetésképtelenség bejelentésére. De nemcsak az idei abnormális, kedvezőtlen pénzviszonyok közvetlen előidézői a kereskedők súlyos gondjainak. Küszöbön van az uj adótörvény életbelépése. Az uj adótörvény, amely 1913. év január 1-én lép életbe, a maga bizonytalanságával, fojtó ködként nehezedik az amúgy is elgyöngült kereskedelem szervezetére. A kötelező adóbevallás kényszere, valljuk be őszintén, — sok exisztencia érdekeit gyökerében támadja meg. Az adókulcs, az uj adónovella szerint 3 százalékra mérsékeltetett. A kereseti adóalapja a Wekerle-féle törvénytől lénye gesen eltér, mert a terheket súlyosbítja. A minimális kereseti nyereség megállapitásá'., az eredeti törvény, az üzlethelyiség, vagy iroda bérének 40—150 százalékát, a lakásbérnek 1 és fél — 10-szeres összegét állapította meg. Az uj novella a Wekerle-féle 4—5 százalék adókulcsot leszállította 3 százalékra, de a kereseti adó alapját képező, üzlethelyiség, illetve iroda bérének százalékát 67—250 százalékra és a lakásbérnek alapját 2 és félszertől 20-szoros összegre emelte fel. Nem finánc nyelven szólva, hanem a törvényt magyarosan értelmezve, a követ kező terhek hárulnak a kereskedelem és iparra. — Például: Egy üzlethelyiség, vagy irodáért kell fizetni, mondjuk 2000 K bért, lakásért 1000 K-t. A Wekerle-féle törvény szerint az adóalap volt: 2000 K után 40 száza lék, tehát 800 korona és az 1000 korona 1 és félszerese. 1500 korona. Az adóalap 800 plusz 1500, összesen 2300 korona. Ezen adóalap után kivettetett volna a százalékos kulcs, tehát fizetni kellett volna 115 koronát és 26 korona jövedelem-adót, összesen 141 koronát. Az uj Teleszky-féle novella szerint az adókulcs leszállittatott 3 százalékra; ez tehát lényegesen olcsó. De körmönfont észjárás szerint ez a nagy „megtakarítás* csak szemfényvesztés; mert az előbbi példa után a minimális kereseti nyereség a 2000 koronának <67 százaléka, (ez tehát csak a legalacsonyabb tétel, mert. lehet 250 százalék is), — 1340 korona és az 1000 korona lakbér 2 és félszeres összege 2500 korona, i(ez is a legalacsonyabb, mert emelkedhetik a huszszorossáig.) A két összeg 3840 korona. Ezen alapnak 3 százaléka 115 K aO fillér és hozzájön a magasabb fokozatú jövedelemadó: 68 korona. Az összes adó 183-20 K. Tehát a Wekerle-féle 141 koronával szemben van a Lukács-Teleszky-féle: 1«3 K 20 fillér. Hogy eg) értelmes kereskedő hol találja meg itt az adócsők kenést, amivel a 3 százalékos kulcs alapján elkápráztatják az országot, megmagyarázni nem tudom. Majd ha az adót fizetni kell, akkor egy országos megrökönyödés áll be. S ha valaki az adóalapot el akarja titkolni, az súlyos birsággal rovatik meg. Mindezekből látható, hogy a kereskedőkre súlyos napok következnek. Rossz üzletmenet, rendkívül nehéz pénzkrizis és egy súlyos adótörvény! Sport. Nyíregyházi T. V. É.—Miskolci K. Á. S. E. 5: 2. A fenti golarány nem hü kifejezője a két csapat közötti erőkülönbségnek, mert a mieink legalább nyolc-tíz góllal állanak a vendégek fölött. Hogy ha jobb eredményt elérni nem tudtunk, az részben a vendégek szerencséjén reszben pedig a mieink azon eléggé nem hibáztatható taktikai hibáján múlott, hogy a rendes csapat összeállítása helyett teljesen fölforgatva állottak föl, amely körülmény a már megszokott összjátékokat megbénította. A játék képe mindkét félidőben Nyíregyháza főlényét mutatta. Kezdés után rögtön támadunk s a második percben már Gzincz éles lövését védi a miskolczi kapus. Mintegy tizenöt percig a mieink valósággal a kapuhoz szegezik az ellenfelet veszélyes támadásaikkal, de minden positiv eredmény nélkül, mert csatáraink lövései vagy a kapu mellett süvítenek el, vagy a kapus kezében akadnak meg. A tizenötödik percben esik az első gól a miskolci hátvéd hibájából, majd