Nyírvidék, 1912 (33. évfolyam, 27-54. szám)

1912-08-18 / 33. szám

18 32-ik szám. N Y I R V I D É K 1912. augusztus 11. toknál elfoglalt tanárok a rendes tanítást azonban csak ezen vizsgálatok befejezése után kezdhetik meg. Nyíregyháza, 1912. évi augusztus hó 1 ső napján. Leffler Sámuel. főgimnáziumi igazgató. 70086 XI—1. 1912. -szam. Pályázati hirdetmény. Az állami kertészetekbe munkások fogadtatnak fel abból a célból, hogy egy-két év leforgása alatt e munkások a fagondozásban és a gyümőlcscsomagolásban vagy a zöldségtermelés különböző módozataiban a kellő gyakorlati jártasságot megszerezvén, mint gyakorlott munkások munkavezetőkül az állami kertészeti telepeken, vagy magánosok kertészeteiben alkalmazhatók, vagy községek részére mint vándor fagondozók ideiglenesen átengedhetők legyenek. Amennyiben a zöldségtermelésben kiképzést nyert egyének csoportokba összeállva közös termelésre hajlandók lesznek, őket az egyes városok mentén való letelepedésben s külön zöldségteiepek beállításában államilag is támogatni fogom. A kiképzés folyama alatt az ily állandó munkások a kiképzési telepen minden napszámos teendőt végezni kötelesek és pedig a telepen folytatott üzem természetének megfelelően a munkaidő külön korlátozása nélkül. A munkaidő rendszerint napkeltétől naplementéig tart. Félvételi kellékek: a) nőtlenség, a magyar nyelv birása, legalább 17 éves, legfeljebb 30 éves életkor; b) ép, erős testalkat, szervezet, valamint fertőző betegségektől mentességet igazoló orvosi bizonyítvány; c) községi erkölcsi bizonyítvány a folyamodó tartózkodási helyéről. A kiképzés ideje alatt a munkások napszám és ellátás fejében személyenként és naponként 3 K napszámbért kapnak, mely kéthetenkint, illetve időközi elbocsájtás esetében az elbocsájtáskor fizettetik ki. Ezen munkások napszámosoknak tekintetnek és erre való tekintettel azon munkások, a akik a gyakorlati kertészeti teendőkben megfelelő előmenetelt nem tennének, vagy ellenük bármely okból kifogás merülne fel, 3 napi felmondás mellett elbocsájthatók a nélkül, hogy emiatt bármi igényt támaszthatnának. A folyamodók közül előnyben részesülnek, akik vizmenti községek mellett gyümölcstermelő vidékeken, vagy oly nagyobb városok közelében laknak, ahol a piac zöldséggel kellőleg ellátva nincs, vagy ahol a zöldségtermelés idegen kézben van. Felvétel végett 1 K-ás bélyeggel ellátott kérvénnyel a m. kir. földmivelésügyi ministerhez kell folyamodni. A kérvényben a folyamodó munkásnak meg kell jelölni, hogy a kertészet melyik ágában (zöldségtermelés vagy gyümölcs tenyésztés) kiván foglalatoskodni. A kérvényt legkésőbb 1912. október l-ig kell benyújtani, vagy közvetlenül a földmivelésügyi ministeriumnál, vagy pedig az illető község elöljáróságánál, mely tartozik a beérkező kérvényeket felettes hatósága utján a földmivelésügyi ministeriumhoz a fenti időpontig felterjeszteni. Későbben érkező, vagy hiányosan felszerelt kérvények nem vétetnek figyelembe. A folyamodók a fel- vagy fel nem vételről értesítést fognak nyerni. Budapest, 1912. junius 26. M. kir. földmivelésügyi minister. Uj egyetemi é8 főiskolai internátus Budán. Az Országos Birói és Ügyészi Egyesület vezetése alatt álió Főiskolai Internátusba felvétetnek a jövő iskolai évre bennlakásra s ellátásra évi 850 K dij ellenében bármely főiskolai hallgatót, nem biró vagy ügyész szülök gyermekei is. Az internátus a legmodernebbül és csak 90 hallgató reszére van berendezve, a deákszobák 2 személyre szólanak. A német, francia és angol társalgási órák díjmentesek. Prospektust szívesen küld az Igazgatóság, Budapest, I. Ráth György-utca, Birói Internátus. Lélek analisisok. A Királyról és a Királynéról. 1912. augusztus hó 11. Valami ideges reszketés vonult rajtunk végig és örömre ragadott egész valónkban, valami kedvesen csiklantozott és tetszett hizelkedően hiuságuknak: egy müvészpár fellépése. Valami ideges reszketés vonult rajtunk végig és egész valónkban lehangolt, valami ingfacsaróan megrázott tönkre silányitotta hiuságunkat: az esőnek megérkezése. Csodálatosan összeölelkezett ez a müvészpár, a hangulat és sárnak a művésze, könnyekre fakasztott egyszer gyönyörűségünkben, megröhögtetett hosszúságúnkban. Nem vagyok események kritikusa. Mindenki ugy gombolja be magába a megtörténteket, amilyen a lelkivilága, mindenki ugy emlékezzék a percek színeire, amilyen érzéseket belőle kiváltottak, én csak egy pár morzsát próbáltam leszedni a dúsan megtömött asztalokról. * * * Előadás előtt. (Az egyik asztalnál csak asszonyok ülnek, hogy kerültek össze, nem tudom, miért ültek igy össze, még kevésbbé tudom, hol vannak férjeik, azt ők maguk sem tudják, de hogy erről a bámulatosan érdekes művészemberről lesz köztük szó: azt tudtam, azt vártam, s egy elröppenő szójátékból mégis halottam.) Egyik asszony (sovány, ráncok húzódnak az arcán végig, látszik, hogy nem sokat kapott, de nem is kereste az élet örömeit, mindig ott álmodott szépekről, vágyakról, ahol azok találhatók nem voltak, de ahol előjöttek színesen maguktól, gyáván visszalökte őket; mindig álmodik, de sohasem csókol:) Látjátok kedveseim, még nem tudjuk, kik jöttek, milyenek jöttek, mit hoztak magukkal ezek az emberek, de szeretném, ha játékában ennek a Királynak elveszne a férfi hatása, ha gyönyörű elragadtatájomban nem látnék, nem hallanék, nem érzékelnék egyebet, mint a meghamisíthatatlan művészetet. Másik asszony : (friss, fiatal, nem ábrándos, nem gondolkozik, az életet éli, a hogy jön virágaival, csókjaival, örömeivel és elevickél az apró bosszantásai, megbántásai mellett, mindig csókol és sohasem álmodik.) Asszonyok, — mert azok vagyunk, s nem hivatott kritikusok, hagyjuk a művészt, mi közünk a férfiban a művészethez, az élet nem művészet, hanem élet, bár ne hozná magával Király azt a csalhatatlan nagy művészetet, bár ne ragyogna előttünk a művész, hanem az a kis édes, az a kis csókos fiu, aki, aki . .. (Ebben a pillanatban lép ki a művész, szalmakalapja, miben a rajongó hölgyei között soros hódításait viszi véghez, mostjis félrecsapva áll a fején, min hangosan kopognak a szitáló esőcseppek, bus feketéje felöltője alá bújik, vonásainak éles érdekessége elolvadni látszik a tolakodó esőcseppek kopogó danájában, ellenállhatatlanul ragadó kupléiban neki eresztett baritonjába zotyogó, csoszogó busán zavaró hangokat fuj a nekibátorodott esőhad sártolvasztó diadalmassága, mindenki észreveszi, hogy itt meg van hamisítva a szépség, de a művészet i£.) Harmadik asszony: (tagadhatatlan egyszerűen.) Látjátok a valóság. * * * 11. Előadás közben. (A Királyné első számai után a közönség felvillanyozva a gyönyörűségektől, de meg egy része a vágyaktól is, egy másik asztalnál asszonyok és férfiak ülnek, jól tudom, ezekre kerül most a sor a szünetet kitöltő szereplő had művészt biráló versengésében, hátuk mögé ültem, rájuk nehezkedtem, ők pedig tisztán az én memoirjaim kiépítésére beszéltek igy.) Nő (szeme nagy ragaszkodással csüng a szemben ülő férfiú, férjén, a sorsnak az a titkos, szomorú fantoma lebeg az arcán, hogy sohasem fogja férjét megcsalni, azok közzé tartozik, kiket még érett asszonyiaságukban is pirulás fog el, ha nászéjszakájukra gondolnak vissza, ki sir, ha idegenek látják gyermekeit, mert a gyermekekben egyedül látja csalhatatlan bizonyil tékát annak, hogy tul ment férje-urával a csókok szemérmességén, reszketve félti urát minden idegen szellőtől, férfitől, nőtől egyaránt.) Fiacskám, — én félek, láttad ezt a Királynét ebben a kőnnvüségében, ebben a lobogásában, lehetetlen, hogy téged is el ne ragadjon, lehetetlen, hogy téged is a vágyai ezre el ne fogjon, hogy gondolatlan utána ne szaladj és el ne borítsd bőrének meztelen felcsillanását, művészete lobogásában égő ajkát vágyaid lihegésével, te te, menjünk, félek, nekünk gyermekeink vannak. Férfi (utálja nejét háziasságáért, burkoltságáért, utálja mert fázik, mert reszket már a gondolat szabadságától, bepólylatlanságától, mindentől, ami kissé meztelen. Az unalom undorát, ami különben érdekes férfi arcát beárnyékolja, most ideges csillogás váltja fel, s át akarna látni a színfalak átláthatatlanságán; majd hízelkedve simul feleségéhez, hogy minden szavával jobban megvághassa.) Eredj, eredj te aggódó báránykám, hát felhevít ennek a nőnek a mozgása, felhevít benne az élet ujjongása és megéget a gondolat, hogy ezeket a lobogásokat nem én fogom eloltani. Nő (szemrehányással.) Látod, látod én pedig a Királyban csak a művészetet élveztem. Férfi (taglalva.) De nekem kell, én vágyom, hogy valami felzavarja véremnek csendességét, vágyamnak szunnyodását, valami túrjon belém és kavarja fel az én szándéktalanságomat, az én nagyszerű becsületemet, hogy ne legyek hozzád hasonlová. Nő. (sir.) Férfi (békitőleg.) És én leveszem ezt a sok mindent erről a Királynéról és reárakom az én kis feleségemre és a szobánk elnyúló sötétjében illusiálni fogom az én kis feleségemet, mintha az a Királyné lenne mellettem. (De én már szöktem, nem bántott amit láttam, hiszen imádom ezeket az apró csalásokat, enyelgéseket, simogatásokat, pofonütéseket, hiszen az élet lüktetéseinek ujjongó szavát latom bennök, de siettem látni a Királynét, amint beszél a körül sereglő férfi csapatnak.) Királyné: Erősen csiklandoztatok gyerekek, majd felfaltatok, de én tűrtem, hogy egy percig álmodjatok rólam, ti szegény koldusok, hogy ringassátok magatokat, hogy tietek vagyok, hiszen odakulcsoltam tekintetetek az én bőrömhöz, lihegésetek ruhám libegéséhez, hogy szúrjatok át szemeitekkel, hogy álmodjatok át gondolataitokkal, de csak egy percig, mert tudjátok meg, valóságban nem vagyok más, mint hűséges, kis felesége ennek a kis királynak. (Ellibegnek, mi is.) * * * Egy pár szót az est rendezőiről is. A Kereskedő Ifjak magas nivóju estélyének rendezésében tudomásommal három ember követelhet előkelő osztályzást. Az első Tábor Artúr imponáló kedvességével, de megtagadhatatlan hozzá értésével; a másik Gorosz Jenő (ki egyébként is szívesen foglalkozik a poétikával, de a Királyné mellett, ugy mondják, egész éjjel rigmusokban beszélt), sokat köszönhetünk az ő fáradhatatlan, becsületes tevékenységének; no meg az én távoli rokonom a kis Dinidani, akiről szeméremérzetem tiltja beszélni. Hálás köszönet nekik a nagy közönség nevében. Elsán. Telefon azám 96. Alapíttatott 1880. Mertföszekréngeb min. rend. sz. teljesen felszerelve 6 koronától feljebb valamint egyes részei is 437-52—6 Telefon sjám 96. Alapíttatott 1880. Seri-, Ildök- és Haskötők, helyemben készülnek. Külön próbaterem. Blumberg József orth. kötszerész Nyíregyháza Katii, parochia épület