őt percre rá Patrovics küld bombaszerű lövést a kapura, melyet a kapus el fog ugyan, de a kezéből kieső lapdát a berohanó Schönfeld gólba vágja. Közben a vendégek is tuljutnak a félvonalon, de a kapuig nem érnek el, mert a védelem biztosan vezet. A huszonötödik percben Strausz ujabb golt rug, melyet a biró érthetetlen okból nem itél meg. A második félidőben a vendégcsapat is többször szóhoz jut s egyik támadásuk alkalmával bal hátvédünk: Gajdos a fölé röpülő lapdát olyan sz>?rencsetlenűl találja, hogy az védhetetlenül a gólba, pattan. Néhány perc múlva ujabb kellemetlen^ meglepetés éri a mieinket, mert a kapus fölött elsüvítő lapdát a biró gólnak nézi s azt meg is ítéli. Ez a váratlan fordulat felvillanyozza a nyíregyházi fiukat — a Patrovics—Czincz csatárpár pompás összjátéka gyors egymásutánban három golt eredményez. Ezután ismét lanyhul a tempó s bár a mieink fölénye állandó, több gol nem esik. A játékosok közül ismét Pátrovicsot kell kiemelnünk elsősorban, aki ezúttal a csatár szerepében mutatkozott be igen előnyösen. Bár jobban szeretjük rendes helyén őt mint hátvedet látni, még is el kell ösrnernünk, hogy a csatársor legjobb embere volt. Pompás lapdatechnikája a csatajátékban fényesen érvényesül s a mellett dicséretreméltóan önzetlen. Czincz szintén kitűnő volt, csak néha tul sokat driblicelt, mig Nagy Pista, Schönfeld és Groszmann már megszokott agilitásukkal tűntek ki. Hausernek keves dolga akadt, de azt jól végezte. A vendégcsapatban a balszélső és a jobb half mutattak kimagasló formát. TANÜGY. I njfiregytiázi ág. hitt. evang. főgimnázium kóréból. Van szerencsém a m. t. érdeklők szives tudomására hozni: 1. A jövő 1912/13-ik tanévre az 1—'2. osztályba már beirt tanulók szept. első három napján a fölvétel alkalmával kapott igazolványnyal az osztályfőnöknél személyesen jelentkezni kötelesek. 2. A többi osztályokba való felvétel szept. hó 3, 4, 5. napjain történi* d. e. 8—12. óráig és d. u. 3—5-ig a főgimnázium dísztermében. 3. Az általános beiratkozás előtt és pedig szept. hó 2, 3-án a javító, pótló és magán vizsgálatokat. tartjuk meg. 4. Tudatom, hogy a két tantárgyból jav. vizsg. eng. folyamodók az engedélyt kivétel nélkül megkapták s az egy tárgyból javítókkal ugyanazon időben tesznek vizsgálatot. Ezen vizsg. díjtalan, rendkivüli időben azonban dijas. Az egyes osztályokba való fölvételre mindig az előző osztály sikeres elvégzéséről szóló bízonyitvány jogosít. Az V-ik osztályba lépő tanuló előzetesen jelenti ki hogy görög nyelvet fog-e tanulni, vagy a görögpótló tmfolyamba kíván belépni. 5. A fölvétel alkalmával minden nyilvános tanuló az összes iskolai fizetések első félét és pedig tandíjban 30 koronát s egyébb címeken 15, összesen 45 kor. köteles befizetni, ezenfelül a ref. és izr. tanulók vallástandij címen évi 6—6 koronát fizetnek. 6. A tápintézetbe való fölvételért a kérvények a főgimn. korm. tanácsahoz intézendők. Tápintézeti felügyelő ez évben is Moravszky Ferenc főgimn. tanár lesz. A tápintézet a tanév elején nyílik meg. 7. Tanév megnyitás szept. 6-án d. e. 9. órakor, rendes tanítás 7-én d. e. 8 órakor veszi kezdetét. Az érettségi pótló és javitóvizsgálaaz év minden szakában üzemben. Gőzüzeműbere ndezés. Mindenféle vasbeton és betonmunkához kiválóan alkalmas Szamos-folyam kavics Vasúti állomás Szatmárt udvari. — Rendelmények bármikor és bármily mennyiségben a legrövidebb idő alatt elintéztetnek. 19-29-31. Kavics-homokbánya Megrendelések liikfalvy Albert tulajdonoshoz eimzendők: Hereiül. Posta-, távíró- és vasútállomás: Szatmárudvari. Telefonszám 3. Vagy: Mayer József intézőhöz Szatmárnémeti, Zrinyi-utca 48. szám. -- Kizárólagos képviselet Hajdú- és Szabolcsvármegyék területére Poák Zsigmondnál: Debreczen, Deák Ferenc-utcall9